Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

6. oldal Horizont 1994. június 28., kedd Kamara, nevelőszülők a hányatott gyermekekért Heves megyében mindig nagy gondot fordítottak arra, hogy intézményesen segítsenek a veszélyeztetett gyermekeken, akik rendszerint önhibájukon kívül jutnak ebbe a helyzetbe. Elég csak az egri gyermekvárosra gondolni, ahonnan a ko­rábbi évtizedekben is sokan kerültek ki ifjú felnőttként olyanok, akik ma már hasznos tagjai társadalmunknak. Nem változott ez a fajta gondoskodás szelleme az elmúlt négy év alatt sem - hallottuk Boza Imrétől, a megyei gyer­mek- és ifjúságvédő kamara elnökétől, akit idén június 8-án a küldöttgyűlés az országos elnökség alelnökévé is megvá­lasztott, s akivel e sanyarú sorsú fiatalokkal való foglalko­zásról, a szociálpedagógiai munka kényes kérdéseiről váltot­tunk szót.- Mennyire alakult át a gyermek- és ifjúságvédelem a most lezárult négyéves idő­szakban?- A pénz meghatározója volt a módosulásnak, ponto­sabban a pénz hiánya - vála­szolt Boza Imre, adki egyéb­ként a Heves Megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet területi gondozókkal foglal­kozó osztályának a vezetője is. - Radikálisan csökkenteni kellett a létszámot: 198-ról négy év alatt 130-ra. Orszá­gosan nagyon sok nevelőott­hont kényszerültek megszün­tetni, Hevesben szerencsére egyet sem kellett bezárnunk. A szakma egyre inkább a ne­velőszülői hálózatot helyezte, helyezi előtérbe! Jelenleg húsz hivatásos nevelőcsalád van a megyében, általában öt állami gondozott gyermeket nevelnek a sajátjaikkal együtt. Ezért fizetést és gondozási dí­jat kapnak.- Hazánkban sok gyerekte­len família részesítené előny­ben az örökbefogadást, ám ez egyáltalán nem megy zökke­nők nélkül. Valósak az infor­mációink?- Ebben leginkább az a gond, hogy a jelentkezők, az örökbe fogadni szándékozók számához kevés a gyermek. Nemcsak vér szerinti szülő egyezik bele az örökbe adásba. Másrészről viszont vannak, akiknek különleges kikötései - szőke haj, kék szem, stb. - léteznek, és fenn­tartással viseltetnek például a cigány gyerekek iránt.- Akik nem kerülnek csalá­dokhoz, vagy akiket nem fo­gadnak örökbe, azoknak ma­rad az intézeti nevelés...- Nevelőotthonok ezek, ahol speciálisan kell foglal­koznunk velük. A három év alattiak Egerben,, a Heves Megyei Önkormányzat Cse­csemőotthonában nyernek el­helyezést. A többiek számára ott van az óvodásotthon Lő­rinciben, a József Attila neve­lőotthon Hatvanban, hasonló intézmény működik Pétervá- sárán, s ugyanolyan fontos a sorban az egri gyermekváros. Együttesen mintegy 300 gyermek nevelkedik ezeken a helyeken.- Hogyan történik a veszé­lyeztetettek feltérképezése?- Sajnos, elég gyakori, hogy iszákosak a szülők, egyikük vagy mindkettőjük börtönben ül, esetleg otthon vannak, de nem törődnek a csemetéikkel. Az óvoda, az iskola jelzi ezt, a gyámügyi előadó pedig ideiglenes ha­tállyal 60 napra beutalja va­lamelyik otthonba. Ezután dől el, hogy visszakerülhet-e a gyerek haza, vagy állami gondozásba veszik-e, s a me­gyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója lesz a gyámja.- Meglehetősen kevés az ismeretünk a gyermek- és if­júságvédő kamaráról. Mi en­nek a célja, feladata?- Szakmai-érdekvédelmi szervezetünk 1990 óta létezik. Mint civil szervezetnek, fon­tos feladatunk megteremteni a jogalkotási hátteret a gyer­mekvédelmi törvény megszü­letéséhez. Hogy mennyire lé­nyeges ez, azt egy példa is alátámasztja: intézetünk - a különféle módosításokkal együtt is - még mindig az 1954-es rendtartás szerint dolgozik! Emellett szeretnénk a kamarai törvény hatálya alá vonni a miénket is. Örülnénk, ha az új Parlament mielőbb napirendjére tűzné az előbb említetteket! A megyében jó a kapcsolatunk a megyei ön- kormányzattal, a szociális bi­zottsággal és irodával egy­aránt. Azt szeretnénk, ha a kamara révén még jobban tá­maszkodnának a szakma vé­leményére.- Van-e egyáltalán ele­gendő számú szakember eh­hez a felelősségteljes, de nem túl közkedvelt munkához?- Valóban kevesen szánják rá magukat, hogy e szakmá­ban dolgozzanak. Rengeteg a kudarcélmény, kevés a bér. Kamaránk nagy súlyt helyez a képzésre, hiszen negyven évig gyermekvédelmi szakembert nem képeztek az országban. Az egri főiskolán 1992 janu­árjában indult a szociálpeda- gógusok okítása, s két és fél év után az első csoport (tíz ember) épp ezekben a napok­ban diplomázik. Sz. Z. Katalánok napfényes tengerpartján Tossa de Mar vendégváró homoksávja - még a főszezon előtti csöndesebb napok egyikén A spanyol tengerpart három üdülőövezete egyikének, Costa Bravának ismert turistavárosa Llioret de Mar, amiben a két­száznál is több szálloda önma­gáért beszél. Ritka szép fek­vése, óriási, széles homoksávja nemcsak gépkocsikkal, hanem az öblöt borzoló sétahajókkal is a kirándulók tömegeit vonzza. Nappal és éjjel egyaránt moz­galmasabb a társainál, benne az utcai, vízszéli séta sem minden­napos élmény. Tossa de Mar, a lényegesen kisebb település azonban vala­hogy mégis megkapóbb. Öreg vár alatt zajlik az élet, a magas­ból lepillantva is áttetsző a ten­ger, a centrum ófertályának zegzugos utcácskái tündéri üz­letekkel, egymást érő kisven­déglőkkel marasztalják az em­bert. Főleg, ha van pénze hozzá! Olcsóságról ugyanis - leg­alábbis a magyar számára - a mégoly csalogató, barátságos Spanyolországban sem beszél­hetünk. Csupán érzékeltetőül idézem, hogy a pici éttermek­ben is például már az elősze­zonban 1100-1700 peseta a menü, egy-egy kiadós fogás meghaladja a háromezret. Ezer körüli a pizza, száznál is több a legolcsóbb fagyi adagja, 150— 225 a pohár sör, 125-nél kez­dődik a kávé, a dobozos üdítő. S a „tarisznyázást” is igencsak megfizettetik, mivel a gépsonka kilója 3500, a füstölté 2800, a paprikás vastagkolbászé 1800, a „zalaié” 950 peseta, míg a sajtfélék 1600-2800-ba kerül­nek. A májusi cseresznye kiló­ját 1100, a sárgabarackét 560, a szőlőét 450-595, a banánét 275, a narancsét 225-240 pese­táért mérték, a paradicsomért 295, az uborkáért 275 pesetát kértek. Ha pedig a vevő másra vágyik, nos, elárulhatom, hogy mondjuk egy rövid bőrdzseki 29 ezer 900-ért kínálta magát, a cipőket 4-14, a táskákat 3—12 ezer között láttam a kirakatok­ban séta közben. S száz pesetát mifelénk közel 80 forintért ad­nak. Mindezek ellenére ha egy ki­csit másképpen is számolgat a turista, éppenséggel megálla­píthatja, hogy különösebb köl­tekezés nélkül a szervezett spa­nyolországi üdülés majdhogy­nem csak a hosszabb utazással drágább sok hazainál. így szá­mos esetben a fakultatív prog­ramoknak sem fordít hátat. Barcelonán kívül felkerekedik esetleg egy monserrati kirándu­lásra a világ több Fekete Ma­donna-szobrának egyikéhez, amit még Szent Lukács alkotott, majd Szent Péter juttatott az Ibériai-félszigetre, legfőképpen azonban csodatételéről ismer­nek. A 721 méter magasságban, festői környezetben lévő kolos­torhoz emiatt állandó a zarán­doklat. Annak idején hálából a bajnok olimpiai labdarúgócsa­pat tagjai is felkapaszkodtak kerékpárjaikkal. S ha már itt voltak, bizonyára ők sem hagy­ták ki programjukból a kolos­tortemplom másik nevezetes­ségét: meghallgatták még all. században alapított Escolonia fiúkórus jelenlegi tagjainak éneklését. Aztán van, persze hogy van bikaviadal is, megismerheti a vendég az andalúziai flamenco táncot, akár monumentális mu­lató monstre show-müsorában, netán középkori lovagi torná­ban gyönyörködhet királyi tár­saságban. A Castillo Medieval régmúlt időket idéző „lovagi találko­zója” nem csupán a „királyi párnak”, a lovasoknak, hanem természetesen a belépőknek is sajátos, önfeledt játék. Ha mű­vár is, ahová a harmincnál több busz estéről estére szállítja a közönséget, kétségkívül ügyes utánzat. S jelmezében is meg­tisztelő a vendéghez kézfogásra leereszkedő „fenség” az előtér­ben. Nemes gesztus a látogatót egyenrangúvá avató koronázás, még ha papírból készült is az a fejdísz. Mindjárt partnerként ülhet az asztalhoz a lelátón, hogy a sokféle, próbára tevő vi­adalt végignézze! S miközben alant peregnek az események, a porond két oldalán lévő szekto­rokban lakoma is folyik. Ételt, italt szolgálnak fel a nézőse­regnek. A sültek egyikét, a ki- nek-kinek szánt egész csirkét csapatosan a porondra is vive, borzongató lángcsóvával reme- kítik konyhakésszé. Amit aztán csak úgy, kézzel nekiesve - kö- zépkoriasan - a csontjáig szét­szed az éhessé izgatott töménte­len ember. Trónjáról nézi ezt az „uralkodó hitvese”, többször is emelvén poharaikat a jókedvű társaságra. S míg vigad a soka- dalom, sűrűn villannak a fotog­ráfusok vakujai, a koronázástól a lakmározásig fényképek nagy választéka készül boszorkányos gyorsasággal. Aztán kéretlenül is kínálják s meggyőzően bizonygatják, hogy nem is pénz az a 400-600 peseta, amit a produkcióért bá­torkodnak kérni. (Folytatjuk) Gyóni Gyula Kertbarátoknak a locsolás fortélyairól Eddig bőven volt, remélhetőleg ezután is lesz elegendő csapa­dék. Érdemes hát a kertészke- dőknek megjegyezniük: öntö­zésre a tisztán összegyűjtött, víztároló edényben felfogott esővíz a legideálisabb. Főként azért, mert nem tartalmaz káros sókat, általában kellően lágy - amit a legtöbb növény hálásan fogad -, s az összegyűjtéstől a felhasználásig felveszi a levegő hőmérsékletét. Mesterségesen is „puhíthat­juk” a vizet, ha kevés szódát te­szünk bele - ez azonban inkább permetlének, mint gyakori ön­tözőnek hasznosítható. Körül­ményesebb, de kockázatmentes lágyítási mód, ha 10 literenként 112-1 liternyi savanyú kémha­tású rostos tőzeget teszünk a vízbe, és legalább egy napig áz­tatjuk. A leöntés után visszama­radó tőzeg még egyszer ugyan­ennyi víz lágyítására alkalmas, utána pedig talajtakarásra, -ja­vításra, komposztálásra hasz­nosíthatjuk. Elég jó vízlágyító a Wuxal lombtrágya, vagy akár - lágyító adalékként - a csertölgy lombja. A káposztafélék, a saláták, az egynyári virágok zöme és a többi, hideget tűrő növény a le­vegő hőmérsékletétől függetle­nül is öntözhető. A bab, a pap­rika, az uborka, továbbá a dália, a rózsa, a petúnia és más, kife­jezetten melegigényes növény öntözésével viszont tanácsos addig várni, amíg a hőmérsék­let 20 fok fölé emelkedik. Legkedvezőbb az, ha az ön­tözővíz körülbelül 20-23 fokos. Jó tudni, hogy a 40 foknál me­legebb már kifejezetten komoly károkat okozhat. A magas sótartalom káros, mert szikesíti a talajt. Legyünk tehát óvatosak a természetes források és a tavak vizének fel- használásánál, ezek ugyanis gyakran negyedszázaléknál is több káros sót tartalmaznak, s öntözésre alkalmatlanok. A „vegyvizsgálat” egyszerű: ha a vízben sok a vízinövény, a hal, a béka, akkor csaknem biz­tos, hogy csekély a sótartalma, megfelelő az öntözéshez. A kút- vizek és különösen az artézi vi­zek alkalmasságát ajánlatos kü- lön-külön elbírálni. Már csak azért is, mert a nem megfelelő vagy öntözésre kifejezetten al­kalmatlan víz használatának káros következményei rendsze­rint csak áttételesen és később tapasztalhatók. (FEB) A jövő tisztjei táboroztak a Lenkeyben Immár harmadik alkalommal került megrendezésre az egri Lenkey János Katonai Középis­kolában az a katonai pályairá­nyítási tábor, amelyre az ország tíz megyéjéből összesen 160 fi­atal érkezett. Zsotér Flórián századost, a Heves Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság személyügyi osztályvezető-he­lyettesét kérdeztük.- Mi a lényege ennek a tá­bornak?- Elsősorban a honvédségi tanintézetekbe való beiskolázás elősegítését szolgálja. A ren­dezvényre olyan hetedikes fiúk jöttek el, akik a pályaválasztás nehézségei előtt állnak. Mi a döntési helyzet meg­könnyítését vállaltuk, oly mó- donphogy a táborozó fiatalok­kal „belülről” megismertetjük a kafiSBai életet. Tájékoztatjuk őket a szakma követelményei­ről, s igyekszünk továbbá az életkoruknak megfelelő foglal­kozásokat szervezni, amelyek­kel tartalmas nyári élményt is nyújthatunk. Mindezek mellett a Magyar Honvédség fejleszti pályavá­lasztási bázisát: Egerben már hagyománnyá vált a tábor meg­szervezése. Ebből fakadóan a tiszti pályára jelentkezők száma ebben a megyében az országos átlagot jóval meghaladja. Előzetesen több mint 500 gyermek jelezte tábori részvéte­lét. A jelentkezéseknél szakmai szempontokat vettünk figye­lembe, ami azt jelentette, hogy a fiatalok kiválogatása az isko­láktól megkért tanulmányi eredmény alapján történt. — Milyen programokat kínál­tak a táborozóknak?- A beérkezés napján meg­ismerhették a város nevezetes­ségeit. Az elkövetkezőkben pe­dig haditechnikai és önvédelmi sportbemutatóra kalauzoltuk őket. A harmadik napon külön- vonattal kirándulást szervez­tünk Bélapátfalvára, ahonnan átgyalogolunk majd a Sza- lajka-völgybe. Sor került egy nagy katonai járőrversenyre, ahol lövészet, kötélmászás, egészségügyi ismeretek és egyéb feladatok terén kellett rá­termettségüket bizonyítani. S akik ezek után sem fáradtak el, azok számára különböző spor­tolási lehetőségeket kínáltunk. Az utolsó nap a táborzárásra került sor, valamint az értéke­lésre és a díjak átadására... Természetesen a napirendből nem hiányozhatott az ébresztő utáni reggeli torna, az úszás és a futás sem. A gyerekek többségét - mint a beszélgetések során kiderült - nem a konkrét elhivatottság hozta a pályairányító táborba, hanem annak érdekessége és mozgalmassága csábította őket. Ha nem is alakult ki minden­kiben határozott állásfoglalás e nehéz és érdekes hivatás iránt, abban egyetértettek, hogy a fe­gyelemre nevelésben jelentős szerepe van a honvédségnek. Legmesszebbről - Pápáról - Kovács Tamás érkezett, akinek már pontos elképzelései van­nak: — Repülőgép-fedélzeti fegy­vertechnikus szeretnék lenni. Az elhatározás nagyapám bizta­tására érlelődött meg bennem, aki egykor hivatásos katona­ként szolgált. Sokat mesélt er­ről az embert próbáló hivatás­ról. V. Tana Judit Pl- 1 db 200 m2-es és 1 db 100 m2-es 11:3 fólia vázat,- 4 db olajégővel ellátott kazánt,- 2 db 2000 literes, 1 db 3000 literes és 1 db 2500 literes olajtartályt,- 10 db 200 l-es üzemanyag hordót KP Ár megegyezés szerint. raHf » -k Ugyanitt: Amerikai kerti úszómedence P' -4 3,65 m átm. 92 cm mély 1 39.900.- Ft, «• -4 ponyvával 46.900.- Ft áron. Cím: 3373 Besenyőtelek, Fő út 93. Tel/fax: (36) 341-403. g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents