Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25-26 / 148. szám

Mindennapi nyelvünk Heti rejtvényünk Emlékezés Csehovra Levél egy barátnak Kréta virágcsodái Pataky Dezső írása 1994. június 25-26., szombat - vasárnap 7. oldal A közelmúlt sikeres mozifilmjei Ma az elmúlt időszak sikeres mozifilmjei közül választot­tunk. A pusztító - 8,5 Marco Brambilla rendező filmjében a jövő megdöbbentő képe elevenedik meg a néző szeme előtt. Két megvadult, bosszú­szomjas férfi folytatja gyilkos küzdelmét 2032-ben, a „ki­zökkent világban”. 1996-ban kezdődik a cselekmény, a színhely pedig Los Angeles. Simon Phoenix, a pszicho­pata bűnöző (Wesley Snipes) harminc túszt tart fogva egy fegyverekkel zsúfolt épületben A rendőrség egyik tisztje, John Spartan őrmester (Sylvester Stallone), akit min­denki csak a Pusztítóként em­leget, vakmerő támadást indít. El is fogja a bűnözőt, de az ak­ció a túszok életébe kerül, és a vérszomjas bandita eskü alatt vallja, hogy a tragédiáért az őrmester a felelős. A rendőrt gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával bíróság elé állítják, majd egy börtön mélyhűtött foglyaként „rehabi­litációs” programnak vetik alá. A történet 2032-ben, az immá­ron San Angelesre keresztelt városban folytatódik. Az új vi­lág békés, szelíd képet mutat. A titokzatos polgármes­ter-kormányzó hosszú, szívós munkával elérte, hogy a bűnö­zésnek és az erőszaknak gya­korlatilag minden formája el­tűnt. Ennek az idilli állapotnak vet véget Simon Phoenix meg­jelenése. Megszökik a börtönből, és eszelős pusztításba kezd a bé­kés városban. Csak úgy lehet ellene fel­lépni, hogy kiolvasztják a Pusztítót, és ő vezeti a harcot a kegyetlen bűnöző ellen. (Intercom) Philadelphia - 8,5 „Egy egyszerű tényt tárunk önök elé, Andrew Beckettet elbocsátották. Ennek az eseménynek két magyarázatát fogják hallani. Az önök feladata az, hogy pontról pontra mérlegeljék az igazság minden oldalát, és ki­válasszák azt a verziót, ame­lyet a leghihetőbbnek tarta­nak” - mondja az esküdtszék előtt a film egyik főszereplője, Joe Miller (Denzel Washing­ton). A színes bőrű ügyvéd olyan cselekedetre szánja el magát, amire rajta kívül egyetlen em­ber sem vállalkozott Phila­delphiában: egy AIDS-beteg- nek, a XX. század leprásának Méltán vonzza a nézőket a Tökéletes világ is Részletek a Philadelphia című sikeres alkotásból védelmében harcba száll a vá­ros legnagyobb tekintélyű ügyvédi irodájával. A főhős, Andrew Beckett (Tom Hanks) kimagasló tehet­ségű, fiatal ügyvéd. Merede­ken ívelő karrierjének csak egyetlen körülmény szab gá­tat: a fiatalember AIDS-ben szenved. Egy napon a főnökei leleplezik a titkot, és rövid úton megszabadulnak tőle. E perctől fogva Andrew két fron­ton veszi fel a harcot. Meg kell küzdenie a végzetes kórral, hogy időt nyerjen egy másik csatához, amelyet ügyvédként, ügyvédek serege ellen vív meg az ember vele született jogáért. Tom Hanks lenyűgöző színé­szi teljesítményéért idén el­nyerte a legjobb férfialakítás Oscar-díját. A film zenéje is emlékezetes, erősíti a történet hatását. Bruce Springsteen dala melankolikus szomorúsá­gával még emlékezetesebbé formálja az alkotást. (Intercom) Jófiú - 8,0 A 12 éves Mark most temette el rákban elhunyt édesanyját. Apja két hétre kiküldetésre kényszerül, ezért távollétének az idejére bátyja vidéki házába viszi a fiát. Unokatestvérei, Connie és Henry látszólag befogadják, s úgy tűnik, Mark vigasztalódik a tragédia után. A felszín alatt azonban döbbenetes esemé­nyek zajlanak a mélyben. A jó Henry egyre szadistább játékot űz. A történetet Mark szem­szögéből látjuk, aki csaknem áldozatul esik a mosolygós arcú, gyilkos gonoszságú Henry kétszínűségének. (Intercom) Tökéletes világ - 7,5 Butch Haynes (Kevin Costner) megrögzött bűnöző, akinek bűnlajstroma egészen gyer­mekkoráig nyúlik vissza. 1963-at írunk. Most szökött meg egy texasi börtönből, ahol 40 éves büntetését töltötte. Túsznak magával vitt egy hé­téves fiút, Philipet. Üldözője Red Garnett (Clint Eastwood) texasi rendőr, aki jól ismeri a megszököttet. Ő tartóztatta le Haynest, amikor először került börtönbe, még mint fiatalkorú. A fiatalemberből a börtönben profi bűnöző lett. Haynes egyébként higgadt, nyugodt, könnyen kinyílik az emberek felé, de nem képes elviselni, ha egy gyerekkel rosszul bán­nak. Szíve mélyén jó szán­dékú,bár képtelen beillesz­kedni a társadalomba. (Intercom) Hernádi Ferenc Angol címcivakodás Sherlock Holmesért Immár hatvanhét éve, hogy Sherlock Holmes visszavonult vidéki otthonába, és méhész- kedni kezdett, ám mind a mai napig rengeteg levelet kap. A képzeletbeli detektív postájá­nak feldolgozása teljes embert igényel, és ami igazán meg­lepő: egy banki alkalmazottnak ez a rendes munkája. Sherlock Holmest a Baker Street 221/B címre, egy négy- emeletes házba költöztette Co­nan Doyle, a detektív megte­remtője, aki a rendkívül sikeres figuráért még Sir is lett. A való­ságban nincs ilyen házszám, csupán 221-es van, amely az Abbey National Bank címe. Ide érkeznek már 1932 óta a nyo­mozónak címzett levelek, és - mint Jean Conan Doyle, a regényíró 81 éves lánya meséli - nagyon kedvesen válaszol a bank minden küldeményre. A minap azonban veszélybe került a cím, mármint Sherlock Holmes már-már ősi posta­címe. Szeretné megkaparintani a Sherlock Holmes Múzeum, amely nem is áll túl távol a banktól, a Baker Street 239-es szám alatt van. Kapuja felett már jó ideje kint van a 221/B szám is, ám a postások to­vábbra sem a múzeumba hord­ják a holmesi postát, hanem ki­tartóan követik a hagyományt. A múzeum ráadásul haszon reményében tart igényt a címre, pontosabban a levelekre, az azokra írt válaszokban ugyanis reklámanyagokat akar szétkül- deni. Akcióját azzal szeretné szentesíteni, hogy négyszáz csökkent munkaképességű lon­doninak tudna biztosítani meg­élhetést a levelezés, és más, Sherlock Holmest mintázó em­léktárgyak, mellszobrocskák és egyebek gyártása révén. A bank nem adja oda a cí­met, fő érve, hogy a 221/B ugyan hivatalosan nem, ám ha­gyományosan hozzá tartozik, és a pénzintézet történetének szerves része. A múzeum hálás a banknak azért, hogy oly hosz- szú ideje ápolja Sherlock Hol­mes emlékét, ám vezetőség^ szerint levélügyben a legmegfe­lelőbb hely csakis a múzeum lehet. A döntésben talán Sherlock Holmes titkárszerű segítője le­hetne az illetékes, ám ezt a problémát doktor Watson már nem tudja orvosolni. Ha kísértet nincs, akkor vissza az üzlet! Egy valamirevaló angol vidéki kastély, ugyebár, mit sem ér „saját” kísértet nélkül... Leg­alábbis ezt látszik igazolni az a nem mindennapi eset, amelyről a DPA számolt be. Lancashire angol grófság tör­ténelmi vidéki kastélyainak egyikét megvásárolta - és több százezer font sterling ráfordí­tással felújította - egy montre­ali egyetemi tanár, bizonyos Trevor Kirkham. Tette pedig mindezt azért - mint maga is el­ismerte -, hogy turisztikai cé­lokra is hasznosítsa „Chingle Hall”-t (így hívják a kastélyt), elsősorban arra való hivatko­zással, hogy „saját” kísértete van. Ez a kísértet pedig nem más, mint a mártírként tisztelt John Wall „hazajáró lelke”. Kirkham professzor legna­gyobb megrökönyödésére azonban kiderült, hogy kísér­tetnek nyoma sincs. Ami pedig még súlyosabb, John Wall - mint kiderült - soha át nem lépte a kastély küszöbét, és egé­szen más helységben van elte­metve. Ezek után nincs mit csodál­kozni azon, hogy a mélysége­sen csalódott professzor bepe­relte a kastély előző tulajdono­sát. Kelendő a katekizmus... Váratlanul kelendőnek bizo­nyult a római katolikus egyház új katekizmusa Nagy-Britanni- ában, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 80.000 példányban kelt el két hét le­forgása alatt. A katekizmus első két kiadása (májusban kezdték árusítani az elsőt) a vártnál sokkal hamarabb elfogyott, és sürgősséggel megrendelték a harmadik kiadást - közölte az AFP-vel Geoffrey Chapman, a kiadó szóvivője, aki annál is meglepőbbnek találta a jelen­séget, mivel „nem könnyű” ol­vasmányról van szó. Nagy-Bri- tanniában kb. ötmillió római katolikus él. Az anglikánok száma meghaladja a 26 milliót, akiknek kisebb része gyakorolja vallását. A nem angolszász or­szágokban az 1992-es év végén megjelent új katekizmus egy év alatt 3 millió példányban kelt el. Ha négylábú kedvenceink levertek... Bajt sejtet, ha a kutya levert, kedvetlen, s nem fogadja el az elé rakott finom falatokat. Az első aggasztó tüneteket más baljós jelek is követhetik - ilyenkor ajánlatos elővenni a hőmérőt, és megmérni a jó­szág testhőmérsékletét, ami némi eligazítást ad egészségi állapotáról. Sok kutyatulajdonos ódz­kodik ettől, mondván, hogy az állat lázát elég körülményes megmérni. Ez igaz, de megfe­lelő módszert alkalmazva nem túl bonyolult feladat. Némi segítségre, valamelyik család­tag közreműködésére persze szükség van, mert erősen - de nem brutálisan - meg kell fogni, illetve le kell szorítani a kutyát. Nekünk a jószág farkát kell fölemelnünk, hogy a hő­mérő higanyos végét becsúsz­tathassuk a végbelébe. A láz­méréshez mindössze egy perc szükséges; újszülött vagy egé­szen kicsi kölyökkutya eseté­ben használjunk kisebb mé­retű gyermekhőmérőt. A kutyák testhőmérséklete normális egészségi állapotban 38,5 fok, tehát jóval magasabb az emberénél. Tudnunk kell azonban, hogy különféle fizio­lógiai folyamatok - például a rohangáláshoz szükséges erő­teljes, hosszan tartó izom­munka - következtében 3^4 tizeddel, sőt egy teljes fokkal is többet mérhetünk, s az ál­latnak nincs semmi baja. Ve­gyük figyelembe azt is, hogy reggelenként minden élőlény­nek alacsonyabb a testhőmér­séklete, mint az esti órákban, ezért inkább a reggeli adatok a mérvadóak. A kölyökkutyáknak jóval forróbb a testük, mint a kifej­lett szülőké, ezért esetükben a 39 fok is teljesen normális. Ha viszont 39 foknál többet mé­rünk, akkor bizonyos, hogy valami baj van. A 40 fok körüli láz általá­ban fertőző, vírusos megbete­gedést jelez. Valóban „csak” jelez, mert a láz - előjel, amely már a tünetek kialaku­lása előtt tudtunkra adja, hogy kedvencünk beteg. Ugyanakkor a magas hő­mérséklet a szervezet védeke­zése is: a kórokozók szaporo­dását, a betegség terjedését fé­kezi. Ám a hosszú, magas láz annyira legyöngítheti az álla­tot, hogy a későbbi elhullás oka lehet. Ezért, ha a higany­szál veszélyesen magasra kú­szik, ne próbáljuk kedvencün­ket magunk kúrálni; a legrövi­debb időn belül vigyük állat­orvoshoz. Az olasz Nadja Rinaldi súlya 120 kilogramm. De nemcsak ezért ismert. Kiváló utánzóképességével feledtetni tudja testes mivoltát. Műsorán Marylin Monroe-, Kim Ba­singer-, Rita Hayworth- (képünkön) utánzatok szerepelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents