Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
6. oldal Horizont 1994. június 22., szerda Jellegzetes falusi porta Csángóföldön „Énekkel, az ördögtől sem félek...” Húsz éve halt meg Lakatos Demeter. Költő volt, igazi parasztköltő, vagy ahogy ő írta Moldvában, a gyönyörű fekvésű Szabófalván: „En vagyak falu kültüe Egyedül... Mindig inekelek népnek Faluba Ingem most vinend is tépnek Fonuba: Mért értem a népnek baját O romit... Azirt nekem Kedves muzám A paraszt.” Egy nyolcszáz éves nép, a csángó magyar nép költője, Lakatos Demeter hangja szól így. A Szeret folyó völgyéből tudósítást küld egy felszámolásra ítélt népcsoport élet-halál küzdelméről, a „Csángu országból” kiált rekedre fáradt hangon úgy, hogy még nem is tudja: a románok statisztikai felmérésében nem szerepelnek. EGYSZERŰEN NINCSENEK! Lakatos Demeter sosem járt anyanyelvű iskolába, mert bár száz katolikus plébános vezetése alatt éltek száz plébánia körül, nem érdemeltek magyar iskolát. De nem tanult költészetet sem, mégis rímet farag, verset ír arról, hogyan hagyta el őket Isten, bízta idegen papokra ezt a nyájat, ítélve őket pusztában bolyongásra, idegen urak kényére, kedvére. Költeményeit eldugja, rejtegeti, és elégeti, ha kell, de az ellenség kezébe nem adja. Ami megmaradt, az 172 vers és 10 levél! Szám szerint mérve nem sok, mégis minden betűjében olyan lírai vallomás a csángó-magyar népről, melyet olvasva és a világ számos pontját ismerve alig hisszük, hogy e népcsoportnál jelentősebbet és érdekesebbet találhatnánk a Föld bármely pontján. E táj végvári énekese, Lakatos Demeter 1911 november 11-én született Szabófalván. Apja kovácsmester, édesanyja napszámos volt. Az iskolázatlan szülők gyermeke is csak négy elemi és három ipari osztályt végzett. Fiatalságának korai szakaszában különös érzékkel színtársulatot alakított, s hét éven át járva a vidéket vitte a magyar nyelvű reményt az embereknek. Nem csak játszott, igazgatott és szervezett, de ő maga írta a darabokat is. Irodalmi bemutatkozására 24 éves koráig kellett várnia, mikor is a Kolozsvári Keleti Újságba bekerült néhány sora. Dsida Jenővel, a lap főszerkesztőjével való találkozásra a következő gondolatokkal emlékezik: „Mikar megmutatom Zida Enünek, megkérdezte, mi ez, Demeter? Ászt mondtom: egy magyar vers; de nagyot nevetet; ászt monta, ha montom lene, hogy egy angol vers, meghitelene, de csak magyar nem. De ászt mondta, mégis a legelsu csángó vers a világon”. A harmincas években egy török költőnő, akinek az édesanyja magyar volt, ellátogatott Moldva egyik városába, Román-ba. A kocsmában hangosan beszélő társaságra lett figyelmes. Beszédükben szépcsengésű magyar szavakat is hallott. Ekkor ismerkedett meg Lakatos Demeterrel, a társaság középponti alakjával. Cikket írt róla, s közölte egyik versét, melyet ő legszebbnek tartott. Messze ott, hűl a Nap szentüle Megfogvala apám, szokcor Keresztül, Micsi szavala hűl a nap Leszentül. Mongyavala, gyermek látud Ott ni...ni, Ott vagyunk egy nagy szíp ország Tuddmeg tisz Nem felejtemel szoha esz Apámot Kishike det votom nekem Mit mondot Ott vagyond a műk országunk tuddmeg iul Ott hűl nop minden öszte Leszentül. Megjelent a Búcsú az ifjúságiul, 1992-es kötetben”. Sziki Károly Szövetkezeti felnőttoktatási tanterv A földművelési tárca átfogó agrárátalakítási programja részeként tanácskozást tartanak Keszthelyen egy új szövetkezeti szakmai oktatási rendszer, illetve annak tanterve megalkotása céljából. Egyetemi, szövetkezeti és érdekképviseleti szakemberek alkotta 12 tagú munkacsoport olyan programot készít, amely elsősorban a mezőgazdasági vezetők, de a leendő új magánszövetkezési formák résztvevői számára is az alap- és felsőfokú képzést alapozza meg. E szerkezetében és tartalmában egyaránt széles körű képzést az összeállítandó tantervre épülő új szakkönyvek, távoktatási és videoanyagok, brosúrák segítségével indítják majd el. Az alap- és felsőfokú szinteken belül is differenciált, a helyi adottságokhoz és igényekhez igazodó a szövetkezeti felnőttképzés új rendszere. A hatvani Heller Móric hányatott élete... Heller Móric érdekes alakja volt Hatvan társadalmának. A hetvenes években az Állami Biztosító ügynökeként dolgozott nyugdíjba vonulása előtt. Az emberek mulatságosnak találták mosolyt fakaszt megjelenését, talán még rá is játszott egy kicsit, mert nagyon szeretett színészkedni. Lehet, hogy a Salamon Béla példája lebegett a szeme előtt. A történelem azonban nem tette lehetővé, hogy mulattató legyen. Fiatal korában kitört az első világháború, és neki is mennie kellett. Szolgálta Fe- rencz Józsefet, Károly királyt, aztán Károlyi Mihálynak lett katonája, majd a Magyar Vörös Hadseregben védte a hazát a hódítókkal szemben. Elöljárói meg lehettek vele elégedve, mert még a monarchia idején előléptették szakaszvezetőnek. Hanem az ellenforradalom győzelme után nem voltak tekintettel háborús érdemeire. Már 1920-ban megalázó munkaszolgálatra kötelezték zsidó volta és vöröskatona múltja miatt. A második világháború idején is ez lett a sorsa: munka- szolgálatra hívták be 1940, 1942, 1943 és 1944-ben. 6 azonban minden megaláztatás ellenére magyar katonának, magyar hazafinak érezte magát és a nemzet ellenségét ellenségnek tekintette olyannyira, hogy nem szökött át a szovjetekhez, sőt harcba szállt a szovjet partizánokkal.- 1942-ben SAS behívóval Szobra hívtak be. Nyári, hiányos öltözetben vonultunk be. Senki nem tudta, mi lesz a sorsa, hova fog kerülni, meddig marad. Nyolc nap múlva elindultunk és Érsekújváron, Szilézián, Minszk, Breszt-Litevsz, Berdicsev útvonalon Kijevbe érkeztünk, ahol a gödöllői csendőrök fogadtak bennünket. Megparancsolták, hogy a házizsákjaink tartalmát ürítsük ki magunk elé, ezután mindenkit megmotoztak, hogy nem dugott-e el valamit. Amikor ezzel végeztek, magukhoz vették a holminkból a cigarettát, az otthonról hozott élelmiszert, a pénzt, az órákat, az italt sőt még a fontosabb iratokat is. Reich doktornak például elvették a diplomáját. Amikor emiatt tiltakozott, kétszer arcul ütötték. Kijevből először Berdicsevbe, onnan Ilincébe mentünk dolgozni. Itt hidat építettünk. Miután ezt elvégeztük, Poltavára vittek erdőt irtani a németek számára. A németek ekkor még emberségesen bántak velünk. Megfelelően étkeztettek, mert a munkánkra szükségük volt, értékelték a munkánkat. Még meleg téli ruhával is el akarták látni a századunkat, de a parancsnokunk, az ipolysági illetőségű Schmidt Károly főhadnagy nem engedte: „Ezek zsidók, dögöljenek meg!” Egyszer Schaffer kapitány, a német tiszt egy brigádot kért Schmidt főhadnagytól egy távolabbi fakitermelő telepre. Önállóan dolgoztunk. Engem bíztak meg a telep vezetésével. Itt kivételesen a németek még fegyverrel is elláttak bennünket. Húsz-harminc méter magas fenyőfákat kellett kitermelnünk számukra. Schaffer kapitány szigorúan megparancsolta, hogy a telepről senkinek ne engedjünk fát elszállítani, csak az ő írásbeli utasítására. Én ehhez tartottam magam, és nem voltam hajlandó fát kiadni a németeknek akkor sem, ha rám fogták a revolverüket, sőt akkor sem, ha Schaffer kapitány szóbeli parancsára hivatkoztak. Meg is védett, meg is dicsért a kapitány, sőt még pálinkát is küldött jutalmul Schmidt főhadnagy- gyal. A fakitermelő telepünk talán ötszáz méterre lehetett a német katonaság álláspontjától. Egyszer, amikor az erdőből gyanús mozgolódást észleltünk, odalőttünk. A lövésünkre válasz érkezett és tűzharc alakult ki, aminek következtében közülünk néhányan meghaltak. A partizánok végül bekerítettek bennünket és megadtuk magunkat. Amikor meglátták a sárga karszalagunkról, hogy zsidó munkaszolgálatosok vagyunk, elcsodálkoztak és szemrehányást tettek: miért lőttünk rájuk, ha egyszer jirdák (zsidók) vagyunk? Csak azzal védekeztünk, mert nm tudtuk, kivel állunk szemben. A partizánok végül összeszedték a fegyvereinket, elvették a köpenyt és a bakancsainkat, majd gyorsan továbbálltak. A fegyverropogás zajára csakhamar megérkeztek a németek, s megdicsértek bennünket, amiért fel mertük venni a harcot a partizánokkal.” Nem sok idő múlva Heller Mór és társai a saját bőrükön tapasztalták a szó szoros értelmében, hogy kik a zsidó munkaszolgálatosok igazi ellenségei. A német fasiszták levetették az emberségesség látszatát. Heller Mór 1944 végén már a fertőrákosi kőbányában dolgozott, ahol a Hitlerjugendek minden este ok nélkül megbotozták a társaival együtt a munka jutalmául. Innen Németországba terelték őket. Az összeomláskor egy mocsárba kergették, ahol hat napon át éhezett, amikor végre a szovjet katonák megtalálták a csoportjukat. Németi Gábor Kislányok, kisfiúk szépségversenye A Magyar Televízió Babusgató című műsora Babaszépségversenyt hirdet 1990/91 és ’92-ben született kisfiúk és kislányok részére. Ha pályázni kíván, töltse ki az alábbi nevezési lapot, és mellékeljen gyermekéről egy darab színes fotót. A rózsaszínű belföldi postautalványon befizetett nevezési díjat - 200 forint - igazoló szelvénynyel együtt a MaMa Reklám- stúdió címére kell elküldenie: Budapest, 1399. Pf. 701/310. A jelentkezések határideje június 26. A megyei elődöntőbe ösz- szesen tíz apróság kerülhet be előzetes válogatás alapján. Őket a szervezők levélben értesítik majd. A kedves versengés Heves megyei fordulóját jó idő esetén az egri vár udvarán, esős időben a Megyei Művelődési Központ dísztermében rendezik meg, amit a Magyar Televízió is közvetít. A legszebb babák szüleikkel társasutazáson vehetnek részt. Emellett természetesen sok értékes ajándékkal jutalmazzák majd a résztvevőket. A helyi elődöntőre július 2-án, délelőtt tíz órakor kerül sor. jelentkezési lap Gyerek neve: Melyik megye: Életkora: Kedvenc játéka: Születési helye: Szülők neve: Lakcíme: „Költőnői” kérdés: miért is lettem Anna Moll? Álarcokat feltenni, cserélgetni nemcsak a gyermeknek kedves időtöltése, hanem annak is, aki ír. Belebújni más írók, költők bőrébe, átvenni a szeretett szerző stílusjegyeit: tanulás és játék. Az én egyik kedvencem - kamaszkorom óta - Edgar Lee Masters, amerikai költő. Egyetlen híres kötetében, a Spoon River Antology-ban egy amerikai kisváros halottak szólaltatta meg a költő. Az Itt éltünk közietek című kötetben is ezt a harminc éve bennem élő modellt követtem. A különbség annyi volt, hogy Anna Moll elhalt állatokat szólaltatott meg, nem embereket. Akik versekkel foglalkoztak az elmúlt évtizedekben: írtak, fordítottak, irodalmat tanítottak, vagy éppen versesköteteket adtak ki és terjesztettek, azok tudják, hogy a versolvasási kedv évről évre apad. (...) Nemigen tudok olyan költeményről, amelynek sorai az elmúlt 10-15 évben szájról szájra szálltak volna... Anna Moll kötetének megírásához a végső lökést valójában ez: a haladó versolvasási kedv adta... Felébred bennem az egykori népművelő. De vajon tudok-e, lehet-e tudatosan olyan verseket írni két, egykor kevéssé érthetőnek minősített kötetem után (Kéthátú életünkben, 1973; Alagsori zsoltárok, 1979), amelyek a potenciális versolvasók számára világosak és kedvesek lehetnek? Az eddigiekből is kiderülhetett, hogy nem afféle szokásos, misztikus módon fogtam hozzá a versíráshoz, várván a kegyelmi pedagógiai tudatossággal. Törekedtem az érdekességre és az érthetőségre, az érzékletes történetek, anekdoták, sőt bűnügyek olvasása iránti igényre. A verseket „lemeóztattam”: első változataikban megmutattam a család ifjabb és idősebb tagjainak 12 és 70 év között, és bármilyen homályt, kevésbé érthető részt észleltek, azt igyekeztem kijavítani. (Tudom, hogy ijesztően hangzik, de ezt nevezhetjük az első kötészeti marketingnek is. Védekezésül megjegyzem, hogy Poe-mk. is van egy tanulmánya, amelyben megmagyarázza, hogy milyen tudatossággal írta A holló című versét. Igaz? Nem igaz? Mindenesetre nem véletlen, hogy éppen egy amerikai költő ír ilyen eszmefuttatást.) Anna Moll figurájának a kitalálása is a versekhez való minél nagyobb kedvcsinálást szolgálta. Egy nőköltő, aki magyar származású, és állatokkal foglalkozik egy amerikai kisvárosban... Talán vonzóbb, mint egy szakállas középkorú, akinek a neve sem áruvédjegy. (Igaz, az életrajzban vannak valós elemek: nagyanyám és testvére Élesden születtek, s az egyik húg, akinek a fotója a kötet hátoldalán van, verseket ír. Az Anna Moll név egyébként az animal szó torzított változata). Nem tudom, elértem-e célomat. Ami tény: számos fiatallal találkoztam (igaz, főleg húsz és harminc közöt), akik kívülről ismerték, terjesztették a verseket. (Sőt volt, aki önálló estet készített belőle, majd bemutatta a szakállas Anna Mollt). Tudom, voltak - olvasók és költők -, akiknek csalódást okoztam azzal, hogy az a bizonyos Anna Moll - egyáltalán nem létezik. A kötet kísérlet, próba, játék. Aki olvasta és megtévesztett- nek érzi magát, bocsásson meg. (A Tekintet Alapítvány segítségével megjelent kötet első kiadása gyorsan elfogyott. Most adtunk ki változatlan utánnyomásban 2000 ezer példányt. Sajnos, a terjesztés azóta felborult, és a vidékieket leginkább ellátó egyik fontos cég nem vett át a könyvből: félnek a verses- kötetektől. (Ez is egykori kísérletem jogosultságát bizonyítja, sajnos.) Ezért a vidéki érdeklődők a Tekintet szerkesztőségében rendelhetik meg. Ám, hogy nekik se legyen drágább, a postaköltséget mi fizetjük. Sőt, ha óhajtják, a megadott névre dedikálom a kötetet - Anna Moll néven. Nógrádi Gábor Klassz ^ nyugati kilósruha-vásár! Egerben, az Eszterházy tér 1. sz. alatt június 23-án csütörtökön 8.00-18. OO-ig. Szeretette! uárjuk kedves vásárlóinkat!!! Í3612S PADLÓSZONYEGVÁSÁJU Utolsó lehetőség, egyes szőnyegek még a tavalyi áron 40 %-o* árengedménnyel! Óriási választék a legjobb minőségű belga import padlószőnyegekbői! Minden kedves érdeklődőt várunk HATVANBAN, a MÁV Művelődé«! Házban (Mészáros Lázár u. 6.) június »-34-én 8-3« teáig ;OKER BT.
