Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-18-19 / 142. szám
A passzív dohányzásról A csillagok világából Mi lesz a kenyerünkkel? 1994. június 18-19., szombat - vasárnap Mibe kerül az allergia? Svédországnak tavaly 5,6 milliárd koronájába. A lundi Egészségügyi Gazdasági Kutatóintézet (IHE) által nemrégiben elvégzett kutatás adatai szerint az allergiás betegek ellátására fordított összeg az elmúlt 10 év alatt megkétszereződött. Az allergiában szenvedők receptköltségei 463 millió koronát tettek ki, kórházi kezelésük 426 millió, míg a járóbeteg-kezelés 1,1 milliárd koronába került. A kutatók ezekhez a költségekhez hozzászámolták azokat a veszteségeket is, amelyek a táppénzek és a korai nyugdíjazás, illetve haláleset miatt keletkeztek. Az allergia miatti táppénzek 1459 millió koronás kiesést okoztak a termelésben. A nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás az államnak 1.527 millió koronájába került, míg a korai, vagyis munkaképes kor idején bekövetkezett halálesetek miatti kár összege 177 millió korona volt. A fenti kiadások összesen 5.153 millió koronát tettek ki, amelyhez hozzáadódik a recept nélkül vásárolható gyógyszerekre fordított kiadás, amely tavaly 463 millió korona volt. A kutatók szerint aggasztó az allergiás megbetegedések miatti nyugdíjazások növekedése. 1983-ban 355 férfinak és 356 nőnek kellett valamilyen allergia miatt nyugdíjba vonulnia, míg 1993-ban 773 férfi és 678 nő lett ugyanazon okok miatt nyugdíjas a 64 év, a nyugdíj- korhatár betöltése előtt. Csökkent viszont azoknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár előtt haltak meg asztmában. 1983-ban 86 férfi és 61 nő halt meg asztmás megbetegedés miatt, míg 1993-ban csak 47 férfi és ugyanannyi nő. Svédországban évente 400 és 500 közé tehető azoknak a száma, akik asztma miatt meghalnak, de a legnagyobb hányaduk 64 év feletti. A túlérzékenység miatti betegségekre felírt receptek száma 1983-ban 1,5 millió volt, míg 1993-ban 2 millió. Ugyanezen idő alatt 20 százalékkal növekedett az orvosi vizitek száma. Csökkentek viszont a kórházi ellátás költségei. Ez azzal magyarázható, hogy az allergiás betegek nagy része manapság már nem fekszik sokáig kórházban, hanem inkább a járóbeteg-kezelést választja. A felmérést végzők szerint ezért nem növekedtek az allergiás megbetegedések egészségügyi költségei olyan mértékben, ahogyan a betegek száma és az árak emelkedtek. Szentpétervári lakásmaffia Nemrégiben Szentpéterváron fényes nappal egy új Volga belehajtott egy kenyérszállító teherautóba. Az ütközést követően két fiatalember ugrott ki a személykocsiból. Egy szempillantás alatt a saját kocsijukba kényszerítették a megszeppent sofőrt, akivel meg sem álltak egy kávéházig. Nem vendéglátásra invitálták áldozatukat, hanem a mellékhelyiségébe taszi- gálták, ahol kártérítésként 7 ezer dollárt követeltek tőle. Szándékuk komolyságát bizonyítandó, a szerencsétlen sofőrt hozzábilincselték a fűtőtesthez, és ott hagyták néhány napra. Mivel a teherautó vezetőjének nem volt valutája, felajánlották neki: írjon alá egy szerződést arról, hogy átadja az össszes vagyonát, és lakását egy másikra cseréli. A szentpétervári rendőrség bűnügyi csoportjának egyik vezetője elmondta, hogy ehhez hasonló esetek naponta történnek a városban. A bűnözőknek főként az áldozat lakására fáj a foguk, mivel a legolcsóbb egyszobás lakás is 15 ezer dollárba kerül. Az utóbbi két évben Szentpé- tervárott elharapóztak az ingatlanokért elkövetett bűncselekmények. A szentpétervári lakáshiány miatt a lakás csalás és zsarolás tárgyává vált. Csak az elmúlt év közepétől számítva, a helyi hatóságok 700 alkalommal akadályoztak meg törvénytelen ingatlanügyletet. A bűncselekmények áldozatai elsősorban kiskeresetű emberek, egyedül élő nyugdíjasok, akik ellen kész hajtóvadászat folyik. Más esetekben alkoholisták esnek áldozatul, akik a lakásukért kapott pénzt azonnal elisszák, s így hajléktalanná válnak. A bűnözők a lakások megszerzéséért bármilyen eszközt bevetnek az életveszélyes fenyegetésektől az emberrablásig, és előfordul gyilkosság is. A szakemberek szerint nehezíti a helyzetet, hogy a városban több ellenőrizhetetlen ingatlanközvetítő magánvállalat működik, amelyek törvénytelen lakásügyieteket bonyolítanak le. Mivel rendezetlen az ingatlankereskedésre vonatkozó szabályozás, a városi vezetés nem tudja ellenőrzése alá vonni az effajta tevékenységet végző cégeket. A helyi hatóságok előrejelzése szerint az ingatlanokkal való visszaélések száma az idén tovább növekszik. A hatóságok tehetetlensége miatt a szentpéterváriak kezdik elveszteni a városi vezetésbe vetett bizalmukat, miközben az ingatlanpiacon virágzik a bűnözés. A rakéták és a környezetszennyezés Napjainkban mintha egyre ritkábban hallanánk arról, hogy űrrepülőgépet vagy űrhajót indítanának a világűrbe, azonban a különböző rendeltetésű mesterséges holdak fellövése mindennapos eseménynek tekinthető. Ezen űreszközök pályára állításához nélkülözhetetlenek a nagy teljesítményű rakéták. Emellett a rakétakísérletek, a kiképzést szolgáló lövészetek a hidegháborús időszak lezárásával sem szűntek meg. Tehát továbbra is kell számolnunk a „rakétázás” következményeivel, és itt elsősorban a Földünk élővilágára gyakorolt szeny- nyező hatásokra gondolunk. A rakétahajtóművekkel szemben követelmény, hogy légüres térben is képesek legyenek működni. A kémiai rakétahajtómű munkaközege, a magas hőmérsékletű gáz a hajtóanyag égésének vagy katalitikus bomlásának eredménye. A hajtóanyag lehet szilárd, folyékony és vegyes (szilárd és folyékony). A folyékony hajtóanyag két komponensből áll, tüzelőanyagból és oxidálószerből, amelyeket a tüzelőtérben égetnek el, ahol égéstermékként magas hőmérsékletű gázok keletkeznek. Hátránya ennek a hajtóműnek, hogy bonyolult, mivel a komponensek nem tárolhatók a hajtómű tartályaiban, ezért a rakéta indítása előtt kell a feltöltést elvégezni, ami elég időigényes feladat. Viszont egyszerűen lehet szabályozni, és könnyen lehet állítani, emellett a legnagyobb fajlagos tolóerőt biztosítja. A szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek egyszerűbbek, mert a tüzelőtér egyben hajtóanyagtartály, és a hajtóanyag állandóan a rakétában tárolható. Egyszerűsége miatt kevésbé költséges. Hátránya: az égést nehezen lehet szabályozni, ezért ott alkalmazzák, ahol a hajtóanyag teljes kiégéséig kell a rakétának működnie. A fenti hátrányokat hivatott kiküszöbölni a vegyes hajtóanyagú rakéta, amelynél a tüzelőanyag szilárd, az oxidálószer folyékony. Az alkalmazott hajtóanyagok kiválasztásánál számos követelményt kell figyelembe venni. Például nagy legyen a fajlagos tolóerő, egyszerű a tárolás, alacsony az ár, ne legyen mérgező, és ne szennyezze a környezetünket. Kompromisszumos megállapodás eddig nem nagyon született, mert a minél nagyobb fajlagos tolóerő volt az elsődleges szempont. Ez alapján a kémiai rakétahajtómű egyelőre az első helyen áll, viszont ha a környezetvédelmi szempontokat nézzük, be kell látnunk szennyező hatásukat. A NASA az amerikai űrrepülőtereken kiterjedt vizsgálatokat végzett, és megállapításait nyilvánosságra is hozta. Egy rakéta indításakor először a zaj, a por és a klórhidrogént tartalmazó vízgőz jelent veszélyt. Vizsgálták a levegő alumí- nium-oxid tartalmát is, mert egy bizonyos szint felett káros a tüdőre. Mérések alapján egy űrsikló felbocsátásakor 65 tonna víz, 72 tonna szén-dio- xid, 56 tonna alumínium-oxid, 35 tonna sósav, 4 tonna klórve- gyület, 2 tonna nitrogén és 24 kilogramm szén-monoxid kerül a levegőbe. A fő gondot a klór okozza, amely a sztatoszférá- ban 20-40 kilométer magasságban lévő ózonmolekulákat oxigénmolekulákra alakítja vissza, ezáltal rombolja az ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzsot. A becslések szerint egy szilárd hajtóanyagú rakéta indításakor a legkedvezőtlenebb esetben 10 millió tonna ózon pusztulhat el. Az ipari tevékenység következtében keletkező klór mennyisége azonban lényegesen nagyobb. Jelenleg a leghatékonyabb és a legtisztább hajtóanyag a folyékony hidrogén és oxigén keveréke, amelyek egyesülésekor vízgőz keletkezik. Nagy meny- nyiségű vízgőz levegőbe juttatása növeli a páratartalmat, ami az üvegházhatás kialakulását és ezáltal a hőmérséklet globális felmelegedését idézheti elő. Egy ilyen hajtómű üzemeltetésekor a start közben kibocsátott 60 tonna víz azonban jelentéktelen ahhoz a vízmennyiséghez képest, amely a légkörben eleve létezik. Foglalkozni kell még az io- noszféra-hatással, amely bizonyíthatóan összefügg a rakéták indításával. Ez nem más, mint íme, így startol a Challenger az elektronsűrűség csökkenése az ionoszférában. Amikor a rakéta utolsó fokozatát beindítják, a keletkező égéstermékek semlegesítik, „eltüntetik” az elektronokat, és a földi rádióösszeköttetések ezáltal megszakadnak. Ugyanis ebben a rétegben igen sok elektromosan töltött részecske - ion és elektron - van. Ezek semleges gázmolekulákból és korpuszkuláris (részecske) sugárzás hatására jönnek létre, és egy elektromosan töltött réteget alkotnak, amely egy bizonyos frekvencia- tartományú elektromágneses sugárzást képes visszaverni, ezáltal lehetővé téve a térhullámokkal történő földi rádióösszeköttetéseket. Ezt a visszaverő réteget szüntetik meg több órára a rakéta által termelt különféle anyagok. Jelenleg tehát a kémiai hajtóművek uralják a rakétatechnikát, és okoznak olyan környezeti hatásokat, szennyezettséget, amely - mai ismereteink szerint - egyéb károsító tevékenységeink mellett nem jelentős. Az is igaz, hogy az űrkutatásra fordítható összegek csökkenésével visszafogják az ilyen irányú kísérleteket, de egy gazdasági fellendülés e téren is növeli majd a kutatók aktivitását, ami kiszabadíthatja a palackból a szellemet. V. Tana Judit „Faustmobil” és terhes Mefísztó Kínában Tulajdonképpen már sokkal korábban kellett volna bemutatni Pekingben Goethe Faustjának első kínai változatát, de az előadásra nem kerülhetett sor, mert Mefísztó szerepének alakítója - állapotos lett. Miután azonban a 38 éves Lu Nai-ming, az ismert kínai színésznő és színházi rendező megszülte gyermekét, újra elkezdődtek a próbák, és a „Fu- side” - mert így nevezik kínaiul a Faustot - ősbemutatója megvolt Pekingben a minap. Goethe Faustjának — amelyből egyébként már 12 kínai fordítás létezik - kínai nyelvű színpadi változatát Li Zsian-ming a Németországban tanult dramaturg írta. A darabot az 57 éves rendező, Lin Zsao-hua állította színpadra. Li Zsian-ming, aki a pekingi Goethe Intézetben dolgozik, fordított már kínaira Brechtet és Büchnert is, de - mint mondja messze a legnehezebbnek Goethe Faustjának lefordítását találta. Ami az anyagiakat illeti, a Goethe Intézet 30 ezer, a Központi Szmi Akadémia „Kísérleti Színháza” - amely a pekingi Faust legtöbb szülészét adja - pedig 40 ezer márkával járult hozzá a produkcióhoz. A kolozsvári egyetemi élet legfontosabb kérdéseiről A Babes-Bolyai Tudomány- egyetemen, Kolozsvár legfőbb felsőoktatási létesítményén 15 ezer diák végzi tanulmányait, 4 ezren vesznek részt posztgraduális képzésben, és 1100 főnyi az oktató személyzet. Ezek a számok, amelyeket Andrei Marga rektor közölt az MTI tudósítójával, gyors ütemű fejlődést tükröznek, hiszen 1989 decembere előtt a hatalom erőszakosan szűkítette a létszámot. A fordulat pillanatában a hallgatók száma csak 3600 volt. A rektor ezt azzal magyarázza, hogy a kormányzat Kolozsváron tartott olyasfajta robbanástól, mint ami végül Temesváron következett be, rendkívül erős megfigyelés alatt tartotta a várost és annak értelmiségi központját, mindenhová beépítette embereit. Mindez a város 1989 utáni közéletében is érezteti hatását. A Babes-Bolyai mellett működik a városban műszaki, orvosi, agráregyetem, több teológiai főiskola, képzőművészeti főiskola, zeneakadémia - összesen tehát mintegy 30 ezer főre becsülhető a diákok és tanárok serege. Ezzel Románia második legnagyobb egyetemi központja. Az impozáns számok azonban komoly nehézségeket is takarnak. Szinte minden egyetemi intézmény súlyos helyhiánnyal küszködik, hiszen például a Babes-Bolyai épületeit nagyjából 7 ezer ember befogadására tervezték. A diákok jó része kénytelen magánszállásokon lakást bérelni, ez nagy anyagi terhet ró rájuk. Nincs elegendő oktatási helyiség sem. A fordulat után számos új szak indult: szociológia, pszichológia, defektológia, ökológia, stb. Ezek közül néhányat a Ceausescu-rezsim idején megszüntettek, mások nem is léteztek: az oktatási személyzet terén is hiány mutatkozik tehát, számos poszt betöltetlen. A jövő szorosan összefügg az előkészítés alatt álló egyetemi reformmal, amelynek célja olyan felsőoktatást létesíteni, amely szervesen beilleszkedik az európai képzési rendszerbe. A Babes-Bolyai jelenleg is tagja az európai egyetemek szövetségének, és 22 másik egyetemmel működik együtt - ezek között van az ELTE, a debreceni tudományegyetem, a veszprémi vegyi, a pécsi politikai tudományi és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem - mondja Marga professzor. Az egyetemi reform feladata lesz a túlterheltség csökkentése: jelenleg még heti 28 óra szerepel átlag a tanrendben, s 40 a jeggyel értékelt tanulmányok száma, míg Nyugaton 18 az átlagos heti óraszám, és feleannyi a vizsgakötelezettség. További súlyos gond a tanszemélyzet bérezése: jelenleg ugyanis a felsőoktatási személyzet javadalmazása messze elmarad a magánszektorban biztosított színvonaltól, ez pedig veszélyezteti az oktatás és főleg a tudományos kutatás színvonalát. A jelenlegi pénzügyi feltételek közepette nincs lehetőség komolyabb beruházásra, ami ugyancsak fontos lenne a tudományos színvonal, kutatás szempontjából bár az is eredménynek számít, hogy új diákotthon és testnevelési fakultás létesül. Ebbe az általános háttérbe illeszkedik be a magyar diákság. Nem a Babes-Bolyai az egyedüli felsőfokú oktatási intézmény, ahol Romániában magyar nyelven is tanulnak, de ez messze a legjelentősebb. Azt is figyelembe kell venni, hogy - mint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) felmérése mutatja - a román nyelvű fakultásokon még több magyar diák tanul Kolozsváron, mint magyarul. A Babes-Bolyai nem tanári szakain, a műszaki és orvostudományi egyetemeken és más felsőoktatási intézményeken román nyelven tanuló magyar fiatalok számát ezernyolcszázra, a Babes-Bolyain tanulmányait magyarul folytató diákokét kilencszázra, a teológiai főiskolákon magyarul tanuló fiatalokét mintegy háromszázra taksálják. így Kolozsváron élénk magyar diákélet folyik (ebben a román fakultásokon tanuló fiatalok is aktív részt vállalnak), központjában a KMDSZ-szel. A romániai magyar nyelvű felsőoktatás jövőjéről is elsősorban Kolozsváron veti össze elgondolásait az erdélyi magyar értelmiség, itt működik Balázs Sándor filozófiai professzor elnökletével az önálló magyar egyetem visszaállításáért küzdő Bolyai Társaság, és a Babes-Bolyai egyetem mintegy 300 fős magyar oktatói gárdája az erdélyi magyar értelmiség fontos szellemi központját jelenti.
