Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-18-19 / 142. szám

8. oldal Hétvégi Magazin 1994. június 18-19., szombat - vasárnap A passzív dohányzás veszélyei a magzatra Tudósok nemrégiben újabb bi­zonyítékot találtak arra, hogy a dohányzás még a magukat e ká­ros szenvedélytől megtartóztató kismamák magzatait sem kí­méli: kanadai kutatók ugyanis dohányfüst nyomára bukkantak újszülöttek hajszálaiban.- Eddig azt tanácsoltuk a le­endő édesanyáknak, hogy ter­hességük alatt ne dohányozza­nak. Azt hiszem, a jövőben arra is figyelmeztetnünk kell őket, hogy a passzív dohányosok magzatai is áldozatul esnek mások káros szenvedélyének - jelentette ki Gideon Koren, a torontói gyermekkórház or­vosa. A Journal of Americain Medical Association című ame­rikai orvosi szaklapban nemré­giben ismertetett tanulmány az első olyan kutatás nyomán ké­szült, amelynek során kanadai tudósok a biokémia segítségé­vel bizonyították be: milyen je­lentős veszélynek vannak ki­téve a nemdohányozó nők magzatai. A tanulmány szerint a cigaretta vegyi anyagainak felhalmozódása a magzat hajá­ban annak a következménye, hogy a magzati szervezet hosz- szú ideje rendszeresen ki van téve ezen mérgező anyagok ha­tásának, s e károsodásnak min­den valószínűség szerint köze van a születés körüli rendelle­nességekhez is. A torontói orvosok által vég­zett kutatás során szakemberek 23 esetben találtak nikotint és metabolikus nikotinvegyülete- ket olyan nők magzatának a ha­jában, akik terhességük alatt rendszeresen belélegezték a mások cigarettafüstjét vagy a munkahelyükön, vagy ottho­nukban. A hajmintát a születés után egy-három nappal vették le. A kanadai kutatók aktív do­hányos, illetve a passzív do­hányfüsttől megkímélt kisma­mák újszülöttjének haját is megvizsgálták. Kiderült, hogy az első esetben igen magas volt a nikotinvegyületek koncentrá- tuma az újszülöttek hajában, míg a második esetben alig volt kimutatható. Hasonló ered­ményre vezetett a három cso­porthoz tartozók anyák hajának a vizsgálata is. Az állapotos nők dohányzása közismerten káros a magzatra: a csecsemő kis testsúllyal szü­lethet, gyakoribb a koraszülés, spontán vetélés, nagyobb a gyermekhalandóság, az ilyen ártalmaknak kitett gyermekek közül sokan az egyéves kort sem érik meg. A magzat hajára vonatkozó vizsgálatok egy szélesebb körű, a passzív dohányzás egészség­károsító hatását nyomozó kuta­tás részét képezik - olvasható a tanulmányban, amely szerint a magzatkori hajteszt nagy sze­repet játszhat a dohányzó, il­letve nemdohányzó szülők gyermekei esetleges veleszüle­tett rendellenességeinek kimu­tatására. A krokodilidomár. Thaiföldön Samut Prakarn egy jókora krokodilfarm tulajdonosa. Ennek területén mintegy 30 ezer hüllő él. A tulajdonos az állatokkal való sok-sok foglalko­zás révén elérte, hogy az amúgy rendkívül veszélyes bestiák őt szinte már maguk közé valónak tekintik... Elfogták a lengyel Schwarzeneggert A milánói repülőtéren az olasz rendőrség elfogta „Schwarze­neggert” - az egyik legveszé­lyesebb lengyel bűnözőt. A 27 éves Wieslaw Kok- lowski nem véletlenül kapta az alvilágtól a híres sztár nevét - alkata, ereje, és a testépítés iránti szeretete hasonlóvá tette a filmszínésszé vált izomem­berhez. Ennek köszönhette bű­nözői karrierjét is. Kezdetben a görög származású Nikosz test­őre volt, akit a legnagyobb len­gyel autótolvaj maffia vezető­jének tartanak. Aztán amikor kiismerte e „szakma” rejtel­meit, a saját szakállára kezdett dolgozni, s felkerült a legveszé­lyesebb bűnözők listájára. Eb­ben - fizikai ereje mellett — döntő szerepe volt annak is, hogy állandóan állig felfegy­verkezve járt, s nem is habozott használni pisztolyait. Ehhez ta­lán annak is köze volt, hogy egy időben pszichiátriai kezelés alatt állt. Válása egykori főnökétől nem ment simán. Egy este, 1990-ben gdyniai lakása abla­kán keresztül több golyót eresz­tett bele Slawomir K., akit a rendőrség bérgyilkosként tar­tott számon. Sebesüléseit túl­élte, s egyetlen szót sem volt hajlandó szólni a rendőrségnek arról, kit gyanúsít a merénylet­tel. Felgyógyulása után nem sokkal egy mocsárban találták meg a bérgyilkos holttestét. Rablótámadás és orgazdaság vádjával 1991-ben sikerült le­tartóztatni társával, Marékkel együtt, de a bíróság a sajtóban már akkor elítélt döntéssel - egymillió forintnak megfelelő óvadék ellenében - szabadlábra helyezte. Első dolga volt, hogy lelőtte társát, nehogy vallhasson el­lene, de nem volt szerencséje, mert Marek életben maradt. Ekkor egy lopott Audi 80-assal, valamint egy ugyancsak lopott útlevéllel elhagyta az országot. A dolog gondosan elő lehetett készítve, mert az útlevélképen szereplő tulajdonos annyira ha­sonlított „Schwarzeneggerre”, hogy kettőjük között gyakorla­tilag nem volt különbség. Koklowski Verona környé­kén rejtőzött el, az ottani maffia vendégeként. A gdanski rend­őrség megtudta, hogy két ko­rábbi társa Olaszországba ké­szüt, s bízva abban, hogy a buj­káló bűnözővel akarnak talál­kozni, értesítették az olasz rendőrséget. A milánói repülőtéren le is tartóztatták „Schwarzeneg­gert”, aki ellenállás nélkül megadta magát. A finn nyelv oktatása Svédországban Úgy tűnik, hogy a svédországi finnek most legalább az anya­nyelvi képzésben különleges helyet kapnak a többi beván­dorlóval szemben. A közel­múltban Per Unckel svéd köz­oktatási miniszter bejelentette, hogy a kormány különleges le­iratban fogja meghatározni a finn nyelv helyzetét Svédor­szágban. Bár a svéd kormány régóta tanulmányozta az Európa Ta­nács azon javaslatát, hogy a finnek - a lappokhoz hasonlóan - kapjanak nemzeti kisebbségi státust, de a végeredmény egy közös jogi döntés alapján az, hogy a finn nyelv nem tekint­hető ősi nyelvnek Svédország­ban. A legtöbb, amit jelenleg tenni lehet, az az, hogy a kor­mány jelezze a helyi önkor­mányzatoknak a finn nyelv kü­lönleges helyzetét, és hívja fel a figyelmet arra, hogy az anya­nyelvi képzés csökkentése ese­tén a finn nyelv oktatása meg­maradjon az iskolákban. Svédországban minden, nem svéd anyanyelvű gyermek a legtöbb településen az iskolahá­lózaton belül ingyenes anya­nyelvi oktatásban részesül. Ezt a gyakorlatot most több ön- kormányzat - a rossz gazdasági helyzetre való hivatkozással - csökkenti vagy teljesen meg is kívánja szüntetni. így a finn nyelv oktatása is veszélybe ke­rülhet. De a kormány állásfog­lalása megakadályozza e fo­lyamatot. A svédországi finnek, akiknek száma 300-500 ezer közé tehető, régóta azt kíván­ták: a kormány adja meg nekik a nemzeti kisebbségi státust. A finnek részéről a nyomás az elnökválasztás idején külö­nösen megnőtt, mivel az egyik elnökségre pályázó egy finnor- * szági svéd, Elisabeth Rehn volt. Több jelölt azzal fenyegetőzött, hogy a svéd kormányt az Eu­rópa Tanács elé idézteti, mivel az nem tartja be a kisebbsé­gekre vonatkozó konvenciót. Roppant izgalmas esemény a csillagok érdekes világában Rendkívüli eseményre készül­nek idén a világ csillagászai: a Shoemaker-Levy 9 nevű üstö­kös részei júliusban becsapód­nak a Jupiterbe. A marylandi egyetemen nemrégiben 200 csillagász gyűlt össze a világ minden ré­széről. Megbeszélésük tárgya egy összehangolt program megalkotása volt az esemény megörökítésére. Igaz, senki sem tudja, mi lesz észlelhető a becsapódásból. Az üstökös darabjai ugyanis a Jupi­ter Földről nem látható oldalá­hoz ütköznek majd. A robbaná­sok azonban olyan fényerejűek lesznek, hogy visszaverődnek a Jupiter holdjairól. - A Jupiter holdjait tükörként használjuk, hogy megfigyeljük és mérjük a becsapódást - mondta Lucy McFadden, a marylandi érte­kezlet szervezője az AP ameri­kai hírügynökség munkatársá­nak... A jobb megfigyelés érdeké­ben a Hubble űrteleszkópot és a Galileo űrszondát is az ese­ményre „állítják”. A Shoemaker-Levy 9 üstö­köst 1993 márciusában fedezte fel Gene és Carolyn Shoema­ker, férj és feleség, valamint David Levy, akik az amerikai Arizona állam geológiai és csil­lagászati intézetében dolgoz­nak. Később a csillagászok megállapították: az üstökös olyan közel haladt el a Jupiter mellett, hogy a nagy bolygó tömegvonzása részekre törte. A 21 részre „tört” üstökös legna­gyobb darabját 4 kilométer át­mérőjűre becsülik. A Jupiter tulajdonképpen egy hatalmas „gázlabda”, és az üstökösdarabok ebbe ütnek majd lyukakat. A kutatók meghatározták az üstökösrészek pályáját, és ak­kor tették a meglepő felfede­zést. Azt találták, hogy a Sho­emaker-Levy 9 olyan pályán mozog, hogy 1994 júliusában összeütközik a Jupiterrel. Ez az első eset a tudomány történeté­ben, hogy képesek voltak előre meghatározni ilyen jellegű csil­lagászati eseményt. Az üstökös részei július 16-tól kezdve 6 napon át csa­pódnak be a bolygóba. A ré­szecskék sebességét óránként 215 ezer kilométerre becsülik. Az ütközés keltette minden robbanás ereje olyan lesz, mintha 10 millió tonna TNT robbanna fel - írja a DP A. Az irodalom „gályarabja” „Este hat vagy hét órakor fek­szem, mint a tyúkok, éjjel egy órakor felkeltetem magam, és nyolcig dolgozom; ekkor me­gint alszom másfél órát, eszem egy keveset..., aztán megint ne­kiülök a munkámnak négy óráig. Ekkor megfürdöm, láto­gatókat fogadok, vagy elme­gyek hazulról, s vacsora után lefekszem.” Ilyen napi ritmus­ban élt évtizedeken át „az iro­dalom gályarabja”, Honoré de Balzac, aki 195 évvel ezelőtt, 1799-ben született. Életműve egyetemes méretű színjáték - írta valaki, s való­ban, Balzac elképesztő mennyi­ségű könyvet írt, s ráadásul hatvanöt regényében jórészt ál­landó, korábbi műveiben már bemutatott alakokat szerepelte­tett. Az Elveszett illúziókban például 116, a Kurtizánok tün­döklésében pedig 135 korábbi hőse tért vissza. „Felfoghatat­lan, hogy egy ember ennyi élet­fonalat tudott követni, s nem tévesztette össze őket” - cso­dálkozott Anatole France, pe­dig ő is konyított valamit az irodalomhoz. És Balzac telje­sítményének értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy könyveit 28 év alatt alkotta meg, s még így is többet írt, mint az őt megelőző korok leg­termékenyebb írózsenije, Vol­taire hatvanöt év alatt. S az éjt nappallá tévő munka egyetlen célt szolgált, Balzac saját nagyságának elismerteté­sét. Hajszolta ugyanis a bol­dogságot, imádta a pompát és a fényűzést. Azt vallotta, hogy egyetlen materiális dolog van, amelynek értéke eléggé biztos ahhoz, hogy érdemes legyen tö­rődni vele; az arany. Rögesz- mésen vágyott rá, hogy kitűn­jön, a nemesi származásra utaló „de” szócskát is önmaga bigy- gyesztette a nevébe. Pazarlóan élt, főúri szeretőket tartott. Ta­lán azért is akarta habzsolni az életet, mert pályája nagyon ne­hezen indult Balzac igazából nem iro­dalmi, hanem magánéleti sike­rekre vágyott. Regényeit - ame­lyekből évente hatot, nyolcat írt - csak eszköznek tekintette gazdagodási és szerelmi álmai megvalósításában. „A dicsősé­get kereste, nem a szépet” - írta róla Flaubert, de nem volt telje­sen igaza. Hisz Balzac, ha már kényte­len volt írni, megpróbálta tisz­tességgel csinálni. S az ered­mény nem is lesújtó, hisz pél­dául az Emberi színjáték - mér­tékadó vélemények szerint - az egyik legnagyobb tárháza a do­kumentumoknak, amelyeket az emberi természetről valaha is készítettek. Balzac 1850-ben halt meg, pár hónappal azután, hogy 50 évesen egy ukrajnai faluban végre feleségül vehette azt a nőt, akit másfél évtizede szere­tett. Koporsóját Dumas és Vic­tor Hugo vitte. Környezetbarát Samsung-hűtögép Száz százalékig környezetbarát hűtőszekrényt dobott piacra a közelmúltban a dél-koreai Samsung gyáróriás. A 4 év alatt 30 milliárd vonos (mintegy 36 millió dolláros) befektetéssel kifejlesztett hűtőszekrény egyáltalán nem használ klorof- luorkarbonokat, vagyis olyan anyagot, amely hozzájárul a ká­ros ultraibolya-sugárzás ellen védelmet nyújtó légköri ózon­réteg vékonyításához. Az új Samsung-frizsiderek ciklopentánt - egy ózon- és környezetbarát gázt - használ­nak. A Samsung várhatóan rövi­desen a nemzetközi piacokon is megjelenik újdonságával. A gyár a dél-koreai versenytársak közül elsőként iktatta ki a hűtők működéséből a környezetkáro­sító anyagokat - írta tudósítá­sában az AP—DJ. Vajon lesz-e elegendő kenyér az ezredfordulóra? Igaza volt-e Thomas Malthus- nak, aki két évszázaddal ez­előtt tömeges éhezést, járvá­nyokat és háborút jósolt az emberiség sorsául, s aki máig is „szellemi ihletője” maradt a katasztrófát ígérő jövendő­mondóknak? Sandra Postel, a washing­toni World Watch nevű intézet alelnöke úgy véli, hogy a ne­ves angol közgazdász és filo­zófus jogosan vetette fel a „ké­pes-e az emberiség elegendő élelmet termelni?” kérdést. A kérdésre adott válasza azonban nem egészen állja meg helyét napjainkban.- Saját kora és ismeretei alapján helyesen ítélte meg úgy, hogy az élelmiszerforrá­sok bővülése katasztrofálisan elmarad majd a népesség nö­vekedésétől - mondta az alel­nök-sszony és hozzáfűzte: - Előrejelzése azonban mégsem bizonyult teljesen időtállónak, s ennek elsősorban az az oka, hogy Malthus nem láthatta előre az új technológiák és a szociális változások hatását a gazdasági, így a mezőgazda- sági fejlődés ütemére. Az új technológiákat meg­honosító „zöld forradalom” eredményeként 1950 és 1991 között a világ gabonatermelése 169 százalékkal emelkedett, noha a vetésterületek nagysága csak 17 százalékkal lett több. - Ha a gabonafélék termésho­zama az 50-es évek szintjén maradt volna, akkor a mai mennyiség kitermeléséhez két­szer annyi földet kellene megművelni, s ez teljességgel lehetetlen - állítja Sandra Pos­tel. Az alapvető gabonakultúrák terméshozama még mindig alacsonyabb genetikai állomá­nyuk lehetőségeinél, a kuta­tóknak most is sikerül új, több termést hozó gabonaféléket kinemesíteni. A géntechnológia valószínű­leg már a közeljövőben telje­sen kibontakoztatja a növé­nyek lehetőségeit. - Az új fel­fedezések pótolhatják a „zöld forradalom” káros hatásait: a vízforrások apadását, az állat­világ megmérgezését, a mező- gazdasági kultúrák biológiai sokféleségének csökkenését - mondta a World Watch alel­nöke az ITAR-TASZSZ tudó­sítójának. A mezőgazdasági termelés további fejlődését több té­nyező határozza majd meg. Egy biztos, az extenzív mód­szer (a szántóföldek területé­nek növelése) tovább nem használható, hiszen szűzfoldek mára már csak Afrikában és Latin-Amerikában, illetve kor­látozott mértékben Ázsiában maradtak. Az alacsony mező- gazdasági és technológiai fej­lettség következtében napja­inkban több mint 550 millió hektár termőföldet pusztít el az erózió. Figyelembe véve a Föld lakosságának várható nö­vekedését, 2010-re az egy főre jutó szántóföld területe 21 szá­zalékkal csökken. A vízforrá­sok apadása rövid időn belül komoly nehézségeket okozhat Kínában, Indiában, az Egye­sült Államokban, Mexikóban és a Közel-Keleten. Lester Braun, az élelmiszer-problé­mák egyik legismertebb ame­rikai szakértője, egyúttal a World Watch elnöke az orosz-amerikai gabonaterme­lést áttekintve hangsúlyozta, hogy valamikor Oroszország több gabonát exportált mint az Egyesült Államok, mára azon­ban ez a helyzet teljesen meg­változott. Véleménye szerint Oroszország a gazdasági re­formok eredményeként ismét képes lesz majd mezőgazda- sági fölösleget termelni, s azt exportálni. Az Egyesült Államok me­zőgazdasági minisztériuma ál­tal nemrégiben közzétett előre­jelzés szerint a világ gabona- termelése 1993-94-ben az előző szezonhoz képest^ 14 százalékkal, az Egyesült Álla­moké pedig 33 százalékkal csökken, a világ népessége azonban egy év alatt közel 100 miihó emberrel gyarapszik.

Next

/
Thumbnails
Contents