Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-07-08 / 106. szám
1994. május 6., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Az építészszakma viszontagságai (Folytatás az 1. oldalról)- És mi az, ami nem sikerült?- Sok minden, de végül is egy olyan dolog van, amely meghiúsulását igazán sajnálom. Ez a közgyűlés által tavaly októberben alkotott, az Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló rendelet. Hiába a papíron élő jogszabály, egy árva fillér sem folyt he erre a célra, pedig így lehetett volna csak elérni, hogy azokat az épületeket, amelyek fontosak a városnak, ám a lakóknak nincs rá elegendő pénzük, költségvetési segítséggel megfelelő módon újítsák fel az ott élők. *** Március 16-tól egy 37 éves fiatalember vette át e nem könnyű tisztséget. Rátkai Attila a Tanépet, az Egertervet és a vállalkozói világot is megjárva kötött egy évre szóló szerződést a várossal, így ö az egyetlen hivatalvezető, akit nem véglegesített a Városháza. Ez esetben is adódik a kérdés: milyen érzés ilyen előzmények után főépítészként a város szolgálatába állni?- Úgy gondolom - mondja az új főépítész -, Dely Gyuri nem jött ki a vezetéssel, elképzelései nem estek egybe a városéval, a megromlott viszony hatékonytalanná tette a munkáját. Viszont feltétlenül kell egy főépítész ebbe a városba, velem pedig egyelőre még toleráns ok. Úgy érzem, e szakma esetében lényegesen alacsonyabb az ingerküszöb, azaz mi elsősorban alkotómunkát végzünk, ez pedig könnyebb visszatérést tesz lehetővé számunkra - ez sem elhanyagolható szempont.-Őrökölt-e olyat elődjétől, amit tovább kíván vinni, amire munkája során támaszkodni tud?- Hatalmas információs bázis gyűlt össze a főépítészi irodában, naprakész anyagok, kiváló szakemberek, remek elképzelések, habár fiatalításra azért szükség lenne. Ugyancsak fontosnak érzem, hogy Eger történetében példa nélküli módon a város 70 százalékát érintik már az elkészült rendezési tervek.- Ezen örökség ismeretében milyen elképzelésekkel foglalta el a főépítészi széket?- Szeretnénk befejezni a rendezési terveket, hiszen több „rázós” városrész van még hátra, így például a belváros is. Itt érdekes lehet a szabályozás kérdése: a közlekedés, a parkolás, a telkek nagysága, a beépítési magasság, hogy csak néhány dolgot említsek. Mindezeknél persze figyelembe kell venni az idegen- forgalmat, a műemlékeket, hogy védelem alá eshessenek. Egyértelműsíteni szeretném a polgármesteri hivatal különböző irodái között: melyek azok a problémakörök, amelyeknél elengedhetetlenül szükséges a főépítész közreműködése, mikor kell nekünk „beavatkozni” a dolgok menetébe. Ugyanakkor azonban úgy látom, sokban más a valódi helyzet, mint gondoltam.- Nem kerülhetem ki az uszoda-kérdést. Hogyan viszonyul ehhez Rátkai Attila?- A tervek szakhatósági engedélyeztetés alatt állnak, ennélfogva ez már túlhaladt rajtunk, akadályozni, gátolni már nem is szabad. Azt ugyanakkor felajánlottam, hogy azokon a pontokon, ahol még szó lehet a finomításokról, ott segítek. A másik oldala a dolognak, hogy egy nemzetközi versenyekre tervezett uszodát tágasabb környezetben lényegesen kevesebb kompromisz- szummal meg lehetett volna valósítani.- Eger egyik legnagyobb vonzereje a műemlékeiben lakozik, állapotuk azonban hovatovább katasztrofálissá válik. Mit tehet e rendkívül káros folyamat megállításáért a. város főépítésze?- A műemlékek esetében az a kérdés, hogy honnan, milyen forrásból lehet megfinanszírozni a drágább, ám a hangulatát jobban visszaadó renoválást. Miután nálunk sok ilyen épület található, a város aligha bírná ezek rendbetételét, ez esetben viszont csak központi támogatásban lehet bízni. A másik lényeges pont, hogy a műemlékvédelmi hivatal helyi irodájával konstruktívabb együttműködést kell kialakítanunk, hiszen nem lehet nem tudomást venni arról, hogy a XXI. század küszöbén állunk, a város fejlődik, ezeket pedig elkerülhetetlen figyelembe venni a rendezési tervek készítésénél. Kühne Gábor Városházi csemegék - ami kimaradt... A barátság gúlája. Az angol és a magyar diákok, tanárok egy egész délután építették a barátság gúláját, több száz apró pálcikából. Négy hónapig Albionban Filharmóniai koncert Újabb, immár az 5. bérleti koncertjét rendezi az Országos Filharmónia május 9-én, hétfőn este 7 órakor a Gárdonyig Géza Színházban. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Kocsár Balázs vezényli, zongorán közreműködik Hegedűs Endre. A műsorban Brahms-, Dohnányi- és Csajkovszkij-művek szerepelnek. Bővebb információval az egri zeneiskola szolgál. Ballag már a vén diák Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola végzősei holnap délelőtt 11 órakor vesznek búcsút az alma matertől. A központi épület udvarán felsorakozó negyedikeseket és tanáraikat dr. Kiss Péter főigazgató-helyettes köszönti majd. Falfestmény-pályázat Az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont falfestmény-pályázatot hirdet 8-15 éveseknek, az intézmény emeleti folyosójának szebbé „varázsolására”. Várják a gyerekek fríz-kompozíció (szalagszerű sávban komponált) terveit. A téma: népmese, gyermekélet-történetek, illetve bármely dekoratív festői megoldás. Az ötleteket május 10-ig kell eljuttatni a szabadidőközpont címére, és már május 13-án, délután 3-kor a szakköri évzárón ki is hirdetik a győztest. A pályaműhöz a tartós és nagy színskálájú falfestéket a finn tulajdonú Auguste Reymond Kft. biztosítja. Patinás fotómasinák Akinek nemcsak szenvedélye a fotózás, de szereti a régi fényképezőgépeket, az nem csalódik, ha ma este 7 órakor ellátogat a Megyei Művelődési Központba. Á patinás eszközök Fodor József magángyűjteményéből valók. Filmművészeti egyetem Huszadik alkalommal hirdetik meg az Egri Filmművészeti Nyári Egyetemet, amelynek időpontja: július 30 - augusztus 6. A rendezvényen a magyar filmművészet legértékesebb műveit is bemutatják, a tavaly készült játék- és dokumentumfilm legjelentősebb alkotásaival együtt. A vetítéseket viták, találkozók követik. Mint arról korábban már beszámoltunk, Eger város legutóbbi közgyűlésén a képviselők igyekeztek pontot tenni a már sokadik alkalommal felvezetett önkormányzati bérlakásokról szóló rendelettervezetre. A hosszas vita és szavazási procedúra után - ezúttal városatyáink sikerrel is jártak. A megannyi módosító indítvány ellenére gyakorlatilag maradtak az eddigi feltételek. Az indítványok zöme könnyíteni szerette volna a bérlakások eladását, de ezeket jórészt elvetette a testület. így nem talált megértésre Király József azon indítványa, miszerint a vevő a vételár megfizetésére felhasználhassa az egyenes ági rokonának saját jogon szerzett kárpótlási jegyét is. Szintén elutasították a Lakásbérlők Egyesületének javaslatát, amely a rossz állapotú épületek vételénél jelentősen csökkentette volna az árat. Végül is tehát egy év áll a lakók rendelkezésére ahhoz, hogy döntsenek: meg kívánják-e venni bérleményüket. Utána még öt évig elővásárlási jog illeti meg őket. Szándékukat levélben kell jelezniük az EV AT Rt.-hez. A vételár a piaci ár ötven százaléka, és részletfizetés esetén ennek tíz százalékát kell letenni, a többit 25 esztendő alatt, évi 3 százalékos kamat mellett kell törleszteni. Különösebb ellenvetések nélkül esett túl a képviselő-testület a tavalyi évről szóló zárszámadás második fordulóján, illetve a parkolási lehetőségeket taglaló előterjesztésen. Itt tulajdonképpen legalizálták a már egy éve alkalmazott belvárosi díjtételeket, azaz óránként negyven forintot kell fizetni gépjármüvenként városunk szívében. Az érzelmek kicsit később, a 7. napirendi pontnál, Mandák Attila tanácsnok előterjesztésénél kaptak nágyobb szerepet. A szociális bizottság elnökének javaslata szerint a jövőben egy koordináló alapítványnak kellene felügyelnie az ifjúsági és szociálislakás-építéseket. Weil Zoltán szerint a tervezett közalapítványi forma teljesen alkalmatlan a neki szánt feladatra, hiszen öt személy kezelne egy 40 milliós vagyont, azzal a nehezen körvonalazható feladattal, hogy építsenek lakásokat. Farkas Zsuzsa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába biztosít az alapítvány így vagy úgy akár egymillió forintot arra, hogy valaki kijuthasson a „garzonházból”, még legalább kétmillióra volna szüksége. Tehát az alapítvány aligha érné el célját. Ráadásul a tanácsnok sem a saját, sem az urbanisztikai bizottsággal nem egyeztette az elképzelését. A közgyűlés így visszautalta az illetékes bizottságoknak az előterjesztést: előbb alkossanak véleményt ők. (K. G.) Egy kisebb létszámú osztályt lehetne toborozni az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban azok közül, akik külföldön - elsősorban az USA valamelyik középiskolájában - tanultak egy egész vagy legalább egy fél iskolai évig. Ä tengerentúli lehetőség mellé az idén újabb, ezúttal angliai kapcsolat társult. Az intézmény vezetője pedig már a közeljövő terveit szövögeti. Mindezt megosztotta lapunkkal is az iskola igazgatója, Finta István.- Természetesen örültünk, hogy tanulóink ilyen nagy számban nyertek a Soros-pályázaton, és büszkék is vagyunk rájuk - mondta. - A legfrissebb információ szerint a következő tanévtől ismét két diákunk - Kalló Agnes és Mátyás Maja - utazhat Amerikába öt hónapra. Ezekkel az angolul nagyon jól beszélő, más iskolarendszert is megtapasztaló, világot látott gyerekekkel a gimnázium is csak nyer. A pályázat azonban csak esetleges, az egy év hosz- szú idő, és az Egyesült Államok mindenféle szempontból mesz- sze van. Ezért törtük a fejünket már egy ideje, hogyan juttathatnánk el jó angolosainkat egy közelebbi anyanyelvi területre.- Úgy tűnik, az elmúlt nyáron sikerült megoldást találniuk...- Az angol Gloucestershire megye oktatási központjának képviselői jártak itt, és közös „konferenciát” rendeztünk: „Együtt tanulni, élni, dolgozni” címmel. Ez a találkozó alkalmat teremtett arra, hogy a brit és a magyar tanárok és tanulók megismerkedjenek egymás kultúrájával, gondolkodásmódjával, iskolarendszerével, hétköznapi szokásaival, életével. Elképzelésünk csaknem maradéktalanul megvalósult. Harminc brit - még Skóciából is jöttek oktatók, diákok - és negyven hazai pedagógus és tinédzser felejthetetlen hetet töltött együtt. A nyári eseményről egy poszter is készült: „Szemtől szemben Európával” címmel.-A kapcsolatépítést menynyire segítette a tanfolyam?-A búcsúzásnál azzal váltunk el: jövőre újra találkozunk. Sikerült is több angol iskolával együttműködést kötnünk, kollégáim a nyáron Angliába utaznak. Kinti barátainkat pedig július 16. és 23. között Egerben látjuk vendégül, a múlt évihez hasonló programon. Elképzeléseink lassan valóra válnak, hiszen öt szilágyis - Horváth Orsolya, Mészáros Szabolcs, Szuromi András, Kleszó Mariann, Vas Gábor - áprilistól Gloucestershire megye ismert, jó hírű gimnáziumaiban negyedévre „angol” diákokká váltak, és a jövőben mi is fogadunk középiskolásokat, tanárokat ugyanennyi időre Albion- ból... Sikeres egri diákok Az országos szakmai tanulmányi verseny döntőjén az egri- Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolából öt tanuló vett részt. Élelmiszer-ismeret tárgyból Dengel Enikő a 4. helyen végzett (tanára Forgács Károlyné). Angol nyelvből 3. és 5. helyezett Horváth Gábor és Kelemen Krisztina. (tanáruk: Gálné Herédi Mária és Mező Zoltán). Mindhárman már a vendéglátóipari főiskola hallgatóinak tekinthetik magukat. Érettségi-mentességet kapott vendéglátó- és élelmiszer-ismeretből elért eredménye miatt Káli Tibor (tanára: Bóta József), Szőcs Hajnalka (tanára: Sersényiné Nagy Mária). Hasonló jutalomban részesült Bartus Beáta is (tanára: dr. Tóth Gézáné), aki az országos versengésen áruismeretből hatodik helyen végzett. A sikeres csapat. Eredményükkel öregbítették iskolájuk jó hírnevét Egy a hitünk, a reményünk Az Egri Bazilika liturgikus énekkarának testvérkórusa az olaszországi Veronából érkezett nemrégen a megyeszékhelyre. Stefan Adami karnagytól megtudtuk, az együttesek kapcsolatfelvételére két évvel ezelőtt került sor. Először ők látták vendégül a magyar énekeseket, akik nagy sikert arattak műsorukkal. Csoportjuknak, a casellei Legszentebb Üdvözítő Plébánia kórusának - amely nagy hagyományokkal rendelkezik - ez az egri látogatás az első külföldi útja. Hazájuk jelentősebb városaiban viszont rendszeresen fellépnek, és kórustalálkozókon is részt vesznek. Szívesen dalolnak a maguk örömére, de legfontosabb céljuk a liturgia lelkesítése, segítése és ünnepélyesebbé tétele. Dalaik mellett elhozták az olasz nép szimpátiáját magyar barátaik iránt. Erről mindenki meggyőződhetett azon a koncerten, amelyet nagyszámú közönség hallgatott, köztük dr. Pintér Lajos, Verona tiszteletbeli magyar konzulja, Pietro Sambugaro és dr. Ringelhann György, a két város polgármesterei, valamint Füzesi Tibor miniszter. Czakó István kanonok köszöntőjében ki is emelte: különböző nyelvet beszélünk ugyan, de egyformán gondolkodunk. Egy a hitünk, a reményünk, a vágyunk, a félelmünk, és ezen az estén lélekben is egyek lettünk. Ennek az érzésnek a tudatában folytatódtak a programok, ahol a vendégek megismerkedtek Egerrel, és sokféle elismerő jelzővel illették: a barokk, a borok és a hősök városának titulálták. B. Papp Györgyi
