Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-07-08 / 106. szám

1994. május 6., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Az építészszakma viszontagságai (Folytatás az 1. oldalról)- És mi az, ami nem sike­rült?- Sok minden, de végül is egy olyan dolog van, amely meghiúsulását igazán sajná­lom. Ez a közgyűlés által ta­valy októberben alkotott, az Eger város építészeti értékei­nek helyi védelméről szóló rendelet. Hiába a papíron élő jogszabály, egy árva fillér sem folyt he erre a célra, pedig így lehetett volna csak elérni, hogy azokat az épületeket, amelyek fontosak a városnak, ám a lakóknak nincs rá ele­gendő pénzük, költségvetési segítséggel megfelelő módon újítsák fel az ott élők. *** Március 16-tól egy 37 éves fi­atalember vette át e nem könnyű tisztséget. Rátkai At­tila a Tanépet, az Egertervet és a vállalkozói világot is meg­járva kötött egy évre szóló szerződést a várossal, így ö az egyetlen hivatalvezető, akit nem véglegesített a Város­háza. Ez esetben is adódik a kérdés: milyen érzés ilyen előzmények után főépítészként a város szolgálatába állni?- Úgy gondolom - mondja az új főépítész -, Dely Gyuri nem jött ki a vezetéssel, el­képzelései nem estek egybe a városéval, a megromlott vi­szony hatékonytalanná tette a munkáját. Viszont feltétlenül kell egy főépítész ebbe a vá­rosba, velem pedig egyelőre még toleráns ok. Úgy érzem, e szakma esetében lényegesen alacsonyabb az ingerküszöb, azaz mi elsősorban alkotó­munkát végzünk, ez pedig könnyebb visszatérést tesz le­hetővé számunkra - ez sem elhanyagolható szempont.-Őrökölt-e olyat elődjétől, amit tovább kíván vinni, amire munkája során támaszkodni tud?- Hatalmas információs bá­zis gyűlt össze a főépítészi irodában, naprakész anyagok, kiváló szakemberek, remek elképzelések, habár fiatalí­tásra azért szükség lenne. Ugyancsak fontosnak érzem, hogy Eger történetében példa nélküli módon a város 70 szá­zalékát érintik már az elké­szült rendezési tervek.- Ezen örökség ismeretében milyen elképzelésekkel fog­lalta el a főépítészi széket?- Szeretnénk befejezni a rendezési terveket, hiszen több „rázós” városrész van még hátra, így például a belváros is. Itt érdekes lehet a szabá­lyozás kérdése: a közlekedés, a parkolás, a telkek nagysága, a beépítési magasság, hogy csak néhány dolgot említsek. Mindezeknél persze figye­lembe kell venni az idegen- forgalmat, a műemlékeket, hogy védelem alá eshessenek. Egyértelműsíteni szeretném a polgármesteri hivatal külön­böző irodái között: melyek azok a problémakörök, ame­lyeknél elengedhetetlenül szükséges a főépítész közre­működése, mikor kell nekünk „beavatkozni” a dolgok mene­tébe. Ugyanakkor azonban úgy látom, sokban más a va­lódi helyzet, mint gondoltam.- Nem kerülhetem ki az uszoda-kérdést. Hogyan vi­szonyul ehhez Rátkai Attila?- A tervek szakhatósági en­gedélyeztetés alatt állnak, en­nélfogva ez már túlhaladt raj­tunk, akadályozni, gátolni már nem is szabad. Azt ugyanak­kor felajánlottam, hogy azo­kon a pontokon, ahol még szó lehet a finomításokról, ott se­gítek. A másik oldala a dolog­nak, hogy egy nemzetközi ver­senyekre tervezett uszodát tá­gasabb környezetben lényege­sen kevesebb kompromisz- szummal meg lehetett volna valósítani.- Eger egyik legnagyobb vonzereje a műemlékeiben la­kozik, állapotuk azonban ho­vatovább katasztrofálissá vá­lik. Mit tehet e rendkívül káros folyamat megállításáért a. vá­ros főépítésze?- A műemlékek esetében az a kérdés, hogy honnan, milyen forrásból lehet megfinanszí­rozni a drágább, ám a hangula­tát jobban visszaadó renová­lást. Miután nálunk sok ilyen épület található, a város aligha bírná ezek rendbetételét, ez esetben viszont csak központi támogatásban lehet bízni. A másik lényeges pont, hogy a műemlékvédelmi hivatal helyi irodájával konstruktívabb együttműködést kell kialakí­tanunk, hiszen nem lehet nem tudomást venni arról, hogy a XXI. század küszöbén állunk, a város fejlődik, ezeket pedig elkerülhetetlen figyelembe venni a rendezési tervek készí­tésénél. Kühne Gábor Városházi csemegék - ami kimaradt... A barátság gúlája. Az angol és a magyar diákok, tanárok egy egész délután építették a barátság gúláját, több száz apró pálcikából. Négy hónapig Albionban Filharmóniai koncert Újabb, immár az 5. bérleti kon­certjét rendezi az Országos Fil­harmónia május 9-én, hétfőn este 7 órakor a Gárdonyig Géza Színházban. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Kocsár Balázs vezényli, zongorán köz­reműködik Hegedűs Endre. A műsorban Brahms-, Dohnányi- és Csajkovszkij-művek szere­pelnek. Bővebb információval az egri zeneiskola szolgál. Ballag már a vén diák Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola végzősei hol­nap délelőtt 11 órakor vesznek búcsút az alma matertől. A központi épület udvarán felso­rakozó negyedikeseket és taná­raikat dr. Kiss Péter főigaz­gató-helyettes köszönti majd. Falfestmény-pályázat Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont falfestmény-pá­lyázatot hirdet 8-15 éveseknek, az intézmény emeleti folyosó­jának szebbé „varázsolására”. Várják a gyerekek fríz-kompo­zíció (szalagszerű sávban kom­ponált) terveit. A téma: nép­mese, gyermekélet-történetek, illetve bármely dekoratív festői megoldás. Az ötleteket május 10-ig kell eljuttatni a szabad­időközpont címére, és már má­jus 13-án, délután 3-kor a szak­köri évzárón ki is hirdetik a győztest. A pályaműhöz a tar­tós és nagy színskálájú falfes­téket a finn tulajdonú Auguste Reymond Kft. biztosítja. Patinás fotómasinák Akinek nemcsak szenvedélye a fotózás, de szereti a régi fény­képezőgépeket, az nem csaló­dik, ha ma este 7 órakor elláto­gat a Megyei Művelődési Köz­pontba. Á patinás eszközök Fodor József magángyűjtemé­nyéből valók. Filmművészeti egyetem Huszadik alkalommal hirdetik meg az Egri Filmművészeti Nyári Egyetemet, amelynek időpontja: július 30 - augusztus 6. A rendezvényen a magyar filmművészet legértékesebb műveit is bemutatják, a tavaly készült játék- és dokumentum­film legjelentősebb alkotásaival együtt. A vetítéseket viták, ta­lálkozók követik. Mint arról korábban már be­számoltunk, Eger város leg­utóbbi közgyűlésén a képvise­lők igyekeztek pontot tenni a már sokadik alkalommal felve­zetett önkormányzati bérlaká­sokról szóló rendelettervezetre. A hosszas vita és szavazási procedúra után - ezúttal város­atyáink sikerrel is jártak. A megannyi módosító indít­vány ellenére gyakorlatilag maradtak az eddigi feltételek. Az indítványok zöme könnyí­teni szerette volna a bérlakások eladását, de ezeket jórészt elve­tette a testület. így nem talált megértésre Ki­rály József azon indítványa, mi­szerint a vevő a vételár megfi­zetésére felhasználhassa az egyenes ági rokonának saját jogon szerzett kárpótlási jegyét is. Szintén elutasították a La­kásbérlők Egyesületének javas­latát, amely a rossz állapotú épületek vételénél jelentősen csökkentette volna az árat. Végül is tehát egy év áll a la­kók rendelkezésére ahhoz, hogy döntsenek: meg kíván­ják-e venni bérleményüket. Utána még öt évig elővásárlási jog illeti meg őket. Szándéku­kat levélben kell jelezniük az EV AT Rt.-hez. A vételár a piaci ár ötven százaléka, és részletfizetés ese­tén ennek tíz százalékát kell le­tenni, a többit 25 esztendő alatt, évi 3 százalékos kamat mellett kell törleszteni. Különösebb ellenvetések nélkül esett túl a képviselő-tes­tület a tavalyi évről szóló zár­számadás második fordulóján, illetve a parkolási lehetősége­ket taglaló előterjesztésen. Itt tulajdonképpen legalizálták a már egy éve alkalmazott belvá­rosi díjtételeket, azaz óránként negyven forintot kell fizetni gépjármüvenként városunk szí­vében. Az érzelmek kicsit később, a 7. napirendi pontnál, Mandák Attila tanácsnok előterjesztésé­nél kaptak nágyobb szerepet. A szociális bizottság elnökének javaslata szerint a jövőben egy koordináló alapítványnak kel­lene felügyelnie az ifjúsági és szociálislakás-építéseket. Weil Zoltán szerint a terve­zett közalapítványi forma telje­sen alkalmatlan a neki szánt feladatra, hiszen öt személy ke­zelne egy 40 milliós vagyont, azzal a nehezen körvonalazható feladattal, hogy építsenek laká­sokat. Farkas Zsuzsa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hi­ába biztosít az alapítvány így vagy úgy akár egymillió forin­tot arra, hogy valaki kijuthas­son a „garzonházból”, még leg­alább kétmillióra volna szük­sége. Tehát az alapítvány aligha érné el célját. Ráadásul a ta­nácsnok sem a saját, sem az ur­banisztikai bizottsággal nem egyeztette az elképzelését. A közgyűlés így visszautalta az illetékes bizottságoknak az előterjesztést: előbb alkossanak véleményt ők. (K. G.) Egy kisebb létszámú osztályt lehetne toborozni az egri Szilá­gyi Erzsébet Gimnáziumban azok közül, akik külföldön - el­sősorban az USA valamelyik középiskolájában - tanultak egy egész vagy legalább egy fél iskolai évig. Ä tengerentúli le­hetőség mellé az idén újabb, ezúttal angliai kapcsolat társult. Az intézmény vezetője pedig már a közeljövő terveit szövö­geti. Mindezt megosztotta la­punkkal is az iskola igazgatója, Finta István.- Természetesen örültünk, hogy tanulóink ilyen nagy számban nyertek a Soros-pá­lyázaton, és büszkék is vagyunk rájuk - mondta. - A legfrissebb információ szerint a következő tanévtől ismét két diákunk - Kalló Agnes és Mátyás Maja - utazhat Amerikába öt hónapra. Ezekkel az angolul nagyon jól beszélő, más iskolarendszert is megtapasztaló, világot látott gyerekekkel a gimnázium is csak nyer. A pályázat azonban csak esetleges, az egy év hosz- szú idő, és az Egyesült Államok mindenféle szempontból mesz- sze van. Ezért törtük a fejünket már egy ideje, hogyan juttat­hatnánk el jó angolosainkat egy közelebbi anyanyelvi területre.- Úgy tűnik, az elmúlt nyá­ron sikerült megoldást talál­niuk...- Az angol Gloucestershire megye oktatási központjának képviselői jártak itt, és közös „konferenciát” rendeztünk: „Együtt tanulni, élni, dolgozni” címmel. Ez a találkozó alkal­mat teremtett arra, hogy a brit és a magyar tanárok és tanulók megismerkedjenek egymás kul­túrájával, gondolkodásmódjá­val, iskolarendszerével, hét­köznapi szokásaival, életével. Elképzelésünk csaknem mara­déktalanul megvalósult. Har­minc brit - még Skóciából is jöttek oktatók, diákok - és negyven hazai pedagógus és ti­nédzser felejthetetlen hetet töl­tött együtt. A nyári eseményről egy poszter is készült: „Szem­től szemben Európával” cím­mel.-A kapcsolatépítést meny­nyire segítette a tanfolyam?-A búcsúzásnál azzal vál­tunk el: jövőre újra találko­zunk. Sikerült is több angol is­kolával együttműködést köt­nünk, kollégáim a nyáron Ang­liába utaznak. Kinti barátainkat pedig július 16. és 23. között Egerben látjuk vendégül, a múlt évihez hasonló programon. El­képzeléseink lassan valóra vál­nak, hiszen öt szilágyis - Hor­váth Orsolya, Mészáros Sza­bolcs, Szuromi András, Kleszó Mariann, Vas Gábor - április­tól Gloucestershire megye is­mert, jó hírű gimnáziumaiban negyedévre „angol” diákokká váltak, és a jövőben mi is foga­dunk középiskolásokat, tanáro­kat ugyanennyi időre Albion- ból... Sikeres egri diákok Az országos szakmai tanulmá­nyi verseny döntőjén az egri- Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskolából öt ta­nuló vett részt. Élelmiszer-is­meret tárgyból Dengel Enikő a 4. helyen végzett (tanára For­gács Károlyné). Angol nyelv­ből 3. és 5. helyezett Horváth Gábor és Kelemen Krisztina. (tanáruk: Gálné Herédi Mária és Mező Zoltán). Mindhárman már a vendéglátóipari főiskola hallgatóinak tekinthetik ma­gukat. Érettségi-mentességet ka­pott vendéglátó- és élelmi­szer-ismeretből elért eredmé­nye miatt Káli Tibor (tanára: Bóta József), Szőcs Hajnalka (tanára: Sersényiné Nagy Má­ria). Hasonló jutalomban ré­szesült Bartus Beáta is (tanára: dr. Tóth Gézáné), aki az or­szágos versengésen áruisme­retből hatodik helyen végzett. A sikeres csapat. Eredményükkel öregbítették iskolájuk jó hírnevét Egy a hitünk, a reményünk Az Egri Bazilika liturgikus énekkarának testvérkórusa az olaszországi Veronából érke­zett nemrégen a megyeszék­helyre. Stefan Adami karnagy­tól megtudtuk, az együttesek kapcsolatfelvételére két évvel ezelőtt került sor. Először ők látták vendégül a magyar éne­keseket, akik nagy sikert arat­tak műsorukkal. Csoportjuk­nak, a casellei Legszentebb Üd­vözítő Plébánia kórusának - amely nagy hagyományokkal rendelkezik - ez az egri látoga­tás az első külföldi útja. Hazájuk jelentősebb városa­iban viszont rendszeresen fel­lépnek, és kórustalálkozókon is részt vesznek. Szívesen dalol­nak a maguk örömére, de leg­fontosabb céljuk a liturgia lel­kesítése, segítése és ünnepélye­sebbé tétele. Dalaik mellett el­hozták az olasz nép szimpátiá­ját magyar barátaik iránt. Erről mindenki meggyőződ­hetett azon a koncerten, ame­lyet nagyszámú közönség hall­gatott, köztük dr. Pintér Lajos, Verona tiszteletbeli magyar konzulja, Pietro Sambugaro és dr. Ringelhann György, a két város polgármesterei, valamint Füzesi Tibor miniszter. Czakó István kanonok kö­szöntőjében ki is emelte: kü­lönböző nyelvet beszélünk ugyan, de egyformán gondol­kodunk. Egy a hitünk, a remé­nyünk, a vágyunk, a félelmünk, és ezen az estén lélekben is egyek lettünk. Ennek az érzésnek a tudatá­ban folytatódtak a programok, ahol a vendégek megismerked­tek Egerrel, és sokféle elismerő jelzővel illették: a barokk, a borok és a hősök városának ti­tulálták. B. Papp Györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents