Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-04 / 103. szám
4. oldal Gazdaság 1994. május 3., kedd A TIKKURILA EGERBEN. A finn Tikkurila festékgyár több mint kétezer színárnyalatban kínálja termékeit. Az Auguste Reymond Kft. egri üzletében számítógépes színkeverést végeznek, és minden kívánságot teljesítenek. Felvételünkön Polgár Sándor, a cég értékesítési vezetője ismerteti a finn festék előnyeit. (Fotó: Szántó György) A GAZDASÁG HÍREI Dinamikus fejlődés az ázsiai országokban Az ázsiai fejlődő országok belföldi összterméke átlagosan 7,3 százalékkal gyarapodott tavaly az egy évvel korábbi 7,4 százalékot követően - állapítja meg az Ázsiai Fejlesztési Bank jelentése. Az újonnan iparosodott ázsiai országok - Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan - gazdasága átlagosan 5,7 százalékkal nőtt. Szingapúré közel 10 százalékkal, míg Dél-Koreáé 4,7 százalékkal csökkent. Ez fontos információ a térség országaiba exportálóknak, milyen döntéseket készítsenek elő az uj üzletek érdekében.Ez a piacszerzést szolgálja. (Világgazdaság) Működik a Trabant- gyár utóda A privatizációját követő első üzleti negyedévben 2 millió márkás nyereséget ért el a Sachsenring GmbH, a zwic- kaui Trabant-gyár jogutódja. Igazgatója, Ulf Rittinghaus a hannoveri vásáron nyilatkozott a cég helyzetéről. Elmondta, hogy megfelelő megrendelésállományuk van a következő három évre a legnagyobb német autógyártóktól, a Volkswagentől, a Mer- cedes-Benztől és a BMW-től. A hajdan 12 ezer embert foglalkoztató vállalatnál most 350-en dolgoznak, a jövő év végéig a létszámot 450-re ter- 1 vezik. A Sachsenring idén várhatóan 85 millió márkára duplázza meg forgalmát. (Napi Gazdaság) Munkanélküliség Nagy-Britanniában A vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliek száma Nagy-Britanniában, idén márciusban 30 ezerrel 2,72 millióra. Ez a gazdaságilag aktív lakosság 9,7 százaléka. A szakemberek 25 ezres csökkenést jeleztek, miközben az elmúlt hat hónapban átlagosan 28.300-zal esett a munkanélküliek száma a recesszióból való kilábalásnak köszönhetően. (Világgazdaság) Kamatcsökkentés Belgiumban A belga központi bank azonnali hatállyal leszállította a központi kamatlábat 5,70 százalékról 5,60 százalékra. A többi kamatot a bank nem változtatta. A belga kamat leszállítása a Bundesbank repokamatának 11 bázisponttal 5,47 százalékra való csökkentését követte. A belga központi bank kormányzója 1,4 százalékos inflációs rátát jósol az idei évre - ez alacsonyabb, mint Németországban vagy Hollandiában. Az előrejelzés szerint a GDP 1,2-1,3 százalékkal fog bővülni az idén a recesszióból való kilábalás jeleként. Várhatóan emelkedni fog a fizetési mérleg aktívuma is, ez tavaly 350 milliárd belga frank volt. (Világgazdaság ) A területfejlesztés eredményei Hevesben Minél távolabbra kerülünk időben a kormány 1991 őszén tett miskolci látogatásától, annál kevesebb szó esik róla, mi is történt az ott elhatározottak alapján a megyében az elmúlt években, illetve konkrétabban 1993-ban. Erről beszélgettünk dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkárral, a régió köztársasági megbízottjával.- A kormányfórum után a társadalmi és gazdasági helyzet ismeretében készült el az 1070/1992. (XII. 29.) számú kormányhatározat, melynek alapvető célja a régió fejlesztése. A régión belül Borsod- Abaúj-Zemplén megye lényegében egész területe súlyosabb gondokkal küzd, mint a régió nyugati térsége. Heves megye. Egyrészt emiatt, másrészt a nagyságrendi különbség miatt Heves megye kevesebb állami támogatást kapott az elmúlt három év alatt a kormánytól, mint Borsod- Abaúj-Zemplén. Mindezek mellett az egy lakosra számított központi támogatások aránya az ország megyéinek átlagánál - különösen az elmúlt évben - jóval nagyobb volt. Bátran állíthatom, hogy az elmúlt három évben és a következő két évben a Heves megyébe irányuló központi támogatások összege, ami egyébként meghaladta az 5 milliárd forintot, olyan volumenű fejlesztést tesz lehetővé az infrastruktúra területén, amilyen hosszú-hosszú évtizedek óta nem történt.- Ön szerint ma mi okozza a legnagyobb gondot a megye lakóinak?- A munkanélküliség Heves megyében nagyobb az országos átlagnál, a megye két hátrányosabb helyzetű térségében, a pétervásárai és a hevesi körzetben pedig még ennél is kedvezőtlenebb, 20 százalék körüli a munkanélküliségi ráta. A gazdálkodási tevékenységet folytató vállalkozások helyzetét az elmúlt években a nagy állami vállalatok piacvesztése, tulajdoni átalakulása, a technológiai korszerűsítési törekvések jellemezték. Közülük több már jelentős külföldi tőkebefektetéssel működik (például a SCHÖN- KAEV-EGER Kft., a LE- ONI-VILATI, a DIETIKER Egri Bútorgyár Kft.), vagy fontos technológiát vett át (például az Egri Dohánygyár, a Mátravidéki Cukorgyárak Kft., ERISZ Ruhaipari Szövetkezet). A nagyobb gazdálkodóegységek többségénél már jelentős a magántulajdoni hányad (Mátrai Erőmű Rt., EVILL Kft., Párád Kristály Manufaktúra Kft., Kékes Cipőipari Szövetkezet, Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, Hatvani Konzervgyár Kft., Egri Útépítő Rt., Gyöngyszöv Áfész, Aroma Kereskedelmi Rt., Egervin Borgazdaság Rt. stb.). Állami tulajdonban maradt több nagyvállalat, de ezekben is lényeges szerkezet- és szervezetváltozást hajtottak végre (például a Csepel Autó Sebességváltó és Hajtóműgyár Leányvállalat, Mátra-Nyu- gat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság). Heves megyében két nagyobb vállalat átalakulását segítette az ÁVÜ, az Egri Finomszerelványgyár 200, a Siroki Fémművek 150 milliós garanciahitelt kapott.-Az elmúlt 3-4 év alatt milyen területen sikerült még számottevőbb fejlődést elérni?- Befektetőket hozni egy tőkében szegény megyébe csak jó infrastrukturális ellátottsággal lehet. Egyaránt fontos az úgynevezett „vonalas” és a humán infrastruktúra fejlesztése. Heves megyében a legnagyobb a lemaradás - országos összehasonlításban is - a közüzemi víz- és közcsatorna-hálózat kiépítésében volt. Az utóbbi 3 évben a vízellátás terén lényeges változás történt, a közcsatorna-hálózat kiépítettsége azonban változatlanul alacsony szintű. A vezetékes ivóvízellátás létesítése befejeződött: a megye minden településén kiépült a hálózat. Nagy gond, hogy a 118 településből mindössze 25 rendelkezik közcsatorna-hálózattal. A megye északi, hátrányos helyzetű négy községe (Bátor-Szúcs térsége) közös szennyvízrendszerének, illetve a nagyobb lélekszámú községek közül Abasár, Hort és Nagyréde szennyvízhálózatának és tisztítójának beruházásai kezdődtek meg számottevőbb állami támogatással. A nitrátos, vasas, mangános vizek minőségének javítása sürgős feladat. Pétervásárán, valamint a Tárná dél-hevesi szakasza mentén 6 községet érintve indult állami támogatással beruházás a vízminőség javítására. A megye telefonellátottsága összességében már két évvel ezelőtt is kedvezőbb volt az országosnál, azonban az összes főállomás 46 százaléka a megyeszékhelyen, és mindössze csak 23 százaléka volt a községekben. 1993-ban befejeződött a gyöngyösi primer körzet kiépítése, a megye nyugati térségének ellátására. Az év végén a távbeszélő-főállomások száma megközelítette a 40 ezret, 3 év alatt több mint kétszeresére nőtt. Az elmúlt években megkezdett hálózatfejlesztéseket a kormány 21 község esetében mintegy 252 millió forinttal támogatja. Az elkövetkező 2 év fejlesztései révén a telefonigénylők száma minimálisra csökken, az ellátás lényegében teljessé válik. Hevesben 1992-ben a megye 7 városában és 7 községében volt kiépítve a gázhálózat. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya nagyobb, mint országosan, meghaladta az egyharmadot. Térségenként azonban számottevő a különbség: míg észak- és dél-He- vesben ennél alacsonyabb, a megye középső sávjában kedvezőbb. 1993 év végére a vezetékhálózatra kapcsolt települések száma meghaladta az ötvenet. Számuk további jelentős növekedése várható, ugyanis 9 térségi beruházás állami támogatása az 1993. év végi döntés eredménye. Ösz- szesen 48 községet érintően 760 millió forint támogatáshoz jut a lakosság. E községek döntő része a megye északi és déli térségében fekszik. A vezetékes gázzal rendelkező háztartások száma már több mint 54 ezer, 3 év alatt másfélszeresére emelkedett, ez az összes háztartás több mint 40 százalékát jelenti. A folyamatban lévő beruházásokkal ez az arány tovább bővül.-Ön mit tart az előttünk álló évek legfontosabb feladatainak?-Az előttünk álló időszak legfontosabb feladatai közé sorolom a szennyvízhálózat és a hozzá kapcsolódó tisztítóműrendszerek további kiépítését, illetve az állami források lehetőségein belüli támogatását. Régiónk és egész Eszakkelet-Magyarország számára is igen fontos az M3-as autópálya továbbépítése. A beruházás elhatározott állami célkitűzés, végrehajtását szorgalmazzuk. Itt említem meg, hogy - különösen az útalap létrehozása óta - számottevő segítséget kaptak a ke- rékpárút-építésbe kezdett ön- kormányzatok (a múlt évben 7 helyi önkormányzat összesen 17,4 milliós támogatást kapott). A Területfejlesztési Alap továbra is nyitva áll a vállalkozók számára. Elsősorban az elmaradott térségekbe tartozó északi és déli települések munkahelyteremtő beruházásait szándékozunk támogatni. Ezzel a lehetőséggel eddig kevesen éltek a megyében. Meg vagyok győződve arról, hogy az eltelt néhány év alatt a gazdasági fejlődés megindulásához az infrastruktúra-hálózatok gyors fejlesztésével egy jó alapot tudunk biztosítani. Különösen örvendetes az, hogy a pétervására-tamalelesz-bá- tori, illetve a hevesi térségekre sikerült koncentrálni a pénzeszközöket, oda, ahol a lakosság fokozottabban érzékeli az átalakulással együtt járó, igen feszítő gondokat. Hatvaniak szervezték A hatvani székhelyű Eurocon- cact Kereskedelemszervező Iroda április 24-30. között Litvániában, Lettországban és Észtországban szervezett üzleti találkozókat, Baltic Concact ’94 elnevezésssel. Mint azt Montvai Tamás, az Econo-Concact iroda vezetője elmondta, a mostani találkozóra húsz magyar, tíz cseh, illetve szlovák cég jelentkezett. A magyar résztvevőket tájékoztatták a legfontosabb vegyesvállalati tudnivalókról és kereskedelemtechnikai ismeretekről. Vilniusban, Rigában és Tallinnban mintegy negyven cég fogadta a magyar, illetve külföldi cégek képviselőit. A keleti kereskedelem fejlesztésével, üzletember-találkozók rendezésével foglalkozó Econo-Contact Kereskedelemszervező Iroda a múlt évben több alkalommal szervezett a mostanihoz hasonló találkozókat, egyebek mellett a Baltikumban kereskedő vegyes vállalatoknak. A kapcsolatteremtés e régióval egyre fontosabb lesz, hiszen litván és magyar cégek között az előző évekhez viszonyítva megduplázódott a forgalom, s ma már 33 vegyes vállalat működik. Több a vállalkozó Az év első negyedében tovább növekedett a gazdálkodó szervezetek száma. Januárban 1595, februárban 1846, márciusban 1258 jogi személyiségű gazdasági szervezetet alakítottak - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az MTI. Az első három hónapban 477 cég szűnt meg, ezek közül 39-et számoltak fel, 144 véglegesen beszüntette tevékenységét, és 294 más gazdálkodási formában működik tovább. így az első negyedév végén 89.860 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött. Azok legnagyobb hányada a kereskedelemben és a szolgáltatásokban tevékenykedik, 20 százalékuk az iparban, 18 százalékuk pedig egyéb területen működik. A tíz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek száma tovább növekszik. Az első negyedévben mindössze 32 csődeljárás kezdődött. Ezzel a csődtörvény megjelenése óta 3106 gazdasági szervezet jelentett csődöt, ezek 67 százaléka gazdasági társaság, 23 százaléka szövetkezet, 10 százaléka vállalat. A csődeljárásnál lényegesen több a közzétett felszámolási eljárás. Az első negyedévben 464-gyel gyarapodott. A március 31-ig felszámolási eljárás alá került 5185 cég 62 százaléka gazdasági társaság, 31 százaléka szövetkezet és 7 százaléka vállalat. Ezentúl az egri bikavér védettséget élvez A munkanélküliség továbbra is feszítő gondként megmarad Az eredetvédelmi megállapodás kihirdetéséről is döntött nemrég az Országgyűlés. Az Európai Unió és Magyarország közötti szerződés mintegy 437, magyar borvidékhez kapcsolódó földrajzi név védettségét mondja ki az EU-tagországok- ban. Ezentúl védelemben részesülnek olyan hagyományos márkanevek, mint a bikavér, az aszú, illetve a siller. Ez az egri történelmi borvidék nagy hírű nedűjének, az egri bikavérnek is végre rendezheti a helyzetét, így méltó módon — és remélhetőleg kellő áron - értékesíthetik majd a következő időszakban a bikavért. Összesen mintegy 1500 magyar borfajta megnevezése szerepel a megállapodásban. A szakemberek az egyik legnagyobb sikernek azt tartják, hogy megállapodásra jutottak a talán leghíresebb magyar bortermelő vidék, Tokaj, illetve a tokaji borok nevével kapcsolatban. Ebben az okozta a nehézséget, hogy mind Franciaországban, mind Olaszországban gyártottak „tokaji” nevére utaló borokat, az előbbiben Tokay, a másodikban Tocai néven. A szerződés értelmében a tokaji elnevezést és az ehhez hasonló elnevezéseket is csak a magyar borok viselhetik a közösség országaiban. A francia, illetve olasz termelőknek 13 évet adtak arra, hogy elhagyják e márkanevek alkalmazását. Természetesen a megállapodás kétoldalú, így Magyarország is biztosítja az Európai Unióban használatos mintegy hatezer bormárkanév védelmét. Az eredetvédelmi szerződéshez kapcsolt borkereskedelmi megállapodás értelmében jelentősen bővülnek a magyar borok lehetőségei az európai piacokon. A kedvezményes vámtarifa alkalmazásával 1993-ban 187 és fél ezer hektoliter bort, pezsgőt vihetünk az európai piacokra. Ez a mennyiség 1998-ig 263 és fél ezer hektoliterre, nőhet. Eközben a magyar borokat érintő vámtételek is csökkennek - három évig évente 20 százalékkal. Tehát 1998-ra csupán a jelenlegi vámtétel 40 százalékát kell majd fizetni a hazai borok után. A magyarországi behozatal az EU-országokból ezen idő alatt 90 ezer hektoliterről 113,5 ezer hektoliterre emelkedhet. A csatlakozás aszimmetrikus jellege érvényesül ebben az esetben is, hiszen az európai borok behozatali vámját a magyar fél évente csupán 10 százalékkal mérsékli 1998-ig. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tovább csökkent a munkanélküliek száma az év első negyedében. Ez tűnik ki abból a közzétett jelentésből, amely nemrég látott napvilágot. Érdemes áttanulmányozni, hiszen néhány érdekes összefüggésre hívja fel az olvasó figyelmét. Különösen arra, hogy miként változott a helyzet a korábbi hónapokhoz képest. Március végén 482 ezer munkanélkülit regisztráltak, 12 ezerrel kevesebbet, mint három hónappal korábban. Az adatok alapján a munkanélküliségi ráta 10,9 százalék, az egy évvel korábbinál 0,9 százalékkal kevesebb. Ez elmozdulást jelez a korábbihoz képest. Az első negyedévben mintegy 100 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma is a megelőző negyedévhez viszonyítva. Ez jelentős változás, érdemes rá odafigyelni. így a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes aránya a 15-74 éves népesség körében 58,6 százalékról 57,1 százalékra mérséklődött. A passzív munkanélküliek - akik szeretnének ugyan dolgozni, de koruk, szakképzettségük, vagy a munkaerőpiac állapota miatt az álláskeresést eleve reménytelennek ítélik, az első negyedév végén 116 ezren voltak a felmérés szerint. A korábbiakhoz képest számuk nem növekedett. A munka- nélküliség átlagos időtartama egy negyedév alatt 45 hétről 46-ra növekedett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak köréből kikerülők nagyobb része vált inaktívvá, mint munka- nélkülivé. A fiatalok feltehetően tanulmányaikat folytatták, az idősek nyugdíjba mentek, ám jelentős a munkaerőpiacról kikerülők között a középkorosztályba tartozók aránya is. Ezzel számolni kell. Ez utóbbiak vélhetően az álláskeresők táborát gyarapítják. Más részük az úgynevezett árnyékgazdaságban dolgozik, ám számbavételük nehézségekbe ütközik. Ezért sem könnyű a feltérképezésük. Ám a KSH megpróbálja - a nehézségek ellenére is - a felmérésüket. Lehetőségei alapján igyekszik erről is pontos képet nyújtani.
