Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-04 / 103. szám

1994. május 3., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal __I—_ V ersmondóverseny Tarnaleleszen Immár hagyomány, hogy a köl­tészet napja alkalmából vers- és prózamondóversenyt ren­deznek Tarnaleleszen. Nem volt ez másképp ebben az év­ben sem: igaz ugyan, hogy az ünnephez viszonyítva kis csú­szással, de a múlt hét végén, szombaton sor került a megmé­retésre. A Megyei Művelődési Központ és a leleszi általános művelődési központ által szer­vezett vetélkedőre összesen nyolc településről érkeztek a gyerekek. A vers- és a próza­mondó kategóriában huszon- ketten mérték össze tudásukat. Az előbbiben a legjobbnak a tamaleleszi Rákóczi Péter György és a siroki Borics Zol­tán bizonyult, az utóbbi nyer­tese pedig a bélapátfalvai Antal Gabriella. Tavaszi vigasság a recski tónál Május 15-ére vidám összejöve­telt rendez a Bűzásvölgyi tónál a recski horgászegyesület. Gye­rekeket és felnőtteket egyaránt várnak ezen a vasárnapon a vízparton, ahol a merészek pél­dául zsákbafutásban és lepé­nyevésben versenyezhetnek, aki pedig e kimerítő tevékeny­ségek után megéhezne, azt a helyszínen főzött halászlével kínálják. Siroki meglepetés állatbarátoknak A tervek szerint május 18-án mini állatkert és állat-show nyí­lik Sírokban. A bizonyára szá­mos érdeklődőt, állatbarátot vonzó létesítménynek a helyi Kútvölgy Szabadidőközpont ad majd helyet. A park új gazdája, üzemeltetője Antal István. Községi támogatások a rászorultaknak Recsk önkormányzata ebben az évben az iskolás gyerekek ét­kezése után fizetendő térítési díjból a díjemelés ötven száza­lékát - 970 ezer forintot - vál­lalja magára. A szociálisan rá­szorultak étkezési támogatására pedig a testület a költségvetés­ben 220 ezer forintot irányzott elő. Arra az esetre, ha a szociá­lis kiadások év közben növe­kednének, félmillió forint tarta­lékba helyezését rendelte el az önkormányzat. Tárlatnyitás előtt - az utolsó „simítások" (Fotó: Perl Márton) Egy pétervásárai kiállítás csodái Szót értünk egymással, a művé­szet szavát - mondta dr. Kelényi István művészettörténész a Bi- rizdó Gabriella tűzzománc munkáiból nyílt kiállítás meg­nyitóján. A képek, ékszerek a legfon­tosabbról beszélnek. Arról az emberi szépségről, ami Winner Agnes fuvola muzsikájában is felcsendült, és Hajnal Anna versében, amit Jordán Mária adott elő. Meghitt élményben volt ré­szük mindazoknak, akik ott vol­tak az ünnepségen, mert ezeken az alkotásokon „megszólal a kimondhatatlan”. A művész, aki tenyerünkbe teszi a lelkét és mi, akik gyönyörködünk képei­ben, egymást igazoljuk - van még hit, varázslat és szeretet. Akik vágynak a csodára, má­jus 6-ig megtekinthetik a képe­ket, az egyedi ékszereket Pé­té rvásárán. (bozsó) A mátraderecskei téglagyárban: tiszteletbeli konzul a leendő tulajdonos Január 19-én az Észak-ma­gyarországi Tégla- és Cserép­ipari Vállalattal kötött írásbeli egyezség értelmében a Mátra­derecskei Téglagyár leendő gazdája az osztrák-magyar vegyesvállalatként működő Monolit International Kft. Az ÁVÜ hivatalos jóváhagyását követően azonnal megkez­dődhet a gyár üzembe helye­zése. Michael Leier a kft. osztrák, Mártonná dr. Bay Mária pedig a magyar képviselője a tégla­gyár körül kialakult helyzet sajtóvisszhangját félreérthető- nek tartja, ezért kérte a bemu­tatkozás lehetőségét. Ezzel szeretnék azt a tévhi­tet eloszlatni, miszerint a kül­földi tőke beáramlása veszé­lyezteti a honi gazdaságot, és az ország kiárusításához vezet. A hazai cégek idegen tulaj­donba kerülése során gyakran előfordul, hogy a vállalkozás­ban kizárólag az üzemeltető szempontjai érvényesülnek. A Leier Holding itteni vállalko­zásai a fentiek ellenpéldái. A Leier cég családi válla­kózásként tíz éve van jelen a magyar gazdaságban. Az első Joint-Venture szerződést 1984-ben írták alá. Ennek ér­telmében a Gönyün elsőként megalapított vállalat magas- építési építőanyagokat, vala­mint térburkoló elemeket gyárt és hoz forgalomba. A si­keres vállalkozásból nyert profitot a cég osztrák tulajdo­nosa újabb, ugyancsak ma­gyarországi vállalkozásokba fektette. Pécsett 1988-ban, Jánossomorján 1993-ban léte­sült hasonló, környezetvédő beton termelésére szolgáló építőanyag-üzem. Ez utóbbi­hoz egy 130 hektár területű kavicsbánya is tartozik. Pé­csett ezen kívül még alumí­nium vízmértékek és mérőlé­cek is készülnek. A termékek nem csak a hazai piacon ke­rülnek forgalomba, hanem Ausztriába és Németországba is exportálnak belőlük. A Leier Holding autószer­vizeket is üzemeltet Magyar- országon. Győrben Volswagen és Audi, Celldömölkön Skoda típusú autókra specializálód­tak. A Magyarországon működő vállalkozások éves forgalma 2,5 milliárd forint. Az üze­mekben, autószervizekben 460 munkás dolgozik. Mi­chael Leier kizárólag magyar munkaerőt alkalmaz. Az el­múlt év őszén eddigi eredmé­nyeit elismerve a magyar kormány Burgerland magyar- országi tiszteletbeli konzulává nevezte ki. A mátraderecskei tégla­gyárral kapcsolatban Michael Leier elmondta, a már működő üzemek mintájára szeretne ha­sonlóan magas színvonalú, minőségi termékeket előállító gyárat létrehozni. A munkahelye senkinek nincs veszélyben. Kizárólag abban az esetben küldenek el valakit, ha az fegyelmezetlen­ségével akadályozza a terme­lést. Itt határozottan az alko­holfogyasztásra és a lopásra gondol. Az új technológia al­kalmazásához illő munkakul­túrát követel meg dolgozóitól. A gyár jelenlegi állapota sú­lyosan sérti a környezetvé­delmi szabályokat. Ennek megszüntetése égetően fontos, hiszen a termékeknek is meg kell felelniük a környezetvé­delmi előírásoknak. A téglagyár privatizálása - a Leier Holding képviselői szerint - a törvénynek megfe­lelően folyik. Szóbeli ígér­tekre ilyen esetben semmi­képp sem lehet bizton hagyat­kozni. Az ÁVÜ írásbeli dön­tése tesz majd végleg pontot a téglagyári történetre. Bozsó Bea Nyári programok Párádon Várhatóan több folklórprog­ramnak is helyet ad a nyáron Párád. A napokban összevont ülést tartott a helyi önkormány­zat pénzügyi, illetve oktatási, kulturális és sportbizottsága, s itt először is arról határoztak, hogy elfogadják a német test­vértelepülés, Bad Breisig au­gusztusi meghívását. A pará- diak különböző folklórműsoro­kat „visznek” majd külhonba. Ezenkívül - ha lesz pénz a benyújtott pályázatok után - jú­lius 4. és 11. között megrende­zik a parádi folklórfesztivált, amely iránt már most igen so­kan érdeklődnek. Erre az ese­ményre a parádiak lámák ven­dégül a németeket. Végül au­gusztus 26-án egy néptáncfesz­tivál csalogatja majd Párádra a turistákat: e rendezvényre is hívnak egy kisebb „csapatot” Bad Breisigből. Az említett programokról a végleges dön­tést e havi ülésén hozza meg a községi önkormányzat. Városi önkormányzati ülés Zsúfolt programja volt a múlt héten csütörtökön Pétervására önkormányzatának: öt téma szerepelt a testület ülésének napirendjén. Elsőként a helyi földkiadó bizottság munkájáról szóló tá­jékoztatót hallgatták meg a képviselők. Ezt követte a múlt évi zárszámadás megvitatása, s a rendeletalkotás. A város tava­lyi költségvetési bevételeit, ki­adásait 97 millió 100 ezer fo­rintban állapították meg. A helyi címer és zászló alapí­tásáról és használatának rend­jéről szóló rendelettervezetet korábban már két fordulóban is tárgyalta a testület. Most immár végleges formában került az el­képzelés terítékre, s ehhez Czenthe Huba alpolgármester fűzött rövid szóbeli kiegészí­tést. A képviselők részéről is elhangzott néhány kérdés és észrevétel, ám végül módosítás nélkül fogadták el a „városa­tyák” a rendeletet, amely a ki­hirdetés napján lép hatályba. Az önkormányzati tulajdon­ban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek el­idegenítésére vonatkozó szabá­lyokról is szó esett a plénumon. Á rendelettervezetet az önkor­mányzat lakossági vitára al­kalmasnak találta, s a vélemé­nyezés után, a szükséges módo­sításokkal kiegészítve kerül majd ismét az anyag a testület elé. Utolsóként a szociális igaz­gatásról és a szociális ellátások­ról szóló korábbi rendeletét módosította az önkormányzat. (Zay József) Telefon után kábeltelevízió? Amint arról már beszámoltunk, tavaly decemberben 440 hely­beli részvételével megalakult Recsk önerős telefontársulása. A tagok képviselője a község önkormányzata lett. A telefon egy ingatlanra eső költsége 45 ezer forint volt — tudtuk meg Fekete József pol­gármestertől. A társulási tagok költségvállalása egy összegű készpénzbefizetéssel, illetve - 1993. december végéig - az OTP recski fiókjánál igénybe vehető kedvezményes kamato­zású hitel felvételével történhe­tett. A költségeket nem terhelte 25 százalékos áfa. Az eltelt négy hónap alatt a Matáv a faluba telepített egy 640 vonalas kapacitású elekt­ronikus központot, amelyet áp­rilis 28-án üzemeltek be. Áz ünnepélyes átadáson részt vett Rajkai Zsolt államtitkár is. így a községben a jelenlegi 173 ma­gán- és közületi előfizető a jel­zett naptól, az „új emberek” pedig, azaz a társulás tagjai a Matáv ígérete szerint július 31 -tői közvetlenül bekapcso­lódhatnak az országos távhívó­hálózatba. A magánerős társulás tagjai néhány napja visszakapták a ti­zenöt százalékos közműfejlesz­tési hozzájárulást, amit a jelen­legi szabályok alapján negyed­évenként igényelhet vissza az önkormányzat. Egyébként a beruházás költ­ségeinek fedezésére a társulás számlájáról január végén 4 mil­lió 400 ezer forintot utaltak át. A társulás intézőbizottsága az OTP helyi fiókjánál vezetett számlán lévő pénzt a lakossági csekkszámla mindenkori kama­tára kötötte le, az összesen 14 millió forint után - 14 százalé­kos kamattal - április 21-ig csaknem 500 ezer forint a ho­zam. Ennek felhasználásáról az önkormányzat - mint számlatu­lajdonos - a társulási tagokkal történő egyeztetést követően dönt majd, a pénz amúgy for­dítható például az esetleges többletköltségekre, de vissza is lehet téríteni. A korszerű technika jelenléte egy újabb, modem községi in­formációs rendszer - egy helyi kábeltelevízió - megteremtését is lehetővé teszi, a Matávval kötött szerződés ugyanis ked­vező feltételeket biztosít a kivi­telezéshez. A tervek szerint, amennyiben 400 ingatlantulajdonos jelent­kezne, 12 ezer forintos egyszeri belépési díjat kellene fizetni, s első ütemben maximum egy tu­cat csatornát „tudna” a rend­szer. (rm) Wekler Ferenc válaszol Azért, • mert hozzám hasonlóan falun él, és ezért ismeri a vidéki emberek gondját, baját, • mert tudja, hogy a vidék felzárkózása, a munkanélküliség visszaszorítása nem képzelhető el az infrastruktúra fejlesztése nélkül. • mert vállalja, hogy az államnak továbbra is kötelessége támogatni az út-, csatorna- és egyéb közművek fejlesztését, mert enélkül nem működhetnek a vidéki vállalkozások. « Szabad Demokraták Szövetsége Miért támogatom Kun<ze Gábort? Köszönetemet fejezem ki mindazon több ezer állampolgárnak, akik előlegezték számomra bizalmukat, és nevemre adták le az ajánlási szelvényüket. Munkámmal eddig is bizonyítottam, hogy az állampolgárok, a magyarság érdekeit képviselem. A Parlamentbe bekerülve a jövőben is azon leszek, hogy a térség állampolgárainak érdekeit képviseljem. Én a 3. számú választókerületben lakom, itt vannak az üzemeim, itt fogok élni ezután is, mindenkor számon kérhetnek, ha ígéreteimet a Parlamentben nem teljesítem. Kérem Önt, családját és ismerőseit, szavazatukkal segítsék eiő a Parlamentbe való bejutásomat. Bizalmukat megköszönöm. VÁLASZTÁSI PROGRAM ismertetése: május 3-án 18 órakor Gyöngyössolymos, Művelődési Ház Morvái Ferenc FKGP Heves megye 3. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje. papír- m ZSEBKENDŐT A GYÁRTÓTÓL 100 LAPOS, 3 RÉTEGŰ, FEHÉR, TISZTA CELLULÓZ, KERMI ÁLTAL MINŐSÍTETT PAPÍRZSEBKENDŐ Háztartási papírtermékek nagy választékban kaphatók. Vidékieknek fuvarhozzájárulás. KIZÁRÓLAGOS TERÜLETI, NAGYBANI FORGALMAZÓT 3 KERESÜNK MÁR MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSSAL! 3 ZSEPI Kft. 1119 Budapest XI., Nándorfejérvári út 44. : (PATYOLAT-TELEP) ! Tel./fax: 1612-478. Tel.: 2092-902, 1620-670/25. Nyitva: 8-15, p.: 8-14 óráig. )T r IAL!

Next

/
Thumbnails
Contents