Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-25 / 121. szám
1994. május 25., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Reméljük, a mai korban is jön majd egy újabb segítőkész kőműves... Mi lesz veled, szikszópusztai kápolna? A káli férfikórus kitartó Évtizedekkel ezelőtt, 1958-ban alakult meg a Káli Bartók Béla Férfikórus. Első fellépéseik a községben voltak, majd részt vettek megyei dalosünnepeken, később országos versenyeken, ahol bronzkoszorú, ezüstkoszorú, majd 1978-ban aranyfokozat elérése jelezte fejlődésüket. Több esetben különdíjat kaptak. Közben rádiós felvételek is készültek a kórussal. Szinte az ország minden részében megfordult a csaknem ötventagú, lelkes társaság. A 36 éve működő .kórus aktivitása változatlan, ám az utóbbi néhány évben megcsappant a létszáma, s a korábbiakhoz képest a mozgástere is beszűkült. Ennek okáról kérdezem Nagy László nyugalmazott ének-zene tanárt, a kórus karnagyát, aki már a megalakulásnál is jelen volt.- Manapság tizenkilenc állandó tagunk van, nagy részük nyugdíjaskorú. Létszámunk elköltözés és halálozás miatt csökkent. Az utóbbi években Kálban és környékén lépünk fel. Bár meghívásokat a mai napig is kapunk távolabbi helyekre is, ezeknek azonban anyagi okok miatt nem tudunk eleget tenni. Míg korábban több vállalat és szövetkezet támogatott bennünket, jelenleg a káli önkormányzat az egyetlen, amely lehetőségeihez képest anyagi segítséget nyújt.- A nehéz körülmények ellenére mi tartja össze mégis a kórust?- Elsősorban az éneklés szeretete, a barátság, a próbákon és fellépéseken kialakult jó hangulat. A kórus tagjai büszkék arra, hogy nívós műsort tudnak adni a község rendezvényein, honoráriumunk pedig, hogy örömmel veszik szereplésünket. Öntevékeny kis együttesről van szó, a tagok nagy része nem zenei szakember, ám valamennyien szeretik az igényes éneklést, rendszeres próbáink vannak. Klasszikus zene, kortárs zeneszerzők művei, népdalfeldolgozások szerepelnek műsorunkban. Gyakran énekelünk Kodály- és Bartók-műveket is. A kórus legidősebb tagja a 75 éves Pál József, noha ez a „kor” egyáltalán nem látszik rajta.- Mióta vesz részt a férfikórus munkájában?- „Csak” 10 éve vagyok tagja, bár korábban is hívtak, de munkaköröm nem tette lehetővé, a családhoz is szinte látogatóba jártam. Nyugdíjasként azonban immár van időm énekelni, és nagy örömmel teszem. A heti két óra gyakorlás, közös éneklés megnyugvást vált ki az emberben. Ez több mint kikapcsolódás, szerintem az éneklés olyan, mint a tej: élet, erő, egészség. Pál Józseffel történt meg - mesélik -, hogy egyszer a karnagy úr rászólt: „alacsonyan” énekel, mire ő felállt, a karnagy úr pedig meglepődött, hogy talán megsértődött, és menni készül. Megkérdezte hát, hogy miért állt fel: „Hogy magasabban legyek” - hangzott a humoros felelet. A próbákra jellemző, hogy jó hangulatban telnek el, az ilyenfajta viccelődések fiatalossá és kedélyessé teszik az ember hangulatát - vallják a tagok, akik éppen próbára gyülekeznek és bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Elmondják, hogy vezetőjükre még senki nem haragudott meg, ha netán valakinek a dalos „teljesítményét” kifogásolta, hiszen ő a „kottához értő ember”, irányítása szükséges a munkájukhoz, segítségével mindinkább felismerik a dal szépségét, harmóniáját. Közben megérkezik a kórus legfiatalabb tagja is, a 33 éves Eperjesi István.- Hogyan került kapcsolatba a dalárdával?- A karnagy úr az általános iskolában az énektanárom volt. Ő szólt, hogy jöjjek el, hátha megtetszik itt. így is lett! Szép és kedves dolog énekelni, s immár három éve vagyok a kóms tagja.- Hol hallhatjuk legközelebb a káli férfikórust?- Május 27-én Füzesabonyban lesz egy vendég- szereplésünk, amikor a helyi Tinódi-kórus fennállásának 25. évfordulóját ünnepli... Vadásziné Varga Éva Kerámiák Füzesabonyból Tisztelet a hősöknek Besenyőtelken, a templom előtti parkban minden év tavaszán elhelyezik a helybéliek a tisztelet és a megemlékezés virágait a hősök emlékműve előtt. Az idén az SH Impex Bt. helybeli virágboltja biztosította a petű- niapalántákat. dolgozói pedig elültették azokat a virágtartókba. A község lakosainak nevében Kalóz András polgármester és Pál Péter fejezte ki köszönetét a társaság dolgozóinak. Aldebrői rendezés Holnap este hat órától tartja következő képviselő-testületi ülését Aldebrő község önkormányzata. A főbb témák között például a település rendezési tervének felülvizsgálata szerepel. A testület tagjai mérlegelik, hogy miként lehet a rendezési tervhez szükséges pénzösszeget előteremtenie az ön- kormányzatnak. Az új terv elkészítésére azért van szükség, mert az eltelt évtizedek alatt változtak a szabályok és a tulajdonviszonyok. A képviselők községi kábelrádió alapításáról is döntenek, mely a már kiépített rendszeren továbbítaná műsorait az otthonokba. Abonyi kórustalálkozó A Tinódi Férfi Kamarakórus fennállásának 25. évfordulója alkalmából kórustalálkozót rendeznek Füzesabonyban május 27-én, pénteken 17 órától a Városi Művelődési Központ nagytermében. A meghívott vendégek között - a Tinódi kamarakóruson kívül - a káli Bartók Béla Férfikórus, a Can- tandó Kamarakórus, valamint a helyi általános iskolák és gimnázium énekesei szerepelnek. Társközségi kapcsolat Erdélyben, a Hargita lábainál található Kápolnán a település képviselőit fogadta a héten a megyénkbeli Kápolna önkormányzata. A két község testvérkapcsolatának elmélyítése érdekében egész napos programot állítottak össze a vendégek számára, akik a községzászlón látogatásuk emlékére szalagot helyeztek el. Az év második felében a Heves megyei Kápolna küldöttségét látják majd vendégül az itt járt hargitaiak. Hiába minden összekulcsolt kéz, törvények hangos huzavonája, évtizedes romokból csak nagyon lassan tisztul valami is ezen az északra húzó tájon. így pusztítja az enyészet a szikszópusztai kápolnát is, Füzesabony határában, egy mező- gazdasági terület közepén, magas fák rejtett csöndjében. Pedig egykor teljes település állt itt, érdemes a történelemkönyv ide vonatkozó részeit átböngészni... A Füzesabonyhoz tartozó Szikszópusztát először 1261-ben említik az egri püspöki birtok felsorolásában, Dezmaszykszon névalakban, s Mohács előtt még mindig központi szerepet töltött be a környező birtokok életében: kiterjedt majorüzemmé fejlődött. 1493-ban például már nyolc béres-, udvarbíró-, majorház van Szikszón. Az 1552-es év nem kímélte ezt a tájat sem, hiszen e település is szinte teljesen elpusztult. 1564-ben kezdett Szikszó újra talpra állni. A XVI-XVII. száA Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet pénteken délelőtt tartotta a Városi Művelődési Központ nagytermében az idei év első küldöttgyűlését, melyen Antal László, az igazgatóság elnöke számolt be a tavalyi gazdálkodásukról, és a szövetkezet által nem hasznosított ingatlanok értékesítéséről. A gyűlés több mint egyórás késéssel kezdődött, a kijelölt időpontra ugyanis nem jelentek meg a határozathozatalhoz kellő számban a küldöttek. zadban már úgy tűnt, hogy tartósan megerősödik, de az 1687. évi harcok során ismét elnéptelenedett. Erdődy püspök ugyan megpróbálta 1717-ben újra benépesíteni, de sikertelenül. így a XVm. században és később is csak majorhely maradt. A kápolnát 1732-ben említik a könyvek, mikor Egerszalók- hoz tartozott. Építője Barkóczy Ferenc, aki az 1810. évi ceno- mica visitatio szerint Szent Vendel tiszteletére emelte a kápolnát, mely az évszázadok folyamán többször is romos állapotba került. így például a XIX. század folyamán a tűz martalékává vált, s csak Dudás Józsefe gri kőműves szakértelmének volt köszönhető, hogy újra régi pompájában mutatkozott. A réparáció 80 forintba került. Dudás Józsefnek keze nyomán ma is még jól látható az épület külső és belső formája, a tört félköríves zárású ajtó, a kórusablak, mely fölött gazdag tagolású, ereszcsorgós főpárkány húzóAntal László beszámolójában kiemelte, hogy tavaly az évszázad legnagyobb aszálya miatt hetvenszázalékos volt a termeléskiesésük minden terményfajtánál, veszteségeik meghaladták a hétmillió forintot. Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan 1993-ban a szövetkezetben visszatértek a cukorrépa-termeléshez, de az aszályos időjárás miatt 650 hektáros területen kiszáradt a vetemény, mert az öntözéshez szükséges dik. Megvan még a rokokó kőkeretes Erdődy-címer is, de a zsindelybontású huszártor- nyocskának már hűlt helye. Belső részében jól látható a dongaboltozattal fedett, magas külső tér és a kosáríves bolto- zatú szentélyfülke, a jobb oldali oratóriumablak és a bal oldali sekrestyeajtó. Az eredeti téglapadozat nagy részét azonban már elhordtát az emberek. A berendezésből természetesen semmi nem maradt a kápolnában. Csak remélni tudjuk, hogy a festett oltárt és a gyertyatartók, valamint az olajfestmények és az aranyozott feszület valamelyik egyházi kincsestárban fellelhető. Mint ahogy azt is reméljük csupán, hogy jön majd egy újabb Dudás József vagy Zwenger József kőműves, és ha nem is 80 forintért, de rendbe szedik a műtermeket és visszaadják régi pompáját, formáját - mindannyiunk örömére. Sziki Károly vízmennyiséget nem tudták biztosítani. Az igazgatóság elnöke hangsúlyozta: a szövetkezeti vagyon, az ingatlanok eladásából származó bevételek pótolták a hiányt, újabb tízmilliós pályázatot nyújtottak be cukorrépa-termelésre, feldolgozó gépsor építésére. A szövetkezet gazdasági társaságot alapított egy helyi céggel közösen a tulajdonába tartozó kavicsbánya hasznosítására, az osztályozó építése korábban már elkezdődött. Füzesabony egyetlen kerámiaporcelán szaküzlete nyitotta meg kapuit a közelmúltban a Herbária út 5. szám alatt. Németh Józsefné üzletvezető elmondta: a város lakóinak régi vágya volt az, hogy építkezésekkor, lakásfelújításokkor igényesebb kivitelű és minőségi padlóburkolókért, fürdőszoba-felszerelésért ne kelljen a távolabbi városokba utazniuk, hanem helyben megvásárolhassák azokat a lehető legkedvezőbb áron. Az üzlet vezetői a háziasszonyokra is gondoltak a különféle étkészletekkel. A művészetek kedvelői Trojan Marian Jozef metszeteiből, grafikáiból is vásárolhatnak. Hetvenszázalékos terméskiesés a füzesabonyi termelőszövetkezetnél A „MATRA” ÁFÉSZ megvételre felajánlja az alábbi ingatlanait:- Pincemulató Sírok Irányár: 2 millió Ft +ÁFA.- 20. sz. Vegyesbolt Parádsasvár Irányár: 1,5 millió Ft +ÁFA.- Gyopár presszó Párád Irányár: 4 millió Ft +ÁFA.- 6. sz. Bisztró Mátraballa Irányár 4 millió Ft +ÁFA. Az irányár az üzletek berendezési tárgyait is magában foglalja. Pályázatokat 1994. május 31-ig kérjük benyújtani „MÁTRA” ÁFÉSZ 3240 Párád, Kossuth út 71. sz. címre. Érdeklődni: 36/364-301 telefonon. (5981 A Városgondozás Eger Kft. meghirdeti értékesítésre az alábbi eszközeit:- 1 db NYSA mikrobusz lejárt műszakival- 1 db 21 személyes benzines ROBUR busz- 1 db DIZIL KCR 6 t-s rakodóval, lejárt műszakival- 1 db IFA billenős lejárt műszakival- 1 db MTZ tolólapos- 1 db T4-K traktor- 1 db hegesztő trafó- 1 db ELKOIV LT400-S villamos diagnosztikai pad- 2 db 44 kW-os villanymotor- 1 db IFA seprőkocsi lejárt műszakival- 1 db hidraulikus kerékleszedő berendezés- 1 db nagyteljesítményű terménydaráló- 2 db 15xl0-es gumiköpeny ^ 1 db 14x24-es gumiköpeny Felvilágosítás kérhető a Kft. Vállalkozási osztályán, Eger, Bródy S. út 4. sz. alatt, vagy a 311-966 telefonon. A Városgondozás Eger Kft. bérbeadja az alábbi helyiségeket: f- 148 ní alapterületű, külön bejáratú, vendéglátóipari célra hasznosítható helyiségegyüttes- 64 m2-es terem, kapcsolódó szociális blokkal- 56 m3 3 helyiségből álló irodáik, külön bejárattal- 20 m2 emeleti irodahelyiség- 15 m2 emeleti irodahelyiség- 136 m2 ipari tevékenységre alkalmas ^ műhely (1367) J A Bérleményekkel kapcsolatban felvilágosítás kérhető a Városgondozás Eger Kft. vállalkozási osztályán Eger, Bródy S. út 4. sz. vagy a 311-966 telefonon (1354)
