Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
6. oldal Horizont 1994. május 24., kedd Boldog 80. születésnapot, Astoria! A századforduló Budapestje - a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarka Minden napja olyan volt, mint egy lap a magyar történelemkönyvből. Koblov István, az Astoria éttermének igazgatója 33 esztendeje tevékenykedik a 80 esztendős szállodában. Ifjú tanulóként kezdte, apjával a kukoricaföldön dolgozott, amikor a postás hozta a hivatalos levelet, amelyben értesítették: pincérfiú lehet a Múzeum körút és a Kossuth Lajos utca sarkán magasba emelkedő, az úgynevezett „directoir” stílusú épületben.- Pontosan 33 lépcsőn kellett leszaladnom az étteremből a konyhába - emlékezik vissza Koblov István. - Hordtam le a szennyes tányért, evőeszközt... Ahogy műit az idő, Koblov István úgy haladt fölfelé a ranglétrán. Húszévesen főpincér, azután éttermi vezető, majd éttermi igazgató. Fokozatosan ismeri meg a szálloda történetét.- Ha ezek a falak mesélni tudnának - mondja. - Az Astoria elődjét Zrínyi Fogadónak és Kávéháznak nevezték. A háromemeletes épület falain híres magyarok képét helyezték el. így például Zrínyi Miklósét is... Petőfi Sándor több mint egy évig élt a Zrínyi nevét viselő fogadó és kávéház melletti házban. Az 1848-as szabadságharc előszele talán már érződött. Itt született meg a János vitéz meg A helység kalapácsa című elbeszélő költemény. 1856-ban átépítették a kávéházat. Közönsége, Jókai Mór, a nagy magyar mesemondó így jellemzi a vendégeket: „Szolid kinézésűek, már nem verekednek, nem alszanak a tekeasztalok alatt, és nem választanak korhely királyt." 1910-ben lebontják a Zrínyi fogadót és kávéházat, és két esztendő múlva kezdik meg az Astoria Szálloda tervezését. Annak az esztendőnek a tavaszán nyitják meg, amelyben Ferenc József császár és király egy nyári napon azt ígéri: amire a levelek lehullanak, véget ér az első világháború.- Ki adta a szálloda nevét?- Néhány mozzanat már eltűnt a múló időben, de valószínűleg Gellér Mihály, az első bérlő ötlete az Astoria név. Ő híres vendéglős volt: New Yorkban, a híres Waldorf Astoriában ismerte meg a szakma fortélyait.- Híres vendégek?- Itt lakott gróf Károlyi Mihály ifjú feleségével, gróf And- rássy Katinkával a IV. emelet 14. lakosztályban. Más nevezetes szobák is találhatók a szállodában. 1918-ban az úgynevezett „őszirózsás forradalom” után itt működött a Nemzeti Tanács. A 105., 106., 107., 108. és 109. szobákban tanyáztak tagjai. A 109-es szobában őrizték Lukachich tábornokot, akit „ellenforradalmámak” tekintettek. A magas rangú főtiszt pincérnek öltözve szökött meg a fogságból. Báró Hatvány Lajos jegyezte fel az Astoriáról: „Aki még az étteremben hallgatta Berkes cigányzenekarát és látta a nyugodt vacsorázókat, az ennek a teremnek halk atmoszférájában még nem érezhette, hogy az a világ, amely ma itt vacsorázik, utolsó vacsoráját eszi." Mendemonda vagy valóság, hogy amikor megszűnt a Nemzeti Tanács, akkor a szálloda mindenről számlát készített, és benyújtotta gróf Károlyi Mihálynak (1889 korona 34 fillér). Nem ez az egyetlen követelés a magyar történelemben, amely behajthatatlan volt. A két világháború között korszerűsítették az Astoria Szállodát, 145 szobájában sok hazai és külföldi vendég töltött el kellemes éjszakákat. Tükrök, szőnyegek és porcelánok. Sokan csodálják meg Napóleon óriás vázáját, amely a jénai csatára emlékeztet. 1944 és 1945 két drámai év. Előbb bevonultak a németek, a Gestapo ide hurcolta foglyait, majd jöttek a szovjet csapatok. Utcai harcok, az Astoriát tüzérségi lövedékek érik. Lángok és romok. Elhallgatnak a fegyverek, ekkor érkeznek az amerikaiak, katonai misszióKoblov István, az Astoria éttermének igazgatója juk itt üti fel a főhadiszállást. 1950, 1960. Ahogy távolodik a második világháború, úgy normalizálódik a szálloda üzletmenete. A vezetés szelleme is egyre messzebb kerül a New York-i névrokon eleganciájától, légkörétől, stílusától. Olcsó árak az étteremben a munkaversenyek és a békekölcsönjegyzés fáradt „hőseinek”. Délutáni zene. („Szénát hordanak a szekerek.") Van az Astoria történetének egy szelídebb, békésebb vonala is.- Táncokban elbeszélve is összeállíthatjuk az Astoria nyolc évtizedes múltját - veszi át a szót Koblov István, az étterem igazgatója. — Tangó, an- golkeringó, szving, csa-csa- csa és sok minden más egyéb. És a csárdás, amelyet főleg a külföldiek próbálnak, nemegyszer egy táncos lábú magyar hölgy vagy fülbemászó muzsika hatására. Igaz persze, a leglényegesebb az intim hangulat. Napjainkban is erre törekszünk. Szalonzene és cigánymuzsika egyaránt^ hallható az étteremben. Évtizedekre visszamenőleg valamennyi slágert behunyt szemmel is tudják. Aki szereti, az „sírva vigadhat” a cigánymuzsikára. Egyedülállóak vagyunk, mert nálunk kétféle zene szól. Vonzerőnk az étlap is.- Milyen különlegességekkel várják a vendégeket?- Tárkonyos csirkeleves, Jókai-bableves, palócleves, hortobágyi palacsinta, Maros menti pulykamell daragaluskával, sertésbordák jóasszony módra és vaddisznóbordák fővadász módra - sorolja étvágygerjesztő módon az éttermi igazgató.- Persze, nemcsak a konyhafőnök tudhat sütni-főzni. Bármelyik vendég elhozhatja a kedvenc étele receptjét, ennek alapján elkészítjük, amit kíván. Ez már önmagában is növeli egy társaság amúgy is jó hangulatát. Ha sikeres az új étel, akkor felvesszük az étlapunkra. Létezik ugye Jókai- bableves, Esterházy-rostélyos, miért ne kölcsönözhetnénk a nevet manapság egy Asto- ria-specialitásnak valamelyik polgármestertől, vállalkozótól, művésztől, sportolótól vagy éppen külföldi vendégtől? így is megünnepelhetjük szállodánk nyolcvanadik születésnapját. Fontos az idegenforgalom, kényeztetjük azt a vendéget, aki a tengerentúlról érkezik, vagy csak a szomszédos Ausztriából, avagy Szlovákiából, de szívügyünk az a magyar is, aki egy kávéra, egy somlói galuskára, egy táncra tér be hozzánk, akár Pestről, akár valahonnan vidékről, talán éppen azért, mert a korábbi hangulatot keresik a mi sokat látott falaink között. Nosztalgia ez, korunk divatja. Szerencsés helyzetben vagyunk, alapozhatunk a múltunkra, de úgy, hogy naponta megújulunk. Vissza akarja hódítani az Astoria a magyar közönséget. Sikerülhet ez Budapest egyik nevezetességének. • Molnár Károly Az Egri Állami Zeneiskolai tanárai hangversenyt rendeztek május közepén a Helyőrségi Klub dísztermében. Az intézet művésztanárai nem babonásak, nem féltek a kettőzött negatív előjeltől, mármint a péntektől és a 13-ától, nekik lett igazuk: olyan közönséget kaptak, hogy a klub valamennyi ülőalkalmatosságát össze kellett hordani, hogy mindenki kényelmesen ülhesse végig a kellemes másfél órát. Mert az volt. Ezen az estén nem szólistákat szerepeltettek a műsor tervezői, inkább a kamarazenére helyezték a hangsúlyt, így jutott szóhoz - teljesen megérdemelten - Telemann a maga jó lejtésű F-dúr szonátájával. Akik előadták - Kovács István, (furulya), Miklovitz László (oboa), Ingrid Schaffer (viola da gamba) és K. Gulyás Zsuzsa (cembalo) - maguk is élvezték, ahogyan ez a maga korában nagy tekintélyű szerző méltóságteljes lendülettel szórja szét muzsikáját a világra. Egészen más hangulatot teremtett a két Schubert-mü. A négykezes f-moll fantázia Berczy Judit és Kalmár Gyula feldolgozásában a játékot, az ötlet elevenségét jelentette, mert ugyebár a zongora, méretéhez illően, nagy dolgokra képes, mármint zeneileg, hátha még a négy kéz is tüsténkedik rajta, azért, hogy a jókedv is feltámadjon? A Pisztrángötös -1. Nyeste Erzsébet, Bereczky Vilma, Borchy Györgyi, Barczi Edina és Kalmár Gyula zenélt az együttesben - juttatta nekünk az élményt, ami mindig is megvesztegető: ahogyan Schubert légies könnyedséggel árasztja ránk ritmusait, dallamait, magunk is álmodozásba kezdünk (már ültem és hosz- szan-hosszan elmélkedtem pisztrángos tavak partjánál). Glier Melódiáját annak ellenére helyénvalónak tartottam ebben a műsorban, hogy hangulatilag beékelték a klasszikus számok közé. Bírta Ágnes (zongora) és Bírta Béla (cselló) érzelemgazdagon muzsikáltak. Már Ágay Dénes öt táncánál érezni lehetett, mi is munkált a műsor összeállítóiban. Félre kell tenni - ha csak egy röpke félórára is - a tanári pedantériát, az oktatók kotumusos szemléletét, bele kell csapni a mókázásba, mert minden zene - zene. A fúvós csapat - Wilt- ner Ágnes, Miklovitz László, Kovács István, Puzsik János és Papp János - neki is iramodott az öt táncnak, amelyek közül éppen a zárószám, az ötödik bizonyította igazán, hogy Ágay Dénes ötletes-szellemes muzsikus, kitűnő humora van. A közönség mintha felejtette volna a korábbi számok ünnepélyességét, ovációba kezdett. Ezt a felpattant szikrát még némileg visszaszorította Szepesi György a hangulati elemeket jól kiemelő Gersh- win-számmal, ám aztán megjöttek a muskétások! Akarom mondani: a rézfúvósok, Kovács Gábor és Benyó Tibor (trombita), Puzsik János (kürt), Kar- nizs Csaba (harsona), Molnár János (tuba). És hogy a tortán még hab is legyen, kiegészültek Ágoston Ottóval (ütő) és a har- monikázó Szepesi Györggyel. A rezekből előtüremkedő hangerő nemcsak a dísztermet töltötte meg, de alaposan kibélelte a hálás hallgatóság hallószerveit is, akkora hangulatot teremtve, hogy csak a majális kirándulásos önfeledtsége és a bogrács hiányzott. El is gondolkodtunk: miért is vagyunk olykor-olykor olyan feszesek, hogyan ragaszkodunk mi majdnem mindig is, ha intézményről van szó, a tekintély, a hivatás, a katedra, a kínosan kimért egymás közti viszonyok felmutatásához, mikor az alkalom másra is nyújt lehetőséget. Mint most is! Mindenki jól érezte magát, senki nem ejtette le a porba senki tekintélyét, és Telemann sem sértődött meg ott, a másvilágon, hogy vele egy sorban játszották, egyesek dúdolták is a Hajrá Rozit; ezt a második világháború idejéből itt maradt ragyogó slágerzenét. (farkas) Kasza László interjúkötete Megjelent Kasza László: Metamorphosis Hungáriáé 1989- 1994 című interjúkötete. A magyarországi átalakulásról szóló könyvet dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke - az egyik interjúalany - mutatta be. Mint elmondta: a kötetben szereplők leginkább az átalakulás politikai és közjogi csatározásainak leglényegesebb eseményeiről nyilatkoznak, nagyon különböző módon. Személyes véleményeként kiemelte: a rendszerváltás lényegét az emberek, nem pedig a külső körülmények megváltozásában látja. Hangsúlyozta: addig nem lesz rendszerváltás, ameddig az emberek nem emancipálódnak. Az interjúkkal Kasza László - aki a Szabad Európa Rádió munkatársa, végül igazgatóhelyettese volt - arra törekedett, hogy megszólaltassa a legfontosabb politikai irányzatok, intézmények, társadalmi szervezetek néhány képviselőjét. A kötetben az olvasó arra kap választ a 26 megkérdezett személytől, hogy miként látják az elmúlt négy év eseményeit, s azokban játszott szerepüket. A könyvet a Századvég Kiadó jelentette meg. KANIZSA Trend kft % KANIZSA Trend kft A FÜZES SZOVKER RT. 10. sz. ÁRUHÁZÁBAN Füzesabony, Rákóczi u. 64. termékeiből /ílcUK-MLT é tór rendez MÁJUS hónapban. Fix és nyitható kárpitozott garnitúrák 6-os kategóriás szövettel áraink: CLAR ISSZA 3 2 1 55.500 Ft SZU LIMÁN 3-2-1 59.200 Ft DÁNIEL 3-2-1 77.500 Ft SAROLTA 3-2-1 84.800 Ft DIANA 3-2-1 valódi bőr 191.800 Ft A gyár minden terméke megrendelhető 2-4 hetes szállítási határidővel. kÖSZÖNJÜk HA KÁLUNk VÁSÁbOU Eger, mint egy sajátos kafkai város A Dobos Kávéház bájos felszolgálónője süteményt és kávét tesz a holland úriember elé, aki egy csöndes sarokban üldögélve Marion Bleom szavaiban mélyedt el. Még csak annyi volt bizonyos, hogy holland, máris elnyerte figyelmünket. Amikor egy érdeklődő kérdés elérte őt is, még egyet kortyolt a tejszínhabos kávéból, majd lényegre- törő, plasztikus mondataival pár percre igazán a társaság középpontjába került. Ivan Wolffers:- Kisgyerek korom óta csak író akarok lenni, mégis orvos is vagyok, mert toliforgatással nehezen tudnék megkapaszkodni az életben, hiába írtam 40 könyvet és hat regényt. Nem tudom, melyik fontosabb nekem: gyógyítani vagy mondatokat fogalmazni? Sok minden érdekel, ami az emberekkel kapcsolatos. Ezért foglalkozom az egyetemi tanítással, ahol az AIDS megelőzésére egy tanfolyamot is vezetek. Készítettem a gyermekek számára televíziós sorozatokat. Az egyikben dr. Krankenstein szétszedi az embert apró darabokra, és kísérletezik. E mulatságos embert, nem tagadom, hogy a nyugati gondolkodásmód kigúnyolására találtam ki! A másik érdekes és izgalmas televíziós kísérletezésem egy oktatófilm, amely a gyermekeket vezeti el a szerelem ösvényeire, hogy szórakozva tanulják meg a „módszert”, mellyel majdan a legcsodálatosabb emberi érzés közelébe kerülhetnek. Életem fő eleme ma is a játék. Magam is szerepeltem modem színjátszó csoportokban, ahol rögtönzésre alapuló játék folyik. Égyszer mint nézőt, meghívott egy társulat, mondván: az én novellám, a „Milyen is meghalni a kórházban?” című képezi az esti mulatság fő gerincét. Gyanútlanul elmentem, besétáltam egy csapdába, mert én is a játék része lettem. Ezután kedvet kaptam, hogy filmet csináljak a történetből. Elhatározásom szép sikert hozott: Velencében Arany Oroszlán Díjat kaptam érte. Látható talán, hogy a különleges dolgok érdekelnek elsősorban. Ezért szeretem Egert is. Mert nem átlagos város. Én ide helyezném az összes kafkai történetet. Kafka minden novellája, regénye, drámája itt játszódik, Egerben. Szorongok, hogy mire filmet tudnék itt forgatni, eltűnik a régi város, olyan lesz, mint számos német település a legszebbek közül: ugyanazon bábokat adják majd, mint bárhol a világon - a McDonalds tövében. Engem az érdekel elsősorban itt, Magyarországon, hogy milyen hagyományt őriznek még, s mi az, ami az embereket boldoggá tenné. Nézem a falakat, mit írnak azokra, tehát mi foglalkoztatja őket. Feltűnt, hogy sok éjszakai klubban csak „fehér” embert láttam, nem voltak színes bőrűek. Úgy tűnt, hogy Magyarországon a fehérek kultúrája dominál. Én pedig Levis Straus mondatával felelnék erre: „Kultúrák még nem produkáltak halottakat.” Sziki Károly Tanárok zenei majálisa
