Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

6. oldal Horizont 1994. május 24., kedd Boldog 80. születésnapot, Astoria! A századforduló Budapestje - a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarka Minden napja olyan volt, mint egy lap a magyar történelem­könyvből. Koblov István, az Astoria éttermének igazgatója 33 esztendeje tevékenykedik a 80 esztendős szállodában. Ifjú tanulóként kezdte, apjával a kukoricaföldön dolgozott, ami­kor a postás hozta a hivatalos levelet, amelyben értesítették: pincérfiú lehet a Múzeum körút és a Kossuth Lajos utca sar­kán magasba emelkedő, az úgynevezett „directoir” stílusú épületben.- Pontosan 33 lépcsőn kel­lett leszaladnom az étteremből a konyhába - emlékezik vissza Koblov István. - Hordtam le a szennyes tányért, evőeszközt... Ahogy műit az idő, Koblov István úgy haladt fölfelé a ranglétrán. Húszévesen főpin­cér, azután éttermi vezető, majd éttermi igazgató. Fokoza­tosan ismeri meg a szálloda történetét.- Ha ezek a falak mesélni tudnának - mondja. - Az Asto­ria elődjét Zrínyi Fogadónak és Kávéháznak nevezték. A há­romemeletes épület falain hí­res magyarok képét helyezték el. így például Zrínyi Miklósét is... Petőfi Sándor több mint egy évig élt a Zrínyi nevét vi­selő fogadó és kávéház mel­letti házban. Az 1848-as sza­badságharc előszele talán már érződött. Itt született meg a János vitéz meg A helység ka­lapácsa című elbeszélő költe­mény. 1856-ban átépítették a ká­véházat. Közönsége, Jókai Mór, a nagy magyar mese­mondó így jellemzi a vendé­geket: „Szolid kinézésűek, már nem verekednek, nem alszanak a tekeasztalok alatt, és nem vá­lasztanak korhely királyt." 1910-ben lebontják a Zrínyi fogadót és kávéházat, és két esztendő múlva kezdik meg az Astoria Szálloda tervezését. Annak az esztendőnek a tava­szán nyitják meg, amelyben Ferenc József császár és király egy nyári napon azt ígéri: amire a levelek lehullanak, vé­get ér az első világháború.- Ki adta a szálloda nevét?- Néhány mozzanat már el­tűnt a múló időben, de való­színűleg Gellér Mihály, az első bérlő ötlete az Astoria név. Ő híres vendéglős volt: New Yorkban, a híres Waldorf Asto­riában ismerte meg a szakma fortélyait.- Híres vendégek?- Itt lakott gróf Károlyi Mi­hály ifjú feleségével, gróf And- rássy Katinkával a IV. emelet 14. lakosztályban. Más neve­zetes szobák is találhatók a szállodában. 1918-ban az úgy­nevezett „őszirózsás forrada­lom” után itt működött a Nem­zeti Tanács. A 105., 106., 107., 108. és 109. szobákban tanyáz­tak tagjai. A 109-es szobában őrizték Lukachich tábornokot, akit „ellenforradalmámak” te­kintettek. A magas rangú fő­tiszt pincérnek öltözve szökött meg a fogságból. Báró Hat­vány Lajos jegyezte fel az As­toriáról: „Aki még az étterem­ben hallgatta Berkes cigány­zenekarát és látta a nyugodt vacsorázókat, az ennek a te­remnek halk atmoszférájában még nem érezhette, hogy az a világ, amely ma itt vacsorázik, utolsó vacsoráját eszi." Mendemonda vagy valóság, hogy amikor megszűnt a Nemzeti Tanács, akkor a szál­loda mindenről számlát készí­tett, és benyújtotta gróf Káro­lyi Mihálynak (1889 korona 34 fillér). Nem ez az egyetlen követelés a magyar történe­lemben, amely behajthatatlan volt. A két világháború között korszerűsítették az Astoria Szállodát, 145 szobájában sok hazai és külföldi vendég töltött el kellemes éjszakákat. Tük­rök, szőnyegek és porcelánok. Sokan csodálják meg Napó­leon óriás vázáját, amely a jé­nai csatára emlékeztet. 1944 és 1945 két drámai év. Előbb bevonultak a németek, a Gestapo ide hurcolta foglyait, majd jöttek a szovjet csapatok. Utcai harcok, az Astoriát tü­zérségi lövedékek érik. Lán­gok és romok. Elhallgatnak a fegyverek, ekkor érkeznek az amerikaiak, katonai misszió­Koblov István, az Astoria éttermének igazgatója juk itt üti fel a főhadiszállást. 1950, 1960. Ahogy távolo­dik a második világháború, úgy normalizálódik a szálloda üzletmenete. A vezetés szel­leme is egyre messzebb kerül a New York-i névrokon elegan­ciájától, légkörétől, stílusától. Olcsó árak az étteremben a munkaversenyek és a békeköl­csönjegyzés fáradt „hőseinek”. Délutáni zene. („Szénát hor­danak a szekerek.") Van az Astoria történetének egy szelídebb, békésebb vo­nala is.- Táncokban elbeszélve is összeállíthatjuk az Astoria nyolc évtizedes múltját - veszi át a szót Koblov István, az ét­terem igazgatója. — Tangó, an- golkeringó, szving, csa-csa- csa és sok minden más egyéb. És a csárdás, amelyet főleg a külföldiek próbálnak, ne­megyszer egy táncos lábú ma­gyar hölgy vagy fülbemászó muzsika hatására. Igaz persze, a leglényegesebb az intim hangulat. Napjainkban is erre törekszünk. Szalonzene és ci­gánymuzsika egyaránt^ hall­ható az étteremben. Évtize­dekre visszamenőleg vala­mennyi slágert behunyt szemmel is tudják. Aki szereti, az „sírva vigadhat” a cigány­muzsikára. Egyedülállóak va­gyunk, mert nálunk kétféle zene szól. Vonzerőnk az étlap is.- Milyen különlegességek­kel várják a vendégeket?- Tárkonyos csirkeleves, Jókai-bableves, palócleves, hortobágyi palacsinta, Maros menti pulykamell daragalus­kával, sertésbordák jóasszony módra és vaddisznóbordák fő­vadász módra - sorolja ét­vágygerjesztő módon az ét­termi igazgató.- Persze, nemcsak a kony­hafőnök tudhat sütni-főzni. Bármelyik vendég elhozhatja a kedvenc étele receptjét, ennek alapján elkészítjük, amit kí­ván. Ez már önmagában is nö­veli egy társaság amúgy is jó hangulatát. Ha sikeres az új étel, akkor felvesszük az étla­punkra. Létezik ugye Jókai- bableves, Esterházy-rostélyos, miért ne kölcsönözhetnénk a nevet manapság egy Asto- ria-specialitásnak valamelyik polgármestertől, vállalkozótól, művésztől, sportolótól vagy éppen külföldi vendégtől? így is megünnepelhetjük szállo­dánk nyolcvanadik születés­napját. Fontos az idegenforgalom, kényeztetjük azt a vendéget, aki a tengerentúlról érkezik, vagy csak a szomszédos Ausztriából, avagy Szlovákiá­ból, de szívügyünk az a ma­gyar is, aki egy kávéra, egy somlói galuskára, egy táncra tér be hozzánk, akár Pestről, akár valahonnan vidékről, ta­lán éppen azért, mert a korábbi hangulatot keresik a mi sokat látott falaink között. Nosztal­gia ez, korunk divatja. Szeren­csés helyzetben vagyunk, ala­pozhatunk a múltunkra, de úgy, hogy naponta megúju­lunk. Vissza akarja hódítani az Astoria a magyar közönséget. Sikerülhet ez Budapest egyik nevezetességének. • Molnár Károly Az Egri Állami Zeneiskolai ta­nárai hangversenyt rendeztek május közepén a Helyőrségi Klub dísztermében. Az intézet művésztanárai nem babonásak, nem féltek a kettőzött negatív előjeltől, mármint a péntektől és a 13-ától, nekik lett igazuk: olyan közönséget kaptak, hogy a klub valamennyi ülőalkalma­tosságát össze kellett hordani, hogy mindenki kényelmesen ülhesse végig a kellemes más­fél órát. Mert az volt. Ezen az estén nem szólistákat szerepeltettek a műsor tervezői, inkább a kama­razenére helyezték a hangsúlyt, így jutott szóhoz - teljesen megérdemelten - Telemann a maga jó lejtésű F-dúr szonátá­jával. Akik előadták - Kovács István, (furulya), Miklovitz László (oboa), Ingrid Schaffer (viola da gamba) és K. Gulyás Zsuzsa (cembalo) - maguk is élvezték, ahogyan ez a maga korában nagy tekintélyű szerző méltóságteljes lendülettel szórja szét muzsikáját a világra. Egészen más hangulatot te­remtett a két Schubert-mü. A négykezes f-moll fantázia Berczy Judit és Kalmár Gyula feldolgozásában a játékot, az ötlet elevenségét jelentette, mert ugyebár a zongora, mére­téhez illően, nagy dolgokra ké­pes, mármint zeneileg, hátha még a négy kéz is tüsténkedik rajta, azért, hogy a jókedv is fel­támadjon? A Pisztrángötös -1. Nyeste Erzsébet, Bereczky Vilma, Borchy Györgyi, Barczi Edina és Kalmár Gyula zenélt az együttesben - juttatta ne­künk az élményt, ami mindig is megvesztegető: ahogyan Schu­bert légies könnyedséggel árasztja ránk ritmusait, dalla­mait, magunk is álmodozásba kezdünk (már ültem és hosz- szan-hosszan elmélkedtem pisztrángos tavak partjánál). Glier Melódiáját annak ellenére helyénvalónak tartottam ebben a műsorban, hogy hangulatilag beékelték a klasszikus számok közé. Bírta Ágnes (zongora) és Bírta Béla (cselló) érzelemgaz­dagon muzsikáltak. Már Ágay Dénes öt táncánál érezni lehetett, mi is munkált a műsor összeállítóiban. Félre kell tenni - ha csak egy röpke félórára is - a tanári pedanté­riát, az oktatók kotumusos szemléletét, bele kell csapni a mókázásba, mert minden zene - zene. A fúvós csapat - Wilt- ner Ágnes, Miklovitz László, Kovács István, Puzsik János és Papp János - neki is iramodott az öt táncnak, amelyek közül éppen a zárószám, az ötödik bi­zonyította igazán, hogy Ágay Dénes ötletes-szellemes muzsi­kus, kitűnő humora van. A közönség mintha felejtette volna a korábbi számok ünne­pélyességét, ovációba kezdett. Ezt a felpattant szikrát még némileg visszaszorította Sze­pesi György a hangulati eleme­ket jól kiemelő Gersh- win-számmal, ám aztán megjöt­tek a muskétások! Akarom mondani: a rézfúvósok, Kovács Gábor és Benyó Tibor (trom­bita), Puzsik János (kürt), Kar- nizs Csaba (harsona), Molnár János (tuba). És hogy a tortán még hab is legyen, kiegészültek Ágoston Ottóval (ütő) és a har- monikázó Szepesi Györggyel. A rezekből előtüremkedő hangerő nemcsak a dísztermet töltötte meg, de alaposan kibé­lelte a hálás hallgatóság halló­szerveit is, akkora hangulatot teremtve, hogy csak a majális kirándulásos önfeledtsége és a bogrács hiányzott. El is gondolkodtunk: miért is vagyunk olykor-olykor olyan feszesek, hogyan ragaszkodunk mi majdnem mindig is, ha in­tézményről van szó, a tekintély, a hivatás, a katedra, a kínosan kimért egymás közti viszonyok felmutatásához, mikor az alka­lom másra is nyújt lehetőséget. Mint most is! Mindenki jól érezte magát, senki nem ejtette le a porba senki tekintélyét, és Telemann sem sértődött meg ott, a másvi­lágon, hogy vele egy sorban játszották, egyesek dúdolták is a Hajrá Rozit; ezt a második vi­lágháború idejéből itt maradt ragyogó slágerzenét. (farkas) Kasza László interjúkötete Megjelent Kasza László: Me­tamorphosis Hungáriáé 1989- 1994 című interjúkötete. A ma­gyarországi átalakulásról szóló könyvet dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke - az egyik interjúalany - mutatta be. Mint elmondta: a kötetben szereplők leginkább az átalaku­lás politikai és közjogi csatáro­zásainak leglényegesebb ese­ményeiről nyilatkoznak, na­gyon különböző módon. Sze­mélyes véleményeként ki­emelte: a rendszerváltás lénye­gét az emberek, nem pedig a külső körülmények megváltozá­sában látja. Hangsúlyozta: ad­dig nem lesz rendszerváltás, ameddig az emberek nem emancipálódnak. Az interjúkkal Kasza László - aki a Szabad Európa Rádió munkatársa, végül igazgatóhe­lyettese volt - arra törekedett, hogy megszólaltassa a legfon­tosabb politikai irányzatok, in­tézmények, társadalmi szerve­zetek néhány képviselőjét. A kötetben az olvasó arra kap választ a 26 megkérdezett személytől, hogy miként látják az elmúlt négy év eseményeit, s azokban játszott szerepüket. A könyvet a Századvég Ki­adó jelentette meg. KANIZSA Trend kft % KANIZSA Trend kft A FÜZES SZOVKER RT. 10. sz. ÁRUHÁZÁBAN Füzesabony, Rákóczi u. 64. termékeiből /ílcUK-MLT é tór rendez MÁJUS hónapban. Fix és nyitható kárpitozott garnitúrák 6-os kategóriás szövettel áraink: CLAR ISSZA 3 2 1 55.500 Ft SZU LIMÁN 3-2-1 59.200 Ft DÁNIEL 3-2-1 77.500 Ft SAROLTA 3-2-1 84.800 Ft DIANA 3-2-1 valódi bőr 191.800 Ft A gyár minden terméke megrendelhető 2-4 hetes szállítási határidővel. kÖSZÖNJÜk HA KÁLUNk VÁSÁbOU Eger, mint egy sajátos kafkai város A Dobos Kávéház bájos fel­szolgálónője süteményt és ká­vét tesz a holland úriember elé, aki egy csöndes sarokban üldö­gélve Marion Bleom szavaiban mélyedt el. Még csak annyi volt bizo­nyos, hogy holland, máris el­nyerte figyelmünket. Amikor egy érdeklődő kérdés elérte őt is, még egyet kortyolt a tejszín­habos kávéból, majd lényegre- törő, plasztikus mondataival pár percre igazán a társaság kö­zéppontjába került. Ivan Wolffers:- Kisgyerek korom óta csak író akarok lenni, mégis orvos is vagyok, mert toliforgatással nehezen tudnék megkapasz­kodni az életben, hiába írtam 40 könyvet és hat regényt. Nem tudom, melyik fontosabb ne­kem: gyógyítani vagy monda­tokat fogalmazni? Sok minden érdekel, ami az emberekkel kapcsolatos. Ezért foglalkozom az egyetemi tanítással, ahol az AIDS megelőzésére egy tanfo­lyamot is vezetek. Készítettem a gyermekek számára televíziós sorozatokat. Az egyikben dr. Krankenstein szétszedi az em­bert apró darabokra, és kísérle­tezik. E mulatságos embert, nem tagadom, hogy a nyugati gondolkodásmód kigúnyolá­sára találtam ki! A másik érdekes és izgalmas televíziós kísérletezésem egy oktatófilm, amely a gyermeke­ket vezeti el a szerelem ösvé­nyeire, hogy szórakozva tanul­ják meg a „módszert”, mellyel majdan a legcsodálatosabb em­beri érzés közelébe kerülhet­nek. Életem fő eleme ma is a já­ték. Magam is szerepeltem mo­dem színjátszó csoportokban, ahol rögtönzésre alapuló játék folyik. Égyszer mint nézőt, meghí­vott egy társulat, mondván: az én novellám, a „Milyen is meg­halni a kórházban?” című ké­pezi az esti mulatság fő gerin­cét. Gyanútlanul elmentem, be­sétáltam egy csapdába, mert én is a játék része lettem. Ezután kedvet kaptam, hogy filmet csináljak a történetből. Elhatá­rozásom szép sikert hozott: Ve­lencében Arany Oroszlán Díjat kaptam érte. Látható talán, hogy a külön­leges dolgok érdekelnek első­sorban. Ezért szeretem Egert is. Mert nem átlagos város. Én ide he­lyezném az összes kafkai törté­netet. Kafka minden novellája, regénye, drámája itt játszódik, Egerben. Szorongok, hogy mire filmet tudnék itt forgatni, eltű­nik a régi város, olyan lesz, mint számos német település a legszebbek közül: ugyanazon bábokat adják majd, mint bár­hol a világon - a McDonalds tövében. Engem az érdekel elsősorban itt, Magyarországon, hogy mi­lyen hagyományt őriznek még, s mi az, ami az embereket bol­doggá tenné. Nézem a falakat, mit írnak azokra, tehát mi foglalkoztatja őket. Feltűnt, hogy sok éjszakai klubban csak „fehér” embert láttam, nem voltak színes bő­rűek. Úgy tűnt, hogy Magyaror­szágon a fehérek kultúrája do­minál. Én pedig Levis Straus mondatával felelnék erre: „Kul­túrák még nem produkáltak ha­lottakat.” Sziki Károly Tanárok zenei majálisa

Next

/
Thumbnails
Contents