Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
1994. május 24., kedd ALLAMI VAGTOATGÍAOHSEG ÉL. 7. oldal Osztódással szaporodnak a Danubius tulajdonosai Népszerű az ügyfélszolgálat. Az Állami Vagyonügynökség budapesti, Pozsonyi úti központjában lévő ügyfélszolgálati irodáját naponta több százan felkeresik. Az érdeklődők megismerkedhetnek az ÁVÜ kínálatával, azzal, hogy az állami tulajdonból mit lehet magánosítani. (Mentusz Károly felvétele) Aranyrészvényt kíván megtartani az AV Rt. Az ÁV Rt. értékesíteni kívánja a Postabank és Takarékpénztár Rt.-ben még jelenleg meglévő 19 százalékos állami tulajdon- hányadát, és csupán egy 10 ezer forint értékű aranyrészvényt akar megtartani bizonyos jogok biztosításához. A vonatkozó kormányrendelet a Postabanknál 20 százalékos tartós állami tulajdonhányadot ír elő, de a többszöri önkiemelések után ez 19 százalékra csökkent már. Az AV Rt. ennek módosítását javasolja, mégpedig oly mértékben, hogy lényegében az egész tulajdon- hányadát értékesíteni lehessen. A fenntartani kívánt arany- részvénnyel egyrészt egy-egy helyre tart igényt a Postabank igazgatóságában, továbbá arra, hogy bármikor összehívhassa a társaság közgyűlését. A Postabank jelenlegi tulajdonosi struktúrája vegyes, a két osztrák csoport kezében mintegy 20—20 százalék van. Rekordot döntöttek a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. kárpótlásijegy-részvénycsere akciójával. Az eredetileg 560 millió forint értékű részvény- csomagra addigra 900 millió forint értékű igényt jelentettek be. A forgalmazó Creditinstalt Értékpapír Rt.-t nem érte váratlanul a túljegyzés. Már a jegyzés kezdete előtti estén irodájuk előtt befektetők sorakoztak. Szerte az országban igen széles körben - a brókercégeken kívül a Cooptourist hálózatában is - le lehetett adni az igényeket. A fővárosban és a nagyobb városokban legtöbb helyen sort kellett állni a részvénycseréért, kisebb vidéki településeken viszont akadály nélkül, percek alatt regisztrálták a jegyzéseket. Vajon minek köszönhető ez a hatalmas érdeklődés, miközben a cég tőzsdén forgó papírjainak árfolyama az utóbbi időben alig magasabb, mint maga az 1000 forintos címletérték? A magyarázatot Lantos Csaba, a CA Értékpapír Rt. illetékes igazgatója egyértelműen a cég egyre javuló gazdasági eredményeiben, és a Danubius igen kedvező tulajdonosi szerkezetében látja. A részvények kiosztását követően a 8 milliárd forint alaptőkéjű Danubius Hotels részvényeinek 38,2 százaléka lesz hazai kisbefektetők, 31,3 százaléka külföldi nagybefektetők, 10,6 százaléka önkormányzatok, 6,6 százaléka belföldi intézményi befektetők tulajdonában, s további 3 százaléknyi papír marad az Állami Vagyonügynökség kezelésében. Ennek nagy előnye, hogy a cég minél jobb működésében, piaci részesedésének megtartásában, sőt növelésében érdekeltek ugyan, de nem kívánnak beleszólni a társaság szakmai vezetésébe. TALLÓZÁS A LAPOKBÓL Az ÁVÜ készpénzbevétele Elkészült az ÁVÜ idei első négy hónapjának mérlege. Ebből megtudhatjuk, hogy a 6,3 milliárd forintos készpénzes eladás mellett 10 milliárd forint kárpótlási jegy és 10 milliárd forintnyi E-hitel ellenében vásároltak a befektetők. (Magyar Hírlap V. 6.) Csépi nem dönt a második fordulóig... A privatizációs döntések a választás előtti hetekben különösen felgyorsultak. Az első forduló után az Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség eltérő magatartást tanúsít: az ÁV. Rt. leáll a döntéshozatallal, az ÁVÜ nem. (Népszabadság V. 11.) A külföldi tőke és a baloldal A baloldal hatalomra jutása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külföldi tőke azonnal meghátrál. Ha az adórendszer befektetésbarát, a privatizáció folytatódik, és a fizetési mérleg javítására kidolgozandó program belátható időn belül eredménnyel kecsegtet, akkor nem valószínű, hogy a külvilág elfordulna hazánktól. (Világgazdaság V. 10.) Kétszázmilliárd dollár Az ezredfordulóig 200 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetésre lenne szükségük a kelet-európai országoknak - állapították meg az E-10 csoport kétnapos varsói konferenciájának résztvevői. Megállapították: a térség kormányainak határozott privatizációs politikával és a nyugati befektetések ösztönzésével kell megteremteniük a feltételeket a külföldi tőkebevonáshoz. (Napi Gazdaság V. 9.) Félúton a privatizálás Az elmúlt négy évben a privatizáció és a zöldmezős beruházások révén megközelítőleg 7 milliárd dollár friss tőke áramlott be az országba- mondta Szabó Tamás privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azon a konferencián, amelyet a magánosítás négy évének értékelése céljából tartottak. (Pesti Hírlap V. 9.) Nincs szükség két vagyonkezelőre — Szakmai véleményem az, hogy két, egymással párhuzamosan működő szervezetre ennek a kis országnak nincs szüksége - válaszolta tudósítónk kérdésére az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége meghívására Miskolcon tartózkodó Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató- helyettese. Mint elmondotta: a politikusok valószínűleg el fogják dönteni, melyik szervezet az életképes. - Ha a praktikum oldaláról közelítjük meg a dolgokat, akkor az Állami Vagyonügynökség az, amelynek meg kell szűnnie — tette hozzá. Kárpótlási kínálat júniusig Masped, Antenna Hungária, OTP Bank, Egis. Eddig százmilliárd forintot meghaladó címletértékű kárpótlási jegyet adtak át a tulajdonosoknak. Egyes becslések szerint az elsődleges forgalomban a privatizáció és a földárverések során 25-30 milliárd forintot használtak fel. (Népszabadság V. 7.) Műsorszóró és olajpapírok Rövidesen két újabb vállalat törzsrészvényeihez juthatnak hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai. Május második felében az Antenna Hungária Rt. és a MÓL Rt. részvényeinek jegyzése várható. (Pesti Hírlap V. 3.) Brókercéget alapít a Vagyonügynökség Az Állami Vagyonügynökség befektetési társaságot alapít a kárpótlásra jogosultak befektetési lehetőségeinek bővítésére. A társaság Váltó Vagyonkezelő Kft. néven jön majd létre, 60 millió forint jegyzett tőkével. (Népszabadság V. 3.) Új kárpótlásijegy-befektetők A kárpótlásijegy-befektető társaságok sorát egy újabb, a Quaestor Invest Kft. bővíti. A társaság konstrukciója nem mutat eltérést a többi, piacon lévő rt.-hez: a részvényeket — közvetett módon - kárpótlási jegyért lehet megvásárolni. A Quaestor Kárpótlási Jegy Befektető Rt. minimum 50 milliós alaptőkével alakulna meg, s a részvényeket június lOig vásárolhatják meg az érdeklődők. A kárpótlási jegyeket 100 százalékos árfolyamon veszi meg a társaság, s a befektetők ezt az összeget fordítják részvényvásárlásra. (Magyar Hírlap V. 3.) Sikeres rajtot vett a Kedvezményes Részvényvásárlási Progam Az ÁVÜ közzétette a Kedvezményes Részvényvásárlási Program keretében nyilvánosan forgalomba hozott Pan- nonplast Rt. részvények jegyzési eredményeit. A Soproni Sörgyár Rt. részvényeinek áprilisban lezajlott sikeres forgalomba hozatalát követően - amivel a KRP kísérleti szakasza elindult - a Pannonplast részvényei iránti érdeklődés is azt bizonyítja, hogy tovább folytatódik a KRP sikersorozata. A befektetők ezúttal is komoly érdeklődést mutattak a felajánlott részvények iránt. A részvényjegyzést két nap után túljegyzés miatt le kellett zárni. A KRP kamatmentes részlet- fizetési lehetősége már az első nyilvános forgalomba hozatal alkalmával rendkívül népszerűnek bizonyult, hiszen kétszer annyi befektetőt vonzott, mint az egyéni befektetők számára korábban felkínált bármilyen befektetési lehetőség. Köztudomású, hogy a KRP Részletfizetési Alrendszerben a befektetők a nekik juttatott részvények árát öt év alatt, évi egyenlő, kamatmentes részletekben fizethetik ki. Egyébként még ez év őszén - várhatóan szeptemberben - lehetőség nyílik arra, hogy a részletre vásárolt részvények árát bárki készpénzben vagy kárpótlási jeggyel kiegyenlítse. A nyilvános forgalomba hozatal előtt kiadott tájékoztatóban meghirdetett allokációs szabályoknak megfelelően a KRP Részletfizetési és Kárpótlási Jegy Alrendszerében részvényt jegyzők igényei teljes mértékben kielégítésre kerülnek. A Soproni Sörgyár Rt. részvényeinek nyilvános forgalomba hoztala az egyéni befektetőkön kívül jelentékeny számú külföldi és hazai intézményi befektetőt is vonzott, akik több mint tízszeresen túljegyezték a számukra elkülönített részvénymennyiséget. A Soproni Sörgyár Rt. valamennyi - tehát 612 - dolgozója élt azzal a jogával, hogy azok számára fenntartott részvényekből - még a nyilvános forgalomba hozatalt megelőzően - zártkörű jegyzés keretében igényeljen részvényt. A jegyzés eredményének ismeretében dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter korábban kijelentette: „Örömünkre szolgál, hogy a Soproni Sörgyár Rt. részvényeinek a KRP keretében történő forgalomba hozatala ilyen sok befektetni szándékozó ember érdeklődését keltette fel. Az is meggyőzően bizonyítja, hogy sokan keresik a nemzeti privatizációs programban való részvétel lehetőségét”. Az érdeklődés mértékéhez képest a jegyzést lebonyolító 62 KRP-iroda kevésnek bizonyult ugyan, de a jó felkészítésnek és előkészítésnek köszönhetően az OTP Bank Rt., a Budapest Bank Rt., a BÉB Rt., a Polgári Bank Rt., valamint az OTP Bróker Rt. szakemberei kitűnő munkát végeztek, az éjszakába nyúló napi munkaidejükben is hibátlanul dolgozták fel a befektetők adatait. A Soproni Sörgyár Rt. részvényeinek gyors elkelésével tehát sikeres rajtot vett a Kedvezményes Részvényvásárlási Program. Hamarosan a Pannonplast Rt. részvényeinek nyilvános forgalomba hozatala következik. Viták a gyógyszertárak magánosítása körül Bár a harc a patikák tulajdonlásáért még tart, az Állami Vagyonügynökség 61 gyógyszer- tár eladását hirdette meg a lehetséges 1410-ből. Tették ezt annak ellenére, hogy a Települési Ónkormányzatok Szövetsége vitatja a lépés jogszerűségét. Szerintük az úgynevezett gyógyszertári központokat a mai önkormányzatok elődei hozták létre, és ezért ezek privatizálása az ő joguk lenne. Erről az ÁVÜ-nél hallani sem akarnak. Mogyorósi Márta igazgató- helyettes szerint ezeket a központokat - amelyeknek kezelői jogosítványuk van a patikák felett - a Népgazdasági Tanács hozta létre, ami állami, és nem tanácsi szerv. Ezért a most érvényes törvények alapján az Állami Vagyonügynökséget illeti meg az értékesítés joga. Mindenesetre a pályázatok során felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek vitatják ezt. Budapest vezetése már lépett. A Fővárosi Földhivatalnál (amely egyébként az önkormányzat alárendeltje) elkezdték bejegyeztetni a főváros tulajdonjogát. Érthető, hiszen a tét nagy. Milliókról van szó. Ebben az első körben körülbelül 120 millióról. A legdrágább gyógyszertár is a fővárosban van, kikiáltási ára: 25 millió. A többi ugyan 1 és 5 millió között mozog, ám valószínűleg ennyi pénz sem lapul a gyógyszerészek betétkönyveiben vagy értékpapírjaiban.
