Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
1994. május 24., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. oldal Július végére elkészül a szennyvízhálózat Négy szomszédos falu, Bátor, Egerbocs, Szúcs és Hevesaranyos közösen építi ki a szennyvízhálózatot. Ahogyan az utóbbi település polgármesterétől, Király Györgytől megtudtuk, Aranyoson várhatóan július végére készül el a belterületi csatornahálózat a Bodrog- menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat kivitelezésében. A helyi önkormányzat egyébként összesen 36 millió forintot áldozott a községen belüli munkálatokra. A településeket kiszolgáló, Bátor mellett kialakított szennyvíztisztítómű próbaüzeme május végén lesz. Ősztől gázzal fütenek Hevesaranyoson Ugyancsak a fentebb említett négy község, továbbá Éger- csehi érintett a közös gázberuházásban. A vezetékes gázhálózatot a Rekord Kisszövetkezet építi majd ki a falvakban. A kivitelező Hevesaranyoson kezdi a munkát, és a tervek szerint a fűtési szezonra el is kell készülnie vele. Mindennek feltétele persze, hogy Sírokban - ott építik ugyanis most a-gázhálózatot a Rekord szakemberei - mihamarabb végezzenek. Francia cserkészek táborozása a Mátrában Július 2-től kezdődően három héten keresztül egy kétszáz fős cserkészcsapatnak nyújt otthont Mátraballa. A 16-18 éves fiatalok Franciaországból, Mont- pelier-böl érkeznek, a „bázisuk” a ballai általános iskola lesz, egyébként pedig egy táborban - a helyiek által Kiserdőnek nevezett részen - laknak majd. A frankhoni fiúk és lányok munkát is kértek Mátraballa polgármesterétől. Forgó Jánostól, aki - elmondása szerint - egy szabadidőparkot szeretne velük kialakíttatni a táborhelyükön. A telefonoszlopok már állnak Balián A Matáv ígérete szerint július 30-ig Mátraballa is bekapcsolódhat a crossbar-hálózatba. Az oszlopok egy részét már felállították, a földkábelnek is ássák a gödröt, így remélhetőleg nemsokára „élni” fog a mintegy kétszáz vonal a községben. A bükkszéki strand a hónap elején nyitotta meg kapuit. Ugyan a változékony idő miatt mindeddig nem volt túlontúl sok látogatója a fürdőnek, a bérlő, Kovács Béla bízik benne, hogy ha több lesz a napsütés, több lesz majd a vendég is. A tavalyi tapasztalatok reménytkeltőek, akkor ugyanis veszteség nélkül sikerült zárni az évet. A gyógyító hatású Salvus-vízről is ismert strand mindennap reggel nyolctól este hatig tart nyitva, júniustól pedig - amikor a feszített víztükrű felső medencét is feltöltik, s az ország leghosszabb óriáscsúszdáját is ki lehet majd próbálni - egy órával később, hétkor lesz záróra. (Fotó: Perl Márton) A volt jegyzőklub helyett e egy közigazgatási kamara „Kisírni mindent, mi fáj, körülvesz...” Költeményeit íróasztala fiókjaiban tartogatja. Nem publikál, nem is próbálkozott még versei közzétételével. Csupán barátainak mutatja meg műveit, akik szívesen olvasgatják. Az Istenmezején élő Krizsán Alexandrát leginkább előadóként ismerik mind szülőfajujá- ban, mind pedig Egerben. Érzéseiről ír, verseiben mérhetetlen fájdalom, félelem a megbántá- soktól és a világ rosszabbik felétől tükröződik, amit egy fiatal lány tollából igazán furcsáll a felnőtt olvasó.- Mióta foglalkozik írással?- Tizennégy éves korom óta. Középiskolában akkor kapott el először az a pillanat, hogy ki kell adnom valamit magamból. Ha jól emlékszem, valahogy így szólt: „Jó lenne sírni/ hat napig sírni/ kisírni mindent, mi fáj/ körülvesz és eltakar.” Azóta van már egy bizonyos sílusom, amiben írok, de még úgyis változni és alakulni fog. Ahogy az ember egyre idősebb lesz, egyre több mindent ismer meg. Egyetlen költőnek sem hasonlítanak időskori versei a fiatalkori zsengéihez.- Szakad az esői ázik a világ mocska/ belül az agyamat/ kívül arcomat mossa...". Ezt a verset is olvasva, a legszembetűnőbb az a fájdalom, ami kifakad költőjéből.- Talán azért, mert a fájdalom marad meg leginkább az emberekben. Leggyakrabban nekem is rossz élményeim törnek felszínre. Furcsa, pedig életemben azért harcolok, hogy legyen néhány boldog pillanatom, próbálok a jóra odafigyelni, bár lehet, nem csapódik le nálam. Az, hogy valakivel jó történik, boldog, csak átmeneti létállapot... A verset, amiből idézett, egy buszmegállóban írtam, két-há- rom hétig is érlelődött bennem. Egy pillanatban egyszerűen előjött belőlem, utána nem is javítottam át. Vannak percek, amikor elegem van a világból, ilyenkor leírom gondolataim, így születnek versek, közben megnyugszom.- Még egy dolog tűnik ki belőlük: a reménytelenség. Fiatal kora ellenére nem túlságosan optimisták ezek a versek...- Erre nem tudok mit mondani. A fiatalok legnagyobb része pesszimista. Nem látja a jövőjét. A középiskolából kikerülve nem jutnak munkalehetőséghez, kevés a pénz, albérletre sem telik.- Ez nem személyes meglátás?- Nekem is olyan dologgal kell foglalkoznom, amihez nem értek. Egy menedzserképzőbe járok, azután, hogy a színművészeti főiskolára nem vettek fel, de jövőre újra megpróbálom. Korábban a Petőfi Sándor emlékére rendezett szépkiejtési versenyen - melyet határon inneni és túli diákoknak rendeztek - 1600 jelentkezőből bekerültem a 27 döntős közé. Életem legnagyobb sikerének ezt tartom. Most viszont olyan dolgokat kell csinálnom, amihez semmi érzékem, tehetségem és kedvem.- Hálás dolog a versírás?- Akkor, ha látom, hogy mások is olvassák, és tetszik az embereknek. Szerencsére, ha hangulatom van hozzá, köny- nyen írok. Mielőtt verset írok, kell, hogy valamilyen hatás érjen, valamit észrevegyék, történjen valami. írtam egy verset legutóbb. Néhány sora így szól: „De majd ha a nap is/ megunta a strázsátl s aranyló fénye/ árva homállyá vált/ az ember elpihen/ álmokat keresve..." De úgy érzem, hogy van még valami bennem, ami miatt folytatom. Még történnie kell valaminek, hogy elővegyem a papírt, és tudjak hozzáírni újabb verssorokat. Ezért is hálás dolog számomra az írás. És akkor is, ha valaki elolvasta, és megértette ugyanazokat az érzéseket a versben, amelyek bennem voltak, amikor írtam. Akkor érzem, hogy megtaláltuk egymást: én, a vers és az olvasó. Akkor érdekel a vers további élete, hogy milyen hatást gyakorol másokra, majd a következő tíz emberre.- Bántja-e, hogy verseit még sehol nem közölték?- Nem azért írtam őket, de örülük, ha barátaimnak tetszenek, és el is kérnek néhány másolatot... (szegedi) Többen emlékezhetnek rá: létezett egy Pétervására és környéke jegyzőklubja elnevezésű társaság, amely annak idején nagyjából havi rendszerességgel, különböző településeken tartotta üléseit. Ezeken a rendezvényeken természetesen főként a közigazgatási munkáról, az önkormányzati feladatokról esett szó, s a találkozások jó alkalmat kínáltak a jegyzőknek - és a sokszor ugyancsak jelenlévő polgármestereknek - a tapasztalatcserére. Ám hónapok óta nem hallani a péterkei jegyzőklub tevékenységéről, nem véletlenül kerestük meg tehát kérdéseinkkel a város jegyzőjét, dr. Gyula Zoltánt.- Egyrészt a választással kapcsolatos munkák miatt „hanyagoltuk” kissé a klubot, másrészt, s ez a lényegesebb dolog, a péterkei és a megye más körzeteiben működő jegyzőklubok valószínűleg összeolvadnak a Megyei Közigazgatási Kamarában - mondta. - Hevesben nagyon csúfos volt a kamara helyzete, most kezdtük a fejlesztését, s a tagok engem bíztak meg a vezetésével. Tulajdonképpen a kamara jelenleg egyesületként működik, bár az elnevezése mást sejtet. Mindazonáltal a módosított Polgári Törvénykönyv szerint 1995. december 31-ig el kell dönteni, maradunk-e egyesület, vagy a kamarai törvény alapján tényleg kamarává alakulunk.- Tudtommal még nincs ilyen törvény...- De ha megteremtődnek a szükséges feltételek, az Országgyűlés elfogadhatja a köz- igazgatási kamarai törvényt. Az előfeltétel az, hogy - mint az orvosoknál és az ügyvédeknél - ha elsőre nem is mindenki, de a közigazgatásban dolgozók több mint fele kamarai tag legyen. Mi eldöntöttük, hogy megcéKérdőív a ballaiakhoz lozzuk ezt. Ebben az évben, itt a megyében azt szeretnénk, ha minden településen legalább egy kamarai tag lenne, aki a következő évben a szervezet építésében tudna segíteni. Egyébként a kamara is, a jegyzőklubok is ugyanazokat a feladatokat látják el: a lényeg a szakmai érdekképviselet. Annak pedig nincs értelme, hogy három-négy jegyzőklub működjön, amikor mindezt meg lehet csinálni a kamara keretében, együtt. Mindamellett voltak olyan törekvések - nem Heves megyében, hanem másutt hogy jöjjön létre külön a jegyzőklubok országos egyesülete. Mi ezt nagyon ellenezzük, ugyanis az önkormányzatok esetében elrettentő példa áll előttünk: húszon felül van már a különféle egyesületek száma. Lassan azok a települések is egyesületet alkotnak, amelyeknek „A” betűvel kezdődik a nevük... Pedig nyilvánvalóan sem a jogalkotó, sem a szakma nem tud húsz-harminc szervezettel konzultálni. Ezeknek az ön- kormányzati szövetségeknek most alighanem egy szövetsége alakul, hogy megfelelő partnere legyen a jogalkotónak. Mi ezt a magunk esetében nem szeretnénk: sokkal egyszerűbb, ha van egy kamara, s azon belül megtalálható a jegyzőknek egy bizonyos tagozódása, a pénzügyi szakemberek, a mérnökök; tagozódása. Mert végül is <jji közigazgatás nem a jegyző: egy jegyző önmagában - annak ellenére, hogy meghatározó jelentőséggel bír - nem érthet minden szakmához, amelyik képviselteti magát a közigazgatásban. A megyei kamarán belül tehát szerintem tagozódásra van szükség, s így kialakulhat egy tisztességes műhelymunka. (rénesj Amint arról már beszámoltunk, saját helyi újságot jelentet meg Mátraballa önkormányzata. A Ballai Krónika elnevezésű lapnak először elkészült egy próbaszáma, melyet még csak a testületi tagok láthattak, majd pedig nemrégiben már minden helybéli kézbe vehette a második „kísérleti példányt”. Ebben egy kérdőívet is elhelyeztek: az újság szerkesztősége arra kérte a községben élőket, hogy családjuk körében vitassák meg a lappal kapcsolatosan leírt kérdéseket, majd az ívet juttassák vissza a polgármesteri hivatalba. Emellett érdekes cikkek olvashatók a Krónikában: többek között az iskolaszék megalakulásáról, s a vezetékes gáz kiépítéséről. Mint Forgó János polgár- mestertől megtudtuk, igen sok ballai tett eleget a kérésnek. Á beküldött kérdőívek tanúsága szerint a település polgárai jó ötletnek tartják a lap megjelentetését, s abban - érthető módon - főképpen a helyi eseményekről, történésekről, hírekről kívánnak olvasni. Legtöbbjüknek tetszett az újság neve is, az tehát valószínűleg nem változik. Az elképzelések szerint -jf már amennyiben az önkormányzati testület a következő ülésén végleg áldását adja a dologra - júniusban lát napvilágot a Ballai Krónika újabb számai utána pedig kéthavi rendszeresfij séggel, nyolc oldalon jelenik majd meg a független hírmagazinnak nevezett lap. TflKflRfKgflNK A TAKARÉKBANK RT. EGRI TERÜLETI IGAZGATÓSÁGA pályázatot hirdet hitelügyintézői munkakör betöltésére Pályázati feltételek: közgazdasági felsőfokú végzettség előny: pénzintézetnél, vagy pénzügyi- számviteli területen szerzett gyakorlat A pályázók részletes szakmai önéletrajzukat, valamint a végzettséget igazoló okmány másolatát 1994. május 27-ig 3301 Eger, Ff. 225 címre juttassák el. (1111) Sulák Május a szerelem hónapja. Szeressen bele árainkba! 33 m-es tapéta 550 Ft/tekercs ártól! 70 %-on számítjuk be kárpótlási jegyét szőnyeg és padlószőnyeg vásárlásakor. Készpénzzel fizető vásárlóink 20 % kedvezményt kapnak. Egyes bútorokra 20 % árengedmény! Eger, Pacsirta út 2. Telefon: 36/311-699. H-P: 9-17, Szó: 9-12-ig. M feledje, Sulákkal jól jár! S Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy BELLÉR LÁSZLÓ életének 64. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 1994. május 25-én 15 órakor az egri Kisasszony temetőben A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a siroki Fémművek volt dolgozója, PATAKI ISTVÁN 62. évében elhunyt. Temetése: 1994. május 25-én 16.30 órakor a siroki temetőben lesz. A gyászoló család Nagy szövetválasztékkal rövid szállítási határidővel várunk minden kedves vásárlót. Kedvező kamatfeltételekkel Nyitva tartás: hétköznap 9-12 13-17 óráig szombaton 9-12 óráig 14(
