Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-09-10 / 83. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994. április 9-10., szombat - vasárnap Kertész leszek „Gyere ki te tubarózsa...” Messzi földről származó nö­vényeink közül nagyon sok olyan jól érzi magát nálunk, il­letve annyira megkedveltük őket, hogy már teljesen „ma­gyarnak” számítanak. A népda­lainkban megénekelt akác, tuli­pán, vagy kedvelt fűszernövé­nyünk, a paprika mind-mind idegen földről érkezett hozzánk. A címben szereplő tubarózsa (Polianthes tubarosa) Mexikó­ban honos. Nálunk a XVII. szá­zadtól vált ismertté és kedveltté. Magassága 50-100 cm. Hagy­mástövű, évelő. Húsos, kemény hagymája fehér. Kedveltté rendkívül illatos - sokak szerint émelyítő —, laza fürtű fehér vi­rágai tették. Kerti formái közül értékesebbek a teltvirágú és na­gyobb virágú változatok. Erős illatú virágaiból parfümöt is ké­szítenek. Fiókhagymáról szapo­rítható. A fiókhagymákat a téli tisztogatás idején választják le az anyahagymáról. Az utóbbi időben megnőtt a választék a szakboltokban vásárolható hagymás növényekből. A tuba­rózsa is több időpontban hajtat­ható. Házikertben, hobbi-kerté­szeteknek a következő termesz­tésmenetet javaslom... A hagymákat márciusban ül­tessük el cserépbe, amit táp­anyagban gazdag, laza földke­verékkel töltöttünk meg. Vi­szonylag nagyobb méretű, 14-16-os cserepet használjunk. A hagymák csúcsa a földből kissé álljon ki. Öntözzük be alaposan. A beültetett cserepe­ket tartsuk védett helyen, 14-18 Celsius-fok hőmérsékleten. A növényeket május közepén szoktatjuk a kinti körülmények­hez, majd kiültetjük. A kiültetés kétféle módon történhet: vagy cseréppel együtt a talajba sül­lyesztve, vagy abból kiütve, de a földlabdával együtt. Én az előbbi megol­dást tartom jobbnak. A cserépben tar­tott növény szebben virág­zik, hagymája védett, és ősz­szel, amikor a téli, hideg elől felszedni kí­vánjuk, így egyszerűbben elvégezhető, és együtt kiül­tethető. Vé­dett, napos helyre kerül­jön, de a tűző naptól, széltől óvjuk. Nem szereti a ke­mény, nehéz talajokat. Ha kertünk talaja ilyen, még nem kell le­mondanunk a tubarózsáról. Vagy kicserél­jük a növény közelében a földet, vagy pedig csere­pestől ültetjük ki. A tubarózsa tápanyagigé­nye nagy, ezért az öntözővizébe trágyalevet, műtrágyát keverhe­tünk. Tenyészideje lassú. A má­jusban kiültetett növények csak a nyár végén, ősszel virágzanak. Laza fürtjein nyitott kelyhű vi­rágai alulról fölfelé nyílnak. Vi­rágzása hosszú ideig, 3-4 hétig is tart. Vázatartóssága is jó. A tubarózsa manapság ismét diva­tos lett, különösen manyasszo- nyi csokrokban. Virágzás után, illetve a hagymák behúzódása után a hagymákat felszedjük, a föld­labdával (cseréppel) együtt. így visszük téli telelőre, fagymentes helyre. Az anyanövényről a fi­ókhagymákat ráérünk leválasz­tani akkor, amikor tavasszal újra szaporítani akarjuk. A fiókhagymák csak a máso­dik-harmadik virágoznak. V. Pénzes Judit Közéleti vesszőfutás nyelvhasználatunk tükrében Iskolaháború Franciaországban Az elmúlt időszak francia­országi történései igazolni láts­zanak azt a régi mondást, hogy a politikusok általában nem ta­nulnak a múlt hibáiból: hiába szenvedett kudarcot az elmúlt tíz évben minden, az oktatásügy megreformálását célzó szándék, a mostani jobboldali kormány- koalíció ismét belevágott egy ilyen tervezetbe - s azután ő is elbukott. A dolgok sajátos iróniája, hogy a jobboldal kudarcát ép­pen egy jobboldali politikus törvényének módosítási szán­déka okozta. Frédéric Albert, Falloux grófja (a későbbi III. Napóleon egyik minisztere) még 1850-ben szavaztatta meg azt a javaslatát, amely a ko­rábbi, még a francia forradalom időszakában hozott szigorú fe­lügyelet alól teljesen felszabadí­totta az egyházi iskolákat - igaz, ennek fejében a finanszí­rozás terheinek döntő részét is a híveknek kellett vállalniuk. A Falloux-törvényt azóta már számtalanszor megváltoztatták, ez az utóbbi paragrafus viszont érvényben maradt. Mivel az ál­lami és települési támogatás hiánya miatt a magániskolák épületeinek állapota egyre job­ban romlott, a társadalmi igazságosság nevében (a francia diákok mintegy 20 százaléka ezekben az intézményekben ta­nul) tavalyi hatalomra jutása után a jobboldal fel akarta ol­dani az önkormányzati juttatá­sokra vonatkozó korlátozást. Ezzel a módosítással azonban Balladur kormánya Pandora szelencéjét nyitotta ki. Bár a francia költségvetés legnagy­obb tételét az oktatásügy adja, ez a pénz azért itt sem elég mindenre, s az állami iskolák tartottak tőle: most még a helyi forrásokat is elveszíthetik. Ráa­dásul a kormányzat a szenátus­ban váratlanul, néhány óra alatt erőszakolta át a törvényterveze­tet: a sietség sokakban azt az ér­zést keltette, hogy valójában po­litikai lépésről, a jobboldali hí­veknek szánt „ajándékról” van szó. Ez még jobban összeko­vácsolta az ellentábort. Az alkotmánybíróság eluta­sító döntése után végül a kabi­net is visszavonulót fújt. A kormány szóvivője bejelentette, hogy nem akarnak új szöveg­tervezetet a parlament elé ter­jeszteni, ehelyett valamilyen más megoldással fogják támo­gatni a magániskolák (95 száza­lékban katolikus intézmények) fenntartását. Ezzel a lépéssel ta­lán sikerül megszabadulnia a mind kínosabb feszültségforrá­stól, ugyanakkor kérdéses, hogy Balladur pártjának törvényho­zói miként reagálnak majd a „behódolásra”. A madarak éhen haltak A brit szigetek keleti partjai­nál akár 75 ezer tengeri madár is elpusztulhatott, miután az éle­lem után folytatott egyre két- ségbeejtőbb hajszában nem ta­láltak elég halat - közölték brit környezetvédők nemrég. A keleti partvidéken minden idők legnagyobb madárpusztu­lása következtében naponta több száz madártetemet sodort partra a víz. Hivatalos körök - az erős széltől kezdve a túlzott halászatig - többféle magyará­zatot adnak a példátlan madár­pusztulásra. A vizsgálatok ki­zárták, hogy mindezt a rovarir­tószerek okoznák - számolt be a Reuter hírügynökség. Egyedül a Shetland-szigete- ken 50 ezer madár pusztult el. Összehasonlításként: valamivel több mint egy éve a Braer tank­hajó okozta olajszennyezés 20 ezer tengeri madár sorsát pecsé­telte meg. A mostani madár­pusztulás az eddigi legnagyobb, amely valaha is előfordult a tér­ségben - véli Derek Niemann a Királyi Madárvédelmi Társa­ságtól. Alfred Hitchcock „Ma­darak” című horrorfilmjéhez hasonló jelenetek játszódtak le, amint az elkeseredett madarak tömegesen lecsaptak egy-egy ritka halrajra. Valóságos tragé­diának lehettünk tanúi, a tenger „szárnyasai” egyszerűen éhen haltak. A mérhetetlen pusztulás leginkább az egymilliós luma-állományt sújtotta. E sarki madáron kívül azon­ban a bóbitás kormoránok, a közönséges pingvinek és az északi lundák százai is kétség- beesetten kutattak némi betevő falat után. Miután hiába keres­tek táplálékot, végképp el­hagyta őket erejük, és elpusztul­tak. Az észak-skóciai Beauly Firthben eszeveszett jelenetek játszódtak le. A madarak való­sággal tülekedtek a parton, hogy - az esetleg felbukkanó zsákmányra lesve - a többiek előtt vízbe vessék magukat - számolt be Niemann a hírügy­nökségnek. 1983-ban a tartós viharos szél okozott jelentős madárpusztu­lást. Most a hatóságokat való­sággal zavarba ejtette az eset. A madarak egyszerűen nem talál­tak elég halat. A halállomány ritkulásának igazi okát egyelőre azonban csak találgatják. Nem tudni, hogy mindezt a rossz idő­járás idézte-e elő. A másik, gyakran emlegetett ok: a túlzott lehalászás. Sokan vádlóan a dán halászflottára mutogatnak, mondván, ők a bűnösök, hogy az Északi-tengeren nyakló nél­kül halásszák a homoki angol­nát, azt a vékony testű, kis halat, amely a tengeri madarak leg­főbb tápláléka. A közelmúltban a brit parto­kon német, francia, belga és holland önkéntesek serényked­tek angol kollégáik mellett az évente szokásos nemzetközi madárvizsgálat keretében. Min­dennek különösen szomorú ak­tualitást adott a madárpusztulás. A külföldről érkezett „felmentő sereg” esetleg a záloga lehet annak, hogy a brit madártani szakemberek megfejtsék a ti­tokzatos madárpusztulás okát. A hölgy autót vezet... Mai túltengő politikai, vagy inkább pártpolitikai életünk nyelvhasználatának leggyako­ribb jelensége és gyakorlata, hogy megbomlik a kellő egyen­súly - a mondanivaló megfo­galmazásának és értelmezési lehetőségeinek folyamatában - a valósághoz viszonyított gon­dolategység és az információs tartalom között. Ez a valóban nemkívánatos nyelvhasználati jelenség erősödik fel, ha nem a társadalmi és gazdasági hely­zetnek megfelelő, hiteles és csúsztatások nélküli az a meg­nyilatkozás, amit elmond és leír egy-egy politikus, hanem arról szól, mit szeretne kihallani, s mit akar kiolvasni a mondaniva­lóból a hallgatóság, az olvasó­tábor közembere. Vannak, akik nyíltan meg is vallják, hogy mit várnak tőlük olvasóik és hallga­tóik, de a legtöbbjük a köz- és politikai élet viszonylatainak és összefüggéseinek túláltalánosí­tott nyelvhasználati közhelyei mögé bújtatják mondanivalóju­kat. Nem azt mondják, hogy a csendes, de nem nyugodt köz- és politikai életben melyek a ki­rívó hibák, hanem - a politikai ellenfelet nem becsülendő elvo­natkoztatásokkal - így fogal­maznak: „Gazdasági hibáinkat sem szakmailag, sem politikai­lag nem tudtuk lefedni (?), s a gazdasági reformfolyamatokat sem voltunk képesek következe­tesen végigvinni. De még a be­határolt és törvényesített kez­deményezéseinket a megfelelő feltételrendszerhez sem igazítot­tuk.” Túlságosan elvontnak, mesterkéltnek tetszik az olva­sóknak ez a szövegformálás is: Nagyléptékű munkát végzett a Ház a jogállam, a piacgazdaság törvényi alapjainak megvetésé­vel'’. Igaza van azoknak, akik kri­tikával fogadják ezt a fogalma­zást. A politika színterén az idézett szövegrészietek kevésbé alkalmasak arra, hogy eligazít­sák a hallgatókat és az olvasó­kat. Nem is szólva arról, hogy bizonyos érzelmi és hangulati hatástényezőjük szempontjából is semlegesek. Ennek a politikai nyelvhasználatnak elkerülésére is sok kezdeményezéssel talál­kozhatunk. Például azzal az ugyancsak nemkívánatos szó- és nyelvhasználati jelenséggel és gyakorlattal, hogy megsza­porodtak a feleslegesen hangza­tos szólamok, a közhelyszerű szókapcsolatok, hasonlatok. Igazat kell adnunk ennek a kri­tikai megjegyzésnek is: ,,A szó­lamok csatájával megkezdődött a választási kampánynak az a szakasza, amelyben dúsan te­remnek a szóvirágok és az ellen­felet alábecsülő nyilatkozatpe­tárdák” (Heves M. Hírlap, 1994. jan. 26.) Újabban a poli­tikai küzdelmekben nem hiteles érvekkel győzködnek, hanem a jó ízlést és a művelt stílust sértő, durva hangnemben, riogató szándékkal acsarkodnak, vag- dalkoznak. A köz- és magánü­gyekben „botrányszagú” ele­meket keresnek. A köz- és politikai életben gyakran felerősödnek a politikai hátterű és a szakmai ízű kritikai felhangok is. Az építő és őszinte önkritika, a megfontolt és javító szándékú kemény kritikai hangvételű megjegyzések létjo­gosultságát senki sem vitatja. Napjainkban azonban mintha nagyobb teret kapna a megfe­lelő mérlegelés nélküli, az aka­dékoskodó, a kellemetlenkedő, s tudatosan csak a hibákra va- dászgató elvtelen kritizálás. S ezek gyakran átcsapnak félolda­las demagógiába: csak a nép­szerűséget hajszoló köntörfala­zásba, mellébeszélésbe, han­goskodó, üres ígérgetésekbe, vagy feleslegesen bonyolított, tekervényes, mesterkélten okoskodó s kiüresedő közhe­lyekkel megterhelt szó- és nyelvhasználatba. Riaszt és idegesít például az ilyen szövegformálás: „A ve­zető beosztású nők „munkájá­nak függvénye (?) attól függ, hogyan veszik fel a sok elvárást jelentő és közvetítő feladatkör kesztyűit. (?) - „Az agrárszek­tort a várt és kívánatos maga­sabb fordulatszámra kell föl­pörgetnünk (?).” Csupa általá­nosítás, s nyelvi érzékenységün­ket is sértő, ízetlen és semleges szó- és nyelvhasználati formák. Abban a társadalmi és gazda­sági változásban, amelyet nap­jaink politikai nyelvhasználatát, egyéni és közéleti beszédtevé­kenységét is befolyásoló ténye­zőként tekinthetünk, érzéke­nyen érintenek bennünket azok a nemkívánatos jelenségek, amelyek akkor jelentkeznek, ha a hiányos és korszerűtlen isme­retanyagot, a gondolkodásbeli szegénységet, a népszerűséget hajhászó ámításokkal, áltatá­sokkal helyettesítjük. Ennek je­lei már napjaink választási kampányainak nyelvhasznála­tában is egyre erősödőben van­nak. Dr. Bakos József A rendőrbíró a fejét csóválja: - Asszonyom, ön a héten négy gyalogost gázolt el. Ez azért mégiscsak sok! A hölgy válaszul adott kérdé­sét lásd a vízsz. 1. sz. sorban. VÍZSZINTES: 1. A hölgy kér­dése (zárt betűk: N, H) 14. Terü­letet kerítéssel leválasztó 15. Majdnem 16. Gúla egynemű hangzói 17. Színes tollazatú madár 18. Táplál 19. Nemzeti Tanács, röv. 20. Kórházi osz­tály 22. Egyfajta gém jelzője 24. Tárgyra utaló kérdés 15. Ál­latnak inni ad 27. Vándor élet­módot folytató 28. Van, aki ezen is csomót keres 30. Érce­sen, messze hangzóan szóló 32... Vegas (város az USA-ban) 33. Valakit megkönnyez 34. Azon a helyen 35. Nitrogén és urán 37. Az itt levő tárgyak 38. Nóta páratlan hangzói 39. El­követett cselekmény nem beval­lása 40. Folyóméter, röv. 41. Teremsport 42. Az einsteinium vegyjele 43. Albánia pénze 44. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei település lakója 46. Kamé­leon része! 48. Ablak elsötétítő berendezése 50. Salamon be­cézve 51. Latin kifejezés, jelen­tése: elejétől fogva 53. Születés­től a halálig tart 54. Bőven áraszt 55. Egy erdélyi népcso­port tagja 47. Fohász 58. Szol- mizációs hang 59. Ritka férfi­név 60. Fej alatti testrész 62. Klasszikus kötőszó 63. Bizo­nyos időpontra beszabályoz 65. Futni kezdő, útnak eredő 67. Áruházi dekoratőrök FÜGGŐLEGES: 1. Valami­nek az igaz voltáról meggyőző­dik 2. Valamilyen jelzővel fel­ruházott 3. Feszítőeszköz 4. Bí­rósági ügy (ford) 5. Balkán-fél­szigeti őslakó 6. Történt va­lami? (2 szó) 7. Az etilalkohol másik neve 8. Fejlődik 9. Svéd kikötőváros 10. Zamatos, aro­más 11. Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat, röv. 12. Kölni része! 13. Néprajz 18. Kincset földbe rejt 21. Pengetős hangszer 23. A higany ötvözetei más fémekkel 24. Férfinév 26. Némán átég! 28. Vonzó táj jel­zője 29. Elemi részecskékkel foglalkozó tudósok 31. Annak az embernek 33. Grafikusmű­vész (Endre) 36. Újpesi spor­tegylet 37. Férfinév 39. Titok­ban figyeli 40. Tárgyat magasba tartó 4L Taszított 43. Lajos be­cézve 45. Biológus (Ferenc) 46. Fizetség (névelővel) 47. Min­den esztendőben 49. Vas me­gyei település 51. A jelzett idő­ponttól számítva 52. Ahhoz ha­sonló 55. A tojás sárgája 56. Scotland... (a londoni rendőrség neve) 59. Román folyócska 61. Közlekedéstudományi Egyesü­let, röv. 64. Felügyelő 65. Saru egynemű hangzói 66. Részben mozog! A megfejtéseket április 14-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila Ismert és kedvelt növényünk a tubarózsa

Next

/
Thumbnails
Contents