Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-06 / 80. szám
HÍRLAP, 1994. április 6., szerda VÁLASZTÁSI FÓRUM 7. Április 11-éig kisorsolják a listák sorszámait és közzéteszik a jelöltek nevét Pénteken lezárul a jelölés Április 8-án, pénteken 16 órakor lezárul az ajánlási szelvények gyűjtése: eddig kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál az egyéni választókerületi, a területi és az országos listás jelölteket. Ugyancsak eddig az időpontig kell a pártoknak és a független jelölteknek bejelenteniük, hogy kit bíznak meg a választási szervek tagjaként. A választási szervek április 8-án az elnököt megerősítik, vagy új elnököt választanak. A pártok a területi vagy az országos listáról kiesett jelölt helyére új jelöltet legkésőbb április 30-án 16 óráig jelenthetnek be. Az illetékes választási bizottságok legkésőbb április 9-éig, szombatig nyilvántartásba veszik a jelölteket, illetőleg visszautasítják azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg. A területi választási bizottságok és az országos választási bizottság április 11-éig, hétfőig kisorsolják a listák sorszámait és közzéteszik a jelöltek nevét, valamint a listák sorszámát. A választási bizottságok által nyilvántartásba vett jelöltek számának figyelembevételével az országos választási bizottság ugyancsak április 11- én dönt az egy jelöltre jutó költségvetési támogatásról, és intézkedik annak érdekében, hogy a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet a támogatást a független jelöltek részére személyenként, a pártok részére egy összegben utalja ki. A pártok listáik kapcsolásának tényét április 30-áig jelenthetik be, s addig kell nyilatkozatot tenniük, hogy a töredékszavazatokat milyen arányban kell figyelembe venni, és milyen sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek. A nyilatkozatokat az illetékes választási bizottságok haladéktalanul, de legkésőbb május 2-áig nyilvánosságra hozzák. Fontos tudnivaló, hogy az ajánlási szelvényeket május 8-án, a választás napján megsemmisítik, hacsak nem érkezik valamilyen kifogás vagy jogorvoslat egy- egy jelöléssel kapcsolatban. (MTI) Iránytű kezdő és haladó választópolgároknak ,Megint jőnek, kopogtatnak..." Immár másodszor törhetjük a fejünket, melyik pártot vagy politikust válasszuk a bőséges kínálatból. Vannak, akik tanácstalanok, sokakat riaszt vagy pedig felkészületlenül ér az újabb választási kampány. Nekik szeretnék néhány ötletet adni. Az első, amit el kell dönteni: éljünk-e a választójogunkkal. Az ingadozóknak feltétlenül azt tanácsolom: igen. Ha másért nem a választás tétje miatt. Választásunkat elsődlegesen az érdek- és értékszempont határozza meg. Tudom, e két megközelítés nem mindig esik egybe egy-egy politikai pártnál vagy irányzatnál. Ilyenkor el kell döntenünk, az érdekeinket vagy a követendő értékeinket helyezzük-e előtérbe. Az érdekeknél maradva a valós, alapvető érdekeinket leginkább képviselő pártot célszerű megkeresni, de az se kerülje el a figyelmünket, hogy melyik párt fejezi ki a közeli vagy távlati érdekeinket. Való- szünűleg aszerint fogunk választani, hogy milyen „minőségünkben” vagyunk érintettek. Ugyanis az állampolgárokat ez motiválja politikai cselekvésre, jelen esetben a választásra. Ez az érintettség elképzelhető az életkor, a nemek, a családi állapot vagy a lakóhely szerint, de szerepet játszhat a munkahely léte vagy hiánya, adott esetben a kisebbségi sors stb. Feltehetően más-más pártot preferál egy főiskolai hallgató vagy egy nyugdíjas, ha mindkettő életkora miatt érzi magát hátrányos helyzetben. Az értékeknél sem köny- nyebb a helyzetünk. Melyik párt értékrendje egyezik meg az általunk is követett értékekkel? A liberális értékrend sajátos szabadság, egyenlőség és demokrácia felfogásával és előtérbe helyezésével jellemezhető. Az elsődlegs politikai értékeknél maradva nem árt tisztáznunk, milyen a viszonyunk az igazságosság, a humanizmus, a béke és a természetes emberi környezet alapértékekhez. Megfigyelhetjük a pártok programját a leszármaztatott demokratikus politikai értékek tekintetében is. Milyen fontosságot tulajdonítanak a politikai életben való részvétel szabadságának, a nyilvános politizálásnak, a sajtó- és gyülekezési szabadságnak, a hatalom osztottságának, a sokféleség tolerálásának, hogy csak néhányat említsek. A konzervatív értékrendnél fontos a múlthoz való kötődés. Érdemes elgondolkodni azon, milyen a közvetlen és a régebbi múlthoz való viszonyunk. Tudunk-e azonosulni annak szimbólum- és értékvilágával? Hogyan vélekedünk a nemzetről, mint érték- és tradícióhordozó közösségről? Milyen a valláshoz való viszonyulásunk; vallásos elkötelezettség vagy közömbösség jellemez-e bennünket? Hogyan vélekedünk a népi és urbánus szembenállásról? A szocialista, szociáldemokrata értékrend - többek között - a jóléti, a gondoskodó állam szerepének fontosságát hangsúlyozza. Kiemelkedő értékeik a társadalmi egyenlőség, a kollektivizmus, a szolidaritás. Ha mindezeket a kérdéseket végiggondoljuk, bizonyára megfontoltabb és tudatosabb lesz a döntésünk. Látszólag egyszerűbb a pártok által felkínált politikai és társadalmi alternatívák közötti választás. Választásunk' persze itt is lehet jó vagy rossz. A magyar pártok többsége ugyan egymástól eltérő, de reális alternatívát kínál, akadnak azonban olyanok is, akik álalternatívát, hamis és torz politikai programokat kínálnak. Ha jó döntést akarunk, ne elégedjünk meg a pártok hirdetéseiben reklámozott alternatívával. Ezeknek ugyanis egyetlen céljuk a csábítás, szavazataink megszerzése. Ismerkedjünk meg legalább a pártok választási programjával. Az 1994-es választásokkor felvetődő alternatívák közül kiemelném a modernizációs al- tenatívák közüli választást. A magyar pártok - Bihari Mihály szerint - lényegében öt modernizációs alternatívát kínálnak. 1. A klasszikus kapitalista modernizáció, liberális szervező elvek és értékek alkalmazásával. Ez egy felgyorsított westemizációs út, célja a modem kapitalista társadalom megteremtése. 2. A magyar típusú kapitalista modernizáció. Középpontjában a nemzeti burzsoázia és a „magyar” tulajdonos középosztály megteremtése, a társadalom gazdasági, tulajdonosi, elosztási rendszerének „nemzeti” elv és értékek elsőbbségének jegyében történő átalakítása. 3. A társadalmi szolidaritás és szociális biztonság elveit előtérbe állító, az állam jelentős gazdasági beavatkozását elfogadó modern szociáldemokrata alternatíva. 4. A kapitalizmus „szerves” magyarországi útját elfogadó, a fejlett kapitalizmus megteremtését célzó konzervatív alternatívát és gazdaságpolitikát megtestesítő elképzelés. 5. Antimodernizációs alternatíva és az agrárszférára összpontosító program. E program csak a mezőgazdaságra vonatkozóan tartalmaz modernizációs elemeket, a kis és közepes „farmergazdaságok” megteremtésének szándékával. Újabbban megjelent az ún. zöld alternatíva is, amely remélhetően nemcsak a nevében kínál a többitől eltérő alternatívát, hanem az egészséges és tiszta környezeten túl, a környezetvédelem és a természet értékeit és szempontjait figyelembe véve kínál egy újabb modernizációs mintát. Ai alternatívák mellől szándékosan hagytam el a pártok neveit. A figyelmes olvasó úgyis kitalálta, egyébként pedig nem az a célom, hogy választási tippeket adjak. A választási, mérlegelési szempontokat még hosszasan lehetne sorolni. Hiszen a politikai alternatívák a társadalom nagy törésvonalai, politikai tagoltságot meghatározó tényező mentén is megragadhatók. Ebbe azonban nem érdemes belemélyednünk. Egyrészt azért nem, mert a magyar pártrendszer ún. „ lebegő párt- rendszer”, a pártok tagoltsága - finoman szólva - nem kötődik szorosan a társadalom tagoltságához. Másrészt azért sem, mert a mai magyar társadalomban még nem alakultak ki olyan törésvonalak, amelyek a politikai tagoltságot alapvetően meghatároznák. Ezek a tények tovább nehezítik amúgy sem könnyű választásunkat. Mindezek ismeretében: ne hagyjuk ki a választás adta lehetőséget! Mert ennek a választásnak igenis van tétje: lehetőséget ad a korrekcióra és az igazi alternatívák közötti választásra. A pártok és a politikusok most nekünk, választóknak vannak kiszolgáltatva. Használjuk ki ezt a ritka alkalmat! A választások után ugyanis ismét mi leszünk a kiszolgáltatottak. Jól gondoljuk meg tehát kire adjuk a voksun- kat! Hacsi Lajos A MOSZ a pártok agrárprogramjáról A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöksége üdvözli, hogy a pártok - ha elkésetten is - felismerték, hogy a mezőgazdaság válságának kezelése, az ágazat talpraállítása azonnali és kiemelt feladat, s e tényt a pártok programjaikban is ennek megfelelően kezelik. Mindezt a MOSZ elnökségének állásfoglalása tartalmazza. Az érdekvédelmi szervezet vezető testületé annak kapcsán mondott véleményt a pártok programjáról, hogy értékelését megelőzően kétnapos rendezvényen ismerkedhettek meg a MOSZ képviselői öt parlamenti és három Parlamenten kívüli párt agrárprogramjával. Az elnökség megállapította, hogy a helyzet értékelésében, a feladatok és célok meghatározásában többé-ke- vésbé valamennyi párt agrár- programja elfogadható. Bár egyes esetekben, különösen a kormánykoalíció pártjai eddigi tevékenységének ismeretében fenntartásait hangoztatta. Az elnökség szerint a mezőgazdaság és a termelők érdekeit összességében leginkább az MSZP és az Agrárszövetség képviselik. A vitézség előnyt jelentett Választójog hazánkban a polgári korszakban Választásra készül az ország. Bizonyára akadnak többen, akiket érdekelnek a polgári korszak választási viszonyai. Hazánkban a népképviseleti rendszer polgári eszméit a francia forradalom időszakában többször is felvetették. Elsőként az 1848. évi 5. te. fogalmazta meg, amely átmentette az új viszonyok közé a nemesség választójogát, s kiegészítette a régi választók táborát az új jogosultakkal. Választójogot biztosított a 20. életévüket betöltött magyar állampolgároknak, a városban 300 ezüst forint értékű házzal vagy földdel, a községekben negyed jobbágytelekkel (6 hold) rendelkezőknek. Szavazhattak még a saját gyárral vagy üzlettel, legalább egy segéddel dolgozó műhely tulajdonosai és azok az értelmiségiek, akik saját földből vagy tőkéből eredő, legalább 100 forint értékű állandó jövedelmet tudtak kimutatni. A nők nem rendelkeztek választójoggal. A szavazás nyilvános, azonban egyes törvényhatóságok döntése alapján titkos is lehetett. Az 1848. évi választójogi törvényt az 1874. évi 33. te. ültette át a kiegyezés utáni viszonyokra. Ez lényegében megegyezik a 48-as törvény által a birtok, a jövedelem és a foglalkozás cenzusra alapított választójoggal, amit az adócenzus egészített ki: mindazokat kizárta a választójogból, akiknek bármi okból adóhátralékuk volt. A szavazás nyilvánosan, élőszóval történt. Az első világháború után négy választójogi jogszabályt alkottak. Ebből kettő, az 1919-es és az 1922-es nem törvény, hanem kormány-, illetve miniszterelnöki rendelet. Az 1919-es rendelet a 24 éven felüli férfiaknak és nőknek adott választójogot, ha legalább 6 éve magyar állampolgárok, és fél év óta egy helyben laktak. A nőknél kitétel, hogy bármilyen hazai nyelven írni-olvasni tudjanak. A férfiak esetében a 24 éven aluliak is választhattak, ha 1918. november 1 -je előtt 12 héten át a harctéren arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek. A szavazás titkosságát és községenkénti lebonyolítását írta elő. Az 1922. évi rendelet választójogot biztosított a 24 éven felüli férfiaknak és a 30 éven felüli nőknek, ha 10 éve magyar állampolgárok, és két év óta egy helyben laktak. Feltétel még a férfiaknál az elemi iskola negyedik, a nőknél a hatodik osztály sikeres elvégzése. A rendelet más kitételeket is tartalmaz: a férfiak szavazhattak korhatár nélkül, ha vi- tézségi érmük vagy Károly- csapatkeresztjük volt, illetve főiskolát végeztek. A nőknél elegendő volt az elemi iskola negyedik osztályának elvégzése, ha legalább három gyermekük, saját jövedelmük volt. A főiskolát végzett nők is korhatár nélkül szavazhattak. Az 1925. évi 26. te. törvényerőre emelte az 1922. évi rendeletet, az 1926— os pedig visszaállította a felsőházat. A szavazás módja mindhárom esetben a lajstromos kerületekben titkos, az egyéni körzetekben nyilvános. Az utolsó polgári választójogi törvényt 1938-ban alkották. Az előzőektől annyiban tért el, hogy 6 évi egy helyben lakást és az elemi iskola hatodik osztályának elvégzését írta elő. Korhatár nélkül szavazhattak a főiskolát végzett férfiak és nők. Iskolai végzettség nélkül pedig az írni- olvasni tudó családfenntartó férfiak, ha világháborús jogcímük volt, vagy ha önálló iparosok, kereskedők, megfelelő földbirtokon gazdálkodó földművesek voltak, úgyszintén az írni-olvasni tudó legalább 3 gyermekes anyák. A nőknél további kitétel, hogy saját jövedelemből tartsa el magát, vagy a férjének választójoga legyen. Ez a törvény végre feladta a nyílt szavazás formáját, a szavazás módja titkos lett. Horváth Mihály €2 A CSAPAT 1 Az Agrárszövetség politikájának alapjait az agrárpolitizálás hét évtized során felhalmozódott történelmi tapasztalatai, ma is élő, gazdag hagyományai jelentik. Társadalmi bázisunk ennek megfelelően egyrészt a gazdálkodókból, másrészt az agrárszakemberekből, a szövetkezeti mozgalom törzscsapatából tevődik össze. A párt gondolatát a fiatal, harmincas-negyvenes generációt alkotó mezőgazdasági szakemberek munkálták ki, akik vidéken élnek és közvetlenül érzékelik az ágazat problémáit. Programunkban szerepel a stabilizáció és hozzáértés az agrárszférában, a magántulajdon szentségének és hatékonyságának biztosítása, a kárpótlás mielőbbi befejezése. Bízunk benne, hogy szakmailag megalapozott programunk és azokat megjelenítő személyiségeink vonzó alternatívát kínálnak a választóknak, kiket ezennel megtisztelő figyelmükbe ajánlunk. 1. sz. választókerület (*9®r) 2. sz. választókerület (Pétervására) AOftmuzövcnéa 3. sz. választókerület (Gyöngyös) i t l mi w n KASZÁS GVÖRGV 40 éves agrármérnök, GVÖNGVÖSi LAKOS a megyei lista vezetője 6. sz. választókerület (Füzesabony) Köszönjük a polgárok bizalmát, melyet ajánló szelvényeik átadásával nyilvánítottak ki! KOVÁCS GÁBOR 38 éves kertészüzemmérnök, egri lakos 4. sz. választókerület (Hatvan) KONTSITS PÁL 43 éves agrár-üzemmérnök, hatvani lakos DA. GYULAVÁRI ANDRÁS 48 éves agrármérnök, tárnáméról lakos DR. GONDOS ISTVÁN 43 éves agrármérnök, füzesabonyi lakos S. sz. választókerület (Heves) mm POLGÁR IMR€ 44 éves erdőmérnök, parádfürdői lakos
