Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-06 / 80. szám

MIÉRT NEM FIGYELÜNK ODA? — KÖMLŐI KÉPZŐMŰVÉSZEK HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. ÁPRILIS 6., SZERDA II MAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 80. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Eger. Katona tér 1-3. Tel./fax: 313-270 Palladio Lakáskerámia Szalon heti ajánlata:- kiváló minőségű spanyol burkolólapok- igényes, formatervezett olasz csaptelepek gazdag választéka- magas kopásállóságé porcelán burkolólapok- komplett szaniter v. csaptelepgamitúra vásárlása esetén 10 % engedmény- hazai gyártmányú WC kagylók és mosdók 10 % engedménnyel, amíg a készlet tart. Magyar—ukrán megállapodás Aláírta az ez évi áruszállítási jegyzőkönyvet Kádár Béla külgazda­sági miniszter és Oleg Szlepicsev ukrán külgazdasági miniszter. Teg­nap az aláírást követő sajtótájékoztatón a tárgyaló felek elmondták: a két ország közötti forgalom annak ellenére dinamikusan fejlődik, hogy mind Magyarországon, mind pedig Ukrajnában csökkent a ter­melés és az export. A kölcsönös forgalom az elmúlt évben 300 millió dollárt tett ki, ezen belül a magyar export 159, az import 141 millió dollárt ért el. Ükrajna Magyarország külkereskedelmi partnerei sorá­ban a 14. helyet foglalja el. A tárgyalópartnerek úgy vélik, hogy a kétoldalú kapcsolatok szer­vezeti keretei kialakultak, s ezt várhatóan jól segíti majd a mintegy 300 magyar-ukrán vegyes vállalat is. A vegyes vállalatok működésé­nek segítése érdekében valószínűleg rövidesen aláírják a magyar-uk­rán beruházásvédelmi megállapodást. Megtakarítunk? Az idei év első két hónapjában körülbelül ugyanannyian mond­ták magukról, hogy az előző hó­napban megtakarítottak, mint az elmúlt esztendőben. A megtaka­rítás átlagos összege azonban számottevően magasabb a tavaly január-februárinál — állapítja meg a Gazdaságkutató Rt. fel­mérése. Míg az elmúlt év.első két hónapjában átlagosan 9000, az idén 13.300 forintot tett ki az az összeg, amelyet az emberek fél­retettek. A lakosság széles köré­nek, legalább felének van vala­mekkora megtakarítása. (MTI) Poroszlói trágya- és szemétdomb Csúnya ügy, de törvényes A telefonértesítés egyszerű tényeket rögzített: „Poroszlón, a Sír­kert utca 43. alatt élő Zohány Györgyöt negyven cigány az éjszakai órákban erőszakkal kilakoltatta gyerekeivel és teheneivel együtt. Sem a rendőrség, sem az önkormányzat nem intézkedett'’. Antall Jdzsefné ajándéka Az Izraelita Hitközség Újpesti Szociális Otthona kapta meg azt a képet, amelyet Hájim Herzog izraeli elnök ajándékozott Antall József miniszterelnöknek, 1991- es budapesti látogatása során. A festményt a néhai kormányfő öz­vegye adta át kedden az otthon lakóinak. A bensőséges rendez­vényen részt vett Mádl Ferenc művelődési és közoktatási mi­niszter és Dávid Krausz, Izrael Állam budapesti nagykövete is. Százmillió a BRFK-nak A fővárosi önkormányzat az idén 100 millió forinttal támo­gatja a Budapesti Rendőr-főka­pitányságot. Az erről szóló meg­állapodást kedden írták alá. A énzt elsősorban a gazdasági űncselekménöek- felderítésére lehet felhasználni. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén, a kárpótlási jegyek piacán a márci­us 28-tól április 1-jéig tartó üzle­ti héten 183 üzletkötésben mint­egy 207 millió forint összegű for­galmat bonyolítottak le. A kár­pótlási jegyek átlagára majdnem folyamatosan emelkedett a hét folyamán. Egy hét alatt 652 fo­rintról 673 forintra emelkedett. Postaügynökség A régió első, magánvállalkozó által üzemeltetett postaügynök­ségét nyitották meg kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyürén, ahol — a körzetesítés után — 1978-ban szűnt meg a postahivatal. A postaigazgató­ság vállalta a berendezés költsé­geit. A pályázatot egy helyben lakó, postai szakközépiskolát végzett fiatal vállalkozó nyerte, aki ezentúl hétfőtől péntekig, naponta 8 és 13 óra között váija az ügyfeleket. Már az első hivatalos telefon- interjúk azt sejtették, hogy a hír így nem igaz■ A tények többsége viszont igen, hiszen volt erősza­kos kilakoltatás, gazdacsere, le- lakatolás, s valóban ott jártak a cigányok is. Ott volt a rendőrség is, de nem lépett fel. Tudomást szerzett az esetről a polgármeste­ri hivatal is, ám — mint kiderült — a történtek az új törvények sze­rint szabályokba nem ütköztek. Az esemény ettől függetlenül beszédtémává vált a faluban. A „sértettet”, Zohány Györgyöt keressük már nem első alkalom­mal, de — nyoma veszett. Állító­lag Tiszafüreden ütötte fel „fő­hadiszállását”, de ez nem biztos. Munkanélküli, alkalmi tevé­kenységből élő személy az illető, akit édesanyja sem fogadott be, de a falu sem. A közeli és távo­labbi szomszédai, ismerősei mondják: ha iszik, kötekedik. Távol tartja magát a törvények­től, nem nyit ajtót a postásnak, nem veszi át a hivatalos papíro­kat, még ha az a bíróságtól jön is. Az idézésekre nem jelenik meg, magyarul: fütyül a világra. *** A volt feleséggel, TóthnéSass Juliannával— az erőszakos kila- koltatóval — tudunk később be­szélgetni munkahelyén, a Tisza­virág vendéglőben. Ő mondja, hogy egy nyolc éve húzódó ügy­nek a végére tettek pontot. Ak­kor vált el, mert már nem bírta elviselni volt félje viselkedését, magatartását: elköltözött hát a gyerekeivel. A ház ott maradt, amelyet a vagyonmegosztásnál férje előjoggal megvásárolhatott volna. De nem tette, így végül is árverésre került sor, amelyet Tóthné nyert meg. A lakás tulaj­donosa lett, és többször felszólí­totta Zohányt, hogy költözzön ki. Négy alkalommal is felaján­lott neki albérletet, amelyet egy- egy hónapra ki is fizetett. Erre nem lett volna köteles, mert az Egri Városi Bíróság még 1990. január 5-i ítéletében kimondta: „Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a Poroszló, Sírkert út 43. szám alatti ingatlant 30 napon belül kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a felperes használatába. Elhelyezéséről az alperes maga köteles gondoskodni”. (Folytatás az 5. oldalon) LEMOSSÁK A GYÜMÖLCSFÁKAT. A tavasz, bár elég változékony idővel, de csalhatatlanul itt van közöttünk. Ennek bizonyítéka, hogy benépesült a határ megyeszerte. Dolgoznak a földeken, a szőlők­ben, a gyümölcsösökben. Felvételünk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának őszi barackosában készült, ahol lemosó permetezést végeztek. (Fotó: Szántó György) Boldogról jelezték többen Az MDF ellenőrzést kért Hatvanban A megye 4. sz. választókörze­tében (Hatvanban és környékén) egészen a legutóbbi időkig rend­ben történt az ajánlószelvények gyűjtése. Sehol nem merült fel panasz az eljárás tisztaságát ille­tően. így az a jelölt, akinek ren­delkezésére áll a szükséges 750 darab „cédula” — a választási bi­zottság igazolását követően —, delegálhat egy képviselőt ebbe a testületbe. A napokban — úgy tűnik — mégis porszem került az eddig jól működő gépezetbe. Hogy ez a hiba tényleg hiba-e, vagy csak mondvacsinált probléma, ma még nehéz lenne eldönteni. Ami biztos: Boldogon többen jelez­ték, hogy a körzet független kép­viselőjelöltje, dr. Czegka Miklós állítólag az MDF nevében gyűj­tögette ajánlásait. A hír eljutott a hatvani demokrata fórumosok- hoz is, akik rögvest jelezték a vá­lasztási bizottság titkárának, dr. Pálos Oszvaldnak, hogy szeret­nék ellenőrizni az eddig beérke­zett cédulákat. Az előzményekhez tartozik, hogy mintegy négy évvel ezelőtt — dr. Baranyai Miklós országy- gyűlési képviselővé választását követően — dr. Czegka Miklós lett a helyi MDF vezetője. Az alapszervezeten belül azóta többször is voltak villongások, melyek betetőzéseként dr. Czeg­ka idén januárban megvált „tiszt­ségétől. Döntésének fő okául — mint lemondó levelében is írta — azt jelölte meg, hogy a helyi szer­vezet a nyilvánosságtól fokoza­tosan elzárkózik, konspiráló tit­kos társaság benyomását kelti. A politikától azonban nem vonult vissza. Megmaradt az önkormányzati testület tagjának; mi több, füg­getlen országgyűlési képviselő- jelöltként is sikerült nyilvántar­tásba vétetnie magát. (Folytatás a 3. oldalon) Szigorúbb pályázati feltételek E héttől szigorúbb feltételek­kel bírálhatják el a megyei föld­művelésügyi hivatalok azokat a pályázatokat, amelyek a Mező- gazdasági Fejlesztési Alap pénz­eszközeiből kérnek támogatást a mezőgazdasági tevékenység fej­lesztéséhez. Ezt Raskó György, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára erősítet­te meg tegnap az MTI érdeklő­désére. Elmondta: várhatóan még ezen a héten megjelenik a hivatalos lapokban — a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Ér­tesítőben, valamint a Magyar Közlönyben is — a mezőgazda- sági fejlesztési pályázatok szigo­rúbb elbírálásának szabályozása. Elkészült ugyanis a módosított pályázati felhívás, és már meg­történt a szükséges rendeletmó­dosítás is. Már azokat a pályáza­tokat is a szigorúbb feltételek szerint kell elbírálni, amelyeket benyújtottak ugyan, ám ígér­vényt még nem adtak rájuk. Illetékes a megyei munkaügyi központ Üj támogatási formák munkanélkülieknek Az értékesítésben elsők között Heves megye Indul a patikaprivatizáció Április végén 50 patika értékesítésével megkezdődik a helyi gyógy­szertárak privatizációja. Azokban a megyékben kezdődhet meg a magántulajdonba adás, amelyekben megállapodás született az Ál­lami Vagyonügynökség és az önkormányzatok között a vitatott tu­lajdonjogi kérdésekről. így legelőször Hevesben, Jász-Nagykun- Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyében kezdődhet az értékesí­tés. Mindezt Hatvani Szabó János, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója mondta el a keddi sajtótájékoztatón. Több új támogatási forma se­gíti a munkanélküliek foglalkoz­tatását. Amint azt a Munkaügyi Minisztériumban az MTI érdek­lődésére elmondták, már műkö­dik a közelmúltban bevezetett útiköltség-térítés rendszere. A Foglalkoztatási Alapból finan­szírozott támogatás — a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása esetén — a vasúti vagy távolsági autóbuszbérlet árának részbeni vagy teljes átvállalását teszi lehe­tővé. Áz időtartam maximum egy évre szólhat. A támogatá­sokról az illetékes megyei vagy a fővárosi munkaügyi központ dönt. Új lehetőség — a szociális tör­vény február 1-jétől hatályos módosítása szerint — a közösségi munkavégzés. A legalább 6 hó- • napja jövedelempótló támoga­tásban részesülő munkanélküli­eket az önkormányzat legfeljebb havi 40 órányi időtartamra fog­lalkoztathatja. A közösségi munkavégzés az adott település általános feladatainak elvégzé­sére irányulhat. A közösségi munkavégzésért járó díjazás 50 százalékát a Foglalkoztatási Alap vállalja. Uj forma a termőfölddel ren­delkező munkanélküliek támo­gatása. Más mezőgazdasági tá­mogatásokon kívül 200 ezer fo­rintos kamatmentes kölcsön ve­hető igénybe ilyen címen. A szá­mítások szerint 500 millió forin­tos keretösszeg 2000-3000 ter­mőfölddel rendelkező munka- nélküli vállalkozását segítheti. (MTI) A privatizáció megkezdését elsősorban az nehezíti, hogy az Állami Vagyonügynökség és az önkormányzatok között nézetel­térés van a gyógyszergyári köz­pontok — így a patikák — tulaj­donjogát illetően. Ezzel kapcso­latban szinte valamennyi önkor­mányzat pert indított a Magyar Köztárs ság belügyminisztere ellen. Az önkormányzatok a Belügyminisztériumot támadták ugyanis az általa hozott közigaz­gatási határozatok miatt. Ezek­ben a perekben az Állami Va­gyonügynökség szintén részt vesz. Néhány önkormányzat vi­szont elállt a pertől, így ezeken a területeken elsőként indulhat a patikák értékesítése. Másokkal pedig sikerült olyan megállapo­dást kötni, hogy a perek menete ne akadályozza az értékesítés megkezdését. Az országban működő 1800 patika közül több mint 1400 vár értékesítésre. A privatizáció so­rán a helyben dolgozó gyógysze­részek előnyt élveznek. A pati­kákat csak gyógyszerészek, illet­ve olyan betéti társaságok vehe­tik meg, amelyek beltagjai gyógyszerész végzettséggel ren­delkeznek. A legtöbb megyében az ÁVÜ által kinevezett vállalati biztosok megrendelték a gyógyszertárak­ra és a gyógyszergyári közpon­tokra vonatkozó vagyonértéke­lést. Ezeket az elemzéseket az Állami Vagyonügynökség tanács­adója, az OTP Ingatlanforgal­mi Rt. ellenőrzi. A privatizáció következő sza­kasza az lesz, amikor az ÁVÜ el­vonja az államigazgatási felügye­let alatt álló gyógyszertári köz­pontok ingatlanjait, vagyis a pa­tikákat. így kezdődhet meg ugyanis ezeknek az egységeknek az értékesítése. A megyékben hamarosan pri­vatizációs bizottságok alakul­nak. A bizottságokban az ÁVÜ által kinevezett vállalati biztos a tiszti főgyógyszerész, a Gyógy­szerész Kamara megyei képvise­lője, valamint az önkormányzat és a dolgozók által delegált sze­mély tevékenykedik. A bizottsá­gok feladata, hogy átvegyék a patikák értékesítésére beérkező pályázatokat, és értékeljék az ajánlatokat. A pályázatok elbírálása a Népjóléti Minisztérium által ki­dolgozott pontrendszer alapján történik. Ebben a pontrendszer­ben 20 százalékot képvisel a le­endő vásárló ajánlata, és 80 szá­zalékban szakmai múltja, meg­szerzettgyakorlata a meghatáro­zó. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy a minisztérium két törvényjavaslatot dolgozott ki, mely a patikák működését és a patikusok tevékenységét szabá­lyozza. Az egyik a gyógyszertá­rak létesítéséről, a másik pedig a gyógyszerészkamaráról szól. Várhatóan mindkettőt a Parla­ment szerdán fogadja el.

Next

/
Thumbnails
Contents