Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-06 / 80. szám

VILAGTUKOR HÍRLAP, 1994. április 6., szerda Szabad György Washingtonban Kétnapos látogatásra hétfő este Washingtonba érkezett Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Programja keretében részt vesz majd a Capitoliumban rendezendő holocaust-emlékünnep- ségen, illetve találkozik Peter Tamoff külügyi államtitkárral, amerikai magyar vezetőkkel és a helyi magyar zsidóság képvise­lőivel. Olasz húsvét, tragikus mérleggel 56 ember a közutakon, 6 ember pedig a hegyekben vesztette éle­tét a húsvéti ünnepek idején Olaszországban. A négynapos ün­nep alatt kisebb „népvándorlás” volt a félszigeten: az első sta­tisztikák szerint legkevesebb 20 millió gépkocsi lepte el az olasz utakat. A közúti hatóságok hiába készültek fel alaposan a ro­hamra. Hiába tiltották meg a teherautók, kamionok forgalmát az ünnep idején, az autópályák kijáratainál lévő fizetőállomások elképesztő dugókat okoztak. Hétfőn este a déli Salemótól egé­szen Eboliig állt a 30 kilométer hosszúságú gépkocsisor. Re­kordhideget mértek vasárnap és hétfőn reggel a Valle d’Aostá- ban lévő Cerviniában, ahol mínusz 22 Celsius-fokra süllyedt a hőmérő higanyszála. A sarkvidéki időjárás ellenére az olasz Al­poknak csak ezen a részén 33 ezer síelőt fogadtak. Az Alpokban 6 embert - négy síelőt és két vadvízi kenust - ért halálos baleset. Clinton a boszniai beavatkozásról Az amerikai elnök hétfőn közvetve megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem kíván beavatkozni a boszniai harci cse­lekményekbe annak megakadályozása érdekében, hogy a szer- bek muzulmán városokat támadjanak. így értelmezte a francia hírügynökség Bili Clintonnak azt a kijelentését, miszerint Wa­shington kötelezettséget vállalt arra, hogy légi támogatást nyújt az ENSZ-békefenntartóknak, ha ez utóbbiak úgy döntenek, hogy bevonulnak az ostromlott Gorazdéba. Az elnök Cleve- landben nyilatkozott, ahová a baseball-idényt megnyitó mérkő­zésre érkezett. Újságírók kérdéseire válaszolva cáfolta, hogy a boszniai szerbek zöld utat kaptak volna az ENSZ által „védett övezetté” nyilvánított Gorazde elfoglalására. Úgy vélekedett azonban, hogy minden esetben csak a kialakult helyzet konkrét adottságaitól függ, megismétlődhet-e a szarajevói precedens, amikor is a szerbeket ultimátummal kényszerítették a város ost­romának beszüntetésére. Dinoszaurusz-leletek a Góbi sivatagban Értékes dinoszaurusz-maradványokra bukkantak a mongóliai Góbi sivatagban ásatásokat végző tudósok. A feltárás során né­hány, eddig ismeretlen húsevő dinoszaurusz csontvázára és számos olyan „dinoszaurusz-bölcsődére” bukkantak a kutatók, amelyek rendkívül jó állapotban megmaradt tojásokat rejtettek - jelentette az AP hírügynökség tegnap. A szakértők ezidáig a legépebben fennmaradt gerinces leletet fedezték fel a 135—65 millió évvel ezelőttig tartó Kréta-korból - nyilatkozta az Ameri­kai Természettörténeti Múzeum szakértője, aki egyike volt az expedíció vezetőinek. Michael J. Novacek elmondta: a kutatók tavaly júliusban tíz nap alatt csaknem száz dinoszaurusz marad­ványát, 175 ősgyíkleletet, és 145, rendkívül ritka emlős kopo­nyáját, valmint csontvázát tárták fel a sivatagban Ukhaa Tol- godnál 1,6 négyzetkilométernyi területen. A becslések szerint a maradványok 80 millió évesek. A leletek azért különösen érté­kesek, mert az evolúciós láncnak a dinoszaurusztól a madarak kialakulásáig tartó szakaszáról nyújt értékes ismereteket. Emel­lett képet ad az emlősök korabeli életéről is - értékelte Novacek. Megállapodás született Grúzia és Abházia között Vajon átok ül az évfordulón? A normand tengerparton ma már csak a sírokra emelt kőkeresztek emlékeztetnek a háborúra Valószínűleg átok ül a norman­diai partraszállás ötvenedik év­fordulóján: alig múlt el a német kancellár meghívása körüli vita, újabb botrány keletkezett, ezút­tal az évfordulóra idelátogató egykori harcosok elszállásolása miatt. Az egyik elegáns nor­mandiai szálloda ugyanis a francia külügyminisztérium fel­szólítására kénytelen volt visz- szamondani 117 kanadai vete­rán szobafoglalását, amelyet már két évvel ezelőtt visszaiga­zoltak. Az ok: a vártnál több (8 helyett 16) állam- és kormány­fői delegáció érkezik az ünnep­ségekre, márpedig a küldöttsé­geket, az őket kísérő újságírókat nem lehet akárhol elhelyezni. A francia külügy persze, azt hangoztatja, hogy megpróbál mindent megtenni az így ki­semmizett egykori harcosok el­helyezésére, s kártalanítást, va­lamint helyi családoknál való elszállásolást helyezett kilá­tásba. Az érintettek szóvivője ennek ellenére „botrányról”, „valódi inzultusról” beszél, egy brit munkáspárti képviselő egyenesen a londoni védelmi minisztert kérte fel a közbelé­pésre (a veteránok ugyanis az egykori hatodik brit ejtőernyős hadosztályban harcoltak), Ka­nada párizsi nagykövete pedig leszögezte: országa a probléma gyors megoldását kívánja, hogy el lehessen kerülni a diplomá­ciai incidenst. A nagykövet mindenesetre figyelmeztetett: - Ezek az emberek egykoron Franciaországért harcoltak, s - 80 éves átlagéletkorukat figye­lembe véve - valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy ta­lálkozhassanak egymással. Alaptalan kelet-európai félelmek? Megállapodás született Moszk­vában Grúzia és Abházia között az elmúlt időszak harci cselek­ményei miatt elmenekült lakos­ság visszatelepítéséről. Tbiliszi, illetve a Grúziától való függet­lenségét kinyilvánított gudautai vezetés képviselői mellett Oroszország és az ENSZ mene­kültügyi főbiztosságának kép­viselője látta el kézjegyével az egyezséget. A szemben álló fe­lek nyilatkozatot írtak alá a jö­vőbeni politikai rendezés elvei­ről is. Az orosz, illetve ENSZ- közvetítéssel létrejött megálla­podás lehetővé teszi az Abházi­éból a tavaly őszi összecsapá­sok idején elmenekült 150 ezer grúz visszatelepülését. A szva- netiai hegyeken keresztül me­nekülők közül tavaly október­ben az éhség és a hideg miatt száz ember vesztette életét. Az egyezség szerint nem tér­hetnek viszont vissza azok, akik Grúzia oldalán harcoltak fél éve. Pusztuló kínai lovak Influenzajárvány pusztít Kína nagy kiterjedésű területein - a lovak között. Már eddig 30.000 ló pusztult el, és másfél millióra tehető az influenzában megbe­tegedett állatok száma. 1949 óta nem pusztított ehhez hasonló hevességű járvány a kínai lovak között. A mostani járvány tavaly má­jusban kezdődött, és gyorsan terjedt Kína északi és nyugati tartományaiban, amelyek a ha­talmas ország lótenyésztési központjai. A kínai földművelésügyi minisztérium szerint „a helyzet válságos”. A pekingi kormány a minap körlevélben szólított fel szigorú vesztegzár életbe léptetésére a járvány sújtotta területeken, és sürgette az összes lóvásárok és a lótermékek piacainak bezárá­sát. A szerbek áttörése A szerb erők hétfőn este át­törték a muzulmán csapa­toknak az ostromlott goraz- dei enklávétól délre húzódó védelmi vonalait - jelentette be a szarajevói rádió, amely „drámainak” nevezte a tér­ségben kialakult helyzetet. A jelentés szerint a táma­dók több falut elfoglaltak, a harcok következtében szá­mos polgári személy életét vesztette, s az enklávétól délre elterülő falvak lakói közül sokan a Drinán át­úszva próbálnak eljutni a fo­lyó bal partján lévő Gorazde városába. Az ENSZ-békefenntartók, amelyeknek négyfős katonai megfigyelő csoportja tartóz­kodik Gorazdéban, hétfő hajnalig nem erősítették meg a rádió jelentését. Elő­zőleg ENSZ-források Szara­jevóban azt közölték, hogy a szerbek nem hajlandók to­vábbi katonai megfigyelőket beengedni a világszervezet által „védett övezetté” nyil­vánított városba. A Gorazde körüli heves harcok folytatódására való tekintettel hamarosan - „va­lószínűleg a jövő héten” - a városba vezénylik az Unpro- for ukrán katonákból álló egyik zászlóalját - jelentette be az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának soros elnöke a tes­tület hétfői ülését követően. Colin Keating hozzáfűzte, hogy az Unprofor „haladék­talanul” további katonai megfigyelőket küld a tér­ségbe. (MTI) Alaptalanok a radikális orosz nacionalizmustól való félelmek Kelet-Európábán és a volt szov­jet köztársaságokban - jelen­tette ki Jelcin orosz elnök a spa­nyol El País című lapnak adott nyilatkozatában. Jelcin az ápri­lis 11-i barcelonai látogatása előtt válaszolt a spanyol lap kérdéseire. „Oroszország nem lehet virágzó és stabil állam, ha a szomszédait fenyegeti. Ha tit­kos, hátsó szándékaink lettek Az évszázad legsúlyosabb aszá­lya sújtja Pekinget és környé­két... Az idén mindössze 2,1 mil­liméter csapadék hullott a tér­ségben, és a múlt év csapadék- mennyisége is csak egyharmada volt a szokásosnak. Olyan méreteket ölt a vízhiány, hogy egyes, Peking környéki falvak­ból tíz kilométert gyalogolnak. volna, nem vontuk volna ki csapatainkat. Elegendő lehető­ségünk lett volna arra, hogy ott maradjunk” - mondta. Az orosz elnök szerint „saj­nos, egyes országok politikusai mesterségesen felfokozzák a félelmeket és panaszesőt zúdí­tanak a nemzetközi szerveze­tekre.” „Általában ezek mögött a mesterséges aggodalmak mö­gött konkrét, adott időpillanatra szóló politikai számítások hú­bicikliznek, szamárkordéznak az emberek ivóvízért. A Peking megyéhez tartozó 160 ezer hek­tár gabona-termőterületből 100 ezer hektáron súlyos veszélyben forog a termés. Jobb a helyzet magában a fő­városban és a Peking megyéhez tartozó kisebb városokban. Ezek ugyanis vezetéken kapják a vizet a megyében épített szá­zódnak meg: például így akar­ják elérni gyors belépésüket a NATO-ba, vagy az „orosz fe­nyegetés” rémképét használják a belső politikai harcban. Azok, akik arra számítanak, hogy Oroszország visszatér az impe­rialista doktrínához, olyan, meghatározott szélsőséges poli­tikusok kijelentéseire alapoz­nak, akik messze vannak attól, hogy országunk külpolitikáját formálhassák” - mondta Jelcin. mos víztározóból. Ellátásuk nincs közvetlen veszélyben, noha a tározók tartalékai is jócskán megcsappantak az utóbbi időben. A megye két legnagyobb tározója, a Mijün és a Kuanting 560 millió köbmé­tert vesztett tavaly ilyenkori víz­tömegéhez képest. Ä kisebb tá­rozók közel vannak a kiszára­dáshoz. Súlyos aszály Peking környékén Krím, az orosz istenek félszigete Hanna Hulenko, a jaltai rádió riportemője állandó félelemben él. Arcába köpnek, szitkokat ki­abálnak utána, és azt követelik tőle, hogy adja fel munkáját, és hagyja el Jaltát. A Krími Köztársasági Moz­galom nevű orosz nacionalista szervezet tagjai aláírásokat gyűjtenek ellene. Legfőbb vétke bizonyára az, hogy nem „krími hazafi”. Mivel cikkeit ukrán nyelven írja, és mert nyíltan RUH-aktivistának vallja magát, világosan érzi az orosz lakosság neheztelését. Borisz Aszpint, a szevaszto- poli tévé szerkesztőjét azzal vá­dolják, hogy együttműködik „az ukrán nacionalizmussal és az amerikai cionizmussal”. A „Kis Orosz Tanács” hívei alig né­hány nappal ezelőtt szervezték meg a tévétorony elfoglalását „Orosz televíziót az orosz vá­rosnak” jelszóval. Mindezt an­nak ellenére tették, hogy a tévé­adó számos adást sugároz orosz nyelven. A televízió és a rádió épülete előtt rendszeresen meg­jelenik a „Krími Orosz Közös­ség” egy kis csoportja vezérük­kel, Anatolij Losszal az élen, és plakátjaikon a tévé vezetőjének, Valerij Asztasovnak lemondá­sát követelik. A Krím 2,5 milliós lakossá­gán belül a 600 ezres ukrán né­pesség úgy érzi, hogy egyre gyakrabban van kitéve az orosz többség (1,6 millió) ellenséges­kedésének. Az ukránellenes hisztéria va­lójában akkor erősödött meg, amikor Kijev március 2-án ren­deletben tiltotta meg a Krími Köztársaságnak, hogy önálló fegyveres alakulatot hozzon létre, saját valutarendszert ve­zessen be, és hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen más ál­lamokkal. - Az ukrán képvise­lők nem jogi ítélkezésnek vetet­ték alá a krími törvényhozást, hanem érzéseiknek rendelték alá - bírálta a kijevi döntést Ju- rij Meskov, a Krím elnöke. Sa­ját fegyveres testület felállítá­sára nincs is szükség, véli Mes­kov, mert a biztonság szavato­lására tökéletesen elegendők a fekete-tengeri flotta egységei. Kijev igyekszik semlegesí­teni a helyzetet. Annak érdeké­ben, hogy korlátok közé szo­rítsa a krími gazdasági össze­omlást (és hogy ellensúlyozza az oroszbarát tendenciákat), az ukrán kormány úgy döntött, hogy 50 százalékkal megemeli a köztársaság gazdasági és pénzügyi támogatását.- A Krím és a regionalizmus problémája általában azon fe­nyegetések közé tartozik, ame­lyek gazdasági, történelmi és egyéb okokból elsődleges jelen­tőségűek Ukrajna számára - in­dokolja meg Jevhen Marcsuk, az ukrán rendőrség vezetője, hogy miért fordít Kijev külön­leges figyelmet a félszigeten zajló eseményekre. Az ukrán biztonsági erők vezetője, mi­után megbeszéléseket folytatott a krími elnök által kormányfői posztra kiszemelt Jevgenyij Szaburovval, vizsgálatokat je­lentett be. A rendőrfőnök sze­rint a félszigeten működő „kül­földi szervezetek” és a krími bűnözők be akarnak avatkozni az ukrán választási kampányba. Akárhogy is legyen: egyre kö­zelebb kerülünk a rendkívüli ál­lapot bevezetéséhez a Krím-fél- szigeten - szögezi le Jevhen Marcsuk. (MTI) A Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet 3300. E^er, Széchenyi u. 27-29. PÁLYÁZATOT HIRDET Az Eger, Baktai u. 38. sz. Telephely elektromos főelosztó helyiség kialakítása, főelosztó berendezés korszerűsítése, kisfeszültségű kábelcsatlakozás kiépítésére A tervdokumentáció díja: 5000 Ft + ÁFA, mely vissza nem térítendő. A tervdokumentáció a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet Műszaki Osztályán vásárolható meg. Eger, Árva-köz 1. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. április 18. 9.00 óra. Helye: Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet Gazdasági Igazgatósága 3300. Eger, Széchenyi u. 27-29. Borítékbontás ideje: 1994. április 18.10.00 óra. Helye: Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet Igazgatói Tanácsterme 3300. Eger, Széchenyi u. 27-29. Eredményhirdetés ideje: 1994. április 20. 10.00 óra. Helye: Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet Igazgatói Tanácsterme

Next

/
Thumbnails
Contents