Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-29 / 100. szám

1994. április 29., péntek Eger És Körzete .5. oldal Lokálpatrióták és városszépítők figyelmébe ajánlja a történész Végh József sírja az egri Gröber temetőben Egy kis műemléki sétát tettem Egerben, s felhívom lokálpat­riótáink és városszépítőink fi­gyelmét néhány műemléki problémára, hogy sürgessem azok rendezését. Utam első állomása a Szent Miklós utca volt, ahol az egy­kori városfal mintegy ötven- méternyi darabja látható. Nem szívderítő látvány, hogy a több száz éves falmaradvány tete­jén különböző bokrok díszle­nek, melyek gyökerei állan­dóan mállasztják, rongálják a régi falmaradványt, míglen teljes leomlását, pusztulását okozhatják. A megoldás na­gyon egyszerű: a bokrokat ki kell szedni, a falat pedig kon­zerválni kellene, megvédve ezzel a teljes enyészettől. Sétámat a Servita utcán folytattam tovább, majd a Dobó utcát érintve a Hibay Károly utcába tértem be. Köz­ben benéztem az 1845 körül klasszicista stílusban épített első egri zsinagóga épületébe, amelyről már eddig is sokat cikkezett a helyi sajtó, de sorsa mindmáig megoldatlan: állaga egyre pusztul és romlik. Szerintem megérné egy cég­nek, hogy a hitközség által a városnak korábban átadott épületet rendbe tegye, és va­lamilyen kulturális célra hasz­nosítsa. A Hibay Károly utcát el­hagyva, a Rókus temető irá­nyába gyalogoltam. Közben benéztem a Buttler-ház nyitott ablakain, s elszomorodva lát­tam, hogy a jobb sorsra érde­mes épület felújítása még mindig nem kezdődött el. Kedves sírkertembe, a Ró­kus temetőbe érve, még min­dig az a lehangoló látvány fo­gadott, amelyet néhány éve a Hírlap hasábjain „Requiem egy temetőért” című írásom­ban szóvá tettem: gaz és kosz mindenütt. A megmaradt né­hány szép sírkő is pusztuló ál­lapotban van. A legmegdöb­bentőbb látvány: az állítólag Ybl Miklós által tervezett, Lengyel Miklós kanonok sírja fölé emelt kápolna állapota. Az épület vasajtaján bete­kintve, annak földjén használt edényeket fedezhet fel az em­ber, mígnem a sír nyitott szá­ján át bepillantva a mélybe, ott üres vagy telt állapotban lévő műanyag és papírzsákokat lát­hat a földi halandó. Szeren­csére a jeles főpap földi ma­radványait már 1960-ban a Minoriták templomának sír­boltjában helyezték el. A ká­polna előtt elhelyezett tér­deplő angyalszobomak pedig sajnos nyoma veszett. A Rókus temetőt elhagyva úgy határoztam, hogy a Grő- ber-féle sírkertbe indulok. Menet közben betértem a Népkertbe, ahol meghökkenve láttam, hogy a város Swartz-családja által az 1840-es évek közepén létesí­tett első gőzmalomból szár­mazó malomkövet a járókelők szemétgyűjtőnek használják. Ennek bizonyára a malomléte­sítő család egyik leszárma­zottja, Székely Gábor, váro­sunk SZDSZ-es országgyűlési képviselőjelöltje sem fog örülni, ha e gyászos tény tu­domására jut. Örvendetes, hogy a Grő- ber-féle temető általam több éve védetté nyilváníttatott sír­jai gondozottak. De az koránt­sem megnyugtató, hogy Lovag Tóth István síremléke az át­meneti aládúcolás ellenére to­vábbra is rogyadozik, s Végh József különleges, vasból ké­szült síremlékén továbbra is ferdén lóg le a névtábla, s a „rejtélyes” Juhász Johanna kriptájának lépcsőjére rálépni életveszélyt jelent. Végül szóba hozom, hogy az 1958-ban Hevesy Sándor városi főmérnök javaslatára elhelyezett műemléki táblák többségének szövege ma már alig olvasható. Különösen ki­rívó jelenség ez a belvárosban, ahol naponként bel- és kül­földi turisták ezrei fordulnak meg. Illő volna a megkopott betűk újrafestése. Szecskó Károly Gyerekek az átmeneti szálláson A nagypapa meg a csillagok Falugyűlés Makiáron Az elmúlt év eredményei, il­letve az idei esztendő tervei ke­rülnek napirendre ma este 6 órakor a makiári kultúrházban. A falugyűlésen lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság észrevéte­leit szóvá tegye. Közép-Európa szentje Az Egri Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége alakuló ülését tartják ma este 7 órakor a Me­gyei Művelődési Központban. A rendezvény keretében „Szent Adalbert, Közép-Európa szentje” címmel tart előadást dr. Csanád Béla, a KÉSZ or­szágos elnöke. Közreműködik a bazilika liturgikus kórusa. Kirándulás a tóhoz Holnap délelőtt 11 órakor a fel- sőtárkányi tóhoz invitálja az érdeklődőket dr. Nyíri Iván egri bankszakember. Fellépnek a majorettek is. Nosztalgia-diszkó Az egri Ifjúsági Ház nosztalgia pop-rock zenei klubja holnap délután 5 órától ismét híres le­mezeket forgat az ’50-es, a ’60-as és ’70-es évek dalaiból. Ízelítőt kapnak az érdeklődők a rocklegendák sorozatban a Black Sabbath és a Rolling Sto­nes legismertebb szerzeménye­iből. Demszky Egerben Budapest főpolgármesterével, Demszky Gáborral és családjá­val, valamint Székely Gábor fő­polgármester-helyettessel talál­kozhatnak az érdeklődők ma délelőtt fél 11-kor a Dobó té­ren, majd a vendégek városné­zésre indulnak. Délután 3 óra­kor sajtótájékoztatót tartanak a Szenátor-házban, majd 5 órakor a „lila iskolában” Kasza László társaságában fórumon vesznek részt. Francia zongoraest Claude Hernitte francia zongo­raművész hangversenyét hall­hatják a zenerajongók május 3-án, kedden, délután fél 3-kor a Pásztorvölgyi Általános Is­kola és Gimnázium aulájában. A műsorban saját szerzemé­nyei, francia, magyar népdal- feldolgozások, inprovizációk szerepelnek. Az Egri Családsegítő Intézet Kertész utcai átmeneti szállá­sán az utóbbi időben egyre több olyan család kérte elhelyezését, akik korábban albérletben lak­tak, és vagy nem tudták fizetni a havi költségeket, vagy pedig a főbérlő felmondta szerződésü­ket. Ezek a famíliák gyerekek­kel együtt egyik napról a má­sikra utcára kerültek, így szinte mentsvárat jelent számukra az átmeneti otthon. Az intézet vezetői mindent elkövetnek azért, hogy a nebu­lók ne csak nyugalmat találja­nak ott, hanem az életkoruknak megfelelő gyermekintézmény­ben pedagógusok foglalkozza­nak velük. Jelenleg négy kis­gyermek óvodai, illetve bölcső­dei ellátását, felügyeletét tudják biztosítani, a térítési díjat az önkormányzat állja. Lázár Ervint nyugodtan sorol­hatjuk a klasszikusok közé eb­ben a műfajban, hiszen meséi minden korosztály számára va­rázslatos világ megjelenítésére adnak lehetőséget.- A történet egyik főszereplő párja; a nagypapa és unokája - kezdi bemutatni a történetet Lengyel Pál rendező -, de meg­elevenedik itt mindenféle állat, virág, ami csak egy nyári falusi ház kertjében előfordulhat. A mese Babó Tinijének, mint minden gyereknek, van fantázi­ája... ,- És - ahogy a Lázár Ervin- történetekben általában - a gyermek barátot keres. Babó Titti megtalálja-e ebben a tör­ténetben barátait?- Azt hiszem, a mi kislá­nyunk az első pillanattól sem magányos. Hiszen itt van vele nagyapja. De mivel ő egy na­gyon érzékeny gyerek, ahogy mondani szokták: fűben-fában is biztos, hogy barátokat talál­Mint arról lapunk hasábjai^ már beszámoltunk, a nagytályai önkormányzat komolyan fonto­lóra vette, hogy a település központjában lévő Ságvári téri, kissé elhanyagolt gyep sorsát megnyugtató módon rendezze. A testület februári ülésén vető­dött fel az a gondolat, hogy mi­után a faluban több nagy, nehe­zen ápolható, rossz állapotban lévő közterület is található - ám ezek közül csak a Ságvári tér alkalmas telkek kialakítására a nevezett helyen tíz, egyenként mintegy ezer négyzetméteres, építkezésre kiválóan megfelelő területet jelöljenek ki - a lakos­ság véleményének kitudakolása után. A település polgármestere, Hevesi Sándor szerint a téren remek kikapcsolódási alkalmat találó kisebbeknek és nagyob­baknak sem kellene nélkülöz­niük, hiszen az önkormányzat - cserében az „elrabolt” térért - egy többfunkciós sportpályát kínálna, ahol egyaránt megta­lálható lenne a labdajátékok számára is alkalmas bitumenes, esetleg salakos „küzdőtér”, il­letve egy fajátékokkal színesí­tett játszótér is. Ezekre az elképzelésekre két területet talált igazán alkalmas­nak Nagytálya vezetősége. Az egyik az úgynevezett Népház mögötti tér lenne, amelynek rendbetételére már amúgy is sokat áldozott a község, lévén földdel már feltöltötték, mi több, az áfésztől - jelképes ösz- szegért - át is vennék. Ä másik alternatíva szerint az iskola bő­vítése során a kertben alakíta­nák ki az új játszóteret. Persze ezekre mindenképpen forrást kell találnia a településnek - fűzi az elhangzottakhoz a pol­gármester -, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a gázprog­hat: itt a feketerigóban. A szín­padon csodálatosan talál egy­másra a technika és a mese, a zene és a játszók alakításai. így jelenhet meg a mese bölcses­sége, sokrétűsége, mondhat­nám: filozófiája.- A mai napig jómagam is élvezem a Lázár Ervin-meséket, és nem tudom eldönteni, igazán milyen korosztálynak szól?- Meséiben az a csodálatos, ami a Micimackóban. Ezért tar­tom őt a legjobb meseírónak. Az egészen kicsi gyerekek is élvezik és a nagyok is értenek mindent, belefeledkeznek a képzelet valóságába. Lengyel Pál rendezői munká­ját Darvas Ferenc zeneszerző, Koós Iván kiváló művész és Lovasy László bábtervezők se­gítették, s a Harlekin Bábszín­ház viszi sikerre, a főszerepben a 4. sz. iskola tanulójával, Gönczi Erikával és a nagypapát alapító Havassy Györggyel.> P. Brúder Áron ramra felvett hitelek a fejlesz­tési keretet három évre lekötik. A mérleg másik serpenyőjébe esik viszont, hogy a falu elöre­gedőfélben van, így kívánatos volna, hogy minél kedvezőbb színben tűnjön fel Nagytálya - ezt a célt szolgálná a telekki­alakítás is. A már korábban is bevált „kérdőíves szondázás” - neve­zetesen maradjon-e a Ságvári téri gyep, avagy épüljenek há­zak az elhanyagolt közterületen- csak akkor tekinthető köte­lező érvényűnek - szólt a ko­rábbi megállapodás ha a la­kosság 50 százaléka plusz egy fő véleményt alkot e kérdésben. Tehát - jegyzi meg a polgár- mester - alaptalanok azok a hí­resztelések, amelyek szerint az önkormányzat már döntött volna a falu életében kardiná­lisnak mondható kérdésben. A tényékhez tartozik az is, hogy a közterületek karbantartása, gondozása mintegy 600 ezer forintjába kerül az önkormány­zatnak, a területek parkosítása pedig ennek az összegnek a többszörösét tenné ki. Végül is a lakosság véle­ményt nyilvánított a napokban; 344 szavazat szükségeltetett ahhoz, hogy érvényessé nyilvá­níthassák a nagytályaiak akara­tát, ám csak 326 észrevétel fo­galmazódott meg, amiből 259-en a jelenlegi állapotok, 58-an a telekkialakítás mellett foglaltak állást, 9 voks pedig érvénytelennek számított. így tehát - fogalmaz Hevesi László- függőben maradt a dolog, a következő testületi ülésen dől majd el, hogy egyáltalán napi­rendre kerüljön-e a Ságvári tér ügye. Kapkodni fölösleges, hi­szen idő van, és a 259 szavaza­tot sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Ságvári téri gyep sorsa Bródy - Bródy-dalokat énekelt Tegnap este Bródy János volt a vendége a Megyei Mű­velődési Központnak. Leg­újabb lemeze országos be­mutatójának sokadik, de az énekes szerint egyik legked­vesebb állomása Eger. A 48. születésnapját a közelmúlt­ban ünneplő „Tini” majd mindegyik lemezéből adott már koncertet városunkban, s így - ha nem is haza - min­denképpen barátok közé ér­kezett.- Mindenekelőtt nagyon boldog szülinapot kívánok, ha jól számolom...- Hát igen, negyvennyolc. Ebből már nem nagyon en­gedhetek. Az ünnepségre Göncz Árpád is küldött nekem üdvözletét, ő is ezt írta rá: eb­ből most már nem engedhetek.- Nem kérdezem, hogy mi­lyen volt az első negyvennyolc év, hiszen láttuk, hallottuk.- Erről a „néhány” évről szólnak a legújabb lemez dalai is, kicsit átdolgozva.- Szabad ilyet csinálni? A feldolgozások soha nem olyan jók és kedvesek, mint az erede­tiek.- Ezek mind az én dalaim, de jó részüket eddig mindig más énekelte, én magam csak írtam. Most a lemezen és az országos tűmén én magam adom elő. Tehát „bródy ságuk- ban” mind eredetiek.- És arról szólnak, amiről szoktak.- Szeretem a mindennapo­kat, szeretem az élet hétköz­napi ügyes-bajos dolgait, az apró örömöket, a bánatosabb hangulatokat. Erről énekelek, s talán ezért hallgatják szíve­sen a dalaimat. A lemezzel egy időben megjelent egy kö­tet is, aminek a címe valami oknál fogva „Az utca másik oldalán”, és ezeknek a dalok­nak a szövegét tartalmazza.- Kik járnak manapság Bródy-koncertre, a régi ra­jongók?- Azok is, természetesen, de bármily meglepő, a fiata­labbak is. Ez mindig akkor de­rül ki, amikor egy-egy fellépés után autogramot kémek. A koncerten velem együtt éne­kelnek azok a tinik is, akiknek az öltözőben már „bácsi” va­gyok.- Ezek szerint a Bródy-da- lok nem mennek ki a divatból. Kár, hogy az utca „másik" ol­dalán van. Majd integet?- Nem hiszem, hogy kel­lene, egy oldalon állunk, már legalábbis azokkal, akik szere­tik a dalaimat. Bozsó Bea Verpelét meglévő szennyvíz-gondjai Május végére eldől, Verpelét lakossága nyakába akar-e - pontosabban bír-e - venni még egy, jelentős kiadással járó ter­het, avagy sem. A gázveze­ték-hálózat kiépítése és a tele­fonhálózat bővítése ugyanis már kellőképpen megterhelte az ott élő polgárok pénztárcáját, ám józan ésszel is belátható, hogy a település szennyvíz-el­vezetésére is megoldást kell ta­lálni - méghozzá rövid időn be­lül. Verpelét önkormányzata még tavaly elnyert ugyan 25 millió forintnyi céltámogatást a szennyvíztisztítóra, ám ez csak a felét teszi ki az 50 millióra tervezett beruházás költségei­nek. A hiányzó 25 milliót öne­rőből, illetve a helyi vállalatok bevonásával tervezi előterem­teni a település. Miután a céltámogatás fo­lyósításának egyik előfeltétele volt, hogy a három évre terve­zett fejlesztés még az idén el­kezdődjön. a Tarna-patak mel­letti Csapás-hídnál az ősszel bele kell vágni a tereprende­zésbe. Miután a szakhatósági engedélyek és a kiviteli tervek is rendben vannak, már csak a kivitelezőt kell kiválasztania az önkormányzatnak, és kezdőd­hetnek a munkák. Mindez persze, azon áll vagy bukik, hogy a lakosság leg­alább ötven százaléka beszáll­jon a szennyvízhálózat kiépíté­sébe, hiszen enélkül értelmetlen dolog lenne a tisztítóművet fel­építeni. A hálózatra viszont mintegy 320 millió forintot kell fordítani, aminek a felét lehet csupán remélni központi céltá­mogatásokból. A hiányzó 160 milliót így az önkormányzatnak, illetve a la­kosságnak kell előteremtenie, ami azt jelenti, hogy lakáson­ként 60 ezer forint lenne a bekö­tés díja, amit öt év alatt kellene törleszteni. Ha a májusi „szondázás” eredménye a verpelétiek na­gyobb áldozathozatali készsé­géről árulkodik majd, és a cél- támogatás odaítélésében is kedvező döntés születik az új Parlamentben - várhatóan szep­temberben -, úgy 1995-ben a szennyvízhálózat kiépítése is megkezdődhet. Ellenkező eset­ben sem a tisztítómű, sem a há­lózat nem épülhet meg. Ez azonban csak látszólag lehetne olcsóbb megoldás - fi­gyelmeztet a település jegyzője —, amennyiben ugyanis úgy dönt a tisztiorvosi szogálat, hogy a szippantott szennyvizet Egerbe kell szállítani, a költsé­gek természetesen alaposan megemelkednek. (kühne)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents