Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-29 / 100. szám

6. oldal Horizont 1994. április 29., péntek Paraszti erdőbirtokosságok Hevesben A magyar Országgyűlés utolsó ülésén fogadta el az erdőbir­tokosokról szóló törvényt. Ez nem előzmények nélküli, hiszen a paraszti közös erdőhasználat gyökerei a jobbágyfelszabadí­tásig nyúlnak vissza. Érdemes röviden összefoglalni ennek másfél évszázados Heves megyei hagyományait. Az 1848-as jobbágyfelsza­badítás után a volt úrbéresek földjeit különválasztották az allodiális birtokoktól, de az erdőket és legelőket csak az 1850-es, 1860-as években zajló elkülönítési és tagosítási perek után mérték külön. A szántófölddel ellentétben nem osztották szét a volt úrbéresek között az erdőt és legelőt, ha­nem közös kezelésükben ma­radtak, osztatlanul birtokolták. A XIX. század végétől már Heves megyében is minden fa­luban működött legalább egy szervezet, amely a legelő és az erdő ügyeit intézte. Ezt sokfé­leképpen nevezték, például Félsötárkányban volt úrbéres gazdaközösség, Bodonyban, Recsken volt úrbéres birtokos­ság, Mikófalván, Egerbocson pedig közbirtokosságként em­legették. Az egykori zsellérek néhány faluban külön közbir­tokosságot alakítottak. J Az erdő a közbirtokosság tulajdonában volt, de az 1879. évi XXXI. te., majd az 1898. évi XIX. te. a közös erdőket állami kezelés alá helyezte. Erre azért is szükség volt, mert az erdőt legelőnek használva az állatok sok kárt tettek benne, másrészt a kivágott fák pótlásával nem sokat törődtek. Ezután az erdők szakszerű ke­zeléséről az erdőbirtokosok­nak kellett gondoskodniuk az állami erdőfelügyelőségek el­lenőrzése mellett. A közbirtokosságok szerve­zeti felépítését és működését központi rendeletek szabályoz­ták, de nagyban befolyásolták a korábbi helyi hagyományok is. így megyénkben példaként álltak az úrbéres közösségek előtt az évszázados múlttal rendelkező nemesi közbirto­kosságok. Ilyenek működtek többek között Besenyőtelken, Ivádon, Mikófalván, Egerbo­cson. Az úrbéresek közbirtokos­sága a falun belül önálló testü­letet alkotott. A közös vagyont és a működést érintő kérdé­sekben a tagok közgyűlése döntött, év közben a vezetőség intézte az ügyeket. A gazda­közösségi elnök, a pénztámok, az erdőgazda mellett választ­mány is volt. Az erdő legfontosabb hasz­nából, a fából a közbirtokos­ság évente juttatott a tagjai­nak. A járási erdőfelügyelősé­gek a vágási ütemterveknek megfelelően engedélyezték az évente kivágható mennyisé­get. Az erdész és a vezetőség tél elején jelölte meg a kivág­ható területet, a nyilast, illetve a beteg, fejlődésben elmaradt fákat. A tagok a fából az erdő­jog alapján részesedtek. Ez eredetileg a legelőjoggal egy­ütt a szántóföldhöz tartozott, és egy-egy gazdának a birtoka után járó erdőterületnek a kö­zösből rá eső eszmei részét je­lentette. A Palócföld falvaiban általában egynyolcad telek, fél fertál föld után kaptak egy jo­got. A gyerekek az erdőjogot a szántófölddel együtt örököl­ték, de századunkra külön is vált és szabadon adhatták-ve- hették. A fát lábon vagy előre ki­vágva, méterbe, illetve ra­kásba halmozva osztották szét az erdőjog alapján a nyílhúzás során. A vezetőség annyi nyi­last, rakást alakított ki, ahány erdőjog összesen volt a falu­ban. A közbirtokossági faosz­táskor már nem nyilat húztak, mint az ősi földközösségi használat idején, hanem szá­mozott cédulát. Ennek azon­ban a legtöbb helyen ugyan­csak nyíl a neve. Ugyanakkor fából készült nyílra is emlé­keznek Bükkszéken és Gyön­gy ösorosziban. A nyílhúzásra a vezetőség annyi papírcédulát készített, ahány erdőjog össze­sen volt a birtokosságban, s minden cédula egy-egy kivá­gandó parcellának, illetve ra­kás vagy méter fának felelt meg. Általában mindenki maga húzta ki a parcella vagy rakás számát tartalmazó ösz- szehajtogatott cédulát egy ka­lapból annyiszor, ahány erdő­jog volt. A tagoknak meghatá­rozott időpontig kellett ki­vágni, illetve kiválasztani a nekik jutott fát. Az 1930-as évektől köz­ponti rendelkezések nyomán külön erdőbirtokossági társu­latok alakultak, és a legelőtől külön intézték az erdészeti ügyeket. Az 1945-ös földosz­táskor azonban a hegyvidéki közösségekben, ahol kevés volt a szántóföld, a nagy er­dőkkel rendelkező uradalmak birtokából erdőt juttattak a szegényeknek, nagycsaládo­soknak. Ezeket az erdőket sem osztották szét, hanem a volt úrbéres közbirtokosságokhoz hasonlóan közösen használ­ták. A régi szervezetekből új erdőbirtokosság, új közbirto­kosság elnevezéssel különböz­tették meg, vagy egyszerűen juttatott erdőnek, proletár er­dőnek nevezték. A különféle közbirtokossá­gok Heves megyében is 7 961- 1964 között szűntek meg. Er­dőik egy része 'állami tulaj­donba, más része a termelő- szövetkezetek használatába került. Az Északi-Középhegység területén néhány faluban, így a Heves megyei Szarvaskőn azonban még az utóbbi évek­ben is működött a közbirtokos­ság, ami folyamatosságot je­lent az évszázados hagyo­mány, valamint az új társulási forma között. Petercsák Tivadar Szobatisztaság: ne üssük bele az orrát... Sok gazda fölöttébb büszke szobatiszta kutyusára, ponto­sabban saját idomári teljesít­ményére. Anélkül, hogy babér­jaikat tépázni akarnánk, je­gyezzük meg: az ebek többsége könnyen, gyorsan szobatisztává válik. Persze, ha kölyökkutya kerül a házhoz, az első időben sok bosszúságot okozhat, mert sej­tése sincs arról, hol illik elvé­geznie dolgát, s hol nem. Zö­mük addigi életében csupán kennelt látott - így a lakást is egy kényelmes, nagy kennelnek véli. A zárt falak között tartott kölyköt tehát naponta többször - eleinte legalább hatszor- nyolcszor - ki kell vinni a sza­badba. Méghozzá lehetőleg ak­kor, ha kiadós alvás után. föléb­redt, vagy ha jót evett, játszott. Ha pedig a szabadban elvégezte dolgát, meg kell dicsérni. Ha viszont a lakásba piszkít, a „tett” elkövetésekor - de csak akkor! - büntessük meg. Sem­miképp ne veréssel, hanem fe­nyítéssel, például egy össze­csavart újságpapírral üssünk a fenekére, és szigorú hangon szidjuk meg... Azt a sajnos elterjedt, rossz gyakorlatot ne kövessük, hogy beleverjük az orrát a „névje­gyébe”. A kutya ösztönösen tiszta, lenyalja magát - de más­kor esetleg belenyal mindenféle szemétbe, ürülékbe. Idővel egyébként maga az ál­lat jelzi, hogy sürgős dolga lenne kinn: szaglássza a padlót, az ajtót, izgatottan forgolódik, mintha le akarna guggolni, nyüszít, nyugtalankodik. Ha ezekre a jelekre figyelünk, és kiengedjük a szabadba, a szoba- tisztaság berögződik és termé­szetessé válik. Annál is inkább, mert pél­dául a kutyák esetében a vizelet „elhelyezése” nemcsak egysze­rűen fiziológiai szükséglet, ha­nem ösztönös kommunikációs művelet. Jelzés, amellyel mint­egy értesíti környékbeli társait önmaga létéről. Veress István (Ferenczy Europress) NYARALÁS AZ OLASZ ADRIA-PARTON! Több kilométer hosszú „aranyhomok" és lassan mélyülő tengerpart, sportolási szórakozási lehetőségek. Elhelyezés Bibionén, Jesolóban, Riminiben, Riccionéban apartmanban májustól szeptemberig. Részvételi díj személyenként egy hétre már 2209 Ft-tól. Utazás expresszautóbusszal egy út ára személyenként 2390 Ft-tól. Jelentkezését várjuk irodáinkban és minden IBUSZ-utakat árusító utazási irodában. _______81620/2H M F ANYAKNAPI r VÁSÁR 1994. április 30>án (szombat) a FÜZES SZÖVKER RT. 10. sz. Áruházában Füzesabony, Rákóczi u. 64 82998/1 Hj CIPŐ osztály: minden női cipőre 30% engedmény RUHÁZATI osztály: ői termékre 30% engedmény. 27. sz. KÖNYVESBOLT Füzesabony Arany J. u. 6. könyvekre: 30% engedmény KÖSZÖNJÜK, HA NÁLUNK VÁSÁROL Julia Roberts és Denzel Washington, A Pelikán ügyirat két főszereplője E heti film- és videopremierek A Pelikán ügyirat Darby Shaw (Julia Roberts) te­hetséges joghallgató. Szeminá­riumi dolgozatot ír két idős leg­felsőbb bírósági bíró meggyil­kolásának feltételezett össze­függéseiről. A következtetése merész: egy olajmágnást kever gyanúba, aki az USA elnöké­nek egyik legjelentősebb kam­pánytámogatója... A dosszié kikerül az egyetemről, és pusz­títani kezd: bárki, akivel a dol­gozat folytán kapcsolatba kerül, rövidesen bérgyilkos áldozata lesz. A lány csak egy emberben bízik meg, egy washingtoni új­ságíróban. Profi gyilkosok és titkosszolgálati szervezetek ül­dözik őket... A két ember azon­ban felveszi a harcot a hatalom ellen, az igazság védelmében... A rendező, Alan J. Pakula a fia­tal generáció két népszerű szí­nészét, Julia Robertset és Den­zel Washingtont választotta tár­saivá. A feszesen szerkesztett profi filmet az egri Uránia mozi nézői tekinthetik meg. 99-es paragrafus A 99-es paragrafus kimondja, hogy a háborús veteránok teljes orvosi ellátásra jogosultak, de ha a betegség nem a háborús sé­rülések következménye, akkor a páciens kezelése nem indo­kolt. Ez a törvény első hallásra egyszerre tűnik brutálisnak, an- tihumánusnak és szerfölött rö­hejesnek. Vannak azonban or­vosok, akik nem törődnek bele a „szentírás” megmásíthatat- lanságába, és nyíltan vállalják, hogy gyógyításra esküdtek, nem pedig a törvények szemel­lenzős betartására. Ä katonai és az orvosi fekete humor ritka jó ötvözete ez a film, Ray Liotta és Kiefer Sutherland főszereplé­sével. A M.A.S.H. óta legjobb komédia a 99-es paragrafus. A film műsoros kazettán megta­lálható a Videotop videotéká­ban. Az egri Gárdonyi Géza Színház május havi műsora 2. Hétfő 19.00 Komámasszony, hol a stukker? Stúdió ea., bérl.sz. 3. Kedd 19.00 Komámasszony, hol a stukker? Stúdió ea., bérl.sz. 5. Csütörtök 19.00 Macskajáték Dobó-bérlet 6. Péntek 19.00 Macskajáték (bemutató ea.) Gárdonyi-bérlet 7. Szombat 15.00 Ahogy tetszik Egressy-bérlet 19.00 Ahogy tetszik lllyés-bérlet 9. Hétfő 10.00 Lúdas Matyi Bérletszünet 14.00 Lúdas Matyi Bérletszünet 10. Kedd 19.00 Macskajáték Csokonai-bérlet 19.00 Ember az embertelenségben Stúdió ea., bérl.sz. (Válogatás Ady E. műveiből) Réti Árpád műsora 11. Szerda 15.00 Mária főhadnagy József A.-bérlet 19.00 Mária főhadnagy Madách-bérlet 12. Csütörtök 19.00 Ahogy tetszik Bródy-bérlet 13. Péntek 19.00 New Buda Bérletszünet 20.00 A pulyka (Ifjúsági Ház) Stúdió ea., béri. sz. 14. Szombat 15.00 Mária főhadnagy Egressy-bérlet 19.00 Mária főhadnagy lllyés-bérlet 15. Vasárnap 17.00 Zenés kabaré Bérletszünet 16. Hétfő 19.00 Mária főhadnagy Bérletszünet 17. Kedd 19.00 Ahogy tetszik Radnóti-bérlet 18. Szerda 19.00 Macskajáték Bérletszünet 20. Péntek 19.00 Ahogy tetszik Kelemen-bérlet 21. Szombat 15.00 Mária főhadnagy Remenyik-bérlet 19.00 Mária főhadnagy Hevesi-bérlet 24. Kedd 19.00 Mária főhadnagy Ady-bérlet 25. Szerda 19.00 Mária főhadnagy Németh L.-bérlet 26. Csütörtök 19.00 Ahogy tetszik Dobó-bérlet 28. Szombat 19.00 Macskajáték Bérletszünet 19.00 Komámasszony, hol a stukker? Stúdió ea., béri. sz. 30. Hétfő 16.30 Ahogy tetszik Bornemissza-bérlet 31. Kedd 16.30 Ahogy tetszik Arany János-bérlet Az egri Harlekin Bábszínház májusi műsora 3. Kedd 10 és 14 óra 4. Szerda 10 és 14 óra 5. Csütörtök 10 és 14 óra 6. Péntek 10 óra 11. Szerda 14 óra 12. Csütörtök 10 és 14 óra 13. Péntek 10 óra 15. Vasárnap 10 óra 18. Szerda 14 óra 19. Csütörtök 10 és 14 óra 20. Péntek 10 óra 29. Vasárnap 10 óra Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Nagyapa meg a csillagok Gyermeknapi előadás: Nagyapa meg a csillagok Szereplők a darabból (Fotó: Szántó)

Next

/
Thumbnails
Contents