Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-12 / 85. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1994. április 12., kedd Egy házaspár - egy művészet Kiviláglik a növények megfestett egyénisége Látószög Diplomáciai piti Jeles államférfink egy másik - a miénknél sokkalta na­gyobb - ország miniszterelnökének nálunk történt pitizését emlegette a minap. Próbálta keresni a jobb kifejezést, de va­lahogy nem sikerült neki - talán így is akarta, ezt találta ha­tásosabbnak, illőbbnek a magyar ajakra - ez akadt nyelvére. Vagy eljutott a vendég füléig a magabiztos, fölényes nyi­latkozat, vagy sem - jó néhány hallgató bizonyára legalább valamelyest megütközött a diplomáciában meglehetősen szokatlan megjegyzésen. Meglepetésnek talán már nem ta­lálta, hiszen az utóbbi időkben lehetett éppen elég más al­kalma is hasonló fogalmazással találkoznia idehaza. Ügyet sem kellene rá vetni. Valami azonban újra meg újra mégis elgondolkodtatja, megbotránkoztatja a jobb érzésű, a józa­nabb embert. Divat-e, vagy holmi velünk született, s mostanában kivált­képpen előnyomuló ostoba gőg, ami a szavakat némelyek­nek oly gyakran diktálja - nem tudom. Nem is értem, s való­színűleg soha sem fogom megérteni. A másik leszólása, leki­csinylése valójában mindig távol állt tőlem. S ha néha gyar­lóságomban meg is feledkeztem erről, szélesebb körben azért sohasem mutattam az ellenkezőjét. Magamat érezném pitinek, ha olyasfélére nyitnám a szá­mat, ami mást bánthat, sérthet. Derék politikusunkat - aki egyébként többgyermekes, keresztyén igaz magyar ember - kevésbé tartja vissza a jólneveltség, a nemzetközi diplomáci­ában kötelezőnek is számító illem. Szemrebbenés nélkül mondja a magáét akkor is, ha azt legfeljebb egy szűkebb körben várják tőle, tartják manapság természetesnek. Akár oktalan fölényeskedés, akár csupán valamiféle gye­rekes káröröm ítéli pitizésnek egy nagy ország miniszterel­nökének hivatalos tárgyalásait, erről vagy arról egy kis, mondható parányi és igencsak szegényke nemzet birtokán, nevetséges is, nemcsak tiszteletlenség a vendég iránt. A ma­gas rangú személyiségnek ugyanis bármennyi odahaza a gondja, nálunk azért valószínűleg még nem kényszerül piti-. zésre, amikor tiszteletét teszi. Merem remélni, hogy azért jegyzékváltás nem lesz a do­logból, s a vendég inkább kedvesebb, szebb élményei között őrzi majd magyarországi látogatásának emlékét. Amiben pe­dig megállapodtak, abból természetesen mi is profitálunk, ta­lán többet is, mint a „pitiző” hazája. Ránk is férne, nagyon elkelne számunkra, hogy nyerjünk a dolgon, legalább ezután, a továbbiakban tényleg hasznos le­gyen a régi kapcsolat. S a többi hasonló is, amire ugyan em­lékezni sem akartunk, de - az élet bizonyítja - szükségünk van még jó.darabig, vagy annál is tovább. Gyóni Gyula A pocakosok országa vagyunk Ez csak kis súlytöbblet - avagy elhíztunk? Egy a kiállított művek közül. A címe: Fa Hosszú évek óta miénk a kétes dicsőség, hogy kilóink számát tekintve a világ élvonalába tar­tozunk, s a túlsúlyosak országa vagyunk. A képzeletbeli nagy mérleg nyelve azonban nem mozdul - pedig az orvosi tapasztalatok szerint a normálisnál 10 száza­lékkal nagyobb súly már az egészség rovására megy. A 15 százalékos súlytöbblet, azaz az elhízás pedig súlyos veszélyezte­tettséget jelent, csökkenti a vár­ható élettartamot. Az önellenőr­zéshez tudni kell: a normális testsúlyt úgy számíthatjuk ki, hogy testmagasságunk mérő­számából levonunk százat. Aki tehát 170 centi magas, annak normális testsúlya (170-100) 70 kiló. Ez természetesen bizonyos mértékig módosulhat: nők és fi­atalok valamivel kevesebbet, idősebbek és férfiak valamivel többet nyomhatnak. Az ideális testsúly a normális súly 10 százalékkal csökkentett értéke, vagyis az előző példa szerint (70-7) 63 kiló. Ennek alapján mind a nők, mind a férfiak pontosan kiol­vashatják, hogy életkoruktól és magasságuktól függően mennyi az ideálisnak nevezhető testsú­lyuk. S eldönthetjük: csak egyszerű súlyfeleslegünk van-e, avagy elhíztunk...? Az egri Gárdonyi Géza Szín­házban, annak is emeleti elő­csarnokában, a közeledő tavasz hírére kiállították Lunczer Anikó és Németh András színes linómetszeteit: összesen tizen­hatot, nyolcat innen, nyolcat meg onnan. A tárlat anyagát a „Növényportrék” elnevezéssel illették. Ezzel az utóbbi mondatban használt „illették” állítmánnyal azt szándékoztam kifejezni, itt nem egyszerűen arról van szó, hogy egy művészpár kirakja a paravánokra a becsesnek tartott műveket, nem, itt sokkal több­ről van szó. Itt, ez a két ember, a férj és feleség hihetetlen dol­gokról győz meg bennünket. Ok, akik fittyet hánynak a kor­szerűségnek, az üzletre-menés- nek - ki vesz ma színes linót, ilyen témakörrel, amikor a fi­nom munkának, a lehellet-szerű szépségnek még az árnyékát is üldözik, eltüntetik azok, akik a köznapi műkereskedelmet irá­nyítják. Ők tehát dolgoznak: al­kotásaik meggyőzően hatnak, raffinált módszerrel megte­remtve az illúziót, mintha ele­ven virágokat, növényeket ven­nénk szemügyre. Mennyi böl­csesség, elemzés, lemondás, egyeztetés akadályát vették ők, ketten, az asszony meg a férje a szeretetnek, a szerelemnek és az egybehangolódásnak hány fázi­sán, hány buktatóján estek át és hanyatt, míg eljutottak odáig, hogy az egyik is, a másik is, de jól megkülönböztethetően mondja a magáét a virágokról: Zarándokhely lett Az Uffizi Galéria Kilenc hónappal azután, hogy egy autóbomba súlyosan meg­rongálta az Uffizi Galériát, a minap újra megnyílt a nagykö­zönség számára a világhírű fi­renzei múzeum Michelangelo- terme, amelyet elsőnek állítot­tak helyre a kárt szenvedett he­lyiségek közül - jelentette az AP amerikai hírügynökség. Az újranyitás napján nagy tömegek keresték fel a termet, hogy gyönyörködjenek Miche­langelo Szent Családjában és Raphael Cardellinói Madonná­jában. A Michelangelo-festmény nem sérült meg a robbanás kö­vetkeztében, hála a vastag üvegnek, amely a páratlan re­mekművet védte. Hasonlóképpen sértetlen ma­radt Raphael világhírű Madon­nája is. (MTI) Lunczer Anikó a napraforgók jellemrajzát vázolja fel, a Termő zsoltináét - ugyan mi­fene lehet ez a dudva, virág, vagy haszonnövény? idekí­nálja nekünk a díszmák szépsé­gét, rávetíti portréira az évszá­zadokat, emlékeztetve napra­forgóival van Gogh-ra, felfogja, hogy a természet is tud ikeba- názni, azaz japán módra virág­csokrot komi, akár egy zsom- békon. Németh András fákat, fenyő­ket, ezeket a kifejezetten férfias témákat közelíti meg, aztán ő is mellbevág minket egy Kro- ton-nal - ismerjük mi a herbári- ákat? -, de gyönyörűségesen tölt el a Pipacs bennünket, aho­gyan piroslik, vörösük - melyik is a megfelelő szó? A Begónia nála is méltóságteljes, és ha már a növények hazáját is meg kell idéznie, idemellékli egy lap ere­jéig a Holtágat, ahol a nedves talajból annyi szépség képes ki­hajtani a fényre, a világba, a természetbarátok felvidítására. A Lunczer meg a Németh azt állítja, hogy ők a növényekről, meg a virágokról, meg a komor fákról alkottak portrékat. Mi meg azt hisszük, hogy ez két, szerelemben és egy életre egy- gyéfonódásban szenvedő mű­vész”, Philemon és Baucis, Daphnisz és Klóé kitárulkoz­nak: a hangulati hullámzástól és sok minden egyébtől függően, vagy mindentől függetlenül ki­fejtik azt a titokzatos tartalmat, ami bennük van. Ha ugyanis egybeolvassuk Jogi, közgazdasági és statiszti­kai szakemberek átfogó tanul­mányt készítettek arról, hogy miként alakultak a rendszervál­tás óta a nyugdíjasok életkö­rülményei.- Felemás és elgondolkodtató a kép, amely a mögöttünk levő három esztendő adataiból kiraj­zolódik, s felemás az idős gene­ráció közérzete és hangulata is - mondja dr. Mosóczy Róbert gazdaságpolitikus. Megnyug­vást hozott például, hogy tör­vény biztosítja a járadékok nettó keresetekkel azonos mérvű emelkedését. De az már nem, hogy egyes, roppant ala­csony nyugdíjakat - a minden­kori legkisebb emelés összegé­nek meghatározásával - az átla­gosnál jobban emeltek. A nyugdíj ugyanis munkával, já­radékfizetéssel szerzett jog - a kevés szolgálati idővel rendel­kezők, a rokkantak csekély já­radékát tehát a szociális támo­gatásra rendelkezésre álló mindazt, amit látunk, a színek, a vonalak egymásra rímeléséből, a felvett és kinyilvánított har­móniákból nemcsak a levelek, a szirmok, a szárak, a derekak, az egész lélegző-színes valóság il­lata születik meg nekünk a kora tavaszi délutánban, amikor is­merkedünk ezzel a lelki és mű­pénzből kellene fedezni. Komoly mérlegelést érde­melnek az életkörülmények alakulását érzékeltető adatok is. Az 1989-es évet bázisnak te­kintve három év alatt a fogyasz­tói árak 257, a nettó átlagkere­setek 206, a nyugdíjak 188 szá­zalékkal emelkedtek; a reálbé­rek tehát 20, a reálnyugdíjak 27 százalékkal csökkentek. Tegyük hozzá: zömmel azok az árucik­kek, szolgáltatások drágultak, amelyek az időseket érintik. A különféle reformok közül elsősorban az egészségügyi, il­letőleg az üdüléssel kapcsolatos változtatások érintették hátrá­nyoson a nyugdíjasokat. A gyógyszeráremelés, a SZOT-üdülés felszámolása, a vállalati üdülők megszűnése - mind főként az ő helyzetüket rontotta. Az idős, elesett emberek ko­rábban több csatornán át - volt munkahelyük, a szakszervezet, a tanács révén - juthattak, gyak­vészi tartománnyal, hanem örü­lünk annak is, hogy a művész kitárulkozó ember, mindent, a leglényegig el akar és el tud mondani-mesélni önmagáról. És ez a mi hasznunk, túl a mű­vészi formán. Farkas András ran személyes kérés nélkül is támogatáshoz. Mára e csatornák minimálisra szűkültek; törvény szabályozza, hogy milyen jöve­delmi szint fölött lehet segélyért folyamodni. Az idős szegények azonban nem szívesen kérnek... A víz, a gáz, a villany, a fűtés központi támogatásának foko­zatos leépítését nem ellensú­lyozza, hogy a szociális törvény alapján lakásfenntartási támo­gatás igényelhető. A 70-en felüliek kedvezmé­nyei - az ingyenes utazás, a tv-előfizetés alóli mentesség - egyértelműen könnyítik az eg­zisztenciális terheket. A jelen­legi helyzet ismeretében azon­ban úgy látjuk: indokolt lenne az e kedvezményekre jogosító korhatárt 65 évre csökkentem. Mint dr. Mosóczy Róbert el­mondta, az elemző tanulmányt a Nyugdíjas Kamara megküldi majd az Országgyűlés, a kor­mány, a népjóléti tárca illetéke­seinek. Három év alatt - mínusz 27 százalék A nyugdíjasok helyzetének alakulása A Sütő-dráma fájdalmas kudarca A Nemzeti előadásáról Sütő András az egyik legegye­temesebben gondolkodó, nem­zeti értékű művész. Magától ér­tetődik tehát, hogy minden mű­vének a megjelenése nagy fi­gyelmet kelt a magyar közgon­dolkodásban. Régóta készül, s többször nekikezdett Az ugató madár című drámájának, mely­nek a Gyulai Várszínházban volt az ősbemutatója, most pe­dig a Nemzeti tűzte műsorára. Sütőnek egész életét a magyar­ság megmaradásának eszméje hatja át. s ez a felelősség jel­lemzi új művét is. A helyszín: Erdély, az idő­pont pedig az 1849-es bukás utáni néhány év: Marosvásár­hely magistratusa az osztrák szuronyok árnyékában apró megalkuvások sorát követi el, hogy megmentse legtehetsége­sebb polgárát, az ezermester Bodor Pétert. Nem veszik azonban észre, hogy mennyire az életükkel játszanak. Minden lépésüket figyelik, bár ők meg vannak győződve - naiv módon - arról, hogy átvágják a meg­szálló osztrákokat. Tragikomi­kus módon hencegnek, s köz­ben napjaik meg vannak szám­lálva. Magyaros fifikával segí­tik Bodor Péter kiszabadítását a börtönből, megalázkodnak az osztrákok előtt, a hatalom ra­vaszsága azonban felülmúlja az övékét. így vár tehát nemcsak Bodorra, hanem rájuk is - halál. Sütő kristálytiszta és meg­szenvedett gondolatai azonban nem állnak össze vérbeli drá­mává. Igazi esszé ez a darab, amit csak egy nagyszerű szín­padi megvalósítás tudott volna élményre magasítani. Mindez azonban nem követ­kezett be a Nemzetiben. Sík Fe­renc rendezése megmaradt a közhellyé silányított magyar­ság-motívumok szintjén. Indok nélkül lobogtak a piros-fe- hér-zöld zászlók, ropták az er­délyi néptáncokat, szólt a ci­gányzenekar. A felszín magával ragadhatta a nézőt, de maga a dráma - nem! Mivel a konflik­tusokat itt alig lehetett elját­szani, a színészek fáradtan, ed­digi szerepjátszásuk szintjén működtek. Koncz Gábornak kellett volna megjeleníteni a zseniális Bodor Pétert. Nem voltak azon­ban eszközei a bemutatására, végig megmaradt Koncz Gá­bornak, aki most éppen egy er­délyi hőst játszik. Varga Mária alakította a szerelmes asszonyt, aki a darab elején megmenti kedvesét. A többi szereplő ki­emeli a vonzó nőiességét, ami­kor azonban megszólal, az illú­zió to vaszáll. Értő dramaturg aktív jelen­léte hiányzik ebből az előadás­ból. Sütő gyönyörű, de alig el­játszható mondatzuhatagait rö­vidíteni kellett volna. Ez a da­rab szó szerint így jelent meg a Tiszatájban. Sajnos a Nemzeti Színház a mű gyengéit nem el­tüntette, hanem felerősítette a létrejött előadásban. A kudarc elszomorító, mert rólunk, ma­gyarokról szól Sütő műve, de csak ez az értékét nem határoz­hatja meg. Lényegében egy közepes színdarab meglepően gyenge bemutatója tekinthető meg a Nemzetiben. A közönség pedig szavaz - a hiányával: mindösz- sze negyedház volt. Hernádi Ferenc ÉRETTSÉGIZŐK! Igényes, kétéves, nappali képzés - keresett, megbecsült hivatás. Kollégiumra lehetőség. Idegen nyelvi Titkárnőképző Magániskola, 1199 Bp. Rozsnyai u. 3 Tel/Fax: 149-8300, 115-1747. 31033/1H taxival kényelmesen, telefonhívásra ingyenesen. mWCJUS 28-JÓ£ 3x 90BBM MZ. Hfi fi SfiS UJJ mmfinwmmfiji JfitlKOf! 1x: Itt mindig olcsóbban tankolhat! Gázolaj: 59 Ft/I 92 benzin: 74 Ft/I 2x: INDUL A TÖRZSVÁSÁRLÓ­AKCIÓ további kedvezménnyel. Kérje a törzsvásárló-kártyát! 3x: Törzsvásárlóink között értékes ajándékokat sorsolunk ki! Részletesebb információ a helyszínen! ífittAtuftja minőstMU ÁntUttK fii Öltök UOLCjAlfilMAtV igét. Sas út 91. (Tanép-udvar) nyitva: 1-11, S*0: 79890

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents