Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
4 AZ OLVASÓK FÓRUMA HÍRLAP, 1994. március 9., szerda j Válaszol az illetékes Tengizről — pontosabban A Heves Megyei Hírlap 1994. február 12-13., szombat-vasárnapi számában — amely szombaton jelent meg — Tengizre, magyar...(?!) címmel cikket jelentetett meg Pataky Dezső tollából, amelyben cégünk, az Izot- herm Kft. került megnevezésre, mint egyetlen cég, amely tengizi munkával kapcsolatosan működött közre, „tartott toborzót”. A pontosság kedvéért — s mivel a cikk írója (sajnos) írása megjelenegheése előtt elfelejtett minket is megkérdezni — ezúton vagyunk kénytelenek a cikk különböző pontatlanságaira és a valóságot enyhén szólva elferdítő, a cégünkre nézve hátrányos tartalmú megállapításaira reflektálni. Elöljáróban annyit, hogy Ten- gizben — az elmúlt évektől teljesen eltérő módon — kizárólagos amerikai tulajdonban épülnek olajfinomítók, amelyek fölépítésében közreműködnek több magyar cég által ott foglalkoztatott dolgozók, akik közül néhányat (hiszen mintegy 3500-an dolgoznak kint) a mi kft.-nk utaztatott ki. A közismert olajvállalatokból álló amerikai cég a legmesszebbmenőkig ügyel a dolgozókat védő előírások betartására, és — ennek megfelelően — a fővállalkozó illetve alvállalkozó magyar cégek is ehhez tartják magukat, hiszen a már hivatkozott amerikai cég azok betartását ellenőrzi. Nem felel meg a valóságnak a havi 200 kötelező túlóra, hiszen a munkaszerződés szerint is ilyen mértékű túlórára éves viszonylatban van lehetőség, de általában ez sincs kihasználva. A keresetről adott információ sem pontos, mivel a cikk írója elfelejtkezik arról (vagy nem kapott ő sem pontos tájékoztatást), miszerint a dolgozók teljes ellátásban részesülnek, és ezen túl a megmaradó átlagórabérük 2 dollár 80 cent körijl van. Ezen felül Magyarországon további 12.000 forint havi bért is kapnak. Az ellátás — mint ahogyan ezt a dolgozók is visszaigazolták — a lehető legjobb, a bőséges étkezésen túl korlátlanul áll rendelkezésre a munkahelyen védőital. Folyamatos kapcsolatban vannak hazánkkal, ami megnyilvánul abban is, hogy — a rádióadáson kívül — napi pontossággal VHS kazettán juttatják ki számukra a televízióból felvett fontosabb híreket, eseményeket. A dolgozók légkondicionált szobákban laknak, szabadidejükben lehetőségük van olvasni, tv-t nézni, diszkót látogatni, stb. Természetesen — a cikkel ellentétben — nem gázálarcban dolgoznak, hanem — a munka- védelmi szabályoknak megfelelően, épp a munka jellegére tekintettel — minden dolgozónál van gázálarc, gázriadó elrendelésének esetére. Erre eddig nem került sor, a munkaterület biztonságos. Hozzzátartozik az igazsághoz, hogy — a munkajellegének megfelelően — nagyon komolyan veszik azt, hogy ittas dolgozó nem vehet részt a munkában, ilyen esetekben haladéktalanul felbontják vele a szerződést. Arra vonatkozóan, hogy ki mikor jöhet haza, a korszerű technikának megfelelően, teljesen objektív szabályok az irányadók. Előírás szerint 3 hónap munka után egy hónap itthontart ózkodás jár a dolgozónak, ami számítógépes nyilvántartás alapján — a részrehajlás teljes kizárásával — történik. Mint jeleztük, több nagy magyar cég végzi kint a munkát, amiben csak kismértékben működik közre a kft.-nk. Cégünk részéről nem tartózkodik kint senki, a munkát nem mi irányítjuk, így a cikkben leírtak félreértésre adnak okot. Helyesnek tartottuk volna, ha minket is megkérdeznek — vagy akár a többi érintett céget is — a cikk megírása előtt, valamint más dolgozókat is a cikkben megnevezett személyen kívül. Komlós György ügyvezető Küldjön egy fotót! A tizedik sítábor a „tízesben” Az egri 10. számú Általános Iskolában az idén volt a tizedik alkalom, hogy Szlovákiában jártak a diákok sítáborban. 1987-ben utaztak először, s azóta a lelkes tanárok — Fejes Péter, Kertay Sándor, Rajnáné Zsiga Éva és Fejes Adrienn — minden évben többször is útrakelnek egy csapat gyerekkel, s egy hétig a síelés „művészetére” oktatják őket. A legelsőn a bátyám is részt vett, ezen a tizediken pedig én. Kedves Tanárnők és Tanárurak! Kívánok Önöknek még legalább kétszer ennyi sítábort, hogy sok-sok gyerek emlékezhessen a tizes iskolás sítáborra! Papp László Kinek álltak útjában a fák? Vasárnap reggel nyolc órakor pihenésünkből csengetés riasztott föl. Munkásruhába öltözött emberek közölték, hogy csak udvariasságból szólnak, hogy a házunk előtt álló gyönyörű, hatalmas nyárfákat kivágják. Mikor érvelni próbáltunk, hogy a fa szerintünk teljesen egészséges, semmi okát nem látjuk a kivágásának, az egyetlen magyarázatuk az volt, hogy erre nekik utasításuk van. Kétségbeesésünkben a polgármester urat hívtuk fel, aki — becsületére legyen mondva — e korai órában 20 percen belül a helyszínen volt, de csak annyit tudott megállapítani, hogy az illetők tényleg rendelkeztek valami írásos utasítással a fák kivágására. Eltávozása után a munkások nekiláttak a műveletnek. Figyelmeztettük őket, hogy a kivágást és a kivágott fa állagát lefényképezzük. A csoport vezetője élénken tiltakozott, hogy ezzel a munkások „személyi jogait” megsértjük. A fát kivágták (és még további öt, hasonlóan jó állapotban lévő fát a Mocsáry (korábban Úttörő) úton, a fényképek elkészültek, a kivágott törzs egyértelműen mutatta, hogy a fa teljesen egészséges volt, semmilyen üreg, korhadás jele nem volt tapsztalható. Ezek voltak a környék legszebb fái, még a várból is jól láthatók voltak. Az eseménynyel kapcsolatban egy sor kérdés fogalmazódik meg az emberben. Miért nem kaptunk semmi előzetes értesítést az akcióról? Miért pont vasárnap kellett végrehajtani, amikor minden hivatal zárva tart, s a lakosoknak még arra sincs lehetőségük, hogy ellenőrizzék, törvényes tevékenység folyik-e? (Ezt azzal magyarázták, hogy kisebb a forgalom vasárnap, de épp ezért lett volna szükség előzetes értesítésre. Nyilvánvaló, hogy esélyt sem akartak adni, hogy valaki megakadályozza őket ebben a tevékenységben). Ez volt-e a legfontosabb feladata az illető szerveknek? S vajon mennyibe kerülhetett nyolc ember vasárnapi mun- kadija és a daru költsége? Amikor állandóan a város pénzügyi nehézségeiről hallunk, vajon az a legfontosabb feladat, hogy néhány egészséges, gyönyörű fától megszabaduljunk? Ezek voltak a Mocsáry út legszebb fái, siralmas végignézni, hogy a maradék fasor milyen: minden elképzelést nélkülöző, az összevisszaság érzetét keltő látványt nyújt most e rész. Hasonló az Ipolyi utcához, amelyet valamikor mindkét oldalán gyönyörű akácfák szegélyeztek. Ezek lassanként kiszáradtak, kivágták őket, helyükre az egyik oldalon semmit nem telepítettek, a másik oldalon néhány gesztenyefát, amelyek a szűk utcába nem illenek, s minden nagyobb autó beleakad az ágaikba. Úgy tűnik, se a hivatalos szervek, se a lakosság nem értékeli még nálunk kellően a természeti értékeket. Többen tettek olyan megjegyzést, hogy legalább nem kell a lehulló lombot takarítani, meg elég öreg volt már a fa a kivágásra. Ezzel a logikával az Érsekkert többszáz éves platánfáját is kivághatnák az „illetékesek”! Pechükre, az védett! , Abrakovics Endre Iskolások farsangja Az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola tagiskolájában a napokban rendezték meg a farsangi mulatságot. A jelmezes bemutatóról Szahady Levente, Eger, Kiskonda u. 2 szám alatti lakostól kaptuk a fentebb látható képet. WHO — EURO-mozgalom Egy program az „egészséges kórházért” Mint az már évek óta ismeretes, még a leggazdagabb országok egészségügyi szolgálatai sem képesek önmagukban a lakosság egészségi állapotának helyreállítására, megőrzésére. A modem kor sajnálatosan együtt járt az egészségnek, mint felbecsülhetetlen értéknek a devalválódásával — s minden helyett a pénz, az anyagi javak megszerzése lett a fő cél, akár az egészség és élet elvesztésének árán is. Az ún. posztmodem világkép előtérbe jutásával azonban a természet, a környezet és az egészség is visz- szanyerheti eredeti értékrendjét. Ellenkező esetben a bioszféra pusztulása elkerülhetetlen. Az országok egészségügyi szervezetei elvi és gyakorlati okok miatt kénytelenek lesznek az ún. paradigma váltásra, azaz az egészségpolitikai célok, prioritások megváltoztatására, új egészségvédelmi módszerek, utak keresésére. Ezek egyike a WHO által megindított mozgalom, amely az „Egészséget 2000-re mindenkinek” fő témából vált ki, „Egészség és kórház” címmel, társaként az „Egészséges városok,” „Egészséges iskolák”, stb. témáknak. Az Egészséges kórház, Health Promoting Hospital, HPH lényege, hogy a kórházaknak — szakítva a korábbi, csak kurativ munkával — szükségszerű részt vállalni a kiterjedt egészségvédelmi munkában, növelve kórházi dolgozók, alkalmazottak, a betegek, látogatóik, rokonaik, illetve a környező közösség egészséggel kapcsolatos ismereteit, oktatva őket az egészséges életmóddal, környezettel, táplálkozással, stb. kapcsolatos, nélkülözhetetlen tudnivalókra. Szükség van annak megértésére, hogy az egészség nemcsak a betegség hiánya, hanem testi, lelki és szociális jólét is. Mivel a kórház speciális és fontos szerepet játszik a betegellátásban, jó alkalom és lehetőség nyűik itt az egészséges életmód propagálására és az egészséges munkahely megvalósítására. Ilyenképpen a kórház követendő modellként szolgálhat a betegek és hozzátartozóik számára. Képessé kell tenni a dolgozókat és betegeket az egészségüket elősegítő tényezők, lehetőségek megismerésére, kontrolljára, motiválni kell őket az elfogadott igazságok követésére, megvalósítására. Intézetünk 1991-ben csatlakozott az WHO „Egészséges kórház” programjához. A feltételeknek megfelelően öt, ún. subproject-et alakítottunk. Létrehoztunk egy héttagú bizottságot, amelynek tagjai: Elnök: prof. dr. Halmos Tamás, koordinátor: dr. Kautzky László. Tagok: dr. Dinnyés Gyuláné, dr. Pataki Géza, Lengyelné Egyed Julianna, Gyurcsáné Kondrát Ilona, Mérőné Nagy Lenke. Minden tag megfelelő részfeladatot lát el kórházi funkciójának megfelelően. Subprojectek: A klubtevékenység diabeteses, alkoholista, asthmas betegek részére, ismereteik növelését célozva. Egészséges étkezés, „reformételek”, növényi tápanyagok ki- terjesztése, a választékbővítés megszervezése. Kórházi fertőzések elleni aktív védelem, hepatitis-B elleni oltás, védőeszközök fertőző anyagokkal kapcsolatban lévő dolgozók számara, köpet, vér és egyéb váladékkal való kontamináció megszüntetése. Káros, mérgező, illetve szennyező környezeti anyagok, hulladékok környezetbarát módon való megsemmisítése, hatékony takarítási, sterilizálási módok bevezetése, stb... A fenti programok több-kevesebb sikerrel már évek óta működnek. Kialakításukban az intézeti dolgozók körében végzett közvélemény-kutatás nagy szerepet játszott. Továbbra is várjuk minden orvos, nővér és más kórházi dolgozó javaslatát, ötletét, pl. a nővérszállók állapotának javításával, a dohányzásmentes kórházzal összefüggésben, amelyekkel tovább fejleszthetnénk az intézet egészségvédelmi kultúráját. Az intézete vezetősége, a Népjóléti Minisztérium és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet elvi és szakmai segítséget és támogatást ad. Úgy tűnik, hogy bizonyos programokhoz szponzorokat is találunk. A programot a WHO felügyeli és ellenőrzi. Eddigi tevékenységünk alapján tagjai lettünk az ún. HPH Pilot Hospital hálózatának — 19 másik európai kórházzal együtt —, amely mindenképpen rangot és tekintélyt jelent intézetünknek. További tervünk, hogy az ország több kórházát is bevonjuk a mozgalomba, és külföldi intézményekkel partneri kapcsolatot építsünk ki, különböző információs csatornák felhasználásával. Dr. Kautzky László HPH-bizottság titkára Orsz. Korányi TBC Intézet Lesz lakossági fórum Még egyszer az egri képviselőkről s a pozícióikról A Hírlapban február 2-án megjelent ifj. Bodó Mihály levele — aki az egri önkormányzati képviselőkről és betöltött pozícióikról írt —, amelyre több reagálást is kaptunk. Maguk a képviselők is válaszoltak lapunk hasábjain e témával kapcsolatban. Úgy véltük: az üggyel kapcsolatos vitát egyelőre lázárjuk, hisz az önkormányzati képviselők is leírták véleményüket. Ezt követően levelet kaptunk Tóth Zoltánná egri lakostól, aki az említett képviselők mellett foglalt állást. Sérelmezte, hogy véleményét nem közöltük; majd a vele folytatott telefonbeszélgetés során megbeszéltük a témát. Nem elégedett meg ennyivel. Az Egri Városi Televízió műsorában elmarasztalóan nyilatkozott a Heves Megyei Hírlapról, Olvasói fórumunkról, mondván: mindenképp nyilvánosságot akar adni véleményének. Tette ezt mindannak ellenére, hogy telefonon megbeszéltük az ügyet, valamint azt, hogy Hám János olvasónk nyilvános fórumot kért általunk a város polgármesterétől. *** Álljon itt most az ő levele és dr. Ringelhann György polgármester válasza: A Heves Megyei Hírlapban megjelent, Bodó Mihály barátom által írt cikkre csak annyit kívánok megjegyezni, hogy az általa leírt zavaros kft.-ügyek már városszerte közszájon forognak, s ez az önkormányzat iránti bizalom megrendülését okozhatja. Ezért a magam, valamint a velünk érző egri polgártársak nevében tisztelettel kérjük a Polgármester urat, hogy nyilvános lakossági fórumon mondhassuk el véleményünket. Különösen az idősebb egriek, akik már a harmincas években is itt laktak, vennék ezt szívesen. (Ezen a fórumon egyúttal — mondjuk a Megyei Művelődési Központban — megbeszélhetnénk a régi Kolping Egylet házának egyházi voltát: a még élők tanúsíthatnák annak egyházi eredetét. így például: dr. Korompai János, aki első polgármestere volt a városnak, dr. Kapor Elemér, Sugár István, Fülöp László üvegesmester, Báder József volt lakatosmester, s szerény személyem, valamint a 212-es Bornemissza cserkészcsapat még elő tagjai. Kérésem tiszteletteljes megismétlésével várjuk a Polgármester úr válaszát. Hám János Eger, A /magyar u. 18. * * * Igen Tisztelt Hám János úr! Kedves János bátyám! Leveledet a Heves Megyei Hírlap olvasói fórumától megkaptam. Jól esik, hogy általam ismert és nagyrabecsült polgárok ajánlják fel véleményüket, tanácsaikat képviselő-testületünknek. A közeljövőben lakossági fórumot tervezünk, amelyre szeretettel meghívunk Benneteket. A fórumnak természetesen publicitást is adunk. Azért választom beszélgetésünknek ezt a formáját, mert szervezeti és működési szabályzatunk erre ad lehetőséget. Természetesen az eredeti célt ezzel is el tudjuk érni. Dr. Ringelhann György polgármester Nem az ELKO javította... A Heves Megyei Hírlap február 19-20-i számának 3. oldalán megjelent, „Javítás után kigyulladt a TV” című, fotós tudósítással kapcsolatban szeretnénk az alábbi kiegészítést közzétenni. A tudósítás az eseményt közvetlen kiváltó ok és a javításért felelős személy vagy szervezet megnevezése nélkül jelent meg, amely félreértésre adhat okot. Ugyanis televíziójavítással kapcsolatban az ELKO ELEKTROSZERVIZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re gondolnak, mint a legközismertebb, szerviztevékenységet végző cégre. Épp ezért szeretnénk közölni, hogy a tudósításban szereplő televízió szakszerűtlen javítását nem az ELKO Kft., vagy régebbi nevén az egri piac téri Gelka Szerviz dolgozói végezték. Ónodi Gyula ügyvezető igazgató
