Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

HÍRLAP, 1994. március 9., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Dr. Kónya Imre Feldebrón és Kálban Március 14-én, nemzeti ünne­pünk előnapján Feldebrőre és Kálba látogat dr. Kónya Imre belügyminiszter. Délben Fel- debrőn találkozik a Tárná menti hét település polgármestereivel, ismerkedik a mikrokörzet gond­jaival, majd délután 16 órakor Kálban, a'48-as emlékműnél tart ünnepi beszédet. Fórum a munkanélküliségről és a szociális kérdésekről A fenti címmel rendeznek fó­rumot március 10-én, csütörtö­kön a Füzesabonyi Polgármeste­ri Hivatal tanácskozótermében. Az eseményen jelen lesz dr. Tóth Tihamér, a Munkaügyi Miniszté­rium politikai államtitkára, dr. Pásztor József polgármester és Szajlai Csaba önkormányzati képviselő. Az érdeklődők a fog­lalkoztatáspolitikáról, a város munkanélküliségi helyzetéről és egyéb szociális kérdésekről kap­nak tájékoztatást. Emelték a támogatást is Egerfarmos legutóbbi önkor­mányzati ülésén a gyermek- és időskorúak étkeztetési dijairól volt szó. Az áremelkedések miatt ez az összeg 15 százalékkal lett több. A képviselő-testület ezért ügy döntött, hogy ugyanilyen százalékkal megnöveli a hivatal támogatását is. Szőlőtelepítésbe kezdtek A közelmúltban megalakult Hárs-Hegyközség tagjai elhatá­rozták, hogy 12 hektáron meg­kezdik a szőlőtelepítést Aldebrő határában. Az oltványokat az abasári Oltványtermelő Egyesü­lettől szerzik be. A szerződést a szaporítóanyag előállításáról a hét elején írták alá az érintet­tek. Falugyűlés Poroszlón Ma, szerdán 18 órai kezdettel falugyűlésre kerül sor Poroszlón, a művelődési házban. A téma az önkormányzat beszámolója lesz a tavalyi munkáról és az idei ter­vekről. A gyűlésre meghívást kaptak a 6-os számú körzet or­szággyűlési képviselőjelöltjei, akiknek lehetőséget biztosítanak a bemutatkozásra is. Döntés 118 millió forintról A most, legutóbb megtartott sarudi önkormányzati ülésen 118 millió forint idei költségve­tési összeg sorsáról döntöttek a képviselők. A pénz nagy részét a gázprogram megvalósítására és a létesítmények fenntartására for­dítják. Egyszerre három irányban E hét elején egyszerre három nagy munkába kezdtek Kálban a munkások. Hétfőtől indult a vas­út környékének rendezése, a te­lefonhálózat 462 új crossbar-ál­lomásra való bővítése és az új 9 milliós, 150 köbméteres, 50 mé­ter magas víztorony alapozása. Mindhárom feladattal május vé­gére végeznek. Rendőrnap: szeptemberben Füzesabonyban lesz Jó minősítést kaptak a megyei kapitányságtól A megyei munkaértekezlet után megtartotta hasonló jelleggel a múlt évet értékelő értekezletét Füzesabony városi rendőrkapitány­sága is. Az állománygyűlésen részt vett többek között és felszólalt dr. Lantos Bálint r. ezredes, a Heves Megyei Rendőrkapitányság ve­zetője, dr. Konkoly-Thege László, Füzesabony város vezető ügyé­sze. A kapitánysági és a főkapitánysági értékelő jelentés tömören azt állapította meg, hogy a füzesabonyiak feladataikat 1993-ban jő színvonalon hajtották végre. A vezetés egységes, a szakterületek között harmonikus az együttműködés. Ehhez a summás megállapít táshoz fűzött szóbeli kiegészítést a városi rendőrkapitány, dr. Pet- rovits János r. alezredes. Először a bűnügyi munkáról beszélt, fő­leg a személyi feltételekről szólt. Megállapította, hogy ez az osz­tály fiatal, úgynevezett „csikó csapat”. Nagy elszántsággal, el­hivatottsággal hajtják végre fel­adatukat, de a munka minőségé­re jobban oda kell figyelniük. Az idén az átképzősök befejezik ta­nulmányaikat, többen főiskolára is jelentkeztek, ez a beosztásuk­hoz szükséges, de a tanulásra va­ló hivatkozást ájövőben nem fo­gadják el. Technikai helyzetük változatlan, nagyon várják a pol­gármesteri hivataltól beígért gépkocsit, ami mozgékonyságu­kat növelné. A közrendvédelmi tevékeny­ségükről azt állapította meg a ka­pitány, hogy 1992. évhez képest nem változott, fluktuáció figyel­hető meg, ami egyrészt fegyelmi okokra, másrészt családi problé­mákra vezethető vissza. Jelentős előrelépésnek számít, hogy mindössze két fő a kiképzetlen rendőrök száma, de beiskolázá­sukra az intézkedés megtörtént. Feladatuk a jövőben az intézke­dések minőségi javítása, kultu­ráltságának, határozottságának, szakmai ismereteiknek növelése. Nem javult technikai ellátottsá­guk, azonosak a problémáik a többi kapitányságéval; például a gépkocsik túlfutottak, és műsza­ki állapotuk nem megfelelő. A közlekedési osztály — amely nemrég alakult, és zökke­nőmentesen illeszkedett be a szervezetükbe — első alkalom­mal számolhatott be végzett munkájáról. Alapvetően meg­változott a közlekedési helyzet azzal, hogy az M3-as és 33-as út kereszteződésében korszerű jel­zőlámpát helyeztek el, és műkö­dése óta ott halálos baleset nem történt. Azelőtt évente 10 ilyen esetet rögzítettek. Az idén az ügyfeldolgozó munkában és a helyszínrajzok készítésének mi­nőségén kell javulást elérniük. Szólt a kapitány a rendőrőr­sök munkájáról is. Ezt behatá­rolja a létszám, amelyet a jövő­ben növelni kell. A nehézségek ellenére feladataik ellátására al­kalmasak. A kapitányság legki­egyensúlyozottabb szakterületé­nek minősítette az előadó az igazgatásrendészetet. A lakos­sággal közvetlen és jó a kapcso­latuk. Az őrsökön is bevezették ezt az intézkedést, így erősödött a rendőrség munkájának szol­gáltató jellege. Jó lenne, ha az osztály önálló gépkocsival ren­delkezne. Végül a gazdálkodás került te­rítékre. Havi ellátmányuk össze­ge nem változott, nem követte az árváltozásokat, viszont felújítás­ra került a kapitányság épülete, jobb lett az elhelyezésük. A tata­rozás alatt is el tudták látni fel­adataikat. A fentiekhez szóltak hozzá az osztályok vezetői: Budai István, Szabados Zsolt r. főhadnagyok, Hatvan György és Páka Sándor r. századosok, akik elfogadták és reálisnak mondták az értékelő szavakat, majd kiegészítették azt. Elhangzott többek között, hogy az osztályok között jó a kapcsolat, azután további gép­kocsikra volna szükség, mert az okmányvédelmet nehezen tud­ják ellátni. Volt olyan eset, hogy Sarudról Poroszlóra ebédhordó autón vitték át az iratokat. Örö­mükre szolgál: tavaly nem tör­téntvadászbaleset, és 14,5 száza­lékkal csökkent a szabálysértési feljelentések száma. Ugyanak­kor lényegesen megnőtt a pénz­bírságok, valamint a tulajdon el­leni vétségek száma. Ugyancsak a jó kapcsolatokat dicsérte felszólalásában dr. Kon­koly-Thege László, a városi ügyészség vezetője, amely a két szerv között az elmúlt években kialakult. A felderítés sokat ja­vult az indulás óta, de még van hová „előrelépniük”. Itt elsősor­ban a nyomozási időszak elhúzó­dását említette bizonyos ügyek­ben — így például a lopások, ittas vezetés, szabálysértési eljárások­ban —, amelyet a jövőben feltét­lenül gyorsítaniuk kell a rend őreinek. Dr. Lantos Bálint r. ezredes, a megyei rendőrkapitányság veze­tője értékelő felszólalásában — a jó minősítés mellett — azt is meg­említette, hogy a körzetben je­lentősen csökkent a bűncselek­mények száma a megyei átlaghoz képest, kedvezően alakult a fel­derítések száma, s így a kapi­tányság a megyei rangsorban ki­vívta magának a második „he­lyezés” jogát. Sok más egyéb tényekre is fel­hívta, a figyelmét a jelenlévők­nek. így például arra, hogy az új rendőrségi szabályzat a rend­őrállomásokat nem ismeri majd el, sorsukról időben gondoskod­ni kell, mint a többi uj szabályzat életbeléptetéséről is. A megyé­ből a jövőben csak a megyei fő­kapitány engedélyezi az athelye- zettek késedelmét, a vezetőknek jobban kell reagálniuk beosztott­jaik mindennapi gondjaira, problémáira. Tavaly különböző okok miatt 10 ezer nap szolgálati idő esett ki a megyében a rendőr­ségi munkából, amit javítani szükséges, hiszen ebben az esz­tendőben számítani kell a kábí­tószerek gyakoribb feltűnésére és a kiskorúak sérelmére elköve­tett bűnök sűrűsödésére. Nem véletlen, hogy a rendőrség 1994- et a külterület és a családok évé­nek tekinti. Igaz, ez az esztendő a választások ideje is lesz, de „há­zon belüli” pártmunka most sem lehetséges, csak a munka. Végül köszönetét mondott a megyeben lévő önkormányza­toknak a támogatásukért, és tü­relmüket is kérte — az átmeneti állapotokat figyelembe véve — a még meglévő nehézségek felszá­molásához. Bejelentette, hogy ez év szeptember 19-én Füzes­abonyban rendezik meg a rend­őrnapot, majd dicséretben és ju­talomban részesítette eredmé­nyes munkájukért Fülep Csabax. zászlóst és Vers József r. őrmes­tert. Fazekas István Aldebrői tanfolyamok A földek szétosztása és egyéni megművelése különböző kihívá­sok elé állítja tulajdonosát. Álta­lában univerzális tudást igényel. Nemcsak a traktort és vetőgepet kell irányítania a földművelő­nek, de értenie kell a műtrágyák, vegyszerek, permetlevek szak­szerű elkészítéséhez, illetve al­kalmazásához is, hogy még vé­letlenül sem ártson vele a veté­seknek, a növényeknek és ter­mészetesen önmagának sem. Ennek felismerése mellett úgynevezett „zöldkönyves tan­folyamokat” szerveznek, hozzá­értő szakemberek segítsége mel­lett. Legutóbb Aldebrőn tartot­tak ilyen, több héten át intenzí­ven folyó tanfolyamot Szendrei Lászlónak, az egri Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás szakfelügyelőjének irányítása mellett. A 80 órás tanfolyam vé­gén 26-an tettek vizsgát. A gaz­dakör szervezésében a hallgatók „korlátozott forgalmú növény­védő szerek” felhasználására kaptak igazolást, azaz a bizonyít­vány feljogosítja valamennyiü- ket arra, hogy e szereket felvásá­rolhatják és alkalmazhatják is. A tanfolyam sikeres lebonyolítását a helyi ónkormányzat is támogatta: helyet adott és területet biztosított a foglalkozások megtartásához. Farkas László polgármester elmondta, hogy most 21 fővel in­dult munkanélkülieknek mező- gazdasági vállalkozó tanfolyam. A résztvevők elsajátítják a nö­vénytermesztés és állattenyész­tés tudnivalóit, a gépészetet, a traktor- és erogépvezetést, amelyről jogosítványt is kapnak. A képzést intenzív szinten hat hónapos lesz, az ÉRÁK támoga­tása mellett. Kolozsvárról — Mezőtárkányba A gyerekkori álom teljesült Az elmúlt év novemberében Mezőtárkányban, a polgármes­teri hivatal dísztermében ünne­pélyes keretek között két házas­pár tette le az állampolgári esküt. A Mészáros családból a felesé­get találom otthon, s őt faggatom az addig vezető útról. — A Maros megyei Szovátán születtem. Később Kolozsvárra kerültünk, iskolába is ott jártam, még akkor volt magyar is. Mire az öcsém elkezdte, megszűnt. Kereskedelmi technikusi okleve­lem van. Gyermekkoromban sok felejthetetlen nyarat töltöttem Magyarországon. Mindig nehéz volt visszamenni, mert csak itt éreztem jól magam. Aztán férj­hez mentem, ám a vágy az áttele- pülésre továbbra is élt bennem. — Miért nem váltotta előbb valóra? — vetem közbe. — 1977-ben lett volna rá elő­ször lehetőség, de a família lebe­szélt bennünket. 1990-ben or­voshoz készültem, de közölték, hogy csak akkor kapunk útleve­let, ha végleg jövünk. Hát jöt­tünk... — Budapesti nagynénink fo­gadott be minket, de igen szűkö­sen fértünk, kicsi volt a lakás. Onnan Szomolyára kerültünk, onnan járt be a férjem — aki föld­mérő technikus — Füzesabony­Mészáros Matild: — Innen már remélem, nem költözünk to­vább ba. Az utazgatás fárasztotta, s végül itt, Mezőtárkányban épít­keztünk. Innen már remélem, nem költözünk tovább. — Hogyan sikerült a beillesz­kedés, miként fogadták önöket? — Semmi gond nem adódott, nagyon rendes emberek élnek itt, különösen sokat segített a helyi vezetés ügyes-bajos dolgaink in­tézésében. Vártunk az állampol­gárság megadására, de nem siet­tettük, addig is itt voltunk, ahová sóvárogtunk. — Járnak-e haza, Kolozsvárra? — Sajnos, csak nagyon ritkán, egy-egy családi eseményre, pe­dig szeretek utazni. Leköt mind­kettőnket a munka. A férjem még hétvégeken is dolgozik, gyakran én is segítek neki. A sa­ját dolgom is egész embert kíván. Vegyeskereskedéssel kezdtem, s magánvállalkozásból kft.-k let­tünk. Emellett ott a háztartás is, ott is kerül mindig teéndő. Kislá­nyunk 13 éves, nagyon jó tanuló, felcseperedett már, de ő is igényli a törődést. — Nem vágynak vissza néha? — Nem. Bár Tárkány körül nincsenek hegyek, de ez nekem már fel sem tűnik. Nálunk a poli­tika nem befolyásolta az átjöve- telt, mi Magyarországon akar­tunk élni. — Maradt-e valaki a rokon­ságból a határ túloldalán? — Igen, édesanyám, bár ő is közelebb költözött, Gyulára kell neki csak átjönni, s a busz Egerig hozza. Fogadalomtételükre eljöttek a férj munkatársai is. E szép pilla­natokat a feleség meg is köny- nyezte. Mint vallja: — Akkor éreztem, hogy vég­leg itthon vagyok, hogy ez a gye­rekkori álom teljesült... (Kirilla) Szalagon a kamilla Fűben, fában orvosság Nincs panasz a Herbáriánál Napjainkban reneszánszát él­jük a gyógynövényeknek, az el­felejtett fűszereknek. Ez örven­detes dolog, az emberek meg­próbálják a természet adta sze­rekkel gyógyítani magukat, s az étkezéshez is előszeretettel hasz­nálják ezeket. Régi ízek, zama­tok támadnak fel újra. A Herbária Rt. 4. Számú Fü­zesabonyi Fióktelepén Gál Fe­re ne né üzemigazgató tájékoztat. — A cég 1967-ben jött létre. Akkor kamilla-, csipke-feldol­gozással kezdtek, de csak bel­földre jutott belőlük. Az elmúlt évben alakultunk át rt.-vé. Ez a folyamat viszonylag zökkenő- mentesen zajlott, azaz számotte­vően nem csökkent a létszám. Csak üzemen belül volt átcso­portosítás. Jelenleg 32-en va­gyunk. Fő profilunk a kamilla, az édeskömény, az ánizsmag osztá­lyozása, csomagolása. A fűszer- növényekből igen jelentős a roz­maring, a szurokfű. Az alap­anyagot a kistermelők hozzák, veíük előszerződést kötünk mór- mályva-virágra, ökörfarkkóróra és festőmályvára. Vetőmagot, termesztési technológiát biztosí­tunk számukra, átvételkor azon­nal fizetünk. A növényeket az ország minden részén termelik, a talaj adottságoktól függően. — Hová szállítanak? — Első a hazai piac. Igen megnőtt az igény, s ezzel együtt a forgalmunk * is. Természetesen eljutunk a külhoni vevőkhöz is. Legnagyobb vásárlóink: Olasz­ország, Ausztria, Németország. Mellettük viszünk a világ min­den tájára. Sokat kémek a gala­gonya virágból, a kamillából, a gyermekláncfűből, a mustár­magból. A telepen működtetünk egy nagyker-raktárt, onnan lát­juk el a gyógyszertári központo­kat, többek között a miskolcit, a szolnokit. De jönnek a Füszér- tek, a kiskereskedők, a magán­patikák, a viszonteladók, s őket is szívesen látjuk. — Az anyagi megbecsülésről még nem ejtettünk szót. — Nem panaszkodhatunk, de hát az fizikai törvény, hogy a hul­lámvölgyet a hegy követi, s mi az utóbbi felé tartunk. Úgy legyen...! (kim) Pozitív a mérleg Feldebrőn Az egykori pápai tizedjegyzékek szerint Feldebrőről már az 1200- as évekből maradtak fenn írásos emlékek. A település még ennél is régebbi történetétjpedig az a monostor reprezentálja, melyet István király korában építettek. Azonban nem feledhető az sení, hogy az egri borvidékhez tartozó környék a debroi hárslevelű révén is világ­szerte ismertté vált. S noha az elmúlt évtizedek igencsak megtépáz­ták a bor becsületét, a helybeli szőlősgazdák mindig ügyeltek arra, hogy a „debrői” zamata á régi maradjon. Lapunk Kelemen József polgármesterrel ezúttal a „híres'' község önkormányzati munkájá­ról készített számvetést. — Mit köszönhet képviselő- testületének és a polgármesteré­nek Feldebrő? — Intézményi szinten önálló óvodával, 8 osztályos általános iskolával, orvosi rendelővel, idő­sek napközi otthonával és pol­gármesteri hivatallal rendelkezik a község — mondja ismertetés­ként. A választások után pedig az első teendők közé tartozott, hogy gyógyszerszobát létesít­sünk, melynek fenntartását az önkormányzat magára vállalta. Ugyanakkor életveszélyes volt a művelődési ház állaga is, s ezt is rendbe hoztuk. Mindemellett az iskolában a legalapvetőbb egész­ségügyi kellékek hiányoztak, amelyeket sikerült pótolni. Javí­tottuk a település útjait is, és át­adtuk a gyerekeknek a játszóte­ret. Bekötésre került a vezetékes áz, s folyamatban van az önerő­ől történő telefonbevezetés. A mérlegünk pozitív. — Ügy hírlik, hogy gyümöl­csöző testvérközösségi kapcsola­tot is kialakítottak. — Igen. 1991. év őszén jutot­tunk egy pályázati lehetőséghez, amelyet az amerikai magyarok hirdettek meg. A Boston kör­nyékiek 14 községből Feldebrőt választották. S ez idáig több mint másfél millió forintos támogatást kaptunk. Természetesen ebben szerepel az angol nyelvtanítás korszerűsítésére szánt összeg is, valamint azon fogyasztási cikkek megvétele, amiket az idősek napközi otthonába vásárolhat­tunk. És az egészségügyi alapel­látáshoz szükséges dolgok anyagköltségét is tudták finan­szírozni. Karácsonykor pedig 50 család részére szoktak ajándéko­kat küldeni. Az említetteken túl jelentős segítséget kaptunk a táj- házunk kialakításában, s a Fel­debrőről szóló kiadványokat is szponzorálták. Erkölcsi támogatásként pedig olyan több száz éves könyvritka­ságokat kaptunk, amelyeket ma mar csak múzeumokban lehet látni. Számukra természetesen rendszeresen elküldjük helyi új­ságunkat is, ezzel is éreztetve, hogy „ők” is feldebrőiek. így hát a Kristoffy Iván által vezetett Né­pünkért es Nemzetünkért Test­vérközösségi Bizottságnak csak köszönni lehet a munkáját. — A közelmúltban egy orszá­gos napilap hasábjain is olvasha­tó volt Feldebrő. — Beneveztünk az Új Ma­gyarország által indított „A mi falunk legyen a legszebb” című S ázatra. S ennek emlékét egy ett őrzi a polgármesteri hiva­talban. E szereplés révén talán többen is olvasták, hogy telepü­lésünk a legvirágosabb. — Milyen társadalmi szerve­zetek működnek itt? — A Népünkért és Nemze­tünkért Testvérközösségi Bizott­ság és Gazdakör, melynek alapí­tásánál dr. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke is segédkezett. Egyébként hivatalosan bejegy­zett pártok nincsenek, szinte csak a választásokon alakulnak csoportok. — Mekkora terhet ró az ön- kormányzatra a munkanélküli­ség, és esetleg tudnak-e ezen az átmeneti állapoton segíteni? Jelenleg 10 fő részesül az önkormányzattól jövedelempót­ló támogatásban, és 10 főt mint közhasznú munkást foglalkozta­tunk. A magunk módján min­dent megteszünk azért, hogy né­hány munkanélkülit tudjunk foglalkoztatni. A vállalkozók ré­szere pedig semmilyen adót nem vetettünk kí. Most folynak tár­gyalások olyan munkáítatókkal, akik több embert is kívánnak al­kalmazni. Szajlai Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents