Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-28 / 73. szám

HÍRLAP, 1994. március 28., hétfő SPORT 9. Szélesre tárult az NB I. kapuja Röplabda Szuper Liga Nagypál nagy napja Ketten is „lógnak” a főiskolások legjobbján, Nagypál Kittyn. A fi­gyelmet ő terelte magára 31 pontjával... (Fotó: Szántó György) Egri TK-Monor 88:80 (44:39) NB Il-és női mérkőzés, Eger, Leányka út, 100 néző. V.: Tol­nai, Vígh. ETK: BRESÁK 12, NAGY­PÁL 31, MAGYAR 14, KISS 7, RIEDLINGER 14. Cs.: CZÚ- DER 6, HERBSTER 4. Edző: Kovács Gyula. Nem kisebb tétje volt a házi­gazdák számára a péntek esti Eg­ri TK — Monor mérkőzésnek, mint — gyakorlatilag — az NB 1-es tagsag megszerzése. Ez ki­derült Kovács Gyula meccs előtti helyzetértékeléséből. Az edző elmondta, hogy az ősszel Mono- ron ugyan 14 ponttal kikaptak, mégis jobban állnak, mint riváli­suk, hiszen nekik ez az egyetlen vereségük, míg a Pest megyei csapatnak már van kettő. Ha a főiskolások nyernek, akkor a még hátralévő három mérkőzé­sen „belefér” nekik még egy ve­reség, akkor is NB I-esek, a Mo­nor viszont gyakorlatilag búcsút mondhat vágyainak. A mérkőzés úgy indult, hogy az egri főiskolások szórták ugyan a kosarakat, ám a figyelmetlen védekezés miatt ők maguk is so­kat kaptak. Már túl a félidő felén mégis sikerült 14 pontos előnyre szert tenni, ami elsősorban Ma­gyar) ó irányításának és Nagypál szenzációs kosárparádéjának volt köszönhető. A főiskolások centerét képtelen volt tartani az ellenfél, ha a palánk alatt hozzá került a labda szinte mérget ve­hettek rá, hogy „gól” lesz belőle. Sajnos, a védekezésben túl heves volt, és hamar összeszedett há­rom személyit. Kovács Gyula —- számítva a rosszabb időkre — le­hozta, aminek viszont az lett az ára, hogy a szünetre öt pontra apadt az előny. A második félidő első percei­ben lendületbejöttek a vendégek, s átvették a vezetést. Nagypál ne­gyedik személyijét is összeszedte, s ekkor komoly veszélyben for­gott a két pont. Szerencsére, min­denkinek a helyén volt a szíve és az esze, és sikerült átvészelni a nehéz perceket, majd újabb 4-5 pontos előnyt szerezni. Á fáradt­ság egyre jobban kiütközött mindkét csapaton, mind több hi­ba csúszott a játékba, s a hajrára az utolsó erőtartalékait is mozgósító vendég együttes két pontra meg­közelítette a házigazdákat. Mar csak néhány másodperc volt hát­ra, amikor a monoriakhoz került a labda, egyik játékosuk a három pontos vonalról — amolyan min­den mindegy alapon — elenged­te... bement! Az állás döntetlen (75:75), következhetett az öt per­ces hosszabbítás, amelynek során megintcsak az igen jó napot kifo­gó Nagypál volt a sztár. Az ő ra­gyogó helyzetfelismeréseivel, ara­nyat érő Kosaraival olyan előny­höz juttatta csapatát, hogy már az sem jelentett semmit, hogy a most már tényleg az utolsó percben ki­pontozódott. Buttinger László Ahol a kosárlabda „terem”... Az utóbbi időben rákaptam a kosárlabdára, pontosabban fogal­mazva visszaszoktam rá. Az sem zavar, hogy ki kell kutyagolni a Le­ányka útra, több lépcsőn felkapaszkodva, mintha az ember egy temp­lomba, misére menne. Az sem idegesít, hogy a főiskola tornatermé­nek nincs egy mégoly szerény lelátója sem, a pálya mentén elhelyezett padokon foglalhat helyet az érdeklődő, és a sötétre pácolt faszerkezet sem ajánlja a csarnokot a bezártságra érzékenyeknek. Mindezt az apró kényelmetlenséget jelentéktelenné teszi, hogy végre igazi hajtós és szép kosárlabdát láthatok a rokonszenves és na­gyon sportszerű főiskolai gárdától, amely rászolgált arra, hogy felke­rüljön az élvonalba. A sportolók, az edző megtették a magukét. Most már azokon a sor, akik szeretik a sportot, a kosárlabdát, és módjuk­ban is áll támogatni. Az elsőosztályú szerepléshez ugyanis elég sok pénz kell, ami még egyelőre nem jött össze. Meg aztán jó lenne őket néha a körcsarnokban is látni — biztosan jóval több lenne a néző —, azért viszont fizetni kell... A megyei kézilabdás rangadón A Sírok „lakott jól” Kövesden Füzesabony—Sírok 21-23 (11-14) NB I/B-s női kézilabda mér­kőzés, Mezőkövesd, 100 néző. V.: Nádasdi, Pesti. FSC: Ács - ATKÁRI 4, Be­ne 5, PÁSZTOR 4, Nagyné Ka­tona Andrea 1, Gál, KOVÁCS 7. Cs.: KóródiB. Edző: AtkáriLa­jos. Sírok: Bálint — Jakab 1, SZE- REDINÉ 6, BÓTÁNÉ 8, Kiss 1, IVÁDY 7, Fekete. Cs.: Stregova. Edző: Molnár Ferenc. Az ősz óta várt pillanat szom­bat délután elérkezett, Mezőkö­vesden újra találkozott megyénk két NB I/B-s női kézilabda csa­pata, a most házigazda Füzesa­bony és a vendég Sirok. A hadi­tervek elkészültek, s ezek lénye­ge az volt, hogy a veszélyesnek tartott embereket, Benét, illetve Bótánét minél jobban kikapcsol­ják a játékból. Erre Bene volt az, aki az abo- nyi gólok sorát megnyitotta. Nem sokáig virgonckodhatott azonban, mert szigorú védőőri­zetet kapott, ám emiatt sem fájt Atkári Lajos feje. A mérkőzés­nek ebben az időszakában ugyanis Kovács nagyon élt a pá­lyán, s az ő, valamint Atkári Ani­ta góljai feledtették az átlövő gyengélkedését. Bőségesen zá­poroztak a gólok, mert a védeke­zésre egyik csapat sem ügyelt kü­lönösebben. A Sirok ekkor még csak futott az eredmény után, de nem sokáig, mert a félidő dere­kán Szerediné szépségdíjas gólja már az ő vezetésüket jelentette, majd újabb találataival a szünetig három góllal ment el a Sirok. A második félidőben új had­rendet választott az Abony. Za­varó emberüket hátravonták, amitől tömörebb lett a védőfa­luk, s ez némi zavart keltett a vendégeknél. Szemlátomást nem tudták mitévők legyenek, s az FSC — jól kihasználva az el­lenfél tétovaságát — egyenlített. Ezek Pásztor percei voltak, aki egyre-másra lőtte góljait, tartotta a lelket csapatában. Már csak ke­vés idő volt hátra a mérkőzésből, amikor Szerediné megkapta har­madik kétperces kiállítását is, amivel kizárták a további játék­ból. Ivády vezetést szerzett a Sí­roknak, a másik oldalon viszont Bálint fejjel védett egy éles szög­ből leadott lövést. Az egyenlítés elmaradt, ellenben Ivády újra betalált, s ezzel el is dőlt a két pont sorsa. Molnár Ferenc: — A második félidő elején megzavart minket az abonyiak szűkebb védkezése, de Ivády ezen a napon ellenáll­hatatlan volt. Gratulálok a lá­nyoknak, ezért a nagyon fontos győzelemért! Atkári Lajos: — Egy-két játé­kosom görcsösségének és gyenge védekezésünknek tulajdonítom a vereséget. A látottak alapján megérdemelten nyert a Sirok. (buttinger) Keményen, de nem durván A mérkőzés előtt többen attól tartottak, hogy eldurvul a mérkőzés, sőt még a botrányba fulladás lehetősége sem tűnt kizártnak. Hál’ is­tennek, semmi ilyesmi nem történt, bár a han­gulat mindvégig feszült volt. Kemény ütközé­sek, és kétperces kiállítások sora jelezte, hogy a két pont mindkét csapatnak nagyon kell, nem beszélve a presztízsről, amit a győzelem jelent. Alattomosságot, nyilvánvaló szándékosságot viszont csak ritkán láthattunk, ami ez esetben már nagy szó. Szerencsére, mindenki mérsé­kelte magát, megálljt tudott parancsolni az in­dulatainak, így sportszerű keretek között ma­radt ez a kemény, de nem durva csata. Bár ez lenne a természetes, mégis köszönet érte játékosoknak, edzőknek egyaránt! Imponáló befejezés Kordax-Eger—Celje 3—1 (5, -11, 4, 7) Szuper Liga női röplabda mérkőzés, Eger, 800 néző. V: Horváth, Zách. Kordax: Czakó, TÍMÁR, Po­pova, FEKETE, BÁRDI, Vojth. Cs:Nemesné. Edző: Kosziba Ist­ván. Celje: KIBIREVA, Sikman, Pihler, TOLMACHEVA, Kis- linger, Adzovic. Edző: Jovic Bo­ro. A hat nemzet legjobbjait tö­mörítő Szuper Liga befejező mérkőzése mindkét csapat szempontjából fontos volt. A há­zigazdák, hogy biztosak legye­nek a negyedik helyezésben, győzelmet kalkuláltak be a Celje elleni meccsre, míg a szlovének­nek is nyerni kellett volna ahhoz, hogy „házon belül” megelőzzék a Maribort, és a hazai bajnokság rájátszását az első helyről kezd­jék. Nem elég, hogy a szezon alatt ha kétszer pályára lépett az a kezdő hatos, amit Kasztba István megálmodott, az utolsó mérkő­zésen is változtatni kellett a csa­paton. Egy hétközi edzésen Nagy Mariann bokája kibicsak­lott — szerencsére csak néhány napos kényszerpihenőről lesz szó —, így helyét Fekete foglalta el. Az első szettben gördüléke­nyebben nem is mehetett volna a játék az egri oldalon. A nyitások egytől-egyig „ültek”, a sánc, élén Feketével, határozottan verte vissza a celjeiek támadásait, Po­pova minden labdát padlóra ütött, de ugyancsak szorgos han­gya módjára serénykedett a há­lónál Czakó is. Egyszóval mind a hat játékos — vagyis Tímárt, Bárdit és Vojth-ot se felejtsük ki a sorból — arról győzte meg a szur­kolókat, hogy remek formában várják a Magyar Kupa folytatást és a play off-ot. A fordulás után mégis defek- tet kapott a Kordax. Villámgyor­san öt ponttal elhúzott a vendég, majd még tovább növelte elő­nyét. Az egrieknél ebben a sza­kaszban a nyitásfogadások okoz­ták a legtöbb gondot, éppen ezért támadásban sem lehetett hatékony a csapat. 13-4-es celjei vezetésnél, amikor már egyértel­műen látszott a játszmavesztés, feltámadt poraiból a Kordax. Az Kordax-nyuszi A lányokat a mérkőzés után meglepetés várta a kör­csarnok tanácskozótermé­ben, ahol minden meccs után „kibeszéli magát” a csapat és a szakvezetés. Tíz csomag so­rakozott az asztalon. Kele­men Iván, a Kordax Rt. el­nök-vezérigazgatója néhány szóban köszöntötte a hölgye­ket, majd a húsvéti „etikettől” eltérően ő adott ajándékot az együttes tagjainak. Igaz, a lo­csolóvers is elmaradt, s mo­mentán hímes tojás sem volt a lányoknál. Ám hamarosan a tavaszi ünnepet idéző illatfel­hő lengte be a termet: naná, hogy mindenki kipróbálta a parfümöket. Eger olyan energiával dolgozott, mint mikor egy lemerült akku­mulátor ismét áramhoz jut. A késői hajrá azonban csak arra volt elegendő, hogy kilenc pon­tos hátrányából faragjon az együttes. A következő két játszmában azonban ismét egy magabiztos, helyenként blillírozó Egert lát­hatott a teltházas publikum. Hiá­ba fogadta mérteni pontossággal Kibireva a szervákat, hiába nyi­tott Tolmachevaúgy, hogy szem­mel alig lehetett követni a labdát, és hiába ütött minden létező helyzetből a celje orosz idegenlé­f 'iósa, az egriek mindenben fö- ülmúlták a szlovéneket. Magas színvonalú, élvezetes, hosszú labdamenetekkel tarkított játsz­mával fejeződött be a találkozó, amely egyben azt jelentette, hogy az Eger megismételte tava­lyi eredményét abban a mezőny­ben, amely az idén egyértelműen erősödött. (budai) Nyilatkozatcsokor Kasziba István: — Remek hangulatú mérkőzésen úgy érzem mesz- szemenőkig kiszolgáltuk közönségünket. Örülök annak, hogy tava­lyi, bravúrnak számító helyezésünket megismételtük, sőt a játszma­arányt tekintve eggyel jobbak vagyunk, mint az elmúlt évben. Bárdi Gyöngyi: — Izgalmas meccs volt, s bár jó csapat a Celje, mi jobbak vagyunk. A lányok nevében is köszönöm a szurkolók biztatá­sát. Dr. Ringelhann György, Eger polgármestere: — Becsülöm a csa­patban, hogy a második szettben oroszlánként küzdöttek, s majdnem megfordították a játszma eredményét. Mondi József, az MRSZ főtitkára: — A Celjének csak akkor volt sansza, amikor a második játszmában az egriek kiengedtek. Látszik a Kordaxon, hogy együtt vannak, s ez Kasziba Pista munkáját dicséri. Dr. Seress Gábor ügyvezető-elnök: — Szebb Szuper Liga befeje­zést el se tudtam volna képzelni. Kelemen Iván, Kordax Rt.: — Nagyon jó mérkőzést láttam. Ez a közönség ilyen csapatot érdemel. Vízilabda OB I. Egy szelet sem maradt a „sajtból” Szeged—ÜVK Eger 7—6 (2-1, 0-2, 3-2, 2-1) OB I-es vízilabda mérkőzés, Szeged, 100 néző. V.: Erdős, dr. Konrád. ÜVK Eger: KÖKÉNY - ÁNCSÁN l, Bundschuh 1, PE­TIK 1, Tóth K. 1, Tóth P., Tűzkő, Papp 1, Dodog 1, Denk. Edző: Pócsik Dénes és Gyulavári Zol­tán. Gól emberelőnyből: 10/2, ill 8/3. Négyméteresből: 1/0, ill 0. Döntő fontosságú mérkőzést vívtak szombaton az ÚVK Eger vízilabdázói Szegeden, hiszen ekkor dőlt el, hogy marad-e még remény a hat közé kerülésre vagy sem. A megszokottnál kissé las­súbb iramban kezdtek az egriek, de miután Kökény két ízben is remekül védte Csapó lövését, felrázódott a csapat. Petik a ne­gyed felénél megszerezte a ven­dégek első gólját, de a házigaz­dák kettővel válaszoltak. A második negyedben is a sze­gediek szerezték meg a labdát a ráúszásnál, de gólt az akcióból nem lőttek, mert Kökény védte Molnár lövését. Ancsán egyenlí­tett, majd Tóth Kálmán fantasz­tikus balkezes gólja hűtötte le a házigazdákat. A harmadik hét percben már az elején növelte előnyét a ven­dég gárda, Bundschuh révén. Kökény kivédett egy négyméte­rest, és Papp találatával már há­rom góllal húzott el az Eger. Ek­kor elérhetőnek látszott a győze­lem, de a hazaiak riadót fújtak, és meg sem álltak Megyeri egyenlí­téséig, ezzel szemben az egri em­berelőny kimaradt. Az utoolsó negyedben még bármerre billnehetett a mérleg nyelve. A bírók megtorlatlanul hagyták az Ancsán elleni soroza­tos szabálytalankodást, míg a szegediek újabb és újabb lehető­ségeket kaptak, amelyek közül egyet Török használt ki. Dodog fontos gólt szerzett ezután, és kö­vetkezhetett az idegszaggató haj­rá. Másfél perc volt még hátra, amikor Tóth Kálmánt kiállítot­ták, s az előnyt Török értékesí­tette. Emberfeletti harc indult az egyenlítésért, de hiába volt min­den igyekezet, erre már kevés­nek bizonyult az idő. Pócsik Dénes:—Úgy érzem, a csapat nagyon jól pólózott, és közel állt ahhoz, hogy pontot szerezzen. Előfordultak ugyan hibák is, de azt sem hallgathatom el, hogy a játékvezetők a szegedi­eknek kedveztek néhány ítéle­tükkel. Pilisy Csenge Ez egy másik játszma Wei Csín Siu és Gyenge Judit szombat délután mondta ki a boldo­gító igent az egri városházán (Fotó: Szántó György) A Magyar Köztársaság törvé­nyei szerint örök hűséget eskü­dött egymásnak szombaton egy kínai fiú és egy magyar lány, az egri Városháza dísztermében. Wei Csin Siu asztaliteniszező, Eger Kiváló Sportolója, öt esz­tendeje került a városba, ahol já­tékával és csapatával már eddig kisebb történelmet írt. Most egy újabb históriát kezd hazájától tá­vol, új honában magyar nyelven mondta ki a boldogító „igent”, hogy házasságra lépjen Gyenge Judittal. A közkedvelt pingpongozó es­küvőjén az egri asztaliteniszsport nagy családja tette tiszteletét, he­lyettesítve szüleit, testvéreit, a messzi otthoniakat. Azok men­tek el nagy számban akik kedve­lik játékát, akik szorítanak az „egri” fiúért. Most ünneplőben feszítettek sokan, és szívük mé­lyén örvendeztek. Meghatottsá­gukban, ha kívül nem is látható­an, de lélekben lecsordulhatott egy-két könnycsepp... Az anyakönyvvezető melegsé­get sugárzó szavai szívet dobog­tattak: —A ranyozza be életeteket az a tudat, hogy egymásnak jót és szépet adhattok. Ajándékozzá­tok meg egymást hűséggel, szere­tettel. Kívánjuk: maradjon meg az új párnak élete végéig, a hétközna­pok nagy mérkőzéseinek viharos játszmái között is ez az esküvői „Cso(cso)dálatos Gyengeség”. (fesztbaum)

Next

/
Thumbnails
Contents