Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
10. HÍRLAP, 1994. március 28., hétfő m All AMI VAí.VOAKiVVOlíMÍ, Hogyan lett a pandamaciból eszkimó? Beszélgetés Szabó Tamás tárca nélküli miniszterrel Áprilistól KRP-kísérlet — Jöhetnek a kisbefektetők Magánosítás részletre és kárpótlási jegyért — Ón a közelmúltban nemegyszer sikerágazatnak nevezte a privatizációt. De mihez képest? Mi a viszonyítási alap? — Nemzetközi privatizációs norma valóban nem létezik, nekünk arra kell törekedni, hogy minél gyorsabban és minél jobban privatizáljunk! Mérhetjük például azt, hogy a környező országokba mennyi működőtőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyorsuló ütemben. — Nem lassult tavaly ez a folyamat? — Csak a hírekben! A valóságban nem. 1990-ben 1 milliárd dollár alatt,91-ben valamivel 1 milliárd fölött,'92-ben 1,5 fölött, - 93-ban már 2,3 milliárd dollár volt a befektetés összege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk A következő egy hónapban várhatóan két társaság értékpapírjait kínálja majd kárpótlási jegy ellenében cserére az Állami Vagyonkezelő Rt. A tervek szerint március 21-étől cserélhető a Mól Rt. 970 millió forint névértékű, 12 százalékos minimális elsőbbségi osztalékra jogosító részvénye. Várakozások mindazonáltal már vannak a piacon: ha a felajánló az eladhatóságot tekinti majd fő szempontnak, úgy minden bizonnyal az 1:1 aránynál jobbat kell megállapítania, himegjelent 7 milliárd dollár körülbelül 350 ezer munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a munkanélküliség — a privatizáció következtében. A magángazdaság ugyanis felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremtésére, akkor nem működne 600 ezernél is több egyéni vállalkozás, és a négy évvel ezelőtti néhány száz után ma nem dolgozna 15 ezer külföldi vegyes vállalat. — Ha már a külföldieket említi, kiárusítják az országot — mint ahogyan sokszor koalíciós partnerek is vádként fogalmazzák —, vagy magunknak termelünk hasznot? — Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagy hogy szén a jelenlegi jegyárak mellett is az ilyen arány nem túl vonzó, 17 százalék alatti — igaz, csökkenő kamatszint esetén is állandó — nettó éves hozamot biztosítana a befektetőnek. A 970 millió forint névértékű csomagot eladni — hacsak intézményi befektető nem rajtol rá — feltehetően csak kedvezőbb cserearány esetén lehetne, elképzelhető lenne például a két kárpótlási jegyért három részvény arány is. Április elejére tervezi az A V Rt. következő nagy kibocsátását, azért veszik a külföldiek a magyar feldolgozóipart, hogy kiszorítsák az alapanyagot a piacról. Mi a valós helyzet? Az, hogy hiába szeretem a Szimfóniát, ha nem tudom eladni Bécsben, Párizsban, vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohány- feldolgozó ipart, eleve versenyt teremtett, tetejébe kisebb nikotintartalmú, Európában is versenyképes, ismert márkanévvel eladható terméket állít elő. A világ így megismerheti a mi termékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók elkezdtek egy hatalmas fejlesztési programot, új technológiát vezettek be, újfajta kultúrákat finanszíroznak a termelők számára, és szakemberek szerint két év múlva kétszeresére nő a dohány- termelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoztatni, akkor több áfa és több személyi jövedelemadó folyik be, vagyis a fogyasztásból nő az állam haszna. De hozhatok másik élelmiszeripari példát is. Fejérben a Pharmalat megvette a székesfehérvári Tejipari Vállalat jelentős részét, és a cég tőkeértékének megfelelő ösz- szeget befektetett, teljesen megújította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosz- szú ideig eltartható tejet és egyebet minden kis faluba, és kiszorította például a holland importot. Magyar ember, magyar tehén teje, magyar munkával, magyar fogyasztót szolgál, és még exportra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürgettek, hogy siessünk a privatizációval, mert kiszorulnak a hazai piacról a Fejér megyeiek miatt. Ugyanez a helyzet a Veszprémben gyártott és nem kifogástalan minőségű Panda Maci fagyival. A gyárat megvette az Unilever, költött rá másfél milliárd forintot, fölvett 300 embert és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja négy gyárából, amiből az egyik a veszprémi. az OTP törzsrészvényeinek cseréjét. A papírból eredetileg az alaptőke 5 százalékának megfelelő, 1150 milliónyi részvényt kívánt felajánlani az ÁV Rt., ám — talán a jegyár láttán is — az igazgatóság végül 10 százalék felajánlása mellett döntött. A 2300 millió forint névértékű OT- törzsrészvénynek még nincs ára. Az ÁV Rt. a megfelelő árazástól függetlenül igyekszik a papírnak rövid távon is likviditást biztosítani, bár a részvény tőzsdei bevezetése idén gyakorlatilag kizárt. Az új privatizációs programban a 18. évet betöltött magyar állampolgárok 100 ezer forintos keretet kapnak, amelyből állami tulajdonú társaságok részvényeit vásárolhatják. A keretet kamatmentesen használják fel a kisbefektetők, ötéves részletfizetéssel. Az első kísérleti szakaszban a Pannónia Hotels, a Global TH, a Pannonplast Műanyagipari és a Soproni Sörgyár Rt. mintegy 4 milliárd forint értékű papírjait ajánlják fel. A forgalmazással az ÖTP Bank Rt.-t bízták meg, amely versenyben nyerte el a feladatot. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezériAz Állami Vagyonügynökség PrivatizációV4/I címmel fényképes katalógust jelentetett meg az ÁVÜ-től megvásárolható társasági tulajdonrészekről. A könyv ágazati bontásban — a mezőgazdaságtól a bányászaton és vendéglátáson át az ingatlanokig — mutatja be az értékesítésre felkínált „termékek” adatait. A negyedévenként megjelenő katalógusba ezúttal az ÁVÜ kínálatában lévő 600-700 társasági tulajdonrészből 130 került. gazgatója bejelentette, hogy a következő szakaszban várhatóan a Matáv, a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszeripari cég részvényeihez lehet hozzájutni a KRP keretében. Az érdeklődők a kárpótlási jegyek részvényekre cserélésével is vásárolhatnak vagyonrészt, ami kétezer forintba kerül. Az eredeti kárpótoltak számára ingyenes a bejelentkezés. Limitálni fogják az egy-egy cég megvásárolható részvényeinek minimális és maximális jegyzési értékét. A nyilvános kibocsátás az azonnali készpénzes fizetésre is módot ad. Fényképeik mellett ezek legfontosabb információi ismerhetők meg a kiadványból. így az ÁVÜ által eladásra kínált tulajdonrész névértéke, a társaság fő jellemzői, tevékenységei, termelési adatai, érdekeltségei, továbbá vagyoni, tulajdonosi és tőkestruktúrája. Akik bővebb információkra kíváncsiak, a katalógusban megtalálják a társaság vezetője, illetve a céggelfoglalkozó ÁVÜ-ügyintéző nevét, telefon- és telefaxszámát is. Állami Vagyonügynökség A privatizációról — külföldnek Az Állami Vagyonügynökség a kis- és középbefektetők nagyobb arányú bevonására faxújság segítségével privatizációs információkat küld Ausztriába, Dél-Né- metországba és Észak-Olaszor- szágba. Az ÁVÜ a Napi Gazdaság Kiadó Kft.-vei közösen teremtette meg a technikai feltételeit annak, hogy a térségbe többezres nagyságrendben jussanak el faxok, melyek magyarországi privatizációs ajánlatokat tartalmaznak. A híreket, ajánlatokat olyan kis- és középvállalatoknak juttatják el, amelyek partnerei lehetnek a privatizálandó magyar vállalatoknak. Minden egyes ajánlatot megkapnak az érintett ágazati, illetve szakmai kamarák, és ez lehetővé teszi, hogy még szélesebb körben terjesszék a magyarországi privatizációs ajánlatokat. A nyár elejéig tartó kísérletben öt-hate- zer faxújság jut el Észak-Olaszországba, Ausztriába és Dél-Né- metországba. A kísérlet költsége nem éri el a hatmillió forintot. ABC a privatizációhoz Dolgozói részvény: Kibocsátására részvénytársaságoknál kerülhet sor. Az rt. alaptőkéjének felemelése mellett az alaptőkén felüli vagyonból lehet dolgozói részvényeket kibocsátani, annak maximum 10 százalékáig. A részvény névre szól, és csak korlátozottan forgalomképes. Eladható, elajándékozható az rt. más dolgozójának, de külső személynek nem. Ha a dolgozó meghal, vagy munkaviszonya megszűnik, az rt.-t vételi jog illeti meg, vagyis ha megveszi, akkor a dolgozó, illetve az örökösei nem juthatnak a részvényhez. A dolgozótól a részvényt forgalmi értéken, de legalább névértéken kell megvenni. A dolgozói részvényt ingyenesen, vagy kedvezményes áron kaphatják meg a dolgozók (az rt. alapszabályától függően). Dolgozói tulajdonszerzés: A kedvezményes vásárlás feltételeit a Vagyonpolitikai Irányelvek tartalmazzák (az Országgyűlés évente hagyja jóvá). Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átalakuló vállalat saját tőkéjének 10 százalékát, illetve a 12 havi bruttó alapbértömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha nem minden dolgozó vesz részt a kedvezményes vásárlásban, akkor arányosítani kell a kedvezmény mértékét a résztvevők és a teljes létszám között. Például: a dolgozók 50 százalékát csak az egész vállalatra jutó kedvezmény 50 százaléka illeti meg. Az ÁVÜ az eladási ár feléig árengedményt és részletfizetési kedvezményt adhat. ÁY Rí.-kínálat: Mól és OTP Fényképes katalógus Az ÁYÜ privatizációs kínálatából Tallózás a lapokból A privatizáció nemcsak eszköz Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos: a devizahátralék 700 millió dollárról 7 milliárd dollárra nőtt (az elmúlt négy évben), 1993-ban 381 cég került magánkézbe, kétmillió ember jutott új tulajdonhoz. A kárpótlási jegyről elmondta, hogy a kormány túl Jonpolitikájától függő érti papír. Ésszerűtlen részvény- á: pótlási jegy átváltási arány megállapításával, vagy korlátozott állami vagyon kínálattal a kárpótlási jegy árfolyama tönkretehető. Az ÁVÜ — mondja — mindent megtesz a kárpótlási ji . széles körű felhasználhatóságáért. (Pesti Hírlap II. 15.) A gazdaság motorja a magánszféra Magyarország lakosságának 10 százaléka az állami vagyon privatizálása, további 10 százalék pedig a kárpótlási eredményként jutott tulajdonhoz — mondta Szabó Tamás tárca nélküli miniszter egy budapesti üzletben tett látogatásakor. A miniszter szerint a régió többi országához képest Magyarország nagy előnye, hogy itt megvoltak a magán- gazdaság csírái. (Új Magyarország II. 15.) Lendületes hazai tulajdonszerzés A magyarországi privatizáció folyamatában egyre több példa bizonyítja, hogy a hazai befektetők képesek eredményesen működtetni a magánosítás útján szerzett vagyont, ugyanakkor a fellendülés és az üzleti sikerek révén munkahelyeket tudnak teremteni az ország lakosságának — mondta Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a Parragh Rt. budapesti, Bajcsy-Zsilinszky úti üzletében. A menedzserek is tulajdonrészhez juthatnak Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa napirendjén szerepel a vállalatfeljavítási célú menedzserszerződés koncepciója. Az új elképzelés célja, hogy a rövid távon eladhatatlan, de reorganizációval versenyképessé és így privatizálhatóvá tehető vállalatok irányítását pályázat útján kiválasztott menedzserekre bízza. Az ily módon nyert vezetők pedig sikerük függvényében tulajdonhoz juthatnak az adott vállalatban. (Magyar Hírlap II. 16.) Zömében magánszemélyek... Megalapították az Első Vidéki Élelmiszeripari Kárpótlási Jegy Befektető Rt-t. A szegedi székhelyű, de zalaegerszegi kirendeltségről irányított társaság törzstőkéje 50,1 millió forint. A társaság célja ÁVÜ-pályázato- kon megjelölt élelmiszeripari cégek privatizációjában részt venni. (Napi Gazdaság II. 15.) Privatizáció, részletfizetéssel Az ÁVÜ célul tűzte ki, hogy a privatizáció mind szélesebb körben legyen elérhető, a potenciális befektetői réteg tájékoztatását fokozni kell. A Privatizációs Füzetek sorozatban a „Privatizáció részletfizetéssel” című kiadványra hívják fel a figyelmet, amely a jogi feltételekről, az üzleti konstrukciókról ad részletes tájékoztatást. (Fejér megye, Fejér megyei Hírlap II. 14.) BóVíteni kell a KRP kínálatát Az Állami Vagyonügynökség Rt. elnökének kinevezett Bakay Árpád elnökhelyettesi posztjára Hajtó Ödön lépett. Az ÁV Rt. a Magyar Villamos Művek Rt. és alrészvénytársasá- gainak 270 milliárd forintos nem szavazó részvénycsomagját kívánja átadni a társadalombiztosításnak, a kárpótlási törvények végrehajtására a szervezet 30-50 milliárd forinttal több vagyont különített el a korábban megállapítottnál. A Richter Gedeon Rt. és a Matáv Rt. állami tulajdonhányadát javasolták 25 plusz egy százalékra csökkenteni. Megkezdődhet az ÁV Rt. holdinggá alakítása. 500 millió forint névértékű Matáv-részvényt kívánnak értékesíteni. (Pesti Hírlap)
