Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

2. VILAGTÜKÖR HÍRLAP, 1994. március 25., péntek Kurtított munkaidő német autógyárakban Stabilizálódott a termelés februárban a német autógyárakban, a Volkswagen cég Audi-részlege azonban tíz százalékkal megkur­títja a munkaidőt - jelentette az AP a német autóipari szövet­ségre hivatkozva. A német autóipar tavaly katasztrofális évet élt meg, a termelés 23 százalékkal, 3,75 millió gépkocsira csök­kent. Az idén februárban már a tavalyi februárival azonos mennyiségben gördültek le autók a szerelőszalagokról, és a megrendelések is valamelyest szaporodtak. Az enyhén javuló helyzetben jelentette be az Audi, hogy dolgozóinak szakszerve­zeteivel megállapodott a munkaidő tízszázalékos csökkentésé­ben. A Volkswagen is hasonló terveket fontolgat: hogy ne kell­jen elbocsátania 30 ezer alkalmazottat, 103 ezer dolgozóját heti négynapos munkarendben akarja foglalkoztatni. Hajók kitiltása a Boszporuszból? A török elnök kilátásba helyezte az orosz, a grúz és az ukrán olajszállító hajók kitiltását a Boszporuszból az összeütközések és a torlódások elkerülése végett. Süleyman Demirel a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: az említett országok hajói „nap mint nap eltorlaszolják a víziutat, és baleseteket is okoz­nak”. Az államfő szavai szerint Ankara senki hajózási jogait nem kívánja csorbítani, de „a forgalom biztonsága az elsődleges szempont”. Demirel szerint a vízi olajszállítást általában is a Dunára kellene átirányítani, amely „sokkal alkalmasabb erre, mint a keskeny Boszporusz”. Kedvező válasz a hídépítési javaslatra Az orosz kormány illetékesei kedvező választ adtak arra a japán javaslatra, miszerint híddal kellene összekötni Hokkaido japán szigetet Szahalinnal, Szahalint pedig az orosz szárazfölddel. Egy japán szállítási vállalkozó vetette föl a javaslatot és dolgoz­tatta ki a hídépítés előzetes tervét. Eszerint összesen mintegy 70 milliárd dollárba kerül a két, 43, illetve 7 kilométer hosszú híd megépítése. Bár a tenger ezen a szakaszon sekély, az időjárás akadályozza a hajóforgalmat, így a híd nagy szolgálatokat te­hetne a japán szállításoknak. A vasúti és közúti forgalmat szol­gálná a híd, amelyen még gáz- és olajvezetékek is átívelnének - javasolja a jokohamai vállalkozó. Alois Mock Angliát véli felelősnek Ötvenszázálékos esélyt ad Alois Mock osztrák külügyminiszter annak, hogy Ausztriának - az EU-csatlakozás menetrendjét tartva - 1995. január elsején sikerül bejutnia a kapun. Mock, aki a skandináv országok képviselőivel egyetemben feleslegesen töltött egy napot Brüsszelben, az osztrák sajtónak nyilatkozva elsősorban Angliát tartja felelősnek a huzavonáért. Megjegyzi azonban azt is, hogy a közösségen belül egyre többen berzen­kednek a bővítés ellen. Az osztrák külügyminiszter szerint a be­lépést minél előbb meg kell valósítani, mert később nehezebb és drágább lesz. Meghalt Szolzsenyicin fogadott fia Elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin fogadott fia. A 32 éves Di- mitrij Turinnal szívroham végzett New York-i otthonában. Az AFP jelentése szerint Dimitrijt - aki a világhírű orosz író Natalja nevű hitvesének első, Andrew Turinnal kötött házasságából származott - kedden orthodox egyházi szertartás mellett helyez­ték végső nyugalomra a New Hampshire államban lévő Clare- montban. Szerencsétlenség a Pope támaszponton Tragikus kimenetelű baleset történt szerdán az amerikai légierő Pope támaszpontján Észak-Carolina államban: egy F-16-os harci repülőgép nekiütközött egy C-l 30-as szállítógépnek, majd a levegőben felrobbant. Lángoló darabjai egy berakodásra váró C-141-esre hullottak, amelyet katonák vettek körül. Pen­tagon-források közlése szerint a szerencsétlenségben tizenöten életüket veszítették, és több mint nyolcvanan megsebesültek. Az F-16-os két pilótája még időben katapultált, a C-130-as óriás­gép pedig az ütközés ellenére simán leszáll a bázison. A C-l41- essel felszállni készülő katonák rutingyakorlatra indultak volna; valamennyien a közeli Fort Bragg bázison szolgáltak, a 82-es légideszant hadosztály különleges alakulatainál. Az NBC forrásai szerint: Jelcin állapota végzetes is lehet Borisz Jelcin orosz elnök évek óta májzsugorodás­ban szenved - jelentette szerda este az NBC ame­rikai televízió. Értesülését nyugati hírszerzői for­rásokra és két volt orosz diplomatára hivatkozva közölte. Az orosz elnök rossz egészségügyi állapotáról hosszú idők óta találgatások keringenek Moszkvá­ban, de az elnöki hivatal rendre cáfolta a betegsé­géről szóló híreket. Borisz Jelcin jelenleg szabad­ságát tölti Szocsiban, miután februárban három hé­ten át nem tudott dolgozni influenzája miatt. Az NBC forrásai szerint az orosz elnök „álla­pota végzetes is lehet”. Meggyilkolták Luis Donaldo Colosiót Gyilkosság áldozata lett Luis Donaldo Colosio, a mexikói In­tézményes Forradalmi Párt köz- társasági elnök-jelöltje. A 44 éves politikust szerda este Tiju- anában, az Egyesült Államok­kal határos észak-mexikói nagyvárosban, egy politikai gyűlésen több lövéssel megse­bezték, s a helyi kórházban be­lehalt sérüléseibe. A Mexikót 1927 óta kormányzó Intézmé­nyes Forradalmi Párt egyik leg­tekintélyesebb vezetőjére köz­vetlen közelről tüzelt támadója, akit még a helyszínen őrizetbe vettek. A gyilkos golyók az el­nöki szék szinte biztos váromá­nyosát a hasán és a fején érték. A határ túloldalán lévő USA-beli San Diegóba akarták szállítani, hogy ott kapjon to­vábbi orvosi ellátást, de sérülé­seinek súlyossága miatt erre már nem volt mód, így a városi kórházban operálták meg. Elő­ször hasműtétet hajtottak végre rajta, majd agyműtétet végez­tek, s ekkor érte a halál. (MTI) Elutasított kegyelmi kérvény Bili Clinton amerikai elnök szerdán - az igazság­ügyi minisztérium állásfoglalására támaszkodva - elutasította a kémkedéséért elítélt Jonathan Pol­lard kegyelmi kérelmét. Az illetőt 1985-ben tar­tóztatták le. A tárgyalás során bevallotta, hogy Iz­raelnek kémkedett: tettéért a bíróság életfogytig­lani börtönbüntetésre ítélte. Clinton a kérelmet visszautasítva hangoztatta, hogy az elítélt által el­követett bűncselekmény súlyából semmit sem von le az a tény, hogy egy baráti ország javára folytatott kémtevékenységet. Pollard szabadon bocsátásért az izraeli kor­mány és az amerikai zsidó szervezetek kampányt indítottak; kegyelmi ügyét Rabin is felvetette a washingtoni vezetőknek. De az amerikai hír­szerző szervezetek ellenezték a kiengedését. Járható-e a békés út? Tokióba érkezett tegnap Kim Jung Szám dél-koreai elnök. Egyhetes japáni, majd az ezt követő kínai látogatását a Ko­reai-félszigeten kiéleződött vál­ság megoldására szeretné fel­használni. Elsődleges célja a dél-koreai vezetőnek, hogy az észak-koreai vezetés megfelelő jelzést kapjon: Kína és Japán egyaránt Szöul mögött áll és szeretné, ha békés eszközökkel oldanák meg a vitatott észak-koreai atomfegyver-fej­lesztési program miatt keletke­zett feszültségeket. Sem Tokió, sem Peking nem akarja Észak-Koreát sarokba szorítani, még mindig a diplomáciai erő­feszítések sikerében bízik. Kim Jung Szám még Szöul­ban közölte, hogy „nyitva áll­nak a kapuk a párbeszéd előtt”, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államokkal szoros biztonsági szövetségben lévő Dél-Korea vissza fogja verni az esetleges észak-koreai agressziót. Kim Észak-Koreát tette felelőssé az ellenségeske­dés kiújulásáért, mondván, hogy Phenjan nem tette lehe­tővé atomerőműveinek zavarta­lan ellenőrzését, és megakadá­lyozta az előrelépést a Ko- rea-közi megbeszéléseken is. Kim Jung Szám kétszer is tárgyal Hoszokava Morihiro ja­pán kormányfővel; megvitatják az esetleges szankciók ügyét is. De egyelőre - mint ezt a japán külügyminisztérium illetékesei közölték - az erőteljesebb nyo­mást várhatóan csak az ENSZ BT figyelmeztetése jelenti majd, mert Tokió tartózkodik az elhamarkodott lépésektől. Hankiss-előadás Washingtonban A változások sokkhatása Nagy érdeklődés övezte elő­adást tartott Hankiss Elemér a washingtoni kongresszusi könyvtár James Madisonról el­nevezett épületében. Előadásá­nak fő témája az volt, hogy mi­lyen gondolkodás- és mentali­tásbeli hatásokat váltottak ki a közép- és kelet-európai esemé­nyek a társadalomban. A neves szociológus szerint az 1989-es forradalmi változá­sok Nyugat- és Kelet-Európát egyaránt felkészületlenül, sokkhatás szerűen érték: külö­nösen az utóbbi térségben iden­titászavart, szellemi és tudati válságot is okozott. Mint kifej­tette, a demokratikus átalakulás és a piacgazdaság jövőképe óri­ási lehetőségeket nyitott meg a volt kommunista társadalmak előtt, de konfliktusok forrása is lett, mert a felfokozott várako­zásokat nem lehetett egyik nap­ról a másikra teljesíteni. Szerinte a szellemi-tudati szférában a Nyugat sem volt képes sokat tenni a krízisjelen­ségek feloldására, sőt, a felszín alatt maga is kulturális válság­gal és identitászavarokkal küsz­ködik. Úgy látja, e téren Közép- és Kelet-Európának még előnye is lehet, hiszen már át kellett es­nie hasonló válságon. Nagy re­ményt fűzött ahhoz, hogy a ko­rábbi rendszer sem tudta kitö­rölni az emberekből a „humán autonómia” igényét és hitét. I tt a tavasz, a seregek jövő- jükre gondolnak. Most ismét „stratégiai” tisztiiskolák hirdetnek felvételt a moszkvai katonaújságban. Hat helyen hetvenhárom szakmát lehet el­sajátítani az orosz hadászati ra­kétacsapatok ezredfordulós igényei szerint. Interkontinentá­lis ballisztikus rakéták „gondo­zására” tiszteket képez Szerpu- hov, Perm, Krasznodar, Sztav- ropol, "magasabb szinten Rosz- tov és még magasabb szinten a moszkvai Dzerzsinszkij katonai akadémia. Júniusban kezdődik a szakmai-lélektani kiválogatás, felvételezni kell általános tár­gyakból és állóképességből. A főiskolák mindegyikén le­het diplomát szerezni rakétaépí­tésből, robottechnikából, számí­tógéprendszerekből, atom- és plazmafizikából, automatizált adatfeldolgozó rendszerekből, a moszkvai akadémia pedig kép­zést nyújt olyan tudományigé- nyesebb profilokban is, mint a fegyverzetkutatás matematikai, fizikai és műszaki módszerei, fegyverzetkomplexumok töké­letesítése kísérleti úton, szakosí­tott számítástechnikai rendsze­rek matematikai, technikai és programbiztosítása, haditechni­Hadászati apróhirdetés kai fejlesztés-tervezés, és má­sok. A képzési idő öt év. Igor Szergejev vezérezredes a Krasznaja Zvezdában az egy­kor „elit” orosz hadászati erők fő összetevőjének nevezi a szá­razföldi rakétaerőket, hangsú­lyozva, hogy az orosz hadászati rakétapotenciál az új katonai doktrína szerint csupán „féken- tartó politikai eszköz”, ugyan­akkor azonban a stabilitás egyik biztosítéka világviszonylatban éppen azáltal, hogy bármilyen körülmények között végrehajtja az eléje tűzött feladatokat. Az orosz hadászati rakéta­csapatok főparancsnoka szerint a tisztiiskolák végzőseit kizáró­lag a „harci” rakétaegységekhez vezénylik, ahol „életszagúvá” válnak ismereteik. „Hatékony­ság - költség - realizálhatóság” — ez a rakétaerők jelszava most, a szűkösebb pénzügyi adottsá­gok közepette. A rakétacsapa­tok egész vezetése maga is rendszeresen ügyeletet tart, a harci feladatok kimunkálására olyan olcsóbb gyakorlóberen­dezéseket, szimulátorokat, tre­nazsőröket kaptak a rakétaegy­ségek, amelyek viszont a való­ságosnál bonyolultabb helyze­tekhez szoktatják a tiszteket. A technikai és lélektani felkészítés viszonylag kis része zajlik a tényleges indítóállásoknál. A rakétacsapatok gyakorlatain mindig részt vesznek a maga­sabb parancsnokok és a vezető kutatók mellett a főiskolák pa­rancsnokai, tanárai is.- A szárazföldi hadászati ra­kétacsapatokat, amelyek még ott vannak Oroszországon kívül Ukrajnában, Fehéroroszország­ban és Kazahsztánban is, egy­séges irányítási rendszer köti össze a tengeri és a légi hadá­szati erőkkel, a központi tör­zsekkel, a katonai körzetekkel. Ezt az „indítógombnál” össze­sűrűsödő rendszert 1984-ben ál­lították szolgálatba, másfél év­tizedes kísérletezgetés után. Ki­dolgozásában Ahromejev és Ogarkov marsallok személye­sen részt vettek. Ugyancsak idén tízéves a „Kazbek”, az a mintegy tíz kilogrammos „atomtáska”, amely minden­hová elkíséri az orosz elnököt. Ez a miniatürizált, hordozható parancsnoki pont váratlan nuk­leáris támadás azonnali megvá­laszolására szolgál. Az állam­főnek egy perc alatt kell érté­kelnie a helyzetet, és dönteni a rakétaindító mechanizmus fel­szabadításáról. Hasonló „atom­táskák” kísérik az orosz vé­delmi minisztert és a vezérkari főnököt is. Ma már szerkesztője ismert: Vlagyimir Szemenyihin akadémikus, az egykori szovjet automatizált katonai informá­ciós rendszerek létrehozásának fő ideológusa és megszerve­zője. F ehéroroszországban és Kazahsztánban sem köny- nyű ma stratégiai rakétás- nak lenni az egyáltalán nem „ragyogó” elszigeteltségben, de Ukrajnában különösen proble­matikus a Moszkvának aláren­delt hadászati rakétacsapatok helyzete. A 43. rakétahadsereg viszontagságai közismertek. Ja­nuárban három „lerobbant” nukleáris robbanótöltet érkezett - elhanyagolt állapotban - Uk­rajnából Oroszországba, és ok­tóberig további kétszáz töltet szaporítja az orosz atomipari vállalatok gondjait. leppapír Mit bír még a mezőgazdaság? • Mikor érnek be a zöldek? Bosnyák béke svájci módra? Új fájdalomcsillapító módszerek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents