Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

HÍRLAP, 1994. március 25., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. Zavaros, de nem káros Eltörött egy 500 mm-es cső, s következményeként zavarossá vált az ivóvíz Andornaktálya körzetében. Árvái Jánostól, a Heves Megyei Vízmű Rt. egri üzemegységének főmérnökétől megtudtuk, a hibát elhárították, így rövidesen ismét tiszta vizet önthetnek a poharaikba az an- dornakiak. Á főmérnök meg­nyugtatja a lakosságot: baktériu­mok, kórokozók nem kerültek a hálózatba! Választási vizitálás Szűcsiben Az MDF képviselőjelöltje, dr. Sepsey Tamás Szűcsiben, a Mű­velődési Házban várja a község lakóit ma este 6 órától, hogy el­beszélgessenek a település gond­jairól. A bor hírének megmentése Az egri bor hírének megmen­téséről és egy érdekegyeztetési fórum összehívásáról tárgyal ma délután 4 órától az egri városhá­zán dr. Lukács Tamás ország- gyűlési képviselő a Borászati Egyesület tagjaival. A beszélge­tés témája a szőlőtermelés és a szőlészeti kultúra ápolása. Lourdes-i áhítat Egerbocson Ma este 6 órától Lourdes-i áhítatosságra várják a híveket Egerbocson, a helyi templomba. Munkáspárti fórumok A Munkáspárt ma. két helyszí­nen is — Ostoroson a Kultúrház- ban XI órától, Tarnabodon a Népházban 18 órától — rendez választási fórumot. Az ostorosi- ak Blahó Istvántól, a tarnabodi- ak Besenyei /ánosío/hallhatják a párt programját. Mindketten körzetük képviselőjelöltjei. Kutyaiskola Őrző-védő és engedelmességi kutyakiképzés indul a MEOE szervezéseben az eßri Szalapart úti pályán (a mentőállomás mö­gött). A jelentkezőket szomba­ton délután 3 órától várják a szervezők. Programismertetés Pélyen Dr. Gyulavári András, az Ag­rárszövetség 5. sz. választókerü­letének képviselőjelöltje mutat­kozik be ma este 6 órakor a pélyi régi pártházban a település és Tarnaszentmiklós lakónak. Koncert és táncház Szombaton — március 26-án — este 8-tól koncertet és tánchá­zat rendez Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban Babos Gyula és jazz-zenekara. A mű­sort a Liberális Közéleti Kör és Fodor Gábor kampányirodája támogatja. Tavaszköszöntő A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tavaszköszöntő ren­dezvénye ma 5 órakor kezdődik az egri Angolkisasszonyok ká­polnájában. Ünnepi beszédet mond Czakó István érseki iroda­igazgató. A műsor közreműkö­dői a Deák Ferenc Katolikus Is­kola és a Sancta Maria Gimnázi­um tanulói, valamint az Eszter- házy Károly Tanárképző Főisko­la hittanár szakos növendékei lesznek. Az oktatásügyről az NDSZ Ma délután 14.30 órától He­vesen, a Gyermekházban tart előadást Beke Kata, a Nemzeti Demokrata Szövetség képvise­lőjelöltje. Ezt követően este fél hatkor már Tarnamérán, a könyvtárban találkozhatnak vele a program — az aktuális oktatás­politika — iránt érdeklődők. Kirándulás A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont a Barlangok, várak, kastélyok autóbuszos kirándu­lássorozatában Veszprém, Nagy­vázsony, Sümeß, Keszthely és Ti­hany környékere viszi az érdek­lődőket április 9-10-én. A csalá­dok — és a szóló gyerekek, akik­re pedagógusok ügyelnek majd —jelentkezését (a szállásfoglalás miatt mielőbb!) az intézmény­ben várják a szervezők. Felvilá­gosítást a 36/312-686-os tele- tonszámon lehet kérni. Szükség van a kulturális kapcsolatok erősítésére Európai Régiók Gyűlése Egerben — Bizottságunk a jövőben kulturális rendezvények szerve­zésével is ki kívánja terjeszteni tevékenységét, melyek között — terveink szerint — az Európai Régiók Napja szintén helyet kapna — többek között ezt jelen­tette ki a walesi származású Keith Griffiths, az AER kulturális, ok­tatási és kisebbségi bizottságá­nak elnöke az Európai Régiók Gyűlése (AER) VI. számú bi­zottságának tegnap, az egri Flóra Szállóban kezdődött kétnapos konferenciáján. A bizottság — sorrendben harmadik ülése — helyszínéül kiválasztott Heves megye 1992 óta tagja annak a szervezetnek, mely munkájában csak olyan megyék, illetve régiók vehetnek részt, amelyek demok­ratikusan megválasztott önkor­mányzattal rendelkeznek. A bizottság elnöke szerint az Európán belüli kulturális kap­csolatok erősítése az oktatási rendszerek fejlesztése révén ér­hető el. A történelemnek — szemben a korábbi állapotokkal — ma már azon a pontján va­gyunk, amikor a technika jóvol­tából minden esemény hrre jó­Keith Griffiths — bizottsági el­nök Walesből formán azonnal eljut hozzánk, bárhol is történjen az. A konfe­renciát azzal a céllal hívtuk össze — folytatta Keith Griffiths —, hogy összpontosítani tudjuk energiáinkat, jövőnk érdekében építkezni tudjunk rá. Nemcsak egyszeri alkalomról, hanem min­dennapi folyamatról van szó, az itt született döntéseket pedig rö­vid úton — elfogadásra — a kö­vetkező közgyűlésünk elé fogjuk terjeszteni. A bizottság külön-külön je­lentésekben foglalkozott az eu­rópai kisebbségek helyzetével, abból kiindulva, hogy ezek nyel­vére, kultúrájára szükség van, nem lehet veszni hagyni egyet sem. Szeretnénk — hangsúlyozta az elnök —, ha még 1995 vége előtt alkalmat tudnánk biztosíta­ni számukra, hogy bemutathas­sák magukat, a kultúrájukat a vi­lágnak — így is segítve őket fenn­maradásukban. Ma folytatódnak a bizottsági ülések, majd a tervek szerint Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke tart előadást Magyarország és Heves megye kulturális turizmu­sáról. Délután — fakultatív prog­ram keretében — a vendégek megtekintik a megyeszékhely nevezetességeit. Útjuk során a Kelet-Nyugat közötti kooperá­ció jelkepeként faültetésre is sor kerül Egerben. (kühne) A poroszlói halászok vétlenek Ismét égett a nádas A Kis-Tisza 33-as út felőli ol­dalán tegnap délelőtt ismét láng­ra kapott a nádas. Orbán Imre, a MOHOSZ térségi alkalmazottja azonnal riasztotta a tiszafüredi tűzoltókat, akik sikerrel birkóz­tak meg a feladattal. A hivatásos halász, sportvadász cáfolta, hogy a tüzek kipattanásához a szak­Ülést tartott Egerben a MTESZ Heves Megyei Szerve­zetének elnöksége. A testület megtárgyalta a múlt évi gazdál­kodást, a Technika Házának mű­ködését, Geml József titkár elő­terjesztésében. Ezt követően a MTESZ Szövetségi Tanácsának munkájáról dr. Renn Oszkár el­mabelieknek köze volna. A hor­gászok néhány esetben okoztak ugyan gondatlanságot, amit a halászok azonban felfedeztek, és a természet védelmében cse­lekedtek. A kedden és csütör­tökön keletkezett pusztító tűz felelőseit egyelőre homály fedi. nők tartott tájékoztatót. Az el­nökség döntött az 1993. évi Fa- zola Henrik-dijak odaítéléséről is. Eszerint több évtizedes tudo­mányos és szervezeti munkássá­guk elismeréseként a dijakat dr. Kovács Jenő, valamint dr. Renn Oszkár kapták. Befektetőknek szánják új értékpapír a piacon A jelenlegi piacot az állami ér­tékpapírok szeles skálája jellem­zi. A kedvező kamatfeltételek mellett a befektetés biztonsága — az állami garancia jelenlété vei — vonzóvá teszi ezeket a lakos­ság és az intézmények körében. A legújabb államkötvény három­éves futamidővel került kibo­csátásra, 20 milliárd forint név­értékben — tudtuk meg Mohá­csi Tamástól, a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósá­gának vezetőiétől. Megvásárlá­sára március 21. és 2 9. között van lehetőség. A kötvény mozgó ka­matozású, amelynek alapja a 30, 90 és 180 napos diszkont kincs­tárjegyek átlaghozama, plusz 1,75 százalék kamatprémium. Az értékpapír első fél évre eső kamata évi bruttó 24,75 száza­lék. A kamatfizetésre félévente, szeptember 18-án és március 18- án kerül sor. Azt is megtudtuk, hogy az ál­lamkötvény megvásárlására for­dított összeg véglegesen levonha­tó az adóalapbólannak 30 száza­léka erejéig, feltéve, ha a befek­tető a kötvényt idén december 31-én birtokolja, és azt a lejáratig megtartja. A kötvényt a kibocsá­tást követő két héten belül for­galmazóid kategóriában beveze­tik a Budapesti Értéktőzsdére. Virágvasárnapon Aranymise Aldebrőn Március 21-én, virágvasárnapon 16 órakor tartja Aranymiséjét az aldebrői római katolikus templomban Szabari László esperes, Al- debrő és Feldebrő lelkipásztora. A ritka eseményre abból az alka­lomból kerül sor, hogy Szabari Lászlót 50 évvel ezelőtt szentelték pappá. A mise celebrálásában részt vesz Rubin Zoltán káli esperes is, aki a napokban tartotta meg ugyanebből az alkalomból Aranymisé­jét., Érdekes módon az esperesek osztálytársak voltak a teológiai főis­kolán, és együtt szentelték fel őket pappá. Fazola Henrik-dijasok A piacgazdaság árnyoldala (Folytatás az 1. oldalról) — Ilyenformán igazán nem lehet tudni, hogy jogos vagy ép­penséggel alaptalan vállalkozói körökben a lassú cégbírósági be­jegyzéseket emlegetni. Minden­esetre elég sok a panasz az ügyin­tézésre, a hosszú várakozásokra. Mondana ezzel kapcsolatosan valami megnyugtatót is? — A vállalkozásokhoz tarto­zik a cégbírósági bejegyzés is, be­szélgetésünk során természete­sen ezt sem lehet kikerülni. S mindjárt elöljáróban állíthatom: ha van is ok a türelmetlenségre, a bejegyzések időtartama határo­zottan csökken. Ha mégis szó éri a „ház elejét”, abból következik, hogy a bejegyzési és változásbe­jegyzési kérelmek bizony gyak­ran hiányosak. A társasági szer­ződések tartalma a jogszabá­lyoknak nem mindig felel meg. Ezek miatt aztán a cégbírósá­goknak előbb rendre hiánypótlá­sokra, olykor több esetben is ki­egészítésekre kell köteleznie a beadványok gazdáit. Amik ön­magában is az eljárások elhúzó­dásához vezetnek. — Kikkel van a legtöbb ba­juk? — A szövetkezeti átmeneti törvény alapján beadott kérel­mek esetében a cégbíróságnak szinte minden esetben hiánypót­lást kellett elrendelni. Belátjuk, hogy nem voltak, nincsenek könnyű helyzetben a mezőgaz­dasági szövetkezetek. Szinte egy időben, s igen gyorsan kellett va­§ yonaikat nevesíteniük, alapsza- ályaikat módosítaniuk, nem utolsósorban pedig a különböző földalapokat is kijelölniük. Ma­gának az átmeneti törvénynek az értelmezése is nehéznek bizo­nyult. Ám mindezekkel együtt is megmagyarázhatatlan például az alapszabályok jogszabállyal ellentétes számos rendelkezése, vagy az, hogy az okmányt nem az írta alá, akinek kellett volna, a közgyűlési jegyzőkönyvek pedig nincsenek hitelesítve. Egyszóval nagyobb, jóval nagyobb körülte­kintés kellene, s több felelősség az ügyfelek részéről. — Megyénkben is meglehető­sen gyakoriak a csődeljárások. Miért? — Ha csődről van szó, kivált­képpen 1992-t említeném, ami­kor kereken 100 ügyünk volt a bíróságon. Tavaly már csak lá­gyéi kellett foglalkozni. Ugyanis 1993. szeptember 2-től megszűnt a kötelező csődjelentés, ha a gaz­dálkodó szervezet bármely tar­tozását az esedékességet követő 90 napon belül nem tudta ki­egyenlíteni. A változás óta más az eljárás technikájának indítá­sa. A kérelem benyújtása már nem biztosít fizetési haladékot. Kizárólag a hitelezőkön múlik hogy adósaiknak adnak-e időt vagy sem számláik rendezésé­hez. Ez utóbbira csakis akkor számíthatnak, ha remény van a kilábalásukra. — A felszámolás sem éppen kevés. — Valóban. Egészen ponto­san: 1992-ben 326, míg az el­múlt évben 256 felszámolási ké­relem érkezett bíróságunkhoz. S az előbbiben ténylegesen 63, az utóbbiban 47 cég felszámolása jelentett munkát. Itt is listaveze­tők a kft.-k. Nem kevesebben, mint 72-en adtak okot az eljárás­ra, míg a szövetkezetek közül 17, a gmk-kból 9 került hasonló sorsra. Nevezetesen, hogy fel­számolásukkal a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszünte­tése során a hitelezők követeléseit a törvényben előírt módon ki le­hessen elégíteni. A kft.-ket a gyors meggazdagodás reményé­ben történt meggondolatlan cég­alapítások, a kellően fel nem mért piaci körülmények, s nem kis számban — olykor a szélhá­mosság fogalmát is kimerítő — lelkiismeretlen üzletvitelek so­dorják le a versenypályáról. Nem véletlen, hogy gazdasági bűncse­lekményeiket — s másokét — a törvény üldözi. Hiszen tűrhetet­len, hogy a felelőtlen gazdálkodó szervezetek vezetőinek eléggé el nem ítélhető magatartása miatt becsületes kisemberek, nyugdíja- sokis károsodjanak! Persze, egy- egy felszámoláshoz olykor ob­jektív körülmények is vezetnek, amik szinte elkerülhetetlenek. Gyóni Gyula Vásár a kispénzűeknek Gyöngyösön Családsegítőktől: az ünnepekre A Családsegítő Központ min­dig az aktualitáshoz igyekszik igazodni munkájával Gyöngyö­sön. Tiszteletre méltó törekvése­iről már többször is hírt adtunk, s örömmel számolunk be az intéz­mény legújabb programjáról. Ezúttal a közelgő húsvéti ünne­pekre voltak tekintettel, a be­szerzéseket igyekeztek a család- segítők könnyíteni a maguk módján. Vásárt szerveztek, hogy szombaton ki-ki olcsóbban is hozzájuthasson legalább a leg­szükségesebbekhez, amik a terí­tett asztalról nem hiányozhat­nak. A Török Ignác utcai gyermek­szabadidőközpontban nyíló kedvezményes vásáron füstölt húsokat, tejipari termékeket, zöldségfélét, gyümölcsöt, lisztet, aprósüteményt, konzerveket, tésztákat kínálnak a rászorulók­nak, s a rendezők elsősorban a nagycsaládokat, kisjövedelműe­ket várják kosaraikkal, táskáik­kal. A közgazdasági tornatermében Atellana Befogadó Színház Március eleje óta működik Egerben, a Közgazdasági Szak- középiskola tornatermében az Atellana Befogadó Színház. A névből már lehet következtetni, hogy a kezdeményezésnek némi köze van az egri Atellana Moz­gásszínházhoz, s ezt annak mű­vészeti vezetője, Gerják István is megerősíti. Ahogyan megtud­tuk, az iskolától lehetőséget kap­tak arra, hogy havonta egy-két rendezvényre „kölcsönvegyék” a tornatermet: ezt ilyenkor meg­felelően berendezik, hoznak lámpákat s egyéb szükséges dol­gokat, kialakítják a nézőteret, úgyhogy a végén valóban szín­házban érezheti magát az ember. Az első bemutatóra március 5-én került sor: ezen a napon és azt ezt követőn a svájci Da Mo- tus! táncegyüttes lépett fel a Fata Mondana című darabbal, szép sikert aratva. A következő előadás egy ko­produkció lesz: a Tale Quale Moderntánc-együttes és az Atel­lana Mozgásszínház közösen mutatja be a Requiem című mo- derntánc-darabot. Ez Mozart: Requiem és Pergolesi: Stabat Mater című zenéjére készült, a passiótörténethez kapcsolódva kutatja a zeneművek születési kora és a mai korunk világa kö­zött lévő különbséget, s az ebből fakadó feszültséget. Egyébként a darabot — melyben az alkotók egyéves munkája fekszik — nemrég meghívták a hollandiai Arnhem városába, ahol Európa egyetlen táncfőiskolája találha­tó, s ahol minden évben szervez­nek egy táncfesztivál-sorozatot. Az egri közönség március 26-án és 27-én, szombaton és vasár­nap, illetve április 9-én és 10-én este hét órától láthatja a Re- quiem-et az Atellana Befogadó Színházban. 100 éves iskolában Kis fizikusok versenye A Heves Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében március 26-án, szombaton 9.30 órától kerül újra sor az általános iskolai Öveges József-fizikaverseny me­gyei fordulójára. Színhelye a gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, amely most ün­nepli fennállásának 100. évfor­dulóját. A korábbi vetélkedőről to­vábbjutott 20 legjobb kis fizikus méri most össze tudását, s közü­lük a két legkiválóbb képviseli majd szűkebb hazánkat a Tatán megrendezésre kerülő országos döntőn. A megyei verseny szponzora Gyöngyös Város Önkormányza­ta. Egyre nagyobb gond a csapadékhiány Visszaeső gyógyturizmus Miskolcon a hét közben tudo­mányos konferenciát tartottak a víz világnapján. Itt hangzott el: hazánk elérhető gyógy-, hő- és ásványvízkészlete lényegesen kevesebb, mint amit gondolunk. A hévizek hasznosításának lehe­tőségeiről szólva kijelentették, az energetikában való felhaszná­lásuk nem szerencsés megoldás, hiszen ez ilyen esetekben meg­változtathatja a mikroklímát is, így e természeti kincsünket első­sorban a gyógyászatban kell hasznosítanunk. A karsztok és karsztvízkincsekről szóló elő­adásában dr. Juhász József egye­temi tanár, a MHT elnöke ki­emelte: az utóbbi esztendőkben a Bükk hegységben tapasztalt csapadékszegény időjárás nagy­ban befolyásolja környezetünk, így Eger vízháztartását is, hiszen az így kitermelhető vízmennyi­ség jelentősen csökkent. Ugyan­akkor arra is figyelnünk kell — folytatta az elnök —, hogy ezek a 2000 m2-es központi raktárral rendelkező, jól bevezetett üzletek bérleti joga eladó vagy átadó. Felvilágosítás: 36/412-212 (munkaidőben) 7g651 készletek roppant sérülékenyek, könnyen szennyezhetők. Szintén szűkebb pátriánkat érintő témában szólalt fel dr. Ko­vács Sándor, a Vízmű vállalat közelmúltban nyugdíjba vonult igazgatója, előadása „Eger für­dőváros” címet kapta. Mint mondotta, a lassan tíz éve ta­pasztalható — némely eszten­dőkben 100-200 miliméternyi — csapadékhiány egyre nagyobb gondot jelent Eger ivóvízellátá­sában is, noha eddig a hiányzó mennyiséget még lehetett pótol­ni, ám — a vas-mangántalanító megépítéséig — a minőséget már joggal érhette kritika. Szerencsé­re a vízdijár-emelés egyelőre érezhetően visszafogta a fo­gyasztást. Szintén aggasztónak tartja Kovács Sándor a gyógytu- rizmusnak az utóbbi években ta­pasztalható visszaesését, amit részben a politikai változások­kal, illetve az életkörülményeink romlásával lehet magyarázni. (KG)

Next

/
Thumbnails
Contents