Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

HÍRLAP, 1994. március 23., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. SZDSZ-es fórumok Választási fórumot tart ma 15.30-tól Verpeléten a Szabad Demokraták Szövetsége. A mű­velődési házban Bálint György és a térség képviselőjelöltje, dr. Szendrey András a mezőgazda­ság jelenéről és jövőjéről cserél eszmét hallgatóságával. Fodor Gábor, a szabaddemokraták 3-as számú választókörzetének képviselőjelöltje szintén ma, 18 órától várja választóit Mar- kazon, a tsz-irodában. A nagy­gyűlésre vele tart Bálint György is. Független képviselő bemutatkozása Egerben, a főiskola díszter­mében mutatkozott be az 1-es számú választókörzet független országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Nyíri Iván bankár. A prog­ramismertetést követően benső­séges beszélgetésre került sor a jelenlévőkkel. Reform — ma? A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központ felújítja a ’87-ben útjára indított, nagy sikerű társa­dalomtudományi sorozatát. A nyitóelőadás keretében ma 17 órakor Schmidt Péter alkot­mányjogász, az Alkotmánybíró­ság tagja válaszol az eltelt idősza­kot, valamint a jövőt érintő kér­désekre. Zaránkon és Erdőtelken Dr. Gyulavári András, az Ag­rárszövetség 5-ös számú válasz­tókerületi képviselőjelöltje ma este 6 órakor Zaránkon a műve­lődési házba várja a választókat, majd 24-én, csütörtökön 18 óra­kor az erdőtelki művelődési ház­ban válaszol az érdeklődők kér­déseire. Beiratkozás az intézményekbe Beiratkozást tartanak ma és holnap 7 és 17 óra között Hat­vanban, a város oktatási intéz­ményeiben. Ebben az időpont­ban várják az óvodákba és álta­lános iskolákba a nebulók szü­leit. Palotás János Egerben A Köztársaság Párt lakossági fórumot rendez ma este 6 órakor Egerben, a Hóra Szálló nagyter­mében. A párt elnöke, Palotás János a programismertetés mel­lett a választók figyelmébe ajánl­ja Madák Lászlót, a Köztársaság Párt egri választókörzetének képviselőjelöltjét. Sepsey Tamás Ecséden Ma este 6 órakor Ecsédre láto­gat dr. Sepsey Tamás címzetes ál­lamtitkár, aki a 4-es számú vá­lasztókörzet MDF-es képviselő- jelöltjeként mutatkozik be a község lakossága előtt. Belvárosi „gyakorlat” A Víz napja alkalmából Gyöngyösi tempó: 30 A Gyöngyös Városi Polgár- mesteri Hivatal Városüzemelte­tési Igazgatósága és a Mátrafüre- dért Alapítvány Avar Túrake­rékpár Klubja szervezte azt a ke­rékpárversenyt, melyet a Gyön­gyös belvárosában bevezetendő „ Tempó 30” sebességkorlátozás jegyében tartottak meg a mátra- al]i városban. A hűvös, szeles idő miatt végül is alig voltak 30 főnél többen, de a feladatokat megol­dották a bátor kerekezők. Az in­dulóknak állomások voltak a Vincellér Panziónál, a Fincsi bü­fénél és az Avar Komplex Bt. ke- rékpárszaküzleténél — mint szponzoroknál. Mindenki nyert, aki kerekezett, és a résztvevők között egy későbbi sorsoláson különböző nyereményeket fog­nak kiosztani a „Tempó 30” je­gyében. A belvárosi mellékutcák forgalmának várható rendjéről annyit érdemes megjegyeznünk, hogy ez év áprilisát Követően — a tervek szerint — 30 kilométer/ órás sebességkorlátozás lesz Gyöngyös belvárosában. Ennyi lesz a gépjárművek legnagyobb megengedett sebessége a zónán belül. (KB) Húsz európai megye képviselői Egerben A kontinens érzékeny kérdéseiről Az Európai Régiók Gyűlésé­nek a kontinens valamennyi or­szágából több megye is tagja, és belepett ebbe a szervezetbe vala­mennyi magyar megyei önkor­mányzat is. Ez a testület hat szak­mai bizottságban rendszeresen és folyamatosan dolgozik. Mint dr. Jafcab István, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, me­gyénk a 6-os számú szakbizott­ságban tevékenykedik 44 másik európai megyével együtt. A bizottságok évente kétszer tartanak ülést, és — mint ahogy arról lapunk már beszámolt — a volt szocialista országok közül elsőként Magyarország, azon belül Heves megye kérte és kap­ta meg a bizottsági ülés megren­dezésének jogát. Erre a tanácskozásra ez ideig húsz európai megye jelentette be részvételet. Március 24-én és 25- én a jelentkezők megbeszélik az aktuális tennivalókat Egerben, a Hotel Flórában. A megyei önkormányzat el­nöke azt is elmondta, hogy a 6-os számú bizottság tevékenységi körébe az ifjúság, az oktatás, a hírközlés, a sajtó, a kisebbség és az anyanyelv, illetve a kulturális turizmus tartozik. A bizottsági ülések napirendje igen sűrű, hi­szen azt kapták feladatul, hogy készítsék elő az európai régiok évente tartandó gyűléseinek programját úgy, hogy ott határo­zatokat is meghozhassanak. Ezért aztán Egerben megvitatják a régiók közötti kulturális csere- kapcsolatokat, a szakmai kép­zést, a kisebbségek nyelvi prob­lémáit, a hátrányos szociális helyzetet és az elszegényedés el­leni akcióprogramot. Külön ki­térnek a fiatalkorúak munkanél­küliségére, dokumentumterve­zetet készítenek elő e témával kapcsolatban. Érdekes téma a kulturális jogokról szóló előter­jesztés is. Ebből is látható, hogy ezek olyan érdekes kérdésele, amelyek nagyon foglalkoztatják az európai regiók, tartományok és megyék lakóit. Mint dr. Jakab István hozzá­fűzte, a bizottsági ülés Heves me­f yében történő megrendezése a ülföldi kapcsolatok elismerését jelenti. Lehetőséget biztosít arra, hogy a külföldi megyék képvise­lői megismerhessék szűkebb ha­zánkat. Ez alkalomból az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke is előadást tart március 25-én, a kulturális turizmus hazai kérdé­seiről, s ezen belül az 1996-os ex­póról. Március 25-én délután dr. Ringelhann Györgynek, Eger polgármesterének meghívásara az érdeklődők városnézésén is részt vesznek. Összegyűltek a kopogtatócédulák Megyénk 4-es számú választókörzetében (Hatvanban és környé­kén) is javában tart a kopogtatócédulák gyűjtése. A választási bizott­ság már nyilvántartásba vette Nagy Gyulát, a Fidesz jelöltjét, akinek sikerült összegyűjtenie az ajánlásokat. Ugyancsak folyamatban van Kunyó Vilmos munkáspárti képviselőjelölt bejegyzése. Egerben a választási bizottság azt erősítette meg, hogy 1024 érvényes kopogta­tócédulával elsőként vették nyilvántartásba dr. Vasas Joachimot, a Munkáspárt 1-es számú választókörzetének képviselőjelöltjét. Korunk népbetegsége ma már a diabétesz, hiszen több mint há­romszázezer ember életét nehe­zíti meg. A kezdeti tünetek — fo­gyás, étvágytalanság, szomjúsá­gérzet — jelentkezését követően a betegség állandó orvosi ellen­őrzés mellett szinten tartható, de jelentős életmódváltozást kö­vetel. E problémáról kérdeztük — többek közöt — Lang Gusztá­vot, a MACOSZ elnökét, aki a Heves megyei szövetség meghí­vására látogatott Egerbe. Mint megtudtuk, a cukorbetegek szá­mának emelkedésével a ’80-as években már rendszeres klubok működtek, és ’90-ben megala­kult az országos szervezet is. El­ismeréssel szólt a magas színvo­nalú Heves megyei cukorbeteg­gondozásról, ahol a munkát nemcsak az orvosok, a nővérek segítik, hanem jó néhány vállal­kozó is, akik kisebb-nagyobb ösz- szegeket juttatnak el a Cukorbe­tegek Jövőjéért Alapítványhoz. A gyermekkorban kialakult diabéteszen — mondta az orszá­gos elnök — csak inzulinnal lehet segíteni, a felnőttkorban jelent­kező kór azonban gyógyszerrel is kezelhető. De mindkét esetben fontos a diétás étkezés, a moz­gás, és a tabletták helyes szedése. A területi szövetség más módon is próbál a bajbajutottaknak se­gíteni: az idén nyáron ingyenes úszóoktatást tervez a gyerekek­nek, amelynek szakmai részét egy „sorstárs” edző vállalta. A diétázás nagyon sokba kerül, ezért szeretnék, ha tagsági iga­zolványra a kijelölt boltokban kedvezményt kapnának. Szor­galmazzák továbbá a vércukor- szintmérő csíkok százszázalékos állami támogatását, mert ugyan 18 éves korig ez az ellátás ingye­nes, utána viszont már a 900- 2000 forintos árak sem ritkák. Az elmúlt év novemberében tárgyaltak az önkormányzatok képviselőivel is a támogatások mértékének növeléséről, de ed­dig eredménytelenül. (szuromi) „Új Magyar Iskoláért” regionális értekezlet Érték­közvetítés és képesség- fejlesztés Az „Új Magyar Iskoláért” Pe­dagógiai Egyesület Észak-ma­gyarországi Regionális Köz­pontja értekezletet tartott a na­pokban Hatvanban. A régió több településéről — így Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szolnok és Pest megyéből — érkeztek résztvevők. Az érték- közvetítést és képességfejlesztést célul kitűző, alternatív pedagó­gia szerint működő iskolák igaz­gatói és tanárai — mintegy negy­venen — kicserélhették tapaszta­lataikat, s döntöttek a további együttműködésről. A hatvani Kodály Zoltán Ál­talános Iskola és Gimnázium biztosította a találkozó helyszí­nét. Az értekezleten szó volt töb­bek között az intézmények fel­adatairól, a szakértők lehetősé­geiről, a nyári táborozási javasla­tokról és a taneszközfejlesztés helyzetéről. A vendégek bepillanthattak a „kodályosok” munkájába, fa­kultatív órákon vehettek részt: meghallgathatták, mit tudnak a kis elsősök az emberekről, a har­madikosok a természetről, s megnézhették a tornázó ötödi­keseket is. A bükki karszt vízbázisvédelméről A Víz napja méltó megünnep­lésére készül Miskolc, ahol is szerdán — a Magyar Hidrológiai Társaság Észak-magyarországi Tagozata és az Évizig szervezé­sében — ünnepi ülésre kerül sor. Még 1992-ben, a Rio de Janei- ró-i Környezetvédelmi Világ- konferencián döntötték el a szakemberek, hogy március 22-e legyen ezentúl a Víz napja. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén, a Tudomány és Technika Házában megrende­zésre kerülő konferencián régi­ónk legfontosabb vízgazdálko­dási kérdéseiről hallhatnak elő­adásokat az érdeklődők. így szó lesz többek között a bükki karszt vízbázisvédelméről, az észak­magyarországi gyógy- és hévíz­kincsekről. Ez utóbbi témakör­ben a tervek szerint dr. Kovács Sándor Eger fürdővárosi mivol­táról kíván majd szólni. Az előadásokkal párhuzamo­san — a helyszínen — a vízgaz­dálkodásról nyílik tárlat, de lesz videofilm-vetítés és számítógé­pes ismeretterjesztő játék is. Menekülő halak, benzinesflakonok A víz napja alkalmából hirde­tett rajzpályázatot az iskolás gye­rekeknek a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2-es sza­kaszmérnökségének hatvani ki- rendeltsége. Mint megtudtuk, a cég feladata a folyók, patakok, tározók vizeinek védelme, a töl­tések, zsilipek karbantartása, a parti növényzet gondozása. Munkatársaik nemcsak hiva­talból teszik a dolgukat, hanem szívügyüknek is tekintik a kör­nyezet védelmét. Úgy vélik, ha a gyerekek óvodás-, iskoláskoruk­ban foglalkoznak e témával, ta­lán később sem feledkeznek meg arról: vigyáznunk kell a vízre! Épp ezért kérték fel a petőfibá- nyai kisdiákokat, jelenítsék meg vízparti élményeiket, mutassák be rajzaikon, milyen hatása van a szennyezésnek az élővilágra, mi­lyennek képzelik az árvizet, s ők maguk mit tennének a vízszeny- nyezés megakadályozására. Az iskolások komolyan vették a felhívást, s tanáraik a legszeb­beket kiválasztva, 32 alkotást küldtek el a kirendeltségnek. Menekülő halak, benzinesflako­nok, „OIL” feliratú tartályko­csik, kétségbeesett állatok jelen­tek meg a képeken. Majd’ min­den lapon ákombákom betűkkel az intés: NE TEDD! A kicsik jutalma könyv és cso­koládé lesz. S amit csak remélhe­tünk — rajzaik hatására —, olyan víz, amiben pancsolni lehet. (n. z.) Cum Laude az elsőnek Erkel Ferenc halálának száza­dik évfordulója alkalmából hir­dette meg a Magyar Rádió Ko­molyzenei Főosztálya a megyei pedagógiai intézetekkel közösen a Játszunk operát! elnevezésű vetélkedőt. A vasárnapi megyei döntőn — igen nagy érdeklődés mellett — tizennégy csapat vett részt. Az első helyezést az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola 2-es számú Gyakorló Általános Iskolája és Gimnáziu­ma nyerte, méghozzá Arany Cum Laude minősítéssel. A má­sodik helyezést a gyöngyösi Pát- zay János Zeneiskola növendé­kei szerezték meg — arany okle­véllel. Harmadik lett az EKTKF Il-es számú Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium második csapata, ugyancsak arany okle­véllel. A felkészülés színvonalát jelzi, hogy a rangos megmérette­tésen utolsó helyezést elért csa­pat is bronz minősítésű oklevéllel térhetett haza. A győztesek ezál­tal biztosították részvételüket a közeljövőben megrendezésre kerülő területi döntőn is. A barlangvilág titkai Jakucs professzor Hatvanban Csütörtökön dr. Jakucs Lász­ló, az európai hírű barlangkuta­tó, a szegedi egyetem természet- tudományi intézetének igazga­tója lesz Hatvan vendége. A ne­ves tudós és kutató 11.30 órakor a helyi Bajza József Gimnázium diákjainak tart diavetítéses elő­adást az Alpokban tett felderítő útjáról, majd fél 6 órai kezdettel a Galéria emeleti termében szá­mol be a barlangvilágban tett — nem éppen veszélymentes — ha­zai és külföldi feltáró tevékeny­ségéről. A neves barlangász hatvani útjának egyébként az ad külön­leges aktualitást, hogy kutatásai­ról írott vaskos kötete möst ke­rült a könyvesboltok kirakatai­ba, egy veszélyes felderítő útjá­nak naplórészletét pedig a Hat­vanban megjelenő „Délsziget” című folyóirat közli, melynek friss száma most hagyta el a saj­tót, s pár nap múlva országszerte az előfizetők kezébe jut. Magántulajdonú, piacképes mezőgazdaságot akarunk (Folytatás az 1. oldalról) A tulajdoni viszonyokat köve­tő birtokegyesítés ugyancsak fontos láncszeme lesz a fejlődés­nek, amely viszont elképzelhe­tetlen lesz a táj és a települések rendezése nélkül. Emlékeztetett, hogy a következő években a vi­dék legnagyobb gondja a mun­kanélküliség megoldása, amely nem a mezőgazdaságra vár. Ezért a térségi, illetve a kistérségi politikai elképzeléseket kell mi­hamarabb megvalósítani annak érdekében, hogy a vidék infra­struktúrája előnyösen megvál­tozhasson. Ezután dr. Andor ka Rudolf akadémikus, a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyetem rektora, mint szociológus beszélt a falu életéről, a vidéki társada­lom helyzetének változásáról. Statisztikailag bizonyította, hogy a hatvanas-hetvenes években mérséklődött a falu és a város közötti különbség, míg a nyolc­vanas évek eleje óta mindez erő­teljesen felerősödött. A jövő pe­dig nem lehet más, mint hogy a különbség csökkenjen. Ez pedig csak gazdasági fejlődéssel, a vi­dék felemelésével lehetséges. Ezért sokat tehet a politika, vala­mint a tudomány is sajátos esz­közeivel. A belga mezőgazdaság fejlő­désének jelenlegi helyzetéről tartott értekezést dr. Jan Dae le­mons professzor, intézeti igazga­tó. Kiemelte, hogy nemrégiben olyan törvényeket fogadtak el nemcsak Belgiumban, hanem más nyugat-európai országok­ban is, amelyek a környezetkí­mélő, az állategészségügyet szem előtt tartó, a minőséget előtérbe helyező mezőgazdálkodást szol­gálják. Nagyon szigorú feltétele­ket szabnak a gazdák felé, ame­lyek a következő években min­den bizonnyal a farmok számá­nak csökkenését, a megmaradók között pedig fokozódó versenyt, a hatékonyabb munkát kénysze­rítik ki. A hazai mezőgazdaság átala­kulási folyamatáról adott átte­kintést dr. Magda Sándor gyön­gyösi főigazgató. Elemezte az új szövetkezeti és az átalakulási törvényből adódó feladatokat, a szövetkezetek, illetve az állami gazdaságok mai helyzetét. Kitért arra, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók erő­teljes pénzügyi forráshiánnyal küszködnek. A tulajdonukban lévő termelési technika és tech­nológia elavult és kevésbé meg­bízható. Ezzel nehezen leszünk képesek felzárkózni Európához. Kifejtette, hogy az agrártermelés válsága nem oldható meg a nagy- és a kisüzemek szembeállításá­val. Sokszínű üzemformák meg­jelenése várható a következő időszakban, amelyek a vidék éle­tére, fejlődésére is nagy hatással lehetnek. A plenáris ülés zárásaként a főiskola aulájában dr. Enese László, gyöngyösi születésű nyugalmazott egyetemi tanár Dr. Medgyasszay László állam­titkár előadását tartja avatta fel Hensch Árpád mell­szobrát, aki mosonmagyaróvári akadémiai tanárként — egyko­ron — a hazai mezőgazdasági üzemtan megalapítója volt. Mentusz Károly A tudományos tanácskozás résztvevői Országosan elismert a megyei cukorbeteg-gondozás

Next

/
Thumbnails
Contents