Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

HÍRLAP, 1994. március 3., csütörtök HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Herédi farsang A hagyományokhoz híven a közelmúltban is megtartották a gyerekek farsangi előadását He­réden. A Viczián Mihály tanár úr irányításával létrejött műsor­ral az általános iskolások és a már végzett tanulók zajos sikert arattak, amelyen felbuzdulva is­mét készülnek a júniusi falunap­ra, ahol új produkcióval állnak a közönség elé. Vadásztanfolyam A hatvani TIT-egyesület 80 órás, vizsgával egybekötött tan­folyamot szervez vadászoknak. Az előadások érintik a műkö­déssel összefüggő jogszabályo­kat, a vadgazdálkodási alapis­mereteket, az apró- és nagyva­dak fajismeretét és biológiáját, a trófeabírálatot, továbbá a gya­korlati vadászlövészetet — söré­tes és golyós fegyverrel —, és azt, hogyan bánjunk a vadászkutyák­kal. Jelentkezni lehet' Hatvan, Kossuth tér 4. szám alatt, illetve a 37/342-159-es telefonon. Eboltás Szűcsiben Március 7-én, hétfőn reggel 7 órától várják a környék kutyáit a kötelező, veszettség elleni védő­oltásra. Felhívják a gazdik figyel­mét, hogy a tűzoltószertárnál rendezendő eseményre állataik mellett 150 forintot is vigyenek magukkal. A pótoltásra március 18-án kerül sor. Boldogi figyelmesség Nemcsak nők napján gondol­nak a boldogi tűzoltók a lányok­ra és az asszonyokra, ám az alka­lom lehetőséget kínál arra, hogy ki is fejezzék ezt. Március 5-én, szombaton 17 órától nőnapi bált szerveznek a tűzoltófeleségek tiszteletére a helyi Liget bisztró­ban. r A REORG RT. ] mint az ÉKSZÖV Szolgáltató Kft. felszámolója nyilvános és folyamatos értékesítésre meghirdeti az ÉKSZÖV Szóig. Kft. valamennyi vagyontárgyát. Érd.: 46/412-993, 36/311-967 Nagyné Eladó 12 m2 garázs, Baktai u. 14. ^ Érd.: 36/311-811 )) Nem új keletű gondokról van szó. Súlyos örökségként neheze­dik a vezetésre a helyi munkanél­küliség alakulása, az oktatás- és egészségügy helyzete, vagy a rendőrség már-már elviselhetet­len infrastrukturális gondjai. A felmerülő nehézségek kezelését illetően mind a megye, mind a város kialakította saját koncep­cióját, amelyek alig néhány pontban egyeztek meg. Sokan ezért is tartották kiemelkedő je­lentőségűnek a mostani találko­zót, bár nem kevesen voltak azok sem, akik úgy vélték: a kihelye­zett gyűlés nem hasznos, de egyenesen árt az amúgy is a mélypont felé közelítő viszony­nak. — Elsősorban szemléletbeli változásokra számítok a közgyű­lés részéről — válaszolta kérdé­sünkre Szinyei András polgár- mester a vita előtti percekben. — Tisztában vagyunlt a megye anyagi gondjaival, ám úgy vé­lem, joggal elvárható, hogy a szűkös lehetőségeken belül az egyes lakóhelyek arányosan kapjanak a közösből. A problé­mák még a tanácsrendszerben kezdődtek, de a jelenlegi fejlesz­tési struktúra sem kedvez Hat­vannak és a régió többi települé­sének. A polgármester úgy véli: nem­csak a városi intézményeket érintik a finanszírozási gondok. Megítélése szerint a megye a ha­táskörébe tartozó ifjúsági ott­hont és a galériát sem támogatja a kívánt színvonalon, aminek következtében értékes műkin­csek sem kerülhetnek a látoga­tók elé. Hiába az ott dolgozók erőfeszítése. Magára a tanácskozásra végig a konstruktív légkör volt a jel­lemző. Többen úgy érezték, ál­lást kell foglalniuk a kérdésben, és — különösen az érintett tele­pülések képviselői részéről — nem volt hiány a drámai hozzá­szólásokból sem. Dr. Molnár Lajos állatorvos úgy vélte, Hat­vant mostohagyermekként keze­li a megye, ezert talán még az is jobb volna, ha a város Pest me­gyéhez csatlakozna. Dr. Freili Géza főorvos, a helyi kórház igazgatója rámutatott: az intéz­mény vonzáskörzete átlépi a je­lenlegi közigazgatási határokat, így az ellátandó betegek száma megközelíti a százezret. A bal­eseti osztályukra szállítanak Gyöngyösé s //evestérségébőlis, és az autópályán előforduló sé­rülések is az intézmény gondjait szaporítják. Mindezekhez egy lerobbant épület és elavult mű­szerpark áll rendelkezésükre. A rekonstrukció elengedhetetlen, ezért — miután más megoldást nem látnak — a megyéhez for­dulnak segítségért. Kassa László horti polgár- mester szerint a megyei önkor­mányzat a lehetőségeihez képest idáig is támogatta a térségét, amit megköszönt. Láng Józsefné Rózsaszent- mártonból a perifériára eső tele­pülések áldatlan helyzetéről be­szélt, hozzátéve: a megyei intéz­ményeket elsősorban Eger hasz­nosítja, így a városnak már nem kell áldozni ezekre. Ez a kérdés egyébként több­ször is felvetődött. Sokan — kü­lönösen az Egertől távolabb eső vidékek képviselői — nem látják értelmét a megyei létesítmények finanszírozásának, miután úgy­mond „mi hasznunk származik nekünk ezekből?” Mint elhangzott, ez a pénz más területeken is jó lenne. Csak magában Hatvanban 700 lakás­igénylést nem tudnak kielégíte­ni, és arra is volt példa, hogy egy megnyert tornaterem-építesi pá­lyázatot vissza kellett utasítani, miután nem tudtak hozzájárulni az építés költségeihez. Az értel­mi fogyatékosok kisegítő iskolá­jának a fenntartása szintén gon­dokkal jár, és amennyiben nem születik kielégítő megoldás, a gyerekeket intézetben kell elhe­lyezni. Lakatos István, Sirok polgár- mestere szerint a megyei vagyon felélése nem lehet cél, ám van­nak feladatok, amelyek nem va­lósíthatók meg támogatás nél­kül. Javasolta, hogy a Pest me­gyei önkormányzattal és Hatvan várossal karöltve közösen dol­gozzák ki a szükséges lépéseket. Ehhez több felszólaló is csatla­kozott, ezért a napirend végén dr. Jakab István, a közgyűlés el­nöke indítványozta: december 31-ig készítsenek egy intézkedé­si tervet, amelyben kiemelten szerepel a kórház céltámogatása. A koncepció — megyei felelős­ségvállalással — magában hor­dozná egy esetleges anyagi tá­mogatás lehetőségét is. Miután az indítványt a köz­gyűlés — két tartózkodás mellett — elfogadta, dr. Jakab Istvánt a gyakorlati lehetőségekről kér­deztük. — A költségvetésünk 12 mil­lió forintot biztosít az intézményi rendszer kezelésére, ezen belül mi partnerek leszünk — fejtette ki a közgyűlés elnöke. — A lehe­tőségeink korlátozottak, de vár­hatóan áprilisban lesz pénz a kórház műszerezettségének a ja­vítására. — Elnök úr, a megye nem tud­na valamilyen menedzseri szere­pet vállalni az érintett települések összefogásában ? — Vannak koordinációs fel­adataink, amelyeknek eleget is teszünk, ezenfelül érdekképvise­letet is ellátunk. Sajnos, nagyobb regionális segítségnyújtásra — anyagi okokból — nincs lehető­ségünk. A tanácskozás végén ismét a házigazdához, Szinyei András­hoz fordultunk: a hallottak meg- feleltek-e a várakozásainak? — Úgy vélem, mindenki szá­mára nyilvánvalóvá váltak a gondjaink — foglalta össze ta­pasztalatait a polgármester. — A célunk természetesen továbbra is az, hogy a megye vegye fel intéz­ményei sorába a kórházat és a ki­segítő iskolát is, így biztosítva az aranyos közteherviselést. A fej­lesztést illetően nem lehetnek háttérbe szorított térségek. Az alapfeladatokat természetesen mindenkinek saját magának kell ellátnia, ám a térség gondjait kö­zösen kell viselnünk. E téren most előrelépés történt. Tari Ottó Öt és fél millió forint a lakások felújítására Elfogadták Petofibánya költségvetését A napokban került sor Petőfi- bányán az idei költségvetés má­sodik fordulójának a tárgyalásá­ra. A község 1994-ben közel 120 millió forinttal gazdálkodhat, amelynek elosztásáról — a ko­rábbi évek gyakorlatához képest — viszonylag rövid idő alatt dön­tött a település vezetése. Amint arról Horváth Gabriel­la, a polgármesteri hivatal szer­vezési előadója lapunkat infor­málta, a legnagyobb érdeklődés a bérlakások karbantartására és felújítására szánt költségek ala­kulását kísérte. A jelenlévő ta­nácskozási joggal meghívottak — a pártok, szervezetek képvise­lői — szerették volna, ha az e cél­ra eredetileg előirányzott 5,6 millió forintos keretet felemelik, annál is inkább, mivel az összeg felét egyetlen lakóépület — a Dobó út 1. szám alatti, életveszé­lyessé vált bérház — felújítási munkálataira kell fordítani. A képviselő-testület abban egyet­értett, hogy ez a pénz valóban kevés, ám az adott körülmények között nem állt módjukban a ke­retet bővíteni. Amennyiben év közben a bér­lakások eladásából többletbevé­telre tennének szert — ígérte Papp István polgármseter —, azt az összeget is lakásfelújításra és karbantartásra fordítanák. Az egyéb céltámogatások odaítélésénél is a szűkös anyagi háttér volt a meghatározó. A kis­korúak rendszeres támogatására szánt 1,2 millió forintot — a tar­talékkeret terhére — negyedmil­lióval megtoldották, de a járdák, utak karbantartására az idén mindössze 1,2 millió forint jut. Az oktatási intézmények 35 mil­lióval gazdálkodhatnak, ehhez jön még — saját bevételként — három és fél millió forint. Előre­láthatólag ez elég lesz a működ­tetésükhöz. Csakúgy, mint a há­ziorvosi szolgálat vállalkozási formában történő finanszírozá­sához megszavazott 1,8 millió, továbbá a gyógyfürdő üzemelte­tésére szánt 830 ezer forint. A sport és a kultúra támogatá­sát az önkormányzat a Bányász Kulturális és Testnevelési Alapít­ványon keresztül gyakorolja. Hárommillió forintot fordítanak e célra, amelyből biztosítani tud­ják a sportlétesítmények és a mű­velődési ház fenntartását, a sportkör működését, továbbá fi­nanszírozni kell a kulturális célú rendezvényeket is. (tari) Búcsú a farsangtól A farsang „hivatalosan” víz­kereszttől (január 6.J hamvazó­szerdáig (húsvét előtt 40 nap) tart. A köztudatban azonban február végéig húzódik ez a mu­latságsorozat. A prózai ok — amellett, hogy nem kell figye­lemmel lenni a kalendáriumra -: ebben a hónapban tombol legin­kább az influenza. A gyermekin­tézmények vezetői, tekintettel a kis betegekre, úgy szervezik meg a jelmezes bálokat, hogy azokon gyógyultan minél több gyerek részt vehessen. Felvételeink a szűcsi iskolások és a hatvani Pá­zsit utcai óvodások vigasságát örökítik meg. Farsang farkára elfogyott a fánk A Hatvani Rendőrkapitányság munkája Több bűneset, javuló közbiztonság Mérlegkészítés után kerestük fel dr. Jusztin Ferenc r. alezre­dest, a Hatvani Rendőrkapitány­ság vezetőjét, aki elmondta: a kapitányság életében igen jelen­tős év volt a tavalyi. Soha nem látott méreteket öl­tött a bűncselekmények száma, közel kétezer esetet dolgoztak fel. Akkor, amikor országosan és megyei viszonylatban is csök­kent a bűntények száma, Hat­vanban és térségében 31,1 száza­lékkal emelkedett. A helyi kapi­tányság eredményei nagyon jók, a megyei átlagot meghaladóak. Pontosan 67,4 százalékban derí­tették fel az ügyeket, s száz isme­retlen elkövetőből ötvenkilencet fogtak el. A városban és vonzás­körzetében olyan helyzetet te­remtettek, hogy nem volt a terü­leten kiemelkedő bűncselek­mény, amely nagymértékben nyugtalanította volna a lakossá­got. Július 1-jével létrehozták a horti rendőrőrsöt. Új módszere­ket dolgoztak ki, amelyekkel korszerűvé vált a bűnüldözés. A számítógépeknek köszönhetően megszabadultak a manuális fel­adatok jó részétől. Felső szintű döntésre a hatva­ni kapitánysághoz kapcsolták az autópálya helyi szakaszát, s az ezzel járó felügyeletet. A mun­kához az ORFK egy Audi típusú gépkocsit biztosított. A kapitány úr elmondta: sajnálatos módon a közlekedési helyzet az utóbbi időben sokat romlott. 1993 első felében ugyan nem volt halálos baleset, de a másodikban — kü­lönösen a szeptemberi és októ­beri hónapokban — majd’ min­den héten bekövetkezett a tragé­dia. A legveszélyesebb a 21-es útnak az autópálya és az apci el­ágazó közötti szakasza. Dr. Jusztin Ferenc az elmúlt év emlékei között említette a hol­landiai tanulmányutat, melyen a tűzoltóság munkatársaival ve­hettek részt. Idei terveik között pedig egy lengyel testvérvárosi kapcsolat megteremtése szerepel. (négyessy) Haldokló temető A lőrinci képviselő-tes­tület több mint két éve döntött a város szívében lé­vő régi temető emlékpark­ká történő átalakításáról. Aki tehette, elszálh'ttatta elhunyt hozzátartozója föl­di maradványait. A meg­maradt síremlékeket — csakúgy, mint a szovjet obeliszk lebontásra ítélt betontömbjét — a központi részen elkészítendő kegye­leti parcellába helyezik el. A park centrumába Nagy László helyi fafaragó művész monumentális — majd négy méter, az or­szágban egyedülálló ma­gasságú — Madonnája ke­rül. Lebontásra ítélt a szovjet obeliszk Emlékparkban a helye? (Fotó: Gál Gábor) „A megye mostohagyermeke” Összefogással enyhíthetők Hatvan gondjai Az elmúlt hét végén rövid időre Hatvan vált megyénk „politikai fő­városává”. Itt találkoztak ugyanis a megyei közgyűlés delegáltjai, hogy megvitassák azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a Zaavva-narti településnek és vonzáskörzetének.

Next

/
Thumbnails
Contents