Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-19-20 / 66. szám

4. VÁLASZTÁSI FÓRUM HÍRLAP, 1994. március 19-20., szombat—vasárnap Az EKGP gyöngyösi nagygyűlése Az Egyesült Kisgazda Párt (EKGP) Heves Megyei Szerve­zete választási kampánynyitó nagygyűlést tart szombaton Gyöngyösön. A Mátra Művelő­dési Központban 17 órakor kez­dődő eseményen ismertetik a párt programját, bemutatják az egyéni választókörzetben induló képviselőjelöltjeiket. A meghí­vott vendégek között üdvözlik majd dr. Horváth Lászlót és iÍr. Böröcz Istvánt, az EKGP alelnö- keit. Heves: KDNP-s kampánynyitó Vasárnap a hevesi művelődési házban kampánynyitó nagygyű­lést rendez a Kereszténydemok­rata Néppárt. A 14.30-kor kez­dődő rendezvényen bemutat­koznak a KDNP megyei képvi­selőjelöltjei, az előadók között lesz a párt országos frakcióveze­tője, Csépe Béla és dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő. Füzesabonyban: választási plakátoknak A város önkormányzati ülé­sén legutóbb Füzesabonyban nyomatékosan felhívták az ille­tékesek figyelmét arra, hogy a tisztaság és a rend megőrzéséért a választási propagandaanyagok elhelyezésére 4-4 nagyméretű táblát helyeznek el a telepi, illet­ve a községi részen, amelyet in­gyen vehetnek igénybe a pártok, a jelöltek. Máshol nem turnék el ilyen plakátokat, szórólapokat. Tulajdonosaikat szigorúan meg­büntetik. Képviselőjelöltek a nyugdíjasoknál A Nyugdíjasok Egri Érdekvé­delmi Szervezete március 21-én 16 órától rendezi első alkalom­mal azt a találkozóját, ahol or­szággyűlési képviselőjelöltek mutatkozhatnak be. A Megyei Művelődési Központ 102-es ter­mében ezt követően sorra fó­rumra találnak itt a megye 1. szá­mú választókörzetének képvise­lőjelöltjei. A kopogtatócédulák várományosai A pártok képviselőjelöltjei Heves megyében A 386 parlamenti helyből 176 sorsa az egyéni választókerületek­ben dől el. Heves megyében hat helyért méretnek meg a jelöltek. Megyénkben is jelentős az érdeklődés a képviselőség elnyerése iránt. Alábbi összeállításunkban megpróbáljuk felvázolni, hogy szőkébb pátriánkban mely pártok azok, amelyek már gyűjtik a ko­pogtatócédulákat. (A függetlenek számbavételére csak a nyilván­tartásba vétel után vállalkozunk.) A pártoktól származó névsor kapcsán azonban meg kell jegyeznünk: képviselőjelöltről hivatalo­san majd csak akkor beszélhetünk, ha sikerül 750 kopogtatócédu­lát összegyűjteniük, s azt a választási bizottság igazolja. A teljesség­re törekvés ellenére még nem kaptunk jelöltnévsort a Piacpárttól, a Magyar Érdek Pártja két jelöltjükről értesítette lapunkat. Fogadják azonban érdeklődéssel összeállításunkat, s tekintsék egyfajta álla­potleltárnak. Budavári Sándor Pártok 1. sz. választókörzet Eger 2. sz. választókörzet Pétervására 3. sz. választókörzet Gyöngyös 4. sz. választókörzet Hatvan 5. sz. választókörzet Heves 6. sz. választókörzet Füzesabony Agrár­szövetség KOVÁCS GÁBOR POLGÁR IMRE KASZÁS GYÖRGY KONSITS PÁL DR. GYULAVÁRI ANDRÁS DR. GONDOS ISTVÁN EKGP — CSEPREGIBÉLA BENEI CSABA TAKÁCS JÁNOS PETI TAMÁS KELEMEN JÓZSEFNÉ Fidesz DR. SIPOS PÉTER HORVÁTH LÁSZLÓ BALÁZS JÓZSEF NAGY GYULA BÓDI TAMÁS HALÁSZ KÁROLY FKGP HERCZEG LAJOS IVÁDY BÉLA MORVÁI FERENC DR. ÖRDÖGH ISTVÁN SZÉKELY ZOLTÁN DR. SZABÓ JÁNOS KDNP DR. LUKÁCS TAMÁS DR. LASSÁNYIFERENC CSÉPE BÉLA SZINYEI ANDRÁS JENES LÁSZLÓ TÓFALUSI EMIL Köztársaság Párt MADÁK LÁSZLÓ ROZSNAKI ISTVÁN BALÁZS FERENC DÉZSI TAMÁS BODNÁR TIBOR­MDF SZARVAS BÉLA DERECSKE! CSABA POKORNY ENDRE DR. SEPSEY TAMÁS DR. ANDRÁSSY TAMÁS DR. FARKAS GABRIELLA MIÉP PATKÓ JÓZSEF KELEMEN JÓZSEF BENEDEK FERENC VARGA JÁNOS VEREBÉLYI GYÖRGY IVÁNFALVI GÁBOR MSZDP HOLLER ZOLTÁN LŐJ JÓZSEF­HEGEDŰS GYULA KEREK LÁSZLÓ MURÁNYI JÁNOS MSZP KORÓZSLAJOS CSOMÓS LÁSZLÓ HIESZ GYÖRGY ÉRSEK ZSOLT GODÓ LAJOS DR. MOLNÁR JÁNOS Munkáspárt DR. VASAS JOACHIM TÓTH ANDRÁSNÉ DÉR ISTVÁN KUNYÓ VILMOS BESENYEI JÁNOS BLAHÓ ISTVÁN NDSZ DR. SZŐKE DOMONKOS OR. HAMMER ISTVÁN BÁGYIFERENC BÉNYEI TAMÁS SZABÓ OTTÓ DR. BERECZJÓZSEF SZDSZ SZÉKELY GÁBOR DR. SZENDREY ANDRÁS FODOR GÁBOR TÁBI ZOLTÁN SOMLAI GYÖRGY DR. PUHA SÁNDOR Vállalkozók Pártja KORMOS TAMÁS KÓRÓS JÁNOS DR. CSÉPE GYÖRGY DR. TŐRÖS BÉLA KOLLÁTH JÓZSEF SZEGEDI CSABA Zöld Alternatíva KOLTAI OTTÓ ZAY ANDREA­­­PACHNIK ZOLTÁN Magyar Érdek Pártja Két jelölt A Magyar Érdek Párt elnök­sége meghívott „minden, ma­gyarul érző és gondolkodó, a nemzeti egység kialakításában közreműködni kívánó választó- polgárt” március 17-re Gyön­gyösön a gazdaköri terembe, hogy bemutassa képviselőjelölt­jét, Szemerey László Zsigmon- dot. A képviselőjelölt foglalkozá­sára nézve erdész,'56-os nemzet­őr, gazdaköri elnök, az 1956-os Magyarok Világszövetségének tagja, a Budai Nemzetőr Egység Heves megyei parancsnoka, a gyöngyösoroszi ércbánya volt csillése, a MÉP alapító tagja, és Demjénben lakik: hirdette a meghívó. Életrajzi adataihoz magyarázó szöveget fűzött a képviselőjelölt is, majd Király B. Izabella pártelnök szólt a megje­lentekhez. Elmondta, hogy őt nem lepi meg a teremben lévők létszáma, hiszen akár két ember kedvéért is hajlandó elutazni bárhová. Egé­szen mást tapasztalt Ameriká­ban, ahol mindig zsúfolt terem fogadta. Miután végzettsége sze­rint ő nemcsak tanár, hanem ker­tészmérnök is, a pártja virágzó kert-Magyarországot képzel el a jövőben, a mezőgazdaságra épü­lő iparral. Mindent megtesznek a nemzeti ipar újjáteremtéséért is. A pártja 1993. szeptember 7-én alakult meg, de azóta is in­formáció-gettóba zárták. A „hi­vatásos félreértők” pedig kifor­gatják azt, amit mond. Egyik fontos céljuk az, hogy „felszaba­dítsák Magyarországon a ma­gyart”. Ha rajta múlna, egy hét alatt megoldaná a magyar iskola­ügy problémáit. Szerinte a Kár­pát-medence népeit újra egyesí­teni kell. Szemerey László Zsigmond ismertette programját, majd hangsúlyozta, hogy ősi magyar család leszármazottja, aki a csa­ládfáját Mátyás koráig tudja le­vezetni. A pártnak van még egy képvi­selőjelöltje a megyében: Molnár Antal demjéni kocsmáros. (Smf) 1 ♦/ Üj alkotmányt 2 J Visszavonható országgyűlési képviselőket 3. / Üj nyugdíj- rendszert 4. / A fiataloknak:- lakást — munkahelyet A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt programja A FÜGGETLEN KISGAZDA- PÁRT 86 éve működik sorsközös­ségben a magyar néppel és igyek­szik ma is a parasztság és a polgár­ság, az ipari munkások érdekeit is képviselni. Legfőbb célunk a magántulajdo­non alapuló mezőgazdaság olyan szintre emelése, hogy országunk el­látása biztosított legyen, és az agrár­ágazatban dolgozók tisztességesen megéljenek és a szegény néprétegek számára is elérhető áron legyenek kaphatók az élelmiszerek. A mezőgazdaságot az élelmisze­ripart tönkretevő privatizációt meg kell szüntetnünk, és a kormányzati pozícióba kerülésünk esetén meg­teremtjük az eddig halogatott lé­pést, hogy mindazon személyek, akik az országot a jelenlegi gazdasá­gi helyzetbe sodorták, ne szerepel­hessenek a közéletben. A Független Kisgazdapárt Heves Megyei Szervezete Választás'94 Mi nyilvános és mi titkos? Sok félreértés származik ab­ból, ha valaki nincs tisztában az­zal, meddig terjednek a nyilvá­nosság hatarai? Milyen informá­ciók tekintendők titkosnak, és mi az, amit minden választópol­gárnak joga van tudni? A választási törvény ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a választással foglalkozó bizottsá­gok tevékenysége alapvetően nyilvános, a rendelkezésre álló adatok, tények nem titkosítha- tók. Ám a választási eljárás nyil­vánossága nem sértheti a szava­zás titkosságát és a személyiség­hez fűződő jogokat. Tehát a vá­lasztók személyi adatait védeni kell. A választási bizottság közle­ményben tájékoztatja a sajtót, a helyi stúdiókat a jelöltekről, a választók nyilvántartásának ki­függesztéséről, a szavazókörök beosztásáról, a választási bizott­ságok tagjairól, a szavazás mód­járól, a választás eredményéről. A választással foglalkozó testü­letek kötelesek gondoskodni ar­ról, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást és felvilágosítást kaphasson. Ennek érdekében országszerte több helyütt infor­mációs irodák nyílnak. A válasz­tási és jogi információs szolgálat — amely a Kossuth tér 4. szám alatt működik — a vidéken élők számára is tájékoztatást ad mun­kanapokon reggel nyolctól dél­után fél ötig a 153-1611-es tele­fonszámon is. A sajtó képviselői külön enge­dély nélkül közvetlenül figyelhe­tik a választási testületek munká­ját, de tevékenységüket — külö­nösen a szavazatok összeszámlá- lását — nem zavarhatják. A sza­vazás napján, a választás befeje­zése előtt, a szavazással kapcso­latos részeredményt a törvény értelmében tilos nyilvánosságra hozni. Nem minősül részered­ménynek a szavazók számának és arányának nyilvánosságra ho­zatala. Ha a választás lezajlott, az eredmény számítógépes adatait azonos feltételekkel kell a füg­getlen jelöltek és a választáson jelölteket állító pártok rendelke­zésére bocsátani. Érdekes kitétele a törvény­nek, hogy minden jelöltnek, ártnak — országos összesítés­en is — nyilvánosságra kell hoz­nia az országos napilapokban a választásokra fordított állami tá­mogatások és a saját források ösz- szegét, és azok felhasználásáról nyilvánosan kell elszámolniuk. N. Zs. Nyilvános legyen a vagyonbevallás Mennyit gazdagodtak a képviselők? 1990 óta törvény van rá: min­den országgyűlési képviselőnek megválasztása, majd megbízásá­nak megszűnése után 30 nappal vagyonnyilatkozatot kell tennie. Magyar Bálint ennek a törvény­nek módosítására tett javaslatot. Miért volt erre szükség? — kér­deztük az országgyűlési képvise­lőt. — A jogászok úgy mondják, a törvényt karban kell tartani, vagyis az élet változásaihoz kell alkalmazni. A képviselők jogál­lásáról szóló törvény ide vonat­kozó részét két okból is szüksé­gesnek tartom megváltoztatni. Az egyik az, hogy a piacgazdaság fejlődése, a privatizáció egy se­reg új kérdésre irányítja figyel­münket. Ma már a gazdagságot nem feltétlenül autóban vagy la­kásban mérik. Nagyobb vagyo­nok cseréltek gazdát, váltak álla­mi tulajdonból magántulajdon­ná. A másik alapos ok, hogy a privatizáció átláthatatlanságával és a korrupció terjedésével járó bi­zalmatlanság valamennyi ország­gyűlési képviselőre árnyékot vet. — Milyen változást hoz az Ön javaslata? — A törvény úgy rendelkezik, hogy a képviselő vagyonbevallá- sát a Ház elnökének asztalára te­szi le. Azt javaslom, hogy legyen nyilvános a bevallás, a választó- polgárok is nyomon követhes­sék, hogy képviselőik legális for­rásaik mértékéig gazdagodtak, vagy annál jobban. Ezenkívül gazdasági érdekeltségi nyilatko­zattal kívánom bővíteni a beval­lást, amelyből egyértelműen ki­tűnne, milyen tisztséget visel a képviselő valamelyik állami vagy magánkézben lévő társaságban. — A törvény határidőket ír elő. Ezen is változtatni kíván? — A törvény szerint a mandá­tum lejárta után 30 nappal kell bevallást tenni. Javaslom, hogy a lejárat előtt tegyünk nyilvános vagyonbevallási, hogy az újra je­löltként induló képviselőkről tiszta képe legyen a választópol­gároknak. — Más országokban is van­nak hasonló rendelkezések? — Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban például kézikönyvet adnak ki, amelyben fényképpel mutatják be a képviselő házát. De az olvasó azt is megtudhatja: mikor, mennyiért vette, mennyi kölcsöne van és mennyi az egyéb vagyona a képviselőnek. Össze lehet hasonlítani a választások előtti és a ciklus végén közölt hi­teles adatokat. A politikusok adóbevallása nyilvános. — Vajon napirendre tűzheti-e még a Parlament ezt a módosító javaslatot a hátralévő rövid idő alatt? — Én nagyon remélem! — Nem gondolja, hogy ezt a törvénymódosítást sokan a vá­lasztási kampány egyik fogásá­nak tekintik majd? — Ez a módosítás nemcsak a most búcsúzófélben lévő Parla­mentre, hanem a választást meg­nyerő új képviselőkre is érvényes lesz. (koós)

Next

/
Thumbnails
Contents