Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19-20 / 66. szám
HÍRLAP, 1994. március 19-20., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5 Orvos emlékére — Yámosgyörkön Dr. Kassay Tivadar orvos évtizedeken át szolgálta elismeréssel Vámosgyörk egészségügyét. Hálaképpen a helyi önkormányzat most egy utca elnevezésével tervezi leróni kegyeletét az egykori népszerű doktor emleke előtt. Művészházaspár tárlata A Szilvásváradon élő és alkotó művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán kerámiáiból rendeznek legközelebb kiállítást a gyöngyösi Vértanú utcai Pincegalériaban. Az április 21- íglátogatható tárlatot dr. Pogány Gábor művészettörténész nyitja meg március 23-án, szerdán 17.30 órakor. Gyöngyöstarján hírverője Mind ismertebb magángazda is öregbíti már jó ideje Gyön- gyöstarjámó hírnevét Szőke Mátyás személyében. A családi vállalkozás 15 hektáros szőlőterületen termeli a bornakvalót, s az érlelt nedűkből évi 70-80 ezer palackkal szinte az egész országnak szálh't. Márkás italait a család már reprezentatív megjelenésű, kétnyelvű színes prospektusban is eljuttatta a borkedvelőknek. Szavalóminősítés Versekkel vetélkednek a felső tagozatos szavalok a jövő hét elején a gyöngyösi Kolping Oktatási és Kulturális Központban. Március 21 -énaz 5. és 6., kedden a 7. és 8. osztályos kisdiákok meghallgatására kerül sor. A tel- jesitrnényeket minősítik is a találkozón. Pálosvörösmart örömére Pálosvörösmartiak is dolgoznak a Mátrai Erőmű Rt-nél, ezért, s a település közelsége miatt a társaság nemrégiben kedves ajándékkal örvendeztette meg a „szomszédságot”. A küldött néhány hasznos bútorral sikerült a helyi művelődési házat még barátságosabbá, vonzóbbá tenni, amit a pálosvörösmartiak köszönettel fogadtak. Berki Tamás a Shabu Shabuval Jazz-koncert színhelye lesz jövő hétfőn 18 órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ színházterme. Az érdeklődők Berki Tamással és a Shabu Shabu együttessel találkozhatnak. Nagyrédei kisdiákok tanulmányi versenye „Mindenki fontos — mindenki valaki” címmel hirdettek tanulmányi versenyt a Nagyrédei Általános Iskolában. A kétfordulós vetélkedőn az alsó tagozat valamennyi osztályának minden tanulója részt vesz, s a tantárgyak első ót helyezettjei közül a löleg- jobból válogatják a győztes hármat. A legeslegjobbak jutalma egy szép májusi kirándulás, s a többi dobogóssal dicséretben is részesülnek. Száz éve történt Március 20-án 100 esztendeje, hogy Kossuth Lajos meghalt. Mivel a legendás kormányzóban Gyöngyös 1889-ben választott díszpolgárát is elveszítette, a város külön kötelességének érezte, hogy koszorút küldjön a turini ravatalra. A képviselő-testület a helyi gyászmise szervezésén túl nyolctagú küldöttséget — benne két „negyvennyolcas” honvédet — is delegált a budapesti szertartásra. A régi kegyeletet a fáradhatatlan kutató, Lovász Béláné idézte a centenáriumra a GyönE ' Lapokból — a Gyöngyösi n márciusi számában. Solymosi fények Gyöngyössolymos kis Rákóczi utcájából a sötétségre panaszkodtak a lakók. Kérésükre az ön- kormányzat a közvilágítás bővítését tervezi. Abasáron A borban bíznak és az oltványban reménykednek A községi — volt — Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből átalakult új típusú szervezet Abasáron az Abaszöv, amely 1992 végén 818 taggal, s 219,7 millió forintos vagyonnal lépett a gazdálkodás további útjára. A tulajdonviszonyok rendezése mellett a szervezők arra törekedtek, hogy — miután a birtokosok több mint fele már 70 esztendősnél idősebb korú — a közös, értékesebb területeket a magabíróbb fiatalabbak gondozhassák a későbbiekben. Ennek során — három hétig tartó árverésen — 119 hektár ültetvény került 196 gazdához. Megszűnt a szövetkezet közös és a tagság ingyenes földhasználata, csak az együttműködés folytatódott. Kölcsönös érdekeken alapuló szolgáltatóegységeket hoztak létre vállalkozói feltételekkel, s törekedtek a fennmaradásban még jelentős szőlőolt- vány-készítő tevékenység megőrzésére is. Ugyanekkor határozott profiltisztítással a fölöslegesnek ítélt mőszaki ágazatot „fogyókúrára” fogták, míg az építő, a forgácsoló, a könyvkötő részlegeket teljesen felszámolták. Az 1990-ben még foglalkoztatott csaknem három és fél száz tagú gárda napjainkra száz körülire apadt, s a korábbitól lényegesen eltérően folytatja munkáját. A gazdálkodásban meghatározó jelentőségű szőlőből tavaly 4350 mázsa került a termelőktől a szövetkezetbe, több mint negyedrészben különleges minőségben. Ez utóbbit így az átlagosnál magasabb áron sikerült a nagyrédei feldolgozásra értékesíteni. Az oltványtermesztést a központi vírusmentes törzstelep jobb munkájával tették jövedelmezőbbé. Ha az előállított meny- nyiség alatta is maradt minden eddiginek, a 370 ezer darab biológiailag értékesebb alanyvessző és a 70 ezer európai oltórügy a színvonalával feltétlenül tovább öregbítette Abasár jó hírét. Az eladott 11 ezer 700 hektoliter bor pedig nemcsak megtartotta, hanem újabb érdeklődőkkel is gyarapította híveit. Az Abaszöv az idén is épít arra a 600 helybéli családra, amely kistermelőként szállíthat szőlőt és bort számára. S hogy a felvásárlásban „biztosra mehessen”, ösztönző ajánlatokkal szerződik. Aki tavalyi szőlőtermését a szövetkezetnek adta, s borát is ide viszi, annak a növényvédelmi munkák költségeit felerészben megelőlegezik. S ha garantált áron idei várható termésének is legalább a 70 százalékát a szövetkezetnek értékesíti, egyelőre a növényvédelem dijának másik felét sem sürgetik. A „talpon maradásért”, a pénzügyi helyzet stabilizálásáért az Abaszövnél — mint Farkas Ervin igazgatósági elnöktől megtudtuk még — nyilvánvalóan számítanak az oltványkészítésre is. A vírusmentes vesz- szőkből mintegy 200 ezret, a hagyományosabbakból — egyéni vállalkozásban — hozzávetőlegesen 250 ezer oltást próbálnak küldeni a megrendelőknek, ami a tevékenységben új munkahelyek teremtését is jelentheti. (gy) Külföldi vendégszereplés Markazi Hírmondó Sydney — Gyöngyös nem távolság... Nemzetközi gyermekrajz-kiállítás Megtekinthető a Mátra Múzeumban A Pro Humana Hungária Alapítványt 1991 augusztusában hozta létre az ausztráliai Sydneyben élő — gyöngyösi származású — Hangay György és felesége. Az alapítvány első jelentős eredménye az 1992-ben meghirdetett nemzetközi képzőművészeti vetélkedő volt, amelynek célja az ifjúság természettudományos ismereteinek kiszélesítése, a környezetvédelem és az állatszeretet népszerűsítése, nem utolsósorban pedig Magyarország, illetve Ausztriália bemutatása. A felhívásra 14 országból 14 ezer pályamű érkezett, nagy részük a környezetvédelemmel, a családdal, az állatvilággal és a jövő századdal kapcsolatos témakörből. Gyöngyösön a sokak által ismert és kedvelt Mátra Múzeumban ezekben a napokban lehet bepillantani a nemzetközi pályázat anyagába, mert közülük a gyermekrajzokat kiállították. A Hangay házaspár által kezdeményezett vetélkedőről még annyit érdemes megjegyezni, hogy a pályaművekből kiválasztott 500 képet, számos szobrot, kézimunkát, kézműves alkotást Ausztrália legpatinásabb múzeumában, a sydney-i Australianban mutatták be. A Mátra Múzeumban látható rajzok hazánkból és a határainkon túlról — Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről — érkeztek a pályázatra, de akadnak közöttük szép számban ausztrál gyerek munkái: végül is a Gyöngyösön bemutatott, tarkabarka keretekbe foglalt rajzok igen hangulatosak, és május 2-áig meg is tekinthetők. (korcsog) A községi önkormányzatok lapjainak sorában a napokban megjelent a Markazi Hírmondó márciusi — első idei — száma. A kiadvány címoldalán nemzeti ünnepünket köszönti verssel, rajzzal — bájos gyermekmunkákkal—, s a húsvétvárást idézi. Múltbéli kalandozásai során öreg „amerikásokra” emlékeztet a kiadvány, s természetesen beszámol a jelen történéseiről, érinti a legközelebbi eseményeket is. Ez utóbbiak során megtudhatja az olvasó például, hogy a háziorvos — már magánvállalkozásban működő — rendelőjében a gyermekek külön várószobát kaptak, a jövő hónap közepén megkezdődik a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítótelep próbaüzemeltetése, s április 16-17- én a Markazi Asszonykórus a szlovákiai Csécsen vendégszerepei. „Hőstett nélkül” Nevét washingtoni márványtáblára vésték Nehezen indult a beszélgetés, pedig a gyöngyösi Ferenczfalvi Kálmánt évtizedek óta ismerem. Le akart beszélni arról, hogy írjak róla. Igyekeztem meggyőzni, hogy akinek a neve ott szerepel Washingtonban egy márványtáblán a világ minden tájáról való kitüntetettek között, az mégiscsak érdemes arra, hogy tudjanak róla. Hozzátettem: azt az emléktáblát Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének a jelenlétében avatták. — Nem voltam én sem hős, sem ellenálló — magyarázta. — Tettem, amit tehettem. — Hány zsidó életét mentette meg? — firtatom az egykor történteket. — Erről nem írtam kimutatást. Az izraeli kutató-történészek kétezret említenek. Ferenczfalvi úr azok közé tartozik, akit „A világ igazának” hívnak a zsidó államban. Tel- Avivban van egy park, tartozik hozzá egy impozáns épület, ez a Jad vasem. Különösségét az adja ennek a parknak, hogy a benne lévő fák mindegyikét márványtáblával jelölték meg. Az egyik táblán olvasható Ferenczfalvi Kálmán neve. Azt a fát a saját kezével ültette egy szép ünnepség keretében, amelyen ott volt a családja is, valamennyien az izraeli állam vendégeként. Ott voltak az ünnepségen azok is, akik Magyarországról települtek át, illetve akik az ünnepelt kedvéért utaztak a Jordán melletti országba. Ezekből a részletekből kitűnhet, hogy nagy becsben tartják az izraeliek „A világ igazait”. Érthető okból... Beszélgetésünk során kiderült az is, hogy mintegy kétszázra tehető azoknak a száma, akik annak idején az életük kockáztatásával mentették a sárga csillagos embertársaikat. Érdemes ezt a tényt alaposabban végiggondolni. — Hogyan sikerült a fasiszta rémuralom idején ezt megtennie? — Létrehoztam egy fantomalakulatot, amelynek zsidó munkaszolgálatosait magyar katonai ruhába öltöztettem, és elláttam őket kifogástalan papírokkal. Szabályos katonai életet éltünk. Alaki kiképzést is tartottunk, hogy külsőleg minden olyan legyen, mint az „igazi”. — Milyen beosztásban volt ön akkoriban? — A zászlóalj-törzs gazdasági tisztje voltam. Gulyáságyú-tü- zémek csúfoltam magam. A beosztásomnál fogva szabad mozgásom volt. Vételezhettünk élelmet is, lőszert is, mindent. A szerelvényt „zsidó katonák” kísérték. Még a gettóból is kihoztunk embereket. A főváros külső részén helyezkedett el a körletünk, amit „szabályos” őrség vigyázott a kíváncsiskodókkal szemben. Elképzelhető, mekkora volt a meglepetésem, amikor egy SS- törzsőrmester keresett. Kiderült róla, hogy ő is csatlakozni akart hozzánk, mert egyik magyar rokona nálunk szolgált. Ő maga is magyar volt. Azért nem ment minden ilyen simán. A front után letartóztatták, mint volt munkaszolgálatos kerettisztet, mint a zsidók ellenségét. A félreértés, ha nem is gyorsan, de rövid időn belül tisztázódott, amihez kellett Szurdi Istvánnak, a későbbi miniszternek, Gyöngyös országgyűlési képviselőjének a közbenjárása is az egri kapitányságon. A véletlen ekkor a segítségére jött Ferenczfalvi Kálmánnak. Különben...? — Hogyan „fedezték fel” önt az izraeliek? — Én soha senkinek nem mondtam, hogy mit tettem'44 végén. Az egyik volt munkaszolgálatos a lányom révén bukkant rám. Aztán táviratokat kaptam, telefonokat, és a régi ismerősök gratuláltak, hálálkodtak. Még mindig nem sejtettem semmit, egészen addig, amíg Tel-Avivból hivatalosan is meg nem kerestek. — Miért hallgatott évtizedeken át? Tartott valamitől? — Azt így nem mondhatom. De jól tudom, van rosszindulat is, irigység is az emberekben. Azt pedig végképp nem akartam, hogy kérkedésnek tűnjék a cselekedetem. Már idős ember vagyok, a csendet, a békességet nagyrabecsülöm. Én csak annyit tettem, amennyit a körülményeim megengedtek. G. Molnár Ferenc Átépített bejárat, stációk, utak, híd A kegyelet milliói Temetőrendezések Gyöngyösön Gyöngyösön az elképzelések szerint az elkövetkező időben temetőrendezésre lehet számítani: már elkészült a felső városi sírkert bejáratának tanulmányterve. Ez utóbbi egyébként a Grafit 37 Építész Iroda Kft. munkája, közelebbről Kurta Zsolt nevéhez fűződik. Amint azt a Városgondozási Rt. elnök-igazgatójától, Iványi Zsolttól megtudtuk: a felsővárosi temetőre új parcellázási program készül, s még az elmúlt év során elvégezték hozzá a szükséges tereprendezést. A tervek szerint a mai kornak megfelelően átépítik a bejáratát. Az építmények magukban foglalják majd a temetői gondnokságot, helyet adnak virágüzletnek és temetkezési vállalkozásnak is, az ehhez tartozó bemutatótermekkel. A jelenlegi kép teljesen átalakul Gyöngyösön, és még a szolgálati lakást is lebontják, csak egy kis része marad meg. A ko- lumbáriumokat bővítik, a ravatalozó elé félkörben stációk kerülnek. S tervezik a két temetőrészt összekötő gyaloghíd megépítését is. Az, hogy az idén elkezdődhet- nek-e a munkálatok, az az rt. és Gyöngyös pénzügyi helyzetétől függ. A temetőbejárati résznek és a kapcsolódó létesítményeknek a költsége ugyanis mintegy 10 millió forintba, a két temetőt összekötő híd pedig a becslések szerint újabb 10-15 millióba kerülne. Ugyanakkor az úthálózat, ami az új temetőrészen kerül megépítésre, további 4 millióba. Az elképzelések megvalósítása a kegyelet méltóbb kifejezése mellett — a városképet is javítja. (korcsog) A magyar mezőgazdaság jövőjéről TV. Agrárökonómiai Tudományos Napok A GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar „A magyar mezőgazdaság jövője” címmel március 22-23-án tudományos tanácskozást rendez Gyöngyösön. A plenáris ülésen a bevezető előadást dr. Medgyasszay László FM-államtitkár tartja. Ezután kerül sor Hensch Árpád szobrának felavatására, amelyet Máté István szobrászművész alkotott. A kétnapos tudományos vitaülésen négy szekcióbann hazai és nemzetközi szakemberek összesen 142 előadást tartanak, amelyekben értékelik mezőgazdaságunk jelenét és megvitatják a továbbiakkal kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. A nagyüzemek mellett sok szó esik a kisgazdaságokról, több előadás is foglalkozik a falusi háztartások új szerepkörével, s meghatározó szerepükkel a mezőgazdaságban. Meglehetősen nagy helyet kap a programban a számítás- technika. Több más mellett kitérnek az előadók a takarékszövetkezeti integráció agráriumfor- máló szerepére, elemzik a privatizáció és a versenyképesség ösz- szefüggéseit, ismertetik a tudomány legkülönfélébb s legfrissebb eredményeit. A tervezett új főbejárat
