Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

A VÁLLALKOZÓKAT ÉRINTI — MIT LEHET ÁRULNI A KÖZTERÜLETEN? (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1994. MÁRCIUS 16., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 63. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT fii PALLADIO A Palladio lakáskerámia szalonunkba érkeztek 9-es kopásállóságé gránitlapok 30x30-as méretben, több színben. Teraszok, nagy forgalmú helyiségek burkolására is kiválóan alkalmas. Egerben és 15 km-es körzetében ingyenes x házhozszállítás! 7464^, A szabadságharc gyermekhoseire emlékeztek Az 1848-as ma­gyar szabadságharc nagy csatáiban, a Ta­vaszi Hadjáratban 14 év alatti gyerekek is harcoltak, haltak meg hősökként a csa­tamezőkön. írásos feljegyzések 24 gyer­meknősről tesznek említést. Közöttük is a legfiatalabb a nagy­kinizsi születésű Sza­bó József, aki 12 éve­sen, Klapka seregé­ben a tápióbicskei csata tűzvonalának első sorában halt hősi halált 1849. április 4-én. Rá és a többi gyermekhősre emlé­keztek kedden a Her- nád menti 400 lelkes községben a helyi utódok és a környező települések lakói, gyermekei. Árvái Fe- rencné, Nagykinizs polgármestere mél­tatta Szabó József bátor tetteit, azt, ahogy a tápióbicskei előtt már hét csatá­ban kitűnt bátorságá­val, küzdött Kasán, Tokajban, végig a Ti­sza mentén. Gyer­mektársaival együtt kikémlelte az ellen­ség állásait, s ezzel több esetben győze­lemhez juttatta a sza­badságért küdzőket. A legfontosabb: az ország demokratikus működése Demokratikus közvélemény csakis teljes körű és tárgyilagos tájékoztatás alapján jöhet létre. A rádió és a televízió alkotmá­nyos működésének feltételeként törvénynek kell kizárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televí­zióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatá­rozó befolyást gyakorolhassanak — hangoztatta egyebek között Göncz Árpád szegedi ünnepi beszédében, kedden. — Tudjuk: a rádió és a televí­zió ma kényszerűen kormányfe­lügyelet alatt működik. Mindad­dig, amíg az Alkotmány által megkövetelt, rájuk vonatkozó törvények létre nem jönnek; s ily módon e két intézmény társadal­mi ellenőrzése meg nem valósul. Ma tehát a kormány kötelessége, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó alkotmányos előírá­soknak érvényt szerezzen, s ezzel adhatja igazi tanujelét az Alkot­mányban foglalt alapjogok tisz­teletének — tette hozzá a köztár­sasági elnök. — Bármilyen fontos legyen is épp most, a választási küzdelem idején a rádió és a televízió álla­pota és az Alkotmány követelé­seinek megfelelő működése, ez csupán tünetértékű. Ami ma iga­zán fontos, ami a választási harc igazi tárgya és tétje, az az ország egészének demokratikus műkö­dése. Ezt az ország valamennyi választópolgárának szabadon, egyoldalú befolyástól mentesen, önmagának kefl megítélnie, ez erkölcsi joga és kötelessége — je­lentette ki egyebek között Göncz Árpád. Viharkárok a fővárosban A tűzoltóknak még kedden is adott munkát a fővárosban és környékén az előző napok viha­ros időjárása: kidöntött, vagy megrongált fák eltávolítása. Az erős szél villanyvezetékeket is megrongált, de ez sehol sem oko­zott hosszabb áramkimaradást. Pest megyében hétfőn 24 al­kalommal, a fővárosban pedig 105 esetben kellett műszaki mentést végezni a tűzoltóknak — közölte az MTI-vel a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának ügyeletese. Csak néhányszor szállták ki közlekedési baleset miatt, többnyire azért hívták őket, hogy a szél megrongálta, életveszélyt okozó fákat eltávo­lítsák. A vihar okozta legsúlyo­sabb kár minden bizonnyal ak­kor történt, amikor hétfon dél­előtt a budapesti Baross téren a szél ledöntötte egy ház nyolc mé­ter magas kéményét. A lezúduló téglák megrongálták a ház tető- szerkezetet és első emeleti füg­gőfolyosóját. Egy ember köny- nyebben megsérült, három la­kásból ki kellett költöztetni a la­kókat. Mint a fővárosi tűzoltó-pa­rancsnokság ügyeletese elmond­ta: kedden a tűzoltók még min­dig folytatták a viharkárok okoz­ta veszély elhárítását, bár ekkor már jóval kevesebb bejelentés ér­kezett, mint előző nap. Kossuth-kiállítás Debrecenben Mint ahogy Kossuth Lajos a múlt században leborult a nem­zet nagysága előtt, most a nemzet borul le nagyjaink: Kossuth és Petőfi nemzedéke előtt. Tőkés László nagyváradi református püspök e szavakkal nyitotta meg kedden a Kossuth és Debrecen című kiállítást. Mivel a nagyszá­mú érdeklődő nem fért be a templomi kiállítóterembe, a Ki- rályhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke a debre­ceni Nagytemplom főhajójában mondta el megnyitó beszédét. A püspök mindenekelőtt a ma lépten-nyomon tapasztalható értékválságra hívta fel a figyel­met, ami nagyjaink történelmi megítélésében is jelen van. „Van aki legyint Kossuthra, fanyalog Petőfire, megkérdőjelezi szabad­ságharcainkat, s elhibázottnak tartja forradalmaink ügyét” — fogalmazott Tőkés László, majd figyelmeztetett: „A kétely ki­kezd minden valóságos érteket”. A püspök szerint joggal kérdez­hetjük: „Hiszed, nogy lenne olyan a magyarság, amilyen, ha nincs Kossuth Lajos? Hiszed, hogy volna Deák Ferenc, hogy volna kiegyezés, ha nem lett vol­na Kossuth Lajos, ha nem lett volna a szabadságharc? Tévútra vezet bennünket az eredménye központú, a sikercentrikus gon­dolkodás, amely netalán azzal mérné az 1848-as forradalom ér­tékét, hogy győzött-e végleg, avagy leverték . (MTI) Kápolnán ünnepi szentmise keretében szentelték meg a község zászlaját. A közelmúlt­ban felújított templomban — ahol a helyi pappal együtt misézett az erdélyi testvérközség, Székely- kál tisztelendője is — Nagy Béla plébános áldotta meg a lobogót. , ,Elni fog a nemzet, amely összetart...” Arany János nemes gondolatával ünnepelt az ország, a megye Egyáltalán nem tudósítói szófordulat azt írni: ezen a március 15-di- ki napon valóban friss tavaszi szelek lobogtatták a nemzeti zászló­kat. Ä hűvös idő ellenére is ezrek és ezrek vettek részt a szabadtéri programokon, így a fővárosban, ahol Kossuth téren — miután a Himnusz hangjai mellett felvonták a Magyar Köztársaság állami lo­bogóját — közjogi méltóságaink helyezték el a tisztelet Is az emlé­kezés koszorúit. Az ünneplő tömeg ezt követően átvonult a Múze­um kertbe, ahol történelmi visszaemlékezést tartottak. Fejet hajtott a tisztelgő sokaság a Petőfi szobornál, majd a Batthyánv örökmé­csesnél is. Este a Magyar Operaházban Jeszenszky Géza külügymi­niszter mondott ünnepi köszöntőt, majd Katona József: Bánk bán című operája került színre. Nemzeti ünnepünkön szűkebb hazánk szinte valamennyi településen megemlékeztek az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc eseményeiről és jelentőségéről. A szabad ember méltóságával... Zenés ébresztő köszöntötte nemzeti ünnepünkön a megye- székhely lakóit. A Helyőrségi Fúvószenekar, Kovács László százados vezényletével az alka­lomhoz illő muzsikával invitálta a Bazilika elé a polgárokat, akik szépszámmal gyülekeztek az ün­nepség színhelyén. A forradalom és szabadság eszméit elsőként a Székesegyház falai között idézte fel Czakó Ist­ván kanonok, aki szentmisét mutatott be hazánkért. Jogunk van örülni ezen a napon, és ün­nepelni Isten házában, ebben a miliőben — mondta, majd ki­emelte: egy nemzetnél sem va­gyunk alább valók, becsüljük meg tehát értékeinket, gyarapít- suk népünk javára, boldogulásá­ra. Az egyennek, a nemzetnek szabadságra van szükséges ah­hoz, hogy megvalósítsa Isten gondolatát. Arra az egységes, csodálatos szellemre hívta fel a figyelmet, amely 1848-ra és 1956-ra volt jellemző. A Bazili­ka főplébánosa ezután a min­denható Istenhez fordult: kérte, vezesse és áldja meg népünket, vezetőit, polgárait, hogy az ő di­csőségére meg tudják valósítani népünk szabadságában, Istnen- nek rólunk megálmodott gondo­latait. A megemlékezés a templom lépcsősorán folytatódott, ahol a varos jelenlévő polgáraihoz dr. Balás István, a köztársasági megbízott megyei területi hivata­lának vezetője szólt: — Március 15. forradalma a társadalom, a politika, a nemzet és az egyén szabadságát egyszer­re hozta meg, ugyanúgy nekünk is egyszerre és oszthatatlanul kell megőriznünk, olyan közkincs­ként, amelyre egyaránt legyünk büszkék és féltékenyek. Újra megéljük azt az éléményt, ami­kor egy társadalom, egy ország, egy nemzet és az egyén felszaba­dul — mondta, majd így fejezte be szónoklatát: „...Á szabad em­ber öntudatával és bátorságával álljunk helyt mindennapjaink­ban, s a szabad ember méltósá­gával ünnepeljünk.” Az Egri Színműhely tagjainak előadásiban — Szabó János ren­dezésében — „...1848 Te Csil­lag” című irdodalmi műsort, ez­után á Haddelhadd Népzenei Együttes produkcióját láthatta a közönség, majd az ünneplő tö­meg a Petőfi szoborhoz vonult, ahol Bajcsy Lajos színművész szavalta el a Nemzeti dalt. A szo­bornál a város, a megye vezetői, intézményeinek, pártjainak, is­koláinak képviselői, továbbá a magánszemélyek helyezték el az emlékezés koszorúit. Az egri cserkészcsapat, valamint a vá- rosszépítők megkoszorúzták a Kossuth-emléktáblát, illetve Knézich Károly egykori szülőhá­za helyén lévő feliratot. A hon­véd gimnazisták és a cserkészek Lenkey sújánál rótták le kegye­letüket. Ugyancsak a délelőtti órákban volt megemlékezés a re­formátus templomban, ahol Szi­ki Károly színművész „Én, Ma- gyaroszág száműzött kormány­zója” címmel tartott emlékmű­sort Kossuth Lajosról. Délután az egri fiatalok és diá­kok — az Ifjúsági Ház előtti té­ren, valamint az intézmény ter­meiben — Impressziók címmel emlékeztek az 1848-as forrada­lom és szabadságharcra. A Priz­ma moziban közben levetítették Hajduffy Miklós: Klapka-légió című filmjét, majd ismét az ifjú­ság vette „birtokba” a helyszínt. A belügyminiszter Kálban Gazdag programot bonyolí­tott le hétfőn Heves megyei láto­gatása alkalmával dr. Konya Im­re belügyminiszter. Miként ün­nepi különkiadásunkban tudósí­tottunk róla, Gyöngyöspatán rendőrőrsöt avatott. A Mátraalji településről Fel- debrőre vezetett az útja, ahol Ke­lemen József polgármester üd­vözölte. De találkozott ott a Tár­ná völgye további hat községé­nek — Aldebrő, Kál, Kompolt, Kápolna, Nagyút és Tófalu — polgármestereivel is, akiktől munkaebéd keretében tájékozó­dott a térség körülményeiről. (Folytatás a 4. oldalon) Kossuth-szobor Hévizén Nemzeti ünnepünk alkalmá­ból Kossuth Lajos bronz fejszob­rát avattak fel kedden Hévizén. Marton László háromszoros Munkácsy-dijas szobrászművész alkotását Varga János akadémi­kus, országgyűlési képviselő és Kiss Lajos polgármester leplezte le. Ezt követően Kossuth emlé­külést rendeztek, amelyen Varga János akadémikus méltatta a nagy államférfi és politikus mun­kásságát. Gyarapodik a Takarékbank A Takarékbank kizárólagos, illetve döntő többségi tulajdoná­ba kerültek a Kontrax Irodatech­nika Rt. magyarországi és külföl­di leányvállalatai — közölte az MTI-vel kedden a bank illetéke­se. A Magyar Takarékszövetke­zet Bank a Kontrax Irodatechni­ka által adott vételi jogával élt, amikor — a megadott határidő előtt — megszerezte a leányvál­lalatokat. Diákpolgármester Szombathelyen Diákpolgármestert, valamint diák-alpolgármestereket válasz­tottak a vasi megyeszékhely kö­zépiskolásai, hogy ifjúság- és ok­tatáspolitikai kérdésekben egy évig képviseljék társaikat a me­gyei jogú város közgyűlésében, bizottságaiban és a különböző érdekegyeztetői fórumokon. Czeglédy Csaba, a szombathelyi Orlay Fürst Károly Szakközépis­kola harmadik évfolyamos hall­gatója — a megválasztott diák­polgármester — a szombathelyi március 15-i ünnepségen vette át a megyei jogú város jelképeit Wagner András polgármestertől azzal a 10 ezer forinttal együtt, amit a képviselőtestület bocsá­tott rendelkezésére, a feladatok végrehajtásának segítésére. Az ifjú közéleti személyiség ezt kö­vetően kifejtette: szeretné azt is elérni, hogy ne csak szavakban fogalmazzák meg, miszerint az ifjúságban a jövő. Engedjék meg, hogy a fiatalok elmondhas­sák, hogyan gondolják jövőjüket — hangoztatta Szombathely diákpolgármestere. Szökevény rendőrlovak Budapesten Ót rendőrló szabadult el már­cius 15-én 11 óra körül Budapes­ten, a VIII. kerületi Pollack Mi­hály téren. Az egyik ló az V. ke­rületi Madách téren személygép­kocsival ütközött — közölte az MTI-vel kedden a Budapesti Rendőr-főkapitányság Sajtó- szolgálata. Áz állatok feltehető­en rendőri mulasztás miatt csa­tangolhattak el. Az öt ló közül négyet a Nyugati pályaudvar környékén befogtak, az ötödik — amelyik a balesetet okozta — az állatkórházba került. A BRFK vizsgálatot kezdett az el­szabadult lovak ügyében. Ismét olajszennyeződés a Bodrogon Kedden a délutáni órákban a Bodrogon, a határszelvényben, Alsóberecki térségében már a vízfelszínen, filmszerű rétegben jelentkezett az a gázolajszennye­zés, amely hétfőn Ukrajnában került a líng és a Labore folyók­ba. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Feíugyelőseg és az Észak-magyarországi Ví­zügyi Igazgatóság hétfőn délután kapta az értesítést arról, hogy mintegy 100 tonna gázolaj került a folyókba, s a Bodrog fele halad. A szlovák hatóságok 9 merülő­falat építettek ki az emh'tett két folyón a szennyeződés felfogásá­ra. A magas vízállás és az erős áramlás következtében azonnal a szlovákiai merülőfalakon átjut a szennyezés, ezért kedden Bod- rogszerdahely, Voján és Oborin térségében újabb merülőfalakat húztak. Mindezek ellenére az olaj átjut a Bodrog magyar sza­kaszára is. Kedden reggel a Bod­rog magyarországi szakaszára másodfokú, majd délután har­madfokú vízminőségi kárelhárí­tási készültséget rendeltek el. A nap folyamán mozgósították az É VÍZIG merülőfalas egységét, a szakemberek Alsóbereckiben a Bodrogot átívelő közúti hídnál megkezdték a merülőfalas elzá­rás kiépítését és a védekezést. Az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség folya­matosan vizsgálja a vízminősé­get. A nagyobb mennyiségű gáz­olaj a Bodrog határszelvenyébe várhatóan a Késő esti órákban érkezik meg. A hatóságok egyelőre nem cá­folták, de nem is erősítették meg azt a híresztelést, mely szerint Ukrajnában, az elmúlt decembe­ri esethez hasonlóan „üzem­anyagtolvajok” ismét „megcsa­poltak:” egy gázolajvezetéket, majd „olajra léptek”. Portrék a vasi megyeházán Deák Ferenc és gróf Batthyány Lajos egészalakos restaurált port­réja március 15-dike óta újra a vasi megyeházát díszíti: Vas megye ugyanis tavaly ősszel visszakapta a Magyar Nemzeti Múzeum arckép- csarnokától a Than Mór által készített nagyméretű olajfestményeket, amelyeket azóta restauráltak. A neves művésztől az egykori vármegye még 1868-ban rendelte a képeket, azok azonban 1952-ben lekerültek a tanácsterem faláról, és a fővárosban őrizték az alkotásokat. Az egé­szalakos képek visszaadására még 1989-ben kezdődtek tárgyalások a múzeummal, hiszen a vasi közgyűlés vezetői már rég szerették volna újra a megyeháza nagytermének falán látni a portrékat. Ezt külön in­dokolta, hogy az első felelős magyar kormány miniszterelnökének Ikerváron voltak birtokai.

Next

/
Thumbnails
Contents