Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1994. március 16., szerda Hódít a Zwack Unicum Újabb hódításra indult a Zwack Unicum, ezúttal az Egyesült Államokban. Egyelőre tíz amerikai nagyvárosban kívánják árusítani az italt, amelyet a Paddington IDW révén most vezetnek be az amerikai piacra. (A cég a Zwack-részvények 26 százaléka fölött rendelkezik. Vállalati forrásokból elmondták, hogy kezdetben évi félmillió dolláros forgalommal számolnak: indulásként főként az olasz éttermek és az amerikai magyarok körében szeretnének vevőkört kialakítani. Ugyanakkor nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az amerikai ízléshez igazodva a Zwack Unicum idővel kiszoríthatja a piacról a német Jagerme- istert. Felújított járatok A British Airways és a lengyel LOT légitársaság felújította járatait egymás országaiba csaknem félévi szüneteltetés után. A két légitársaság eddig nem tudott megegyezni abban, hogy milyen arányban osztozzanak a London és Varsó közötti légiforgalmon. A téli évad végéig (március 26- ig) egyaránt 9, a nyári szezonban pedig — ugyancsak fele-fele alapon — 12-15 járatot közlekedtetnek. Megállapodás Japán és az Egyesült Államok megállapodást írt alá a hét végén Tokióban a mobiltelefonok japán piacának megnyitásáról, és ezzel elhárult a veszélye annak, hogy Washington négy nap múlva kereskedelmi megtorló intézkedéseket léptessen életbe Japánnal szemben. Az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy ha nem születik megállapodás, büntetővámokat vet ki a japán termékekre március 17-én. Hitelek, Iránnak Összesen 4,6 milliárd dollárnyi hitelt hagyott jóvá Irán számára Németország és Japán. Irán központi bankjának kormányzója közölte, hogy pénzité- zete Tokióban 2 milliárd dolláros hitelről írt alá szombaton megállapodást, két héttel ezelőtt pedig Németországtól 2,6 milliárd dolláros kölcsönről kötöttek szerződést. A hitelek öt és fél évre szólnak — két éves türelmi idővel — és 4 százaléknál alig magasabb éves kamatuk. Az iráni bankkormányzó elmondása alapján a hitelekből az iráni adósleveleket birtokló japán és német vállalatok felé törlesztenek. Németország és Japán Irán két legjelentősebb kereskedelmi partnere. Dél-afrikai vérengzések Vasárnap négy ember életét vesztette, amikor a dél-afrikai Inkatha Szabadság Párt fegyveres hívei megakadályozták a rivális Afrikai Nemzeti Kongresz- szust (ANC) egy nagygyűlés megtartásában. A Reuter jelentése szerint az Inkatha támogatói a Natal tartománybeli Durban külvárosában, Umlaziban elfoglaltak egy stadiont, melyben az ANC választási gyűlést akart rendezni. A rendőrségnek sikerült szétválasztania a két ellenséges tábort, de a helyzet továbbra is igen feszült. A szintén dél-afrikai East London külvárosában fiatal fekete fegyveresek vasárnap déltájban három iránit gyilkoltak meg egy vallási összejövetelen? Ez volt a második merénylet egy hét leforgása alatt ebben a városban: kedden három fehér tanárt sebesítettek meg, amikor robogó gépkocsijukra fekete fegyveresek tüzet nyitottak. Kijev Tiltakozás a rádiós elbocsátások ellen Több tucat vezető ukrán hírlapíró továbbá rádiós és tévés újságíró hétfői nyilatkozatában fejezte ki tiltakozását a Magyar Rádióban történt tömeges elbocsátások miatt. Ez az első ukrajnai állásfoglalás az üggyel kapcsolatban. A tiltakozást eljuttatták az írott sajtó meghatározó lapjaihoz, továbbá az ukrán állami tévéhez és rádióhoz illetve az Ukrajnában működő külképviseletekhez is. A rendkívül erős kormányfelügyelet alatt álló ukrán rádióban és a televízióban mindeddig nem közölték az elbocsátások illetve a múltheti tüntetés hírét. A legnagyobb ellenzéki szervezet, a RUH kezdeményezésére és elnökének, Vjacseszlav Csornovilnak a támogatásával is létrejött nyilatkozat nyílt politikai célokat szolgáló akciónak minősíti az elbocsátásokat. A szerzők emlékeztetnek: „Kevéssel a választások előtt a vezető újságírókkal való leszámolás rossz példa...” A tiltakozók szolidaritásukat fejezik ki az elbocsátott magyar újságírókkal, egyben felhívjak a magyar kormányt, hogy hagyja abba a neki nem tetsző újságírók üldözését. (MTI) Gázrobbanás egy oroszországi lakóházban Legalább tizenegyen életüket vesztették, amikor a középoroszországi Blagovescsenszk városában gázszivárgás következtében felrobbant egy kétszintes lakóház. A szerencsétlenségnek több sérültje is van, akik közül tíz személyt kórházba kellett szállítani — jelentette a UPI. A robbanás következtében a 16 lakásos épület fele teljesen elpusztult. Illetékesek szerint a sebesültek száma tovább nőhet. Arafat meghívást kapott Moszkvába Tuniszban vasárnap este megbeszéléseket folytatott az orosz elnök különmegbízottja Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével, aki április 19-ére meghívást kapott Moszkvába. Az elmúlt három napban ez volt a harmadik találkozó. Viktor Poszuvaljuk — az ITAR-TASZSZ jelentése szerint — Moszkva „fontos üzenetét,, adta át Arafatnak, amely a feszültté vált közel-keleti helyzettel kapcsolatos orosz-palesztin konzultációkra vonatkozik. Ennek részletei nem váltak ismertté. A tuniszi találkozón a felek áttekintették az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a várhatóan jóváhagyandó határozatát, amely az Izrael által elfoglalt területeken élő palesztinok nemzetközi védelmével kapcsolatos lépéseket határozná meg. Az április 19-ikére szóló meghívással kapcsolatban a hírügynökség úgy fogalmazott, hogy a moszkvai megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatokról, továbbá Oroszország szerépől lesz szó a gázai és jerikói palesztin önkormányzat bevezetése kapcsán. Új autó a Renault gyárból A Renault Argos autóját a genfi autóbemutatón láthatja a közönség. A három üléses, kis jármű, hasonló a Tingóhoz. (FEBfotó) Bulgária Titkos román _______osztagok? A bolgár biztonsági szerveknek nincsenek adataik arról, hogy Dél-Dobrudzsában titkos román harci osztagok léteznének — szögezte le a szilisztrai biztonsági szolgálat a hétfői bolgár lapokban közzétett állásfoglalásában. A különleges szolgálatok arról sem tudnak, hogy bármiféle illegális hálózat létezne a Romániával határos bolgár területeken. Az állásfoglalás azt követően látott napvilágot, hogy a bolgár sajtó szerint az önmagát „Nagy-Románia légió„-nak nevező moldovai szervezet terület- védelmi osztagokat szervezne Romániában, valamint Ukrajna, Magyarország, Szerbia és Bulgária románok lakta területein. A Trud című szófiai napilap szerint a légió vezetője Romusz Dima lenne, aki levélben értesítette szervezetének működéséről az ukrajnai határőrizeti csapatok parancsnokát. Az orosz nyelven íródott, chisinaui levél másolatát megszerezte a bolgár napilap, s ennek alapján adott hírt az újabb nacionalista szervezet tevékenységéről. (Korábban a párizsi székhelyű, „ Gárda Románia,, nevű szervezet küldött leveleket a bulgáriai Dél-Dobrudzsában élő románoknak, felszólítva őket, hogy készüljenek fel „Nagy-Románia” létrejöttére, amely állítólag 2000 decemberében következne be.) A bolgár sajtó jelentései szerint a moldovai „Nagy-Románia légió” is végső céljának nevezte, hogy 2000. december 1-jéig „Nagy-Románia ismét az egyik döntő tényező legyen Európában„. A szervezet vezetője állítólagos levelében azt írta, hogy a légió „kizárólag békés úton, tárgyalásokkal és népszavazásokkal akarja elérni „Nagy-Románia” létrejötté^. Ehhez állítólag hivatalos román támogatást is kaptak már. Dima úgy fogalmazott, hogy elsőként Moldova fog csatlakozni Romániához, majd a következő szakaszban népszavazásokkal a Bánát, Bukovina és Dobrudzsa. A levélben felhívta a figyelmet arra, hogy „jelenleg területvédelmi osztagok intenzív szervezése indult meg Romániában, Moldovában, valamint Ukrajna, Magyarország, Szerbia és Bulgária azon területein, ahol román lakosság él„. A Trud című bolgár napilap szakértőkre hivatkozva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a levél hamisítvány. (MTI) Új technika a bőrgyógyászatban Az USA-ban új bőrgyógyászati kezelést dolgoztak ki, súlyos bőrkároosodások helyreállítására. Ezek lehetnek születésiek vagy más módon szerzettek. Lézertechnikával, tartós kezelés után eltüntetik a hibás felületet. Egyelőre a kezelés igen költséges, 250-1200 dollárba kerül. (FEBfotó) Halottak, sebesültek Hajókatasztrófa a Boszporuszon Hétfőre virradóra a keskeny Boszporusz-szorosban összeütközött egy olajszállító tankhajó és egy teherhajó. A baleset következtében több robbanás történt, és mindkét hajón tűz ütött ki. Jelentések szerint legkevesebb 24 ember életét veszítette, húsznál több tengerész megsérült. A Reuter a török televízióra hivatkozva jelentette, hogy a mentőalakulatoknak sikerült eloltaniuk a teherhajón pusztító tüzet, de a tankhajó lángokban állt. A katasztrófa a fekete-tengeri torkolathoz közel történt, a tűz a török hadsereg több lőszer- és benzinraktárát fenyegette. A tűzoltóság habszőnyeggel megakadályozta meg, hogy a lángok átcsapjanak a szárazföldre. Mindkét hajó görög ciprusi illetőségű, a 66 000 tonnás „Nassia” tankhajó a Fekete-tenger felől, a „Sea Broker” pedig a Földközitengerről érkezett a szorosba. Az összeütközés következtében a tankhajó két darabra törött, a belőle a tengerbe folyó olaj akadályozza a tűzoltást. A török hatóságok már hosszabb ideje a Boszporusz veszélyes túlterheltségére panaszkodnak. Idén júliusban új biztonsági előírásokat szándékoznak életbe léptetni. Egyre nyíltabb nagyhatalmi felhangok Moszkvában Az utóbbi időben mind többet foglalkoztatja a moszkvai elemzőket a kérdés: a szélsőséges nacionalisták tavaly decemberi előretörése az oka, vagy inkább a következménye-e a mind nyíltabban nagyhatalmi igényét és világpolitikai elhivatottságát hangsúlyozó orosz politikai irányváltásnak. Az ugyanis vitán felüli, hogy Moszkva világosan értésre adta: nem hajlandó belenyugodni abba, hogy „leírják” , mint világhatalmat. Aligha áll messze az igazságtól az a megállapítás, hogy a súlyos gazdasági válság mellett önazonosság-zavarral küszködő Oroszországban — a jól bevált recept szerint — a nacionalizmus lehet az összetartó, nemzetegyesítő erő, amelyre naponta szolgáltat példát az orosz belpolitika. Ez a felismerés még Zsirinovsz- kijék színre lépése előtt megfogalmazódhatott a Kreml politikacsináló körében. A választások előtt jelezte ezt már az új katonai doktrína is. Zsirinovszkijék győzelme pedig legfeljebb felerősítette a kibontakozó tendenciát. Moszkvában figyelmet keltett ezzel kapcsolatban Andrej Kozirev egyik legutóbbi nyilatkozata, amely a moszkvai törekvések megértésének kulcsa lehet: Kozirev arról beszélt az orosz tévében, hogy Zsirinovszkijék csak akadályozzák, s a nacionalisták miatt kénytelen sok esetben Moszkva visszafogottságot tanúsítani, mivel rögtön a nacionalista befolyás növekedését látja a Nyugat, ha Moszkva keményebben emeli fel a hangját bizonyos kérdésekben. Figyelemre méltó egyébként az a fajta összhang, amely az orosz politikai erőket jellemzi, ha az orosz érdekekről és a nagyhatalmi szerep helyreállításáról van szó. Pártállástól és az elnökhöz való — Oroszországban szintén meghatározó — viszonytól függetlenül a politkusok szinte kivétel nélkül igenlik az orosz világhatalmi szerepet, amely nyilatkozatok a szélsőségek részéről neoimperialista felhangoktól sem mentesek. A szovjet utódállamokban emiatt különösen érzékenyen figyelnek a legapróbb rezdülésekre is. Mind gyakrabban rokonítják a Monroe-elwel a „Kozirev-doktrinát” a külügyminiszter szavait idézve, aki arról beszélt a közelmúltban, hogy Moszkvának alapvető érdekei fűződnek a szovjet utódállamok által behatárolt térséghez, már csak az ott élő kisebbségek okán is, s kész érdekei határozott megvédésére. Ékes példája volt ennek utóbb az orosz-ukrán gázvita is. Vonatkozik ez a katonai jelenlétre is. Moszkva fő érve, hogy azért nem vonja ki csapatait például Tádzsikisztánból, vagy Grúziából, mert az így keletkező „biztonsági űrt” mások töltenék be. A közép-európai országok NATO-tagságával kapcsolatos orosz fenntartások szintén az mutatták, hogy mindinkább nagyhatalomként viselkedik Moszkva, és ezt a szerepét minden lehetséges módon igyekszik is hangsúlyozni. Szemléletes példája volt ennek Jelcin elnök legutóbbi sértődött nyilatkozata a Nixon-látogatás, illetve az amerikai exelnök és az orosz ellenzék találkozója kapcsán, amely megelőzte az államfővel való találkozót. Jelcin zordan közölte, hogy Oroszország nagy ország, és nem lehet akárhogy bánni vele. A világhatalmi szerepre törekvés további megnyilvánulása volt a délszláv rendezésben vállalt orosz szerep, vagy Moszkva utóbbi, közel-keleti erőfeszítései. Mindez azonban ismét csak valahol a gorbacsovi mutatványra emlékeztetett, aki a külpolitikában vélte megtalálni a belpolitikai sikertelenségre a szépségtapaszt. Alighanem most is erről van szó. A súlyos gazdasági és társadalmi válsággal küszködő Oroszország a külpolitikába, a nagyhatalmi álmokba menekül. Kétségtelen, hogy az ország nagysága, lehetőségei, de mindenekelőtt jövője egyértelműen az egyik világhatalom szerepére jogosítja fel már most is, amit elismernek a Hetek azzal, hogy a nyáron valószínűleg maguk közé fogadják Moszkvát a politikai döntéshozás szintjén. Ugyanakkor a Heteket világ- gazdasági súlyuk predesztinálja erre a szerepre, s Oroszország egyelőre ettől még nagyon távol van. A gazdasági befolyás által megtámogatott nagyhatalmi szerep eleve természetes: olyan mint a méretre szabott ruha. Maradva ez utóbbi hasonlatnál, Oroszország egyelőre még a lötyögő és rosszul szabott konfekciónál tart. (MTI)
