Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1994. február 10., csütörtök Egri bemutató; Lúdas Matyi 1993 a vállalkozások éve volt? A sajnálatra méltó Döbrögi Amikor Döbrögi már szánandó öregemberré válik (Nádasy Erika, Dánffy Sándor és Balogh András) A Ludas Maíyinak olyan régi a története, hogy még á sok ezer éves ókori agyagtáblákon is ol­vasni lehet hasonlót. A hata­lommal való visszaélés nem új keletű szokás, mióta az em­beriség) az eszét tudja, mindig volt rá példa. Elvétve olyan eset is eiűíordulhatott, amikor az agyafúrt áldozat alaposan meg­leckéztette azt, aki elbánt vele. így alakult ki a mese, amelyből megszületett a közismert iro­dalmi feldolgozás, amely Faze­kas Mihály révén generációk közkincsévé vált. Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház Móricz Zsigmont átiratát tűzte műsorra, sok dallal és tánc­cal fűszerezve. Az erős társadal­mi feszültséget hordozó történet minden korban kapott valami­lyen új mondandót. Hajdanán a feudális rend elleni egyéni láza­dás példázata volt, de amikor Móricz drámát írt belőle, akkor már a szerelmi szálat is beletette. Sőt, a társadalmi hátteret is fel­villantotta, amelyből a mesehős kilépett. Amikor az ötvenes években ez alapján leforgatták az emlékezetes filmet Soós Imre főszereplésével, az osztályhar- cos-szemlélet vált a legfontosab­bá. Lűdas Matyi valóságos népi hőssé, forradalmárrá vált. Mit adott hozzá ez a mostani egri bemutató? Első benyomás­ként a vásár hangulatát. A népi- ség olyan arcát, amely ma is vonz gyereket és felnőttet egyaránt. Már az előtérben ez fogadja a közönséget, ahol előbb képmu­togatás során, majd a színpadon előadásként ismerhetjük meg Lűdas Matyi „igaz históriáját. Ez most azt az alcímet kapta, hogy „közismert példázat az igazságtételről Ez a másik elem, amely hang­súlyos ebben a bemutatóban. A háromszoros bosszú egyre na­gyobb teherként nehezedik a fő­hősre, aki a verést mindinkább a környezetére bízza, a többi sze­gényre, akiknek legalább annyi elszámolnivalójuk van Döbrögi- vel, mint neki. Az úr egyre in­kább esetlen öregemberré vedlik, aki sajnálatra méltó, nem pedig további ütlegekre. A hajdani Lú­das Matyikban azért nem alakul ki a könyörület, mert csak a port tudták leverni Döbrögiről, a ha­talmát nem. Ebben az előadás­ban viszont oly könnyen foszlik le az uraság minden előjoga, mintha sohasem lett volna. Ezért talán nem csoda, ha a második verés már nem tűnik fontosnak, a harmadik már egyenesen bán­tó teher Lúdas Matyi számára. A levitézlett, tekintélyét vesztett Döbrögi csupán egy szánandó, kövér vénember. Az igazságtételről szóló pél­dázat így válik mai jelentőségű vé, s nő ki a vásári forgatagból a mondandó, amely szerint a bosz- szú megháromszorozása magát a végrehajtóját is átalakítja, mássá teszi­A címszereplő, Balogh And­rás jámbor, békés népi nőst for­máz meg. Lényegében csak sor­sát teljesíti ki, amikor kilép a nagyvilágba a falusi házacská­ból, s legyőzve az első útjába ke­rülő hatalmasságot, járja tovább a saját útját. így nem kell fejlődé­si ívet ábrázolnia, csupán azokat az alaptulajdonságokat, amelyek meghatározzák egyéniségét. Va­lamivel összetettebb a feladata Döbrögi alakítójának, Dánffy Sándornak. A darab első részé­ben a hatalmaskodó, durva nagy­urat kell a közönség elé állíta­nia, majd egyre inkább az esendő embert, aki nem is olyan ellen­szenves, csupán a lehetőségeivel élt, amikor sanyargatta a népet. Egyébként pedig éppen olyan szeretetre, megertesre vágyó, mint bárki más. A fogatlan, öreg „oroszlán” inkább szánalmat kelt, mint félelmet. Annál vissza- tetszőbb tiszttartójának, Kobak­nak (Horváth Ferenc), illetve Sá­rának (Fekete Györgyi) a szere­pe. Teljes odaadással szolgálják urukat, a szükségesnél is jobban tüsténkednek személye körül, ám az első adandó alkalommal elpártolnak tőle. A darab logiká­jából nem is derül ki, hogy mi lesz a sorsuk. Csak az válik világossá, hogy amikor Döbrögi esendő ember lesz, többé nem találják mellette a helyüket. így nem is nyűik lehetőség arra, hogy össze­tett alakítást nyújtsanak. A szerelmi szál újnak számít a Fazekas-féle Lúdas Matyihoz képest. Talán Petőfi János Vitéze járhatott Móricz fejében, amikor megalkotta az idilli párost. Évit, Matyi szerelmét Nádasy Erika formálja meg érzékenyen, ám sokszor ő sem tud mit kezdeni a darabbéli fordulatokkal. Nagyon megszenvedi a Döbrögi-uavar- tartás keménységét, de szíve egy­re inkább hajlik az öregúr felé, aki szeretetet vár tőle. Ezért haj­lamos elfelejteni a szenvedéseit, s megesik a szíve a nimbuszát vesztett Döbrögin. Ráadásul a végén még le is kell mondania Matyiről, aki nem tér vissza a fa­lujába, saját sorsa sodorja to­vább. Kedves öregasszonyt alakít Ribár Éva, aki — Matyi édesany­jaként — néhány villanásból is teljes sorsot formál. A világjáró apának hasonló lesz a fia is — gondolja, s nem lepődik meg azon, hogy gyermeke nekivág az útnak. Mágiával próbál erőt ven­ni a sorson, hogy beleszólhasson az életébe. Jo epizódalakítást nyújtott Bakody József, aki a fa­lu bírája darabban. A teljes em­beri tragédiát mutatja föl, ami­kor sajat magát ajánlja verésre. Gesztusa a mű egyik legérdeke­sebb, legfeszültebb pillanata. Jó alakítást nyújt Kiss László és Fe­hér István is, megjelenésük fon­tos adalék az előadásban. Karsai János irányításával sok mozgást és látványt kapunk a Kelemen László Stúdió és a Lajtha néptáncegyüttes tagjaitól. Koós Iván díszlettervező moz­galmas, vásárias környezetet te­remt, s Hruby Mar/ajelmezei is jól illeszkednek a műhöz. Vilá­gosak Soltis Lajos rendező szán­dékai, a legjobb hagyományokra építve kívánta továbbvinni az évezredes törekvést: értelmezni a mában Lúdas Matyi sorsát. De amilyen ellentmondásos az élet­ben az igazságtétel, annak szín­padi példázata is nehezen ábrá­zolható. Ezért sem sikerülhetett teljes mértékben ez a kísérlet, bár a gyermekek így is szeretik majd ezt a mozgalmas előadást. Gabor László A tavaly november végi ada­tok szerint tovább növekedett a gazdálkodóegységek száma. A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal legfrissebb jelentése szerint 1993 novembe­rében az országban egyetlen hó­nap alatt 82.154-ről 83.645-re emelkedett a jogi személyiségű gazdasági szervezetek (kft., rt., szövetkezet) száma. Kétezerrel több lett a nem jogi személyiségű gazdálkodó, például a betéti tár­saság; szaporodtak a költségve­tési intézmények, a nem nyere­ségérdekeltségű szervezetek, és mintegy négyezerrel emelkedett az egyéni vállalkozók létszáma. Az elmúlt esztendő utolsó előtti hónapjában 1617 jogi sze­mélyiségű gazdasági szervezet alakult, 126 cég szűnt meg, ame­lyek közül ötöt felszámoltak, 36 végleg beszüntette a tevékenysé­gét, míg 85 más gazdálkodási formában működik tovább. No­vemberre 71 ezerre emelkedett a kft.-k száma, 4 százalékkal a részvénytársaságoké, az állami vállalatoké 5 százalékkal csök­kent. A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek többsége (35 százalék) kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozik, szá­muk jelentős az iparban is (20 százalék), de nőtt az ingatla­nügyletekkel foglalkozók köre is. A csődtörvény életbe lépése óta november végéig 3052 szer­vezet ellen indult csődeljárás. A hónap végén 3381 cég állt felszá­molás alatt. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma az elmúlt év utolsó előtti hónapjában is emelkedett. Leg­nagyobb arányban (68 százalék­ban) a betéti társaságok „uralják a pályát”, ez ma az egyik legnép­szerűbb vállalkozási forma. Szá­muk egy hónap alatt 2215-tel nőtt. Ugyanebben az időszakban csekély mértékben csökkent a gazdasági munkaközösségek, szakcsoportok és a polgári jogi társaságok száma. A legtöbb jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet a kereskedelemben és a javító szolgáltatások terén mű­ködik (32 százalék), de szép számmal (29 százalék) vannak jelen az ingatlanközvetítésben is. Az egyéni vállalkozók egyhar- mada kisiparos, illetve kiskeres­kedő, 28 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású, 2 százalé­kuk önálló mezőgazdasági kis­termelő. Az egyéni vállalkozók 44 százaléka főfoglalkozásban, 43 százaléka mellékfoglalkozás­ban, 13 százaléka nyugdíjasként tevékenykedik. Hatperces szívteszt Az amerikai birminghami egyetemen (Alabama állam) kifej­lesztettek egy egyszerű tesztet, amellyel mindenki saját maga megál­lapíthatja, milyen állapotban van a szíve. Ennek érdekében el kell in­dulnia egy hatperces sétára. Azok a férfiak és nők, akiknek egészséges volt a szívük, ezen időtartam alatt problémamentesen megtettek 650-700 métert a szív­betegek tipikus panaszai nélkül (mint például légszomj, erős fájdal­mak a lábakban). Aki hat perc alatt csak 450-600 métert tud megtenni panasz- mentesen, az a legközelebbi alkalommal vizsgáltassa meg a szívét és vérkeringését az orvossal. Ugyanis a kísérleti személyek e csoportjá­nak két százaléka a következő évben akut szívgyengeség miatt kór­házban orvosi kezelésre szorult. Azonnali orvosi vizsgálat ajánlatos, ha valakinek 375-440 mé­ter megtétele után légszomja keletkezik. A kísérleti személyek e cso­portjának 11,2 százaléka egy éven belül szívmegbetegedés miatt kór­házba került. Aki kevesebbet tud megtenni hat perc alatt, mint 300 méter, az feltétlenül azonnal forduljon orvoshoz! A kísérleti személyek ezen csoportjának 22,2 százaléka egy éven belül szívgyengeségre panasz­kodott. Egy tanács a teszt kipróbálásához: jelöljön ki egy 30 méter hosz- szú útszakaszt, és kíséreljen meg hat percen belül minél többször nor­mális ütemben, futás nélkül oda-vissza végigmenni rajta. HANG-KÉP Egy jelenet a Mrs. Doubtfire című filmből Makay Margit mesél Amikor vasárnap este a Kos­suth adón — a Jó éjszakát, gyere­kek! program keretében — me­sélt, felidéződtek bennem azok a hajdani, azok a mindmáig emlé­kezetes találkozások. Lassan tíz esztendeje annak, hogy felkerestem Makay Margi- tot, a magyar színházművészet élő klasszikusát, aki Thália pap­jainak és papnőinek nemzedékei számára jelentett követendő pél­dát, azt a szintet, amely kellő te­hetség, s legalább akkora szorga­lom birtokában se bárkinek elér­hető. Ismét szembesülhettem egyé­ni ízű, zamatú hangjával, hibát­lan magyar kiejtésével, s azzal a varázzsal, azzal a senki máséval össze nem téveszthető szellemi aurával, amely mindig megbabo­názott. S természetesen a karak­teréből fakadó, bölcsességgel ve­retes emberséggel is. Közel ke­rültem hozzá, épp ezért törvény- szerű, hogy elmentével is ben­nem él, „munkálkodik”, intve a megértésre, az igényességre, az indulatmentességre. Színpad nélkül nem létezhe­tett. Közel a százhoz is érezte a közönséget. Mozdulataiban egy­kori figuráinak lelkivilága rez- dült. Történetei nyomán Csipke­rózsika-álmából éledt fel az okí­tó múlt, társítva ezernyi sztori­val. Utólag jó érzés leírni, hogy a Hevesi Szemlében, az általam akkoriban szerkesztett folyóirat­ban közreadhattam memoárkö­tetét. Kár, hogy erre a kincsesbá­nyára azóta sem figyelt fel senki. pedig idős és fiatal szakmabeliek egyaránt okulhatnának belőle. Az ötvenes években hiába alázták meg, hiába üldözte az önmagát királlyá kikiáltó jelleg­telen Major Tamás, nem lehetett félreállítani. Maradt az anagyasz- szony, aki volt, aki ezzel a glóriá­val szerzett helyet magának a nemzeti panteonban. Mégsem fellengzősködött, rá- tartiskodott, folyvást lenyűgöző szerénységgel köszöntött, invi­tált, marasztalt. így aztán nem csoda, amikor csak tehettem, csöngettem a Pozsonyi utcai la­kás ajtaján, hogy feltöltődjem bi­zakodással, hittel, hogy értelmét lássam a jó, az igaz ügyekért ví­vott küzdelemnek. Régóta nincs mód erre, hiszen fizikai voltában távozott közü­lünk. Mégse ment el, hiszen nem­csak memóriánk őrzi rendkívüli­ségét, hanem az éter hullámain is jelentkezik. Kár, hogy ilyen ritkán... Marad a mélypont Egy hete — a kellőnél több na­ivitástól áthatva — azt fogalmaz­tam meg, hogy abban a Szabad­ság téri székházban mintha gon­dolnának jogos óhajainkra is, vagyis legalább szombat-vasár­nap érdemes egy-két műsort megnézni. Rá kellett jönnöm, hogy lépre csalt konok optimizmusom, hi­szen néhány nappal később min­dennek ellenkezőjéről győződ­hettem meg. Ezért aztán — akár­csak annyian mások — kapcsol­gattam a csatomaváltót, hogy összehozzak valamiféle szóra­koztató kínálatot. Ebben — mellesleg ez sem gyakori — segített az HBO. Feb­ruár 5-én először Az utolsó csil­lagharcos, ez az amerikai sci-fi akciófilm okozott kellemes per­ceket. Akkor is, ha valójában szamárságot tupíroztak fel az al­kotók, akik azt szeretnék a tuda­tunkba plántálni, hogy az Uni­verzum nálunk fejlettebb civili­zációi is éppúgy acsarkodnak egymásra, mint mi. Hát ez bődü- letes tévedés, hiszen a fentebbi régiókban sokkal alacsonyabb az a szennyszint, amely bennünket torzít. Ettől függetlenül a vi­szonylag hamvas szerelmi szál, a számos ötlet feledtette ezt az alapbakit. Ejfél felé következett a Tréfás halál, az a bűnügyi produkció, amely legalább izgalommal vil­lanyzott fel mindnyájunkat. Azt se hallgassuk el, hogy köz­ben a 2-es adón sugározták az angol-kanadai cégjelzésű A lány szellemét, amely valamennyiün­ket megborzongatott. Eleinte vánszorgott a cselekmény, jó ne­gyedóra múltán azonban horror­ízeket érezhettünk. Kétségkívül botorság a szellemvilág ilyesfor­ma bemutatása, de hát nem is vettük komolyan az egészet. Mindössze némi műrettegésre számítottunk. Részesültünk is ebből, hogy aztán békésen meg­mosolyogjuk önmagunkat. Ez is valami... v Pécsi István Mrs. Doubtfire Daniel Hillard (Robin Wil­iams) jó képességű szinkronszí­nész. A film elején azonban két nagy baj is éri: kirúgják az állásá­ból, sőt gyerekeitől is eltiltják, akiket volt felesége nevel. Ami­kor az asszony házvezetőnőt ke­res, átöltözik, és becsenget... Ki­csit molett, de szemlátomást nyugodt, kulturált, kínosan tisz­ta középkorú asszonnyá alakul, s így lesz ő az ideális pót(pa- pa)mama, vagyis Mrs. Doubtfi­re. Manővere kezdetben rejtett, s lassan bedolgozza magát a csa­ládba... A film két héttel ezelőtt Amerikában elnyerte az év leg­jobb vígjátéka, Robin Williams pedig a legjobb vígjátéki férfiszí­nésznek járó Golden Globe-dí- jat. A Mrs. Doubtfire című filmet az egri Uránia mozi mutatja be. A szerelem erejével Egy fiatal, munkanélküli lány újsághirdetésekben keresi a szá­mára legmegfelelőbb állást. Egy napon végre szerencsével jár. Ápolónőként alkalmazzák egy beteg férfi mellett. A fiatalember leukémiában szenved, és — or­vosai szerint — már csak hónap­jai vannak hátra. A lány mindent megtesz, hogy a beteg utolsó napjait széppé varázsolja, és döbbenten veszi észre, hogy az ápoló-beteg viszony furcsa sze­relembe csap át. A romantikus történet milliókat vonzott két éve a mozikba. Garancia a siker­re Julia Roberts, aki a női fősze­repet alakítja. A Szerelem erejé­vel kikölcsönözhető az egri Vi- deotopból. Több kft., kevesebb nagyvállalat

Next

/
Thumbnails
Contents