Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-03 / 28. szám
8. KALEIDOSZKÓP HÍRLAP, 1994. február 3„ csütörtök Hogy mik vannak...?! Megveheted Madonna bugyiját (L)égi kaszinók Több légitársaság is azzal a gondolattal foglalkozik, hogy hosszabb utakra a repülőt amolyan (l)égi kaszinóvá alakítsák át. Az amerikai Northwest Airlines már a Kongresszushoz fordult engedélyért. Ha megkapják, akkor a transzatlanti járatokon lehet majd a szerencsét megkísérteni. Úgy tervezik, hogy egy központi számítógép által irányított videojátékokon folyhat a póker, a black jack és a többi szerencsejáték. Aki részt akar venni, az vásárol magának egy mágneskártyát, az esetleges nyereményt pedig a leszállás után kasszírozhatja. A stewardessek szövetsége nem örül az ötletnek, úgy vélik, hogy néhány vérmesebb, sokat veszítő utassal meggyűlhet a bajuk. És arra aligha van lehetőségük, hogy a rendbontónak kitegyék a szűrét. Fagyasztott feleség Egy modem dr. Frankenstein és jegelt felesége Franciaország idegenforgalmi attrakciója. Egy kis nyugat-franciaországi faluban, Neuli-sur-Layon-ban a 71 éves dr. Raymond Matinot turistacsoportokat fogad a kastélyában, amelynek pincéjében megszemlélhetik az orvos rákban elhunyt feleségének kilenc éve fagyasztott holttestét. Martinot doktor 1984-ben a halottba fagyasztóanyagot és véralvadásgátló szert fecskendezett be, majd mínusz 54 fokon elhelyezte a jégkoporsóban. Akkor akarja életre kelteni, ha egyszer a tudomány felfedezi a rák ellenszerét. Ötleteket „adj el” Tekintettel a munkahelyi bizonytalanságokra, a talpon maradásért folyó küzdelemben annak lesz előnye, aki legalább havonta egyszer válaszol magának az alábbi kérdésekre: Mit értem el a munkában a legutóbbi önvizsgálatom óta? Mit tanultam? Mennyiben veszem hasznát a mai tudásomnak a jelenlegi munkakörömben? Hogyan hasznosíthatom azt, amit tudok? Milyen haszna származik belőlem a cégemnek? E koncepciót a londoni GHN tanácsadó cég dolgozta ki, amely Tom Peters amerik menedzsment-szaktekintély t; nácsait is igénybe vette. Peters kétféle munkavállalót különböztet meg: „Az egyik kategóriába tartozók csak arra törekszenek, hogy állásuk legyen, másik csoport üzleti érzékkel is rendelkezik. Az utóbbi biztosabban tud tartósan talpon maradni, főként, ha bebizonyítja feletteseinek, hogy munkaidejé a vállalat számára mindig hasznos módon tölti el, s ügyesen eléri, hogy beszélnek róla.” Az elnök musztángja Az amerikai elnöknek, Bili Clintonnak persze, nem lova, hanem egy Mustangja van, Ford autógyár egyik sikermo- dellje, amelyet egykor Roger bátyjától vásárolt, használtan. Miután az 1967-es (!) évjáratú, hathengeres, 120 lóerős, automata váltós kocsival nem közlekedhet (a testőrsége ellenállása miatt sem), ezért az elnöki Mustangot Morrilton város autómúzeumában helyezték el. Houstonban Dick Willis különleges butikot nyitott. Fehérneműket árul, de nem akármilyeneket... A nála kapható alsóneműk, melltartók, stb. mind valakiknek a tulajdonát képezték. És mindegyiket viselte valaki... Madonna, Sting, Zsa Zsa Gabor, és így tovább... Dick árverésről árverésre vándorol, s vásárolja a sztárok alsóruházatát. Korábban múzeumot akart nyitni, ám úgy vélte, í „göncök” eladása nagyobb üzlet. Hírességek és pletykák Kiskorú jegyespár A menyasszony 11, a vőlegén} 12 esztendős. Jordániában meg is tartották az eljegyzésüket. Ala, a vőlegény, palesztin. Most abbahagyja az iskolát, s egy cipőgyárban kéz majd dolgozni. A menyasz- szony - Maryam - családj hiába tiltakozott a korai eljegyzés miatt, Alá apja hajthatatlannak bizonyult. Az esküvőt 3 év múlva tartják meg. Addig az ifjú pár hetente egyszer láthatja egymást... Sharif fájós szíve A fájdalom lassan érkezett; eleinte csak egy-egy enyhe szúrást érzett a mellkasában, később már egész nap levertnek érezte magát Omar Sharif, akit a mozinézők milliói világszerte mindenekelőtt Doktor Zsivágó- ként ismernek. Új filmjének, a „Rade Eagles”-nek a felvételei alatt a fájdalmak már az elvisel- hetetlenségig fokozódtak. A nagy hollywoodi színésznek abba kellett hagynia a forgatást, és kórházba vonulni. Ennek az Legalább 30 bankárt öltek meg tavaly az orosz maffiózók, s aligha az utolsó a sorban Nyikolaj Lihacsov, az Orosz Mezőgazdasági Bank elnöke, akinek életét nemrégiben oltották ki a gyilkos golyók. Moszkva 400 bankjának többsége az utóbbi két-három évben létesült. A rendőrség idegenkedik attól, hogy védelmet orvosok szerint már legfőbb ideje volt, nem is vártak sokáig a szívműtéttel. Nos, Sharif azóta már jól van, aminek nem csupán a filmes kollégái örülnek, hanem a hölgyek is, hiszen a gyengébb nemnek bálványa az ősz hajú sztár... Hasábburgonyát a hangszálaknak Az egész világ ámulva találgatja, hogy honnan veszi Placido Domingo fantasztikus nyújtson a maszek vállalatoknak és bankoknak, a gengszterek pedig nemcsak gyilkolnak, hanem zsarolással, gyermekrablással is igyekeznek pénzt kicsikarni. A gyilkosságok egy része kapcsolatba hozható az államilag támogatott kedvezményes hitelekkel, amelyekhez gyakran személyes kapcsolatokon, csúszópénzen vagy fenyeerejű hangját. Most - úgy tűnil - fény derült a titokra: az 5 esztendős sztártenor fellépés előtt dupla adag hasábburgonyával olajozza a hangszálait. Ezt az egyik bayreuthi hotel főszakácsa fecsegte ki. Pflaum úr elárulta, hogy a bayreuthi ür népi játékok idején minden nap újkrumpliból készítettek rágcsálnivalót a művésznek. A tenorista a szakács tanúsága szerint amúgy igen mértéktartóa viselkedik, mivel sem majonézt, sem ketchupöt nem fogyaszt a hasábburgonyához. getéseken át vezet az út. Pjotr Aven bankigazgató úgy látj. háború dúl a pénzforrások megszerzéséért, és a bankároknak minden döntéshozatalnál tisztában kell lenniük a kockázatokkal. A bankszféra vezető emberei vallják, hogy az alvilágna ez a térhódítása lassítja a magánipar fejlődését, s elbátortalanítja a külföldi befektetőket. Célkeresztben a bankárok Nem csupán a szerencsejátékosoké a világ Mi is Las Vegas titka? Az amerikai befektetési tanácsadók joggal javasolják: aki teheti, vigye a pénzét Las Ve- gasba, mert a beruházás ott sokkal hamarabb megtérül, mint bárhol másutt az Újvilágban. A Nevadában felépült, hivatalosan háromszázezer lelket számláló város az egész világot sújtó gazdasági hanyatlás ellenére bámulatos gyorsasággal fejlődik, terjeszkedik. Ennek fő oka az amerikaiak játékos természete: amióta törvényesen is megengedett a szerencsejáték (1931), a Las Vegasba elzarándokolt turisták elképesztő mennyiségű zöldhasút hagytak ott a kaszinókban, a kártyaasztaloknál és a tengernyi játékautomata gyomrában. Az egykor gengsztereiről nevezetes sivatagi település mára a világ szórakoztatóiparának fővárosa lett. A földkerekség tizenhárom legnagyobb szállodájából tizenkettő itt található, s csupán 1993 utolsó negyedévében kétmilliárd dolláros költséggel három megahotelt adtak át rendeltetésének. A méreteket érzékelteti, hogy egyikük, az MGM Grand, amely a világ legnagyobb szállodája, több mint ötezer szobával várja látogatóit. Aki megéhezik, nyolc étterem közül választhat, a kaszinó pedig akkora, mint négy futballpálya. A statisztika tanúsága szerint 29,9 milliárd dollárt „vertek el” az utolsó esztendőben Las Vegasban a játékos kedvű vendégek, és az éves növekedés ebben az ágazatban tizenegy százalék. A Las Vegas-i gazdasági siker azonban nemcsak a szerencse lankadatlan űzésében keresendő. Ügyes reklámhadjárattal, s természetesen a megfelelő feltételek megteremtésével a kaszinóváros egyre inkább úgy él a köztudatban, hogy érdemes itt az egész családnak vakációzni, s nem feltétlenül kell engedni a játékautomaták és kaszinók csábításának. 24 golfpálya és több mint 200 teniszpálya várja a sportolni vágyókat, a gyerekek pedig Disneyland és több vidámpark közül is válogathatnak. Keresettek az olyan látványosságok is, mint az óránként élőben megrendezett kalózháborúk „igazi” ágyúdörgéssel és vízbe potyogó matrózokkal. De meg lehet csodálni a kitörő vulkánt, vagy a tűzokádó sárkányokkal viaskodó illuzionistákat is. Az esti szórakozásra áhítozó felnőtteket a párizsi Folies Bergere, jégrevü, görkorcsolya-musical, illetve sztárparádé várja olyan nagyságokkal, mint Frank Sinatra vagy Barbra Streisand. A legnagyobb vonzereje természetesen mégis a több mint százezer játékautomatának és a kaszinóknak van. Az átlagos Las Vegas-i vendég naponta öt órát tölt el a szerencsebarlangokban, és ötszáz dollárt „ruház be”. Nem is mindig eredménytelenül. A nagy számok törvé nye alapján főként a „félkarú banditákban” reménykednek sokan: a nyeremények fele nekik köszönhető. Mivel érik el az üzletemberek, hogy egyenletes legyen turistaáradat? Főként az amerikai viszonyokhoz képest meglepően olcsó, nemegyszer önköltségi, vagy még annál is ala csonyabb szállodai és éttermi árakkal. A Las Vegas-i vendég a megtakarítást (általában jócskán megtetézve) úgyis bedobálja a játékautomatákba, illetve zsetont vesz rajta a kaszinókban... Principal új filmje Viktoria Principal, a Dallas Pamelája új filmjében, a River of Rage-ban egy elvá asszonyt alakít, aki szemtanúja egy kábítószeres gyilkos ságnak. A 43 esztendős színésznő nagyon örült új szerepének, hiszen akciófílmben eddig nem játszott. Külön örömet jelentett számára, hogy a rendezők kezdik elfe lejteni a Dallas-sorozatot... A kultúra világából Nem fizet Az európai közszolgálati tévéállomásoknak új kihívással kell szembenézniük. Az angliai Leedsben ugyanis olyan, precedensnek számító döntést hozott a tartományi bíróság, hogy nem szabad előfizetési díjat szedni azoktól, akik csupán a kereskedelmi csatornákat nézik. Eddig Angliában a tv-készü- lék után előfizetési díjat kellett fizetni, amely a közszolgálati BBC kasszájába folyik be, míg a magántulajdonban lévő kereskedelmi adók kizárólag a reklámbevételekből gazdálkodnak. Nick Tartt leedsi lakos a bírósághoz fordult, mondván, hogy őt nem lenne szabad tv-előfizetési díj fizetésére kötelezni, hiszen olyan antennája van, amellyel csak a műholdas adások foghatók. A brit polgár 49 különböző állomást nézhet, s nincs szándékában megismerni a BBC-kínálatot. A bírói döntés értelmében már egész Anglia számára adott a lehetőség, hogy ingyen nézzen tévét. Csupán le kell szerelni a közszolgálati adó vételére alkalmas antennát. „Bűnös vagyok...”- Bűnös vagyok, bár sohase forgattam volna le ezt a filmet - mondja Richard O’ Barry, a Flipper televíziós sorozat készítője. - Ha meglátom a tévében vagy moziban Flippert, ross érzés fog el. Hiszen Flipper filmbéli boldog élete csak szemfényvesztés, hazugság. Hét évig dolgoztam együtt vele. Óriási bevételeink voltak. Egy nap az ember maga is kezdi elhinni azt, ami a boldog Flipper-sorozatban van, pedig a valóság másképp fest. A delfineknek a nagy óceánban szabadoi kell élniük, hogy kommünikéin tudjanak egymással. A Flipper-sorozat az oka, hogy ma sói delfinnek fogságban kell élnie. Sugárkísérletek sok-sok emberen! A szülőkkel aláírattak egy nyilatkozatot, hogy beleegyeznek „az orvosi kísérletként folytatott új diétába”. Az árvák esetében még erre sem volt szükség. Az érdekelteknek fogalmuk sem lehetett róla, hogy a massachusettsbeli Femaldban, a szellemileg hátramaradott gyermekek iskolájában, 1946 és 1956 között plutóniummal dúsított reggelit kaptak a kisdiákok. Memphisben az anyák tudomása nélkül hat fekete és egy fehér újszülött radioaktív anyagokat is tartalmazó injekciókat kapott. Egy 36 éves vasúti munkást, sérülése után, ugyancsak plutóniummal kezeltek: amikor néhány nap múlva amputálták a lábát, a testrészt egy különleges szakértői csoport tanulmányozta. A beteg túlélte a műtétet, de súlyos depresszióval, eszméletvesztésekkel küszködött egész élete során. Eda Schultz Charlton köny- nyebb hepatitisszel került kórházba. Miközben azt hitte, hogy fertőző májgyulladás és következményei ellen kezelik, 1945 és ’ 1947 között Plutónium 239-et kapott. További 17 páciens akkora radioaktív adagokban részesült, amennyi a ma megengedettnek negyvenháromszorosa! Az utolsó dátum 1963, amikor az oregoni és washingtoni börtönökben 131 fegyencet súlyos sugárhatásnak tettek ki, majd sterilizálták őket, nehogy az esetleges károkat átörökíthessék az utódokra. A szörnyű példák és esetek, amelyek most nyilvánosságra kerültek, csupán töredékét képezik a valóságnak. A szigorúan titkos amerikai irattárakban vaskos anyagköteg foglalkozik azokkal az embereken végzett kísérletekkel, amelyeket a második világháború utáni években hajtottak végre legalább ezer személyen. De miért tették? Mert azokon, akik részt vettek az amerikai atombomba kifejlesztésén - főként a plutóniummal történő érintkezés következtében -, különböző betegségek jelentkeztek. Ezekre sürgősen meg akarták találni az ellenszerekét. A folyamat lerövidítése érdekében állatkísérletek helyett embereket használtak fel, azok tudta nélkül. Az amerikai közvéleményt szinte sokkolták a nyilvánosságra került tények. Az egyik áldozat fia kijelentette: „A fasizmus után fél évszázaddal ismét kísérleteket végeztek ártatlan embereken, az Egyesült Államok legnagyobb szégyenére.”
