Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
HÍRLAP, 1994. február 24., csütörtök PIACGAZDASAGI FIGYELŐ 9. Térképek - nemcsak Interjú Csépi Lajossal, az ÁV Rt. vezérigazgatójával - Mi is az a KRP... a katonák szolgálatában A fővárosban, a honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézetében nemrégiben tartották meg azt az ünnepi összejövetelt, amelyen a magyar katonai térképészet kezdeteinek 75. évfordulójára emlékeztek. A jelenlévők előadások sorát hallgathatták meg, többek között dr. Paskó Józsefét, amely a magyar katonai térképészetnek a hazai tudományos életben betöltött szerepét fejtegette. Szavaiból világosan kiderült, hogy a katonai térképeknek nemcsak a katonák láthatják hasznát.. Fotóriporterünk, Szántó György felvételei a múzeum tárlói között készültek. Minimálisra szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg- Ön eddig az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójának. Változik-e a vagyonkezelő holding privatizációs stratégiája?-Némi változás várható. A privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt. igazgatóságába, hogy a szervezetnek nem csak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tudatos „privati- zátomak” kell lennie. Vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások illetve a hatékony vagyonkezelés között. „Feljavítás”- Ez miért változás a korábbi stratégiához képest?-Azért, mert az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól, ami eladható - vagyis amit a kormány nem minősített eladhatatlannak - azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remélem, nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait.- Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészek nek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést?- Ezek az észrevételek részben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a (ha úgy tetszik) botcsinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. En azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még náluk is job bak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi befektetők - közöttük a magánbefektetőkre is gondolok -, mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felkészültségük, kialakult szervezetük van. Végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis, ha ideális tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés.- Ha április elején elindítják a kisbefektetői részvényprogramot, akkor gondolom, némiképpen módosul az ÁVÜ eladási politikája is.-Valóban, némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 százalék vagyonrészre kerestünk szakmai befektetőket, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP program célja az, hogy a fennmaradó 49, 35 vagy még kisebb százalék vagyonrészre kisbefektetőket találjunk, mert ők a nagyok árnyékában hasznosan kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőség nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt, vagy nincs saját induló tőkéjük. Ezzel a többlettel a kistulajdonosok részvételével részben oldhatjuk a privatizáció körül meglévő gyanakvásokat, másrészt elősegíthetjük a piac- gazdaság kialakulását. Nincs titok-Azokat a bizonyos gyanakvásokat nem csak a helyi pletykák, híresztelések növelhetik, hanem ha azt olvassuk, hogy „az ÁV Rt. legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is”.-Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb személyi döntések háttere a dolgok természeténél fogva zártkörű. De nemigen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz, és amelyeket egy több mint száz fős apparátus készít elő. Már csak ezért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie, és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt. sem közölheti a beérkező árajánlatokat és a versenyt minősítő feltételeket, mert ezzel saját üzletét rontaná. Minden ülés után sajtótájékoztatót tartunk, és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pályázatok végeredményének közlésekor. Az élelmiszerárak nőttek a leggyorsabban Tavaly az infláció üteme 22,5 százalékos volt, azonban az élelmiszerek és a szolgáltatások árai ennél jóval gyorsabban, 29,8,' illetve 24,1 százalékkal emelkedtek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Sokkal kisebb - 11 százalékos - viszont a tartós fogyasztási cikkek éves árnövekedése, illetve a ruházkodási cikkeké is például „csak” 16,7 százalékos. A fenti néhány adatból is kitűnik, hogy a fogyasztói árak emelkedése termékcsoportonként igencsak eltérő. Az egyik oka ennek az lehet, hogy tavaly nyáron 6-ról 10-re emelték az élelmiszerek forgalmi adóját. Ezt jelzi az is, hogy egyes termékek árnövekedése kiugró volt augusztusban és szeptemberben. Az, hogy az infláció menynyire függ a kormány szándékaitól, látható abból is, hogy a lakossági energiahordozók áremelkedése az elmúlt évben átlag alatti volt, míg 1992-ben, amikor megszűntek a központi támogatások és emelkedtek a fogyasztási adók, akkor messze az átlagot meghaladó üteműek voltak. K:csi, savanyú de liberalizált A narancs kicsi volt, savanyú és halovány. A Fidesz két tagja halmozta az asztalra a közelmúltban este az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara egri irodájában. Cseh Gabriella, jogász és Rockenbauer Zoltán ország yűlési képviselő beszélt pá ik gazdaságpolitikájáról az e; vállalkozók egy csoportjának. Tájékoztatójukban nem ígértek semmi rózsaszínűt a jövő magyar gazdaságáról. Szavaikból az derült ki, hogy leginkább az asztalon heverő narancshoz lesz hasonlatos. Racionális és őszinte elemzésüket köszönettel vették a vállalkozók, de fölhívták a fiataldemokraták figyelmét arra, hogy a vidéket nem lehet a fővárossal összehasonlítani. Ha lehet, itt még sokkal nagyobbak a hiányosságok, hiszen fejletlenebb az infrastruktúra, az információáramlás jóval lassúbb, és ezért a fejlődés mértéke is csekélyebb. Elég ha csak a külkereskedelem arányát vesszük alapul: ebben a régióba - Heves, Borsod és Nógrád megyékbe - a külföldi befektetések mindössze 5 százaléka irányult az elmúlt három évben. A Fidesz gazdaságpolitikája az Európai Únióhoz tartozást favorizálja. Erről szkeptikusan azt jegyezték meg a jelen lévők, hogy ebben a felállásban mi a szegény rokon szerepét kaptuk meg. Másrészt azt tanácsolták a fiatal közgazdászoknak, ne becsüljék le a kelet-európai régiót, mert az győz majd, aki ezt a „két irányt” tudja egyensúlyba hozni - természetesen a belföldi gazdasági élet élénkítése mellett. Hogy ne csak negatívumok kerüljenek szóba ezen az estén, azért tisztázták, hogy akármilyen hiányosságai is vannak az asztalon heverő déligyümölcsnek, de legalább liberalizált termék.-yGazdaságkutató Rt. kontra Planecon Ellentmondó jóslatok a mezőgazdaságról Idén az egyes külföldi és hazai prognózisokkal ellentétben a gazdasági termelés mintegy 3 százalékos csökkenése várható - állítja Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnök-vezér- igazgatója. A Planecon amerikai gazdaságkutató intézet előrejelzései szerint Magyarországon 1994-ben a növekedés hajtóereje a mezőgazdaság lesz. Azt állítja, hogy az agrártermelés növekedése a 7 százalékot is elérheti. Ezzel szemben a Gazdaságkutató Rt. szakértői szerint a mezőgazdasági termelés tavalyi 10 százalékos visz- szaesését az idén további 3 százalékos zsugorodás követi. Vértes András szerint a Planecon kutatói arra alapítják optimizmusukat, hogy az utóbbi évek termeléscsökkenését egyértelműen az aszályos időjárásra vezetik vissza, de az okok szerinte ennél sokkal összetettebbek, s ha ezeket számba vesszük, sokkal borúlátóbban kell értékelnünk az idei évet. A szarvasmarha-állomány az utóbbi években drasztikusan csökkent, és ez a folyamat jelenleg is tart. A sertésállomány valahol az 50-es évek közepének szintjénél van, és a baromfiállomány is jelentős mértékben megcsappant. A növénytermesztés helyzete sem vigasztalóbb: a gabona-termésátlagok a felükre csökkentek, és pénzügyi okokra visszavezethetően a termelők tavaly nem tudták elvégezni az alapvető agrotechnikai munkálatokat sem. Ha a talajerő-visz- szapótlást idén megfelelő szinten végzik el a gazdálkodók, az eredmény akkor is csak évek múlva érzékelhető. Ennek megfelelően a növény- termesztés jövedelmezőségének zsugorodása az idén megáll, de az állattenyésztésben ugyanez korántsem állítható - vélekedik a szakember. Még a stabilizáció is várat magára és a növekedés csak a 90-es évek végére prognosztizálható. A szaktárca miniszterének a növekedést illető nyilatkozatát Vértes András nem kívánta értékelni, de reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi agrárpolitikai koncepció nem talál megerősítést az amerikai és más külföldi kutatóintézetek derűlátó felmérései kapcsán. Adókedvezmény MRP-tagoknak Az adójogszabályok befektetési kedvezményt biztosítanak azoknak a dolgozóknak, akik MRP-szervezetekben kapcsolódnak be a privatizációba. Mivel a befektetési kedvezménynyel kapcsolatban a korábban megjelent értelmezések félre- érthetőek voltak, ezért a Pénzügyminisztérium jövedelem- adók főosztálya, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adónemek főosztálya szükségesnek tartotta, hogy a következőkről tájékoztassa az érdekelteket: Az adóalap-csökkentés a saját befizetés címén az MRP-ben a résztvevő által az adózott jövedelméből a tárgyévben ténylegesen befizetett összeg után jár, mégpedig az összjövedelem 30 százalékáig terjedő mértékben. Feltétel azonban, hogy az év utolsó napján a befektetés tárgyát tulajdonosként kell birtokolni. Ez azt jelenti, hogy a tagnak ebben az időben az MRP-szervezet tagjának kell lennie. MEGLEPETÉS AZ „AROMÁDTÓL! Fűszerek az ételét — az AROMA Rt. az életét gazdagítja! Az „AROMA” Rt. MINDEN ABC-áruháza, MINDEN árucikkből, MINDEN vevőjének, MINDEN pénteken, MINDEN vásárlás után 10% ÁRENGEDMÉNYT AD! „1994 — a család éve” gondolunk Önökre is! Ne aprózza el vásárlásait, — pénteki napokon bármit vásárol az AROMA Rt. ABC-ÁRUHÁZAIBAN 10 % ÁRENGEDMÉNYT ADUNK! Meglepetés az „AROMÁ”-tól! EGER- CSEHIBEN: Jókai u. 4. GYÖNGYÖSÖN: Mátyás király u. 1. Erzsébet K. u. 15. Olimpia u. 4. Kohári u. 20. Kócsag u. 35. Seregély u. 35. HATVANBAN: Dózsa György tér 2. Béke u. 22. HEVESEN: Szerelem Alfréd u. EGERBEN: Sándor I. u. 1. Deák F. u. 14. Vécsey u. 35. Rákóczi u. 45. Malomárok út Mátyás király u. 104. Gólya u. P/6. Hadnagy u. 2. Szent J. u. 3. (Húsbolt) Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója
