Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1994. február 24., csütörtök Adózók figyelmébe! Változások, módosítások Egy vendéglátós vállalkozó: „Akkor vagyok boldog, ha a vendég jól érzi magát...” Számos meglepetésen töröm a fejemet Január 1-jétől változtatásokkal kiegészített, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény az adóhatósághoz történő bejelentkezés szabályait több ponton módosította. E változás révén az adózó előbb kerül kapcsolatba az adóhatósággal, mint korábban. A változások az alábbiakban foglalhatók össze: egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbírósági bejegyzéshez kötött tevékenységet a vállalkozások 1994. évtől csak akkor kezdhetnek, ha előtte bejelentkeztek az adóhatósághoz, és adószámot is kaptak. Ez a módosítás az idén január elsejét követően létrejött egyéni vállalkozásoknál azt a kötelezettséget írja elő, hogy a polgármesteri hivatalokban beszerezhető, a vállalkozói igazolvány kiadásához szükséges kérelemnyomtatványt előzetesen az adóhatóságnál kell bemutatni a nyomtatványboltokban kapható és szabályszerűen kitöltött, adószámot kérő APEH 90. sz. adatlappal együtt. Az adóhatóság az igazolványt kérő nyomtatványokra rávezeti a vállalkozás azonosítására szolgáló adószámot. Az adózóknak a nyomtatványt ezt követően le kell adniuk a polgármesteri hivatalnál, mely alapján sor kerül a vállalkozói igazolvány kiadására és az adószámnak a vállalkozói igazolványba történő bejegyzésére. A vállalkozók a működést csak ezt követően kezdhetik meg. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a vállalkozói igazolvány számát adózóinknak közölniük kell az adóhatóság felé APEH 91. sz. nyomtatványon. Itt hívjuk fel a már vállalkozói igazolvánnyal rendelkező adózóink figyelmét, hogy június 30-ig adószámukat a vállalkozói igazolványt kiállító önkormányzat jegyzőjével a vállalkozói igazolványba be kell jegyeztetniük. A cégbírósági bejegyzéshez kötött tevékenységet idén január elseje után kezdődő vállalkozásoknak a cégbejegyzés iránt előterjesztett kérelemnyomtatványt előzetesen be kell mutatniuk az APEH 88. sz. bejelentkezési lappal, és szükség szerint a pótlapokkal együtt. Az adóhatóság a kérelemAz idén a hazai vásárlóerő nem növekszik, a kereskedelmet összességében továbbra is magas adók terhelik, ezzel ösz- szefüggésben a feketekereskedelem tovább virágzik, a hitelkamatok várhatóan emelkednek, állandósul az import versenyeztető hatása. E szavakkal összegezte a belkereskedelem idei kilátásait dr. Csapiár Gábor, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Az egyik legnagyobb gond - mondta -, hogy az ágazatban jelentős a tőkeszegénység. Kevés pénz jut a fejlesztésre, hiányzik a nagy alapterületű bevásárlóközpontok építése. Egyes területekre jellemzően magas az idegen tőke aránya. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, meg kell találni azokat a versenysemleges szabályozási elveket és módszereket, amelyek révén a belföldi kereskedők egyenlő eséllyel indulhatnak a vásárlók megnyeréséért folytatott harcban. A belkereskedelem tavalyi fejlődéséről szólva a szakember megállapította, jelentősebb feszültségek nem következtek be. Folytatódott a kínálati piac tendenciájának erősödése. A forgalom mintegy 1850-1900 milliárd forint körüli, folyó áron 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál. nyomtatványra rávezeti az adószámot. Ezt követően kell az adózónak a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróságon leadnia. A cégjegyzékszámot pedig 15 napon belül APEH 89. sz. nyomtatványon az adóhatóság felé közölniük kell. Előbbieken túl az egyéb adózói kör bejelentkezési módjában változás nem történt. Cgy az adókötelezettség keletkezésétől (tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon kell bejelentkezniük és adószámot kérniük a nem vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet (ingatlan- hasznosítás, művészeti, szellemi tevékenységet) végzőknek APEH 90. sz., míg a nem cégbírósági bejegyzéshez kötött tevékenységet: társadalmi szervezetek, alapítványok, stb. kezdőknek APEH 88. sz. nyomtatványon, a bejegyző végzés bemutatásával. Január elsejétől bővül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre is. Az újonnan alakuló vállalkozásoknak az eddigiekhez képest nemcsak a képviselő nevét, lakhelyét kell közölniük az adóhatósággal, hanem a vezető tisztségviselők - ügyvezető(k), igazgató(k) - nevét, lakcímét, személyi számát is. Továbbá 1994. évtől - a részvénytársaságok kivételével - a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, az egyesülés, a közös vállalat nem magánszemély tulajdonosainak nevét, székhelyét, adószámát, telephelyét, magánszemélyek esetében a nevét, telephelyét, lakóhelyét, személyi számát, adószámát is be kell jelenteni. Az új nyomtatványok megjelenéséig az adatok bejelentésére rendszeresített adatlap az igazgatóságon beszerezhető. A törvény hatálybalépését megelőzően már bejelentkezett vállalkozások esetében a tisztségviselőkre, tulajdonosokra vonatkozó adatok pótlására a vállalkozásoknak június 30-ig van lehetőségük. A társasági adóról szóló törvény módosítása folytán változott az egyéni vállalkozók társasági adó hatálya alá tartozásának lehetősége. Itt hívjuk fel a már működő egyéni vállalkozóink figyelmét Változatlan áron számolva azonban az előző évi körül alakul, esetleg néhány százalék- ponttal meghaladva azt. A közel 20 ezer kereskedelmi gazdálkodóból tavaly mintegy 5 százalék - többségében kis szervezet - került csőd-, illetve felszámolási eljárás alá. A kereskedelmi vállalkozások a meglévő és a privatizációval megszerzett egységek, üzletek átalakításában, korszerűsítésében érdekeltek. Az ilyen típusú ráfordítások adják a beruházási tevékenység zömét. A külföldről érkező működőtöké 15,1 százaléka irányult tavaly a kereskedelembe. Mindazonáltal változatlanul nem jellemző új, nagy kapacitású kereskedelmi fejlesztések, bevásárlóközpontok építése. Intenzív hálózatfejlesztéssel főként a külföldi működötökével dolgozó társaságok foglalkoznak. A kereskedelem rendelkezésére álló 100 millió dolláros hitelből eddig csak 8-9 százalékot használták fel! Az illegális csatornákon folyó áruforgalom a jövedéki törvény, illetve a rendészeti fellépés hatására sem mérséklődött. Nagysága egyes becslések szerint akár a több tízmilliárd forintot is elérheti. Az illegális kereskedelem elleni fellépés eddigi formái nem bizonyultak elégségeseknek. arra, hogy ők ismét választhatnak, hogy január elsejétől a magánszemélyek jövedelemadójáról vagy a társasági adóról szóló törvény előírásai szerint adóznak-e. Ebből következően az eddig a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók továbbra is a társasági adó alanyai maradhatnak anélkül, hogy ezt az adóhatósághoz újra bejelentenék. Február 15-ig jelentkezhettek be a társasági adó alanyaként 1994. január 1-jei hatállyal azok az egyéni vállalkozók, akik 1993. december 31-ig a személyi jövedelemadó-törvény szerint adóztak. Akik 1993. december 30-ig a társasági adó hatálya alá tartoztak, és 1994. január 1-jétől már a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény előírásai szerint kívánnak adózni, e szándékukat APEH 91. sz. nyomtatványon tehetik meg. Az újonnan alakuló egyéni vállalkozások — ha úgy nyilatkoznak, hogy a társasági adó hatálya alá kívánnak tartozni - társasági adókötelezettsége az adóhatósághoz történő bejelentkezés időpontjával kezdődik. Amennyiben az adóköteles tevékenységet 1994-ben megkezdő egyéni vállalkozó nem jelentkezett be a társasági adó alanyaként, ezt a jövőben bármikor megteheti, de csak az ez irányú bejelentését követő naptári év első napjától kezdődő hatállyal. Előzőekben csupán a bejelentkezéssel kapcsolatos 1994. évi változásokra kívántuk ráirányítani az adózóink figyelmét. Egyéni vállalkozók és magánszemélyek APEH 91. sz., vállalkozások és egyéb szervezetek APEH 89. sz. nyomtatványon. Vonatkozik ez az eljárás az egyéni vállalkozók vállalkozási tevékenységének megszüntetésére is. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységet meg kívánja szüntetni, nem elegendő az illetékes önkormányzatnál visszaadnia a vállalkozói igazolványt, hanem a tevékenység megszüntetését és a vállalkozói igazolvány visszaadását jeleznie kell az adóhatóság felé is, a változást követő 15 napon belül APEH 91. sz. adatlapon. Utakra 46 milliárd Egyharmada hitelből Az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére a közlekedési tárca idén 46 milliárd forintot kíván fordítani - tartalmazza a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium összefoglalója a tárca 1994-es célkitűzéseiről. A tárca az összeghez 15 milliárd forint hitelt kíván felvenni elsősorban hazai bankoktól. A tervek szerint 23 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre, 18 milliárdot üzemeltetésre, fenntartásra, és 5 milliárd forintot a felvett hitel törlesztésére. A fejlesztések közül január első napjaiban befejeződő Ml-es autópálya továbbépítése már nem az Útalapot terheli, hanem a Koncessziós Társaságot. Az útalapból épül tovább az MO-ás autóút, melynek egyes szakaszait 1994 tavaszán helyezik forgalomba. A tervek szerint befejezik a Cigánd-Domb- rád Tiszahíd és a 83-as számú főút Ménfőcsanakot elkerülő szakaszának építését, melyek várható 1,7 milliárd forintos költsége csak az említett 15 milliárd forintos hitelfelvétellel biztosítható. Az elmaradt térségek felzárkóztatását elősegítő M3-as autópálya területbiztosításához idén további 3 milliárd, az M5-ÖS területbiztosításának befejezéséhez pedig további 500 millió forintra lesz szükség. Ha az Eger Szálló Bowling sörözőjébe megy az ember, nem kell csodálkoznia azon, ha az ajtóban fogadják, vagy hölgyvendégükről leemelik a kabátot, és az asztalhoz kísérik. Ez már évek óta megszokott, ezért is alakulhatott ki egy olyan törzs- közönség, amely állítja, hogy nemcsak a kiváló sör miatt tér be egy rövid időre, hanem a vendégszerető üzletvezető, Vasas Zoltán miatt is. A gyors és udvarias kiszolgálás mellett mindenkihez van egy jó szava, hasznos története vagy éppen tréfája, amin jót kacaghat a vendég. Mindegy, hogy angol, német vagy hazánkfia lép be, rövid időn belül barátságot köt vele, ezért máskor is szívesen visszatér ide.- 1976-ban kerültem az Eger Szálló éttermébe mint tanuló, és olyan nagy egri vendéglátóstól sajátítottam el a szakma minden fortélyát, mint Marosi János. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 1979-ben mint a szakma kiváló tanulója szabadultam fel, és most már 18 éve, hogy ittragadtam. Az étteremből a Fehér Szarvasba kerültem, mint főpincér, majd a söröző nyitásakor mint üzletvezető dolgoztam tovább.- Az, hogy bérleti szerződés formájában működik a söröző, miben változtatta meg az eddigi munkáját?- Három évre kötöttük meg a szerződést, amely nem azt jelenti, hogy mindenben én diktálnám a feltételeket. De sokszor nekem kell döntenem majd egyedül. Ilyen az árubeszerzés, vagy például a kollégáim megválasztása sem központi utasításra megy, mint korábban. Szeretnénk minél nyereségesebben dolgozni, de úgy, hogy a minőséget is javítsuk.- Milyen új tervei vannak ezzel kapcsolatban? Számos meglepetésen töröm a fejemet, hogy az idejárok minél jobban érezzék magukat. Pattogatott kukorica és ropi kerül az asztalokra, a gyerekek édességet kapnak - mindezt ajándékba, hogy jól eltöltsék az időt, míg a szüleik bowlingoz- nak vagy biliárdoznak. Kicsiny konyhánk ellenére az ételválasztékot is tudtuk bővíteni, mégpedig sörkorcsolyákkal. Szerencsére munkámban nagyon megértő és igazi partner a feleségem, Zsóka, aki az évek óta tartó éjszakázást megérti, és még két kiskorú gyermekünk mellett is besegít. - Most van a farsang ideje. Egerben nem titok, hogy évek óta itt szervezik a legjobb bálokat...- Igen, számos fotó is bizonyítja, hogy aki ide eljött egyszer, az jövőre is jó előre lefoglalja az asztalát. A szilveszteri mulatság mellett jól sikerült a batyusbál, mindenki maga hozta el vacsoráját, vagy a lo- csolós rendezvényünk. Márciusban tartjuk a farsangi bált. Akkor vagyok boldog, ha a vendég jól érzi magát... Szántó György HEVES megyei munkaügyi központ A Heves Megyei Munkaügyi Tanács állásfoglalása alapján PÁLYÁZATOT HIRDET MUNKAHELYTEREMTÉS TÁMOGATÁSÁRA A felhívásra bel- és külföldi jogi, illetve természetes személyek, valamint jogi személyiségekkel nem rendelkező társaságok pályázhatnak. A Heves Megyei Munkaügyi Központ a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. tv. 17. paragrafusa alapján támogatja az olyan programok megvalósítását, amelyekkel elősegíthető a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatása. A támogatás forrása a Foglalkoztatási Alap megyei decentralizált keretének a Megyei Munkaügyi Tanács által erre a célra elkülönített része. A támogatás formája: KAMATÁTVÁLLALÁS Azon pályázók támogathatók, akik beruházási hitelt vettek fel, vagy valamely pénzintézethez beruházási hitelpályázatot nyújtottak be. A pályázatokat év közben folyamatosan 6 példányban a Heves Megyei Munkaügyi Központhoz lehet benyújtani. Az 1994. március 31-ig benyújtott pályázatokat 1994. április 30-ig, az 1994. augusztus 31-ig benyújtott pályázatokat 1994. szeptember 30-ig bírálják el. Az egy munkahelyre adható támogatás maximuma 300 ezer forint. A kamattörlesztést a hároméves foglalkoztatási kötelezettség időtartamára vállalja át a Munkaügyi Központ oly módon, hogy az első évre eső kamat maximum 100 %-át, a másodikra eső rész 70 %-át, a harmadikban pedig az 50 %-át. A támogatás folyamatban lévő és meg nem kezdett munkahelyteremtő beruházáshoz egyaránt adható. Az elbírálás során előnyt élveznek az árutermelés céljából megvalósuló fejlesztések, azok, amelyek hosszú távú foglalkoztatást céloznak meg, valamint azok, amelyek egy munkahely létrehozásához az elérhető maximumnál fajlagosan alacsonyabb támogatást igényelnek. A pályázati kiírással, a pályázat elkészítésével kapcsolatos tudnivalókról a Heves Megyei Munkaügyi Központban (Eger, Kossuth L. u. 9. „E” ép. IV. emelet 5.) személyesen, illetve a 36/413-372/43-as telefonszámon lehet érdeklődni. Ugyanitt igényelhető a pályázat kidolgozásához segítséget nyújtó Útmutató. V Az import versenyeztető hatása Borúlátó belkereskedelmi kilátások
