Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1994. február 24., csütörtök Negyvenháromezres a Westel-család Megvásárolják a gyöngyösi telepet Piacorientált sertéstenyésztés A gyöngyösi Mátra Kincse Szövetkezet sertéstelepe az át­alakuláskor veszteséges volt, és a szövetkezet igazgatósága an­nak felszámolását fontolgatta. Végül is úgy döntöttek, hogy vezetőcserével próbálnak javí­tani a kialakult állapotokon. A telep vezetésével Devecseri Gábort bízták meg, a felesége pedig átvette a tenyésztői munka irányítását. Vállalták, hogy gazdaságossá teszik a te­nyésztést és megszervezik a pi­aci viszonyokhoz igazodó érté­kesítést. Eltelt egy esztendő, és elér­kezett a mérlegkészítés ideje. S arról beszélgetünk, hogy sike­rült-e vállalásukat teljesíteni?- Amikor a telepet átvettük, rosszabb állapotokat találtunk, mint amire számítottunk - mondta a telepvezető. - A ko­caállomány többsége nagy sú­lyú, elöregedett volt. Az akkori tenyészanyagot és hízóállo­mányt látva elkészítettük az 1993-as üzleti tervet. Hogy mi­lyen állapotok voltak, mutatja, hogy csak százezer forintos nyereséget mertünk tervezni. A következetes és a jól szervezett munka eredményeként a vállal­kozásunk sikeres lett. Például hét százalékkal magasabb ma­lacszaporulatot értünk el, tizen­két százalékkal több sertést ér­tékesítettünk és tíz százalékkal csökkent az elhullás. A pénz­ügyi tervünk teljesítése pedig 56 millió forint költségek mel­lett 58 millió forint árbevétellel zárult.- A vállalkozásunkat nagy­mértékben elősegítette, hogy megnyílt az Erzsébet királyné úti diszkont húsboltunk - kap­csolódott a beszélgetésbe Deve­cseri Gábomé, a tenyésztői munka irányítója. - Kihasznál­tuk a telepen létesített vágóhe­lyet, és a feldolgozott sertések nagyobb részét a húsboltunkban árusítjuk. Ezzel magasabb érté­kesítési árat érünk el. Piackuta­tást folyamatosan folytatunk, melynek eredményeként állan­dóan bővítjük a választékot és húsértékesítési hálózatunkat. Jelenleg AldebrSre, Feldebröre és Verpelétre szállítunk húsárut, és Gyöngyösön is a nagyobb üzemi konyhákhoz mi biztosít­juk a megrendeléseket. Az üz­leti terven felüli feladatokat is sikerült teljesítenünk. Kigaz- dálkodtuk a dolgozók 40 száza­Hazánkban a politikai rend­szerváltozást követően a szociá­lis piacgazdaságot célzó szán­dékok és a politikai stabilitás eredményeként viharos gyorsa­sággal épült ki és állt helyre a magángazdaság - jelentette ki Szabó Tamás privatizációs mi­niszter azon a konferencián, amelyet immár másodízben rendeztek meg vállalatvezetők, tulajdonosok, vállalkozók és gazdasági szakértők részvételé­vel, annak érdekében, hogy át­tekintést és programot készítse­nek a magángazdaság fejleszté­sére. A kijelentések alátámasz­tására a miniszter elmondta, hogy a társasági formában mű­ködő piaci szereplők száma 1990 óta megtízszereződött, számuk ma a 150 ezret is meg­haladja. A külföldiekkel alapí­tott vegyes vállalatok száma több mint tízszeresére nőtt, számuk 15 ezer felett van. Meg­duplázódott az egyéni vállalko­zások száma, ma 600 ezernél is többen vannak. A miniszter által elkészített áttekintés és program a konfe­rencián résztvevő szakemberek­től beérkezett anyagok alapján állt össze. A résztvevők egye­tértettek abban, hogy a magán­lékos béremelését, ami három­millió forint volt. A tenyésztés fejlesztése érdekében vásárol­tunk egy millió 300 ezer forint értékben 50 kocasüldőt, és a terményforgalmazásból egy millió 290 ezer forint árbevételt értünk el.-Hogyan tovább 1994-ben?- Terveink szerények, de a fejlesztést és a piackutatást to­vább folytatjuk - tájékoztat a te­lepvezető. - A költségeink szin- tentartása mellett az árbevéte­lünket 60 millió forintban hatá­roztuk meg. Mégis bizonytalan a helyzetünk, mert ismételten fel­vetődött a sertéstelep eladásá­nak lehetősége. Ezért 30 dolgo­zóval döntő lépésre szántuk el magunkat. Meg akarjuk alakí­tani az önállóan gazdálkodó sertéstenyésztési szövetkezetei. Ennek érdekében tárgyalunk a Mátra Kincse Szövetkezettel és az OTP-vel is, hogy a legked­vezőbb hitelformát igényelve megvásároljuk a sertéstelepet. Be akarjuk bizonyítani, hogy lehet nyereséges sertéstenyész­tést folytatni, ha a piaci viszo­nyokhoz igazodva gazdálko­dunk. Horvát Mihály gazdaság erejének kiterjedése új munkahelyeket hoz, ugyanak­kor segíti és megvalósítja a fel­lendülést. A cselekvési stratégi­ában a célkitűzések között tézi­sek formájában fogalmazódtak meg a legfontosabb gondolatok. Ezek közül különleges hang­súlyt fektettek a résztvevők a vállalkozások terheinek csök­kentésére, amely két területen kíván előrelépést: a bérekhez kapcsolódó terhek mérséklésén, illetve az amortizációs rendszer megváltoztatásán. Ezek követ­keztében emelkedhet a munka­helyek száma. A résztvevők elvállalták a program egyes pontjainak rész­letes kidolgozását, amelyet a következő konferencia időpont­jáig benyújtanak a kabinethez. A konferencia másik kiemel­kedő témájáról szólva Szabó Tamás elmondta: a következete­sen véghezvitt bankmegerősítési program javítja a hitelezés fel­tételeit, s egyúttal megteremti egy korszerű bankrendszer lét­rejöttét segítő privatizáció alap­jait. Az adósok helyzetének szi­gorú feltételekhez kötött javí­tása jövőbeni életképességük feltétele, ami sok ezer munka­helyet ment meg. A Westel Rádiótelefon Kft. (a US WEST és a MATÁV 1989-ben született vegyes válla­lata) a magyarországi rádiótele­fon-rendszer kiépítésének és fejlesztésének úttörője, hosszú távú és megalapozott elképzelé­sekkel kezdett el tevékenykedni Magyarországon, felhasználva az US WEST nemzetközi és a MATÁV hazai tapasztalatait. A tervek valóra váltak: nem egé­szen egy év elteltével, 1990. ok­tóber 15-én három bázisállo­mással és egy önálló digitális központtal Budapesten meg­kezdte működését az első ma­gyar rádiótelefon-rendszer. A hálózatbővítés azóta még a ter­vezettnél is gyorsabban haladt: a Westel térképéről hónapról hónapra tűntek el a még el nem látott területeket jelölő fehér foltok. Ma Budapesten 48, vi­déken 120 bázisállomáson mű­ködik, mellyel az ország teljes területén vehető igénybe a rá­diótelefonos szolgáltatás. Az in­tenzív hálózatnövekedés együtt járt az előfizetők számának emelkedésével: az 1990. évi 2.000 után most több mint 43.000 rádiótelefon-tulajdonos van hazánkban. Az igényekhez igazodva fo­lyamatosan bővül a Westel Kft. által forgalmazott rádiótelefo­nok választéka is. Ma az érdek­lődő 3 gyártó (Benefon, Moto­rola és Maxon) termékéből vá­laszthatja ki a neki leginkább megfelelőt. A rádiótelefon­rendszer alkalmas telefonkap­csolat létesítésére Magyaror­Kőfaragó szakmát tanult Bencsik István. A verpeléti fia­talember azonban nem ezt mű­veli, hanem egy fél évtizede már, hogy Visontán, a Mátrai Erőmű Rt.-nél karbantartó. A 'szíve azonban mégiscsak a ta­nult szakmájához húzza. Sokat töprengett az utóbbi időben, miként lehetne váltania, úgy látja, hogy ehhez a vállalkozás lenne a legjobb megoldás. Az elmúlt hónapokban ezért ahol csak tudott, tájékozódott Bencsik István. Vállalkozóvá azonban nem vált, mert rengeteg gonddal, ne­hézséggel küzd.- Indulótőkére lenne szüksé­gem - magyarázza -, legalább 5 millió forintra ahhoz, hogy válthassak. Tisztában vagyok azzal, hogy ez nagyon sok pénz, de enélkül nem kezdhetek hozzá. Domosz- lón - a szomszédos faluban - már ki is néztem egy ingatlant, szágon bárhol, valamint innen hívható a világ bármely pontja, akár a Wall Street, vagy a Gobi sivatag is. Rádiótelefonjainkhoz csatlakoztathatók telefaxkészü­lékek, hordozható személyi számítógépek. A Westel mindig kötelességének érzi, hogy előfi­zetői számára elérhetővé tegye az NMT 450-es fejlesztések leg­újabb eredményeit, a lehető legrövidebb időn belül. Ennek nagyon jó példája a Benefon Class Ultra, melynek könnyebb a kézibeszélője, mint elődeié. Ez egy 15 wattos autótelefon, ami az ország teljes területén való telefonálást biztosítja, de ugyanakkor az előfizető nincs az autójához kötve, hanem ve­zeték nélküli kézibeszélőjét le­emelve elsétálhat gépkocsijától, felviheti az irodájába, lakásába, tárgyalásra, vagy akár egy étte­rembe is, miközben autója a parkolóban áll. Ma ez a legesz- tétikusabb modell. 1994 mérföldkő a magyar te­lekommunikáció történetében. Megjelenik a privatizált MA­TÁV, különböző rádiótele­fon-társaságok. Ez létrehozza - Magyarország történetében elő­ször - a kínálati piacot. Ez a Westel Rádiótelefon Kft. törté­netében válást és váltást ered­ményezett. A Westel vállalatok szétválására azért volt szükség, mert a távközlési, ill. a koncesz- sziós törvény kimondja, hogy bizonyos tevékenységet csak az arra a célra alapított koncesz- sziós társaság végezhet. Megjelent tehát a konkuren­azt szeretném megvásárolni és műhelyt berendezni, hogy a kő­faragó szakmát folytathassam. Jártam Egerben az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál, a Duna Banknál, sőt a Reál Banknál is. Megfordultam az OTP-nél, de mindenütt arról tá­jékoztattak, hogy szigorúak a feltételek. Természetesen mindegyik pénzintézetnél má­sok ezek, de egy bizonyos, hogy nem könnyű teljesíteni őket. Két és fél milliós fedezetet kér­nek ingatlanban vagy pénzben letéve, ami sajnos nincs meg nekem. A fizetésemből élek a feleségemmel és két gyerme­kemmel. A vállalkozói huza­vona immár 3—4 éve tart, mert szinte szóba sem állnak velem. Sokat kilincseltem már, de nem adom föl továbbra sem.- Hol folytatja tovább?- Nagyon bánt, hogy a tulaj­donomban levő értékeket nem akarják beszámítani a pénzinté­cia. A 450 és a 900 MHz-en működő hálózatok jól elvá­lasztható piaci igények szerint találják meg helyüket a mobil távközlés palettáján. A 900-as megjelenéséből következően emelkedik a 450 MHz-es szol­gáltatások színvonala, hiszen enyhíteni fogja a nagyvárosi zsúfoltságot. Á külföldi - első­sorban Észak- és Nyugat-Euró- pában - tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a városi telefonok többsége GSM rendszerű, míg a nagy területeken, ahol kisebb a népsűrűség, ott az NMT rend­szer a népszerűbb. A 450-es rendszer előnye e pillanatban kétségkívül országos lefedett­ségében keresendő. Hiszen az ország bármely pontjáról lehet hívást kezdeményezni, akár külföldre is. És természetesen a világból érkező hívások is fo­gadhatók, akár egy kis faluban is. Eddig is számos értékesítési akciósorozat tette vonzóbbá ügyfeleik számára a Westel Rá­diótelefon Kft. szolgáltatásait, így például a dinamikusan fej­lődő vállalkozói réteg számára előnyös lízing- és részletfizető lehetőséget biztosított. 1994. januártól már lehetőség van arra is, hogy a vonaton utazók is tud­janak telefonálni, ügyeiket in­tézni akkor is, ha nincs rádióte­lefonjuk. Kísérleti jelleggel egyelőre a Budapest-Miskolc Intercity járaton került nyilvá­nos rádiótelefon-állomás felsze­relésre, mely kártyával működ­tethető. zetek fedezetként, mert keveslik azokat. A kétszobás verpeléti, lakótelepi lakásom nem elég, miközben édesanyám - aki Ecséden lakik - felajánlotta hozzá a házát. Ennek ellenére még így is keveslik, amit garanciaként le­tennék. Sokszor könnyes szemmel jöttem ki az egyes bankfiókoktól, mert eddig nem tapasztaltam megértést.- Ön szerint tehát nem támo­gatják a kisvállalkozókat?- Nekem ebben szomorúak a tapasztalataim, pedig sokat be­szélnek a kezdő vállalkozók felkarolásáról. Ezt én eddig nem érzékeltem. Hát egyelőre csak a szeren­csejátékban bízom, hátha bejön, és akkor a meglévő értékeim mellett még készpénzt is ajánl­hatok majd valamelyik pénzin­tézetnek, fedezetként, biztonság kedvléért. (mentusz) Munkahelyteremtés, hitel A magángazdaság a fellendülés motorja Vállalkozna, de nem tud... KRP-indulás minimum húszezerrel Statisztikai összesítés 1993-ról Több import, kevesebb export Az MNB egyetért a lakossággal Számottevő inflációs veszély Tavaly a KSH adatai szerint az összes beruházások volu­mene a tavalyival azonos nagy­ságú volt, azonban ezen belül nőtt az infrastrukturális beruhá­zások aránya. Az ipari termelés volumene novemberben 3,6 százalékkal, a kiskereskedelmi eladásoké 2,8 százalékkal emelkedett októberhez képest. Változatlanul élénk a vállala­talapítási kedv, a jogi személyi­ségű gazdasági szervezetek száma novemberben 1491-gyei, decemberben 1993-mai nőtt. Hasonló tendencia figyelhető meg az egyéni vállalkozások körében is. Az import tízhavi mennyisége 14 százalékkal több, az exporté 17 százalékkal kevesebb volt, mint az előző év január-októberében. A külke­reskedelemben 10 hónap alatt 2,7 milliárd dollár passzívum keletkezett. A lakosság folyó pénzbevé­tele az egy évvel korábbit 18 százalékkal meghaladta, reálér­téke azonban 3-4 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak bruttó át­lagkeresete 25.5, nettó átlagke­resete 20,5 százalékkal volt magasabb az 1992. január-no­vemberi átlagnál. Főként a mezőgazdaságot két éve sújtó aszály következmé­nyeként a gabonafélékből csak­nem 40 százalékkal kevesebb termett, mint az 1986-1990-es évek átlaga. Az alacsony termésátlagok­ban ezenkívül szerepet játszott a műtrágya-felhasználás vissza­esése is, valamint az, hogy a szervezeti átalakulások és az alacsony jövedelemtermelési szint miatt az agrotechnikai munkák minősége nem volt megfelelő. Mintegy 3 milliárd forintos portfolióval - amelyben előre­láthatólag a Pannónia Hotels Rt., a Pannonker és a Global Rt. részvényei szerepelnek majd - márciusban indul a Kisbefekte­tői Részvényvásárlási Program (KRP.) E lehetőséget 150 ezer embernek kívánják felajánlani, túljelentkezés esetén pedig sor­solásra kerül sor - mondotta Pongrácz Tibor. A címzetes államtitkár sze­rint célszerűnek látszik a mini­mális részvételi összeget 20 ezer forintban meghatározni. A KRP-t egyébként úgy értékelte, hogy az nem más, mint folyó­számlavezetés. A privatizációt sikerágazatként értékelte, 1993-ban ugyanis a GDP-nek több mint 50 százalékát a ma­gánszektor adta. Az állami vál­lalatok 30 százalékát eladták, húsz százalékát felszámolták, húsz százaléka várhatóan tartó­san állami tulajdonban marad, 30 százalékot pedig az elkövet­kező másfél évben kívánnak privatizálni. A megelőző évhez viszo­nyítva 1992-ben a privatizációs bevételek megduplázódtak, 1993-ban pedig elérték a 170 milliárd forintot, amiből 78 mil­liárd az AVÜ, a többi pedig az AV Rt. értékesítéseiből szárma­zott. Tavaly 2,3-2,4 milliárd dol­lár bevétele volt az országnak, ebből csak 20-25 százalék pri­vatizációs bevétel, a többi fej­lesztés, vagy zöldmezős beru­házás. A külföldi tőke 300 ezer munkahelyet teremtett, a vállal­kozói vagyonból 15-16 százalék került külföldi kézbe. Magyar vállalkozók 1800 külföldön mű­ködő vegyes vállalatban vesz­nek részt. Pongrácz szerint a privatizáció eredményeként nő a hatékonyság, stabilizálódik a foglalkoztatottság, lassul a va­gyonvesztés üteme, amely ta­valy, a prognózisokkal szemben mindössze 20 százalék volt. Noha egyelőre' nincs jele an­nak, hogy az idén a vártnál gyorsabban növekednének az árak, a Magyar Nemzeti Bank szerint 1994-ben viszonylag erőteljes inflációs várakozással kell számolni. Ennek az az oka, hogy a múlt esztendőben lénye­gesen lelassult az inflációcsök­kenés üteme. A rendszerváltást követő esztendők során a fo­gyasztói árak legnagyobb mér­tékben 1991-ben emelkedtek, amikor is az éves infláció 35 százalékot tett ki. Ehhez képest lényeges változást hozott az 1992-es esztendő, amikor a havi áremelkedés már csak 1-1,5 százalék közelében alakult, és az éves inflációs ráta 23 száza­lékra esett vissza. A jelentős csökkenés azonban 1993-ban nem folytatódott. Tavaly a fo­gyasztói árak a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan 22,5 százalékkal emelkedtek. Tavaly januárban a havi áremelkedés mértéke 6,8 százalékot tett ki, szeptember­ben 2,9 százalékot ért el, és feb­ruárban, augusztusban és októ­berben is 1,7-1,8 százalékos havi áremelkedést mértek. Min­dennek következtében a lakos­ság a minimális mérséklődést az infláció növekedéseként éli meg. Nemcsak a lakosság várako­zásai szerint, hanem a Magyar Nemzeti Bank számításai alap­ján is számottevően jelen van az inflációs veszély 1994-ben. Az MNB ez évi monotáris politikai irányelvei megállapítják, hogy a piaci keresleti tényezők to­vábbra is alapvetően korlátot szabnak az áremelési törekvé­seknek. Különösen nagy a ve­szélye annak, hogy a tervezett­nél nagyobb mértékű lesz a hér- és jövedelemkiáramlás, ami inf­lációs nyomást okozhat. Nőtt a deviza- meg­takarítás Az elmúlt évben 52 milliárd forinttal emelkedett a lakossági devizaszámlák értéke, amely 1993 végén 204 milliárd forin­tot, azaz kétmilliárd dollárt tett ki. Az MTI érdeklődésére a Ma­gyar Nemzeti Banknál elmond­ták, hogy decemberben a növe­kedés majdnem 4 milliárd forint volt. A lakossági devizamegta­karítások több mint felét az OTP-nél őrzik, az IBUSZ Bank­nál lévő állomány meghaladja a 20 milliárd, míg a négy keres­kedelmi banknál a devizaállo­mány meghaladja a 10 milliárd forint értéket. A lakossági devizamegtakarí­tások mintegy felét német már­kában, közel 20 százalékát dol­lárban, 14 százalékát pedig schillingben vezetik. Az elmúlt évi, összességében mintegy 15 százalékos forintleértékelés, va­lamint átlagosan 5 százalékos kamattal számolva tavaly - fo­rintban - mintegy 20 százalékos nettó hozamot lehetett elérni, szemben a forintban őrzött beté­tekkel, amelyek nettó kamata csak 15 százalék körüli volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents