Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-12-13 / 36. szám

8, HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994, február 12-13., szombat-vasárnap Murdoch a világ ura lesz? Szabadságot az alkoholistáknak! A közelmúltban, kilenc új Sky-tévé csatornáját bejelent­vén, Rupert Murdoch ausztrá­liai-amerikai sajtócézár egy ki­csit megint továbbterjeszkedett. 1988-ban még nem volt jelen a brit tévévilágban, most pedig összesen 14 csatornán közvetít. Ezenkívül a Föld lakosságának kétharmada az ő tévéinek, rá­dióinak ténylegesen lehetséges nézője-hallgatója, és újságjai­nak olvasója. A 62 éves Murdoch már mel- boume-i iskoláséveiben trágyát árusított hobbikert-tulajdono- soknak, és nyulakat ejtett csap­dába, jövedelmét pedig iskolai fogadásokban kamatoztatta. Oxfordi egyetemi évei alatt az európai játékkaszinókat járta - megpróbált sikeres rulettszisz­témát kidolgozni, de közben fölszedegette a földről a mások által elveszített zsetonokat. Mai, News Corporation nevű világ­vállalkozása 8,7 milliárd fontot ér a piacon, de New York-i iro­dájába menet most is maga ve­zeti Mercedesét, mert a sofőr pénzbe kerülne. Lehetetlent nem ismerő üzleti szellem és takarékosság - ez lenne Mur­doch sikerének titka. Murdoch nemzetközi színre­lépésének nagy évtizede a nyolcvanas évek voltak. Meg­vette a két leghíresebb brit la­pot, a The Timest és a The Sun­day Timest. Összesen öt orszá­gos napilapja van Nagy-Britan- niában, köztük a The Sun, a legnagyobb példányszámú bul­várlap. Ezek a lapforgalom 35 százalékát teszik ki az ország­ban. Óhazájában, Ausztráliában 109 újságja van, ott a piac 80 százalékát birtokolja. Megvette a Boston Heraldot és a Chicago Sun-Timest, a 20th Century Fox filmstúdióit, a Metromédia té­vét, amelyekből országos ame­rikai tévéhálózatot tonnáit Fox Broadcasting néven. Övé a Sky fele, Ázsiában pedig a hong­kongi Star TV, amely 3 milliárd nézőhöz jut el a földrészen. Nemrégiben a brit sajtó meg­riadt, mert Murdoch 45 penny- ről 30 pennyre csökkentette a The Times árát. Azt is mondta, hogy már látja a napot, amikor csak három újság lesz Nagy-Britanniában: a The Ti­mes, a The Sun és a Daily Mail. Ebből csak a Daily Mail nem az övé - de meddig nem? Ipari forradalmat is hirdetett: a számítógépgyártás, a távköz­lés, a szórakoztató elektronika, a könyv- és újságkiadás és a műsorkészítés egyetlen dinami­kus egységgé olvad össze. Az ipar és a mezőgazdaság után a miénk lesz a világ harmadik legnagyobb termelője - jósolta. A nyolcvanas években Mur- dochot afféle férfibőrbe öltözött Thatcher asszonyként üdvözöl­ték Nagy-Britanniában. 1986-ban a Times-lapok mű­szaki korszerűsítését akadá­lyozó nyomdászsztrájkot épp olyan meg nem alkuvó eréllyel törte le, mint a miniszterelnök a bányászok harcát. Ám azóta ki­derült, hogy nem barátja That­chernek, nem tiszteli a királyi családot, sőt, talán a brit törvé­nyeket sem. De most már késő. „A The Sun értékei eláraszt­ják a brit életet” - mondta Mur­doch egyik életrajzírója, Wil­liam Scawcross. A szabadpiac bálványozó tisztelete, bizalmatlanság az érthetetlen intézmények iránt, gyanakvás a szerencsétlenekre és a szegényekre, a szakszerve­zetek és minden baloldaliság mocskolása, hódolás a filmsztá­rok és életstílusuk előtt - ez az értékek összefoglalója egy kon­kurens brit lap, a The Indepen­dent szerint. Murdoch nyilatkozataiban a nézők és olvasók uralmát ígérte a politikusok felett - ezt nyújtja sajtóbirodalma, mondta. Mások világméretű információs mi­niszternek tartják, akit senki sem választott. Tény, hogy a brit törvények tilalma világos: újságtulajdono­sok nem birtokolhatnak 20 szá­zaléknál nagyobb részt tévéál­lomásokból. Ezt a Sky megsérti, hiszen abban Murdoch tulaj­donrésze 50 százalékos, csak­hogy a Sky nem Nagy-Britanni­ában van bejegyezve. Murdoch alapjában rendes ember, de mi lesz, ha később megbolondul, és azt fogja az emberiség tudomá­sára hozni, hogy sajtból van a Hold, hogy aki megveszi lap­jait, annak elárulja az aranycsi- nálás titkát, vagy hogy a beván­dorlókat ki kell utasítani, és mindenkit sterilizálni kell? Ezt a kérdést éppen egyik újságja, a The Sunday Times tette föl. Nos, erre nincs válasz. Csak az biztos: Murdochot a törvények akkor sem fogják megállítani. Az ukrán pszichiáterek szö­vetsége heves kampányt indított a közelmúltban a címben emlí­tett cél elérése érdekében. Azt szeretnék, ha betegségként, nem pedig bűnként kezelnék a ható­ságok, ha valaki rendszeresen a pohár fenekére néz. Manapság igen sokat fizet az az ukrán szeszbarát, aki nem képes a saját lábán hazamenni az itókázás után. A legtöbbet, a szabadságát veszíti el, és egy jó ideig nincs is reménye arra, hogy visszanyerje. A dülöngélő férfiakat, nőket a rend őrei segí­tik fel a járdáról, és saját szolgá­lataikat ajánlják fel. Ennek többnyire az a vége, hogy gyor­Atombomba ledobása Hiro­simára és Nagaszakira talán el­kerülhető lett volna Hirihito császárnak és a Vatikánnak kö­szönhetően - legalábbis így vé­lekedik Tanida Maszami, Japán szentszéki nagykövete. Tanida Maszami szerint, amikor 1941 október elején a japán kormány és a vezérkar Hirohito császár jelenlétében elhatározta a háború kirobban­tását, az uralkodó kijelentette egyik közeli munkatársának, hogy „mielőtt elkezdenénk a háborút, jó lenne átgondolni, hogyan fogjuk azt befejezni. san elviszik néhány orvoshoz őket, akik hivatalosan is megál­lapítják: erős ittasságról van szó, irány a kijózanító. Ha csak eddig tartana a törté­net, bizonyosan nem emeltek volna szót a pszichiáterek. Ám Ukrajnában egész mást értenek ez alatt, mint Magyarországon. Itt börtönökkel megegyező kö­rülmények közé kerül a delik­vens, s egyelőre mindez bírói végzés nélkül zajlik. Ott aztán addig rostokol — néha hónapo­kig -, amíg meg nem kapja az elbocsátó határozatot, miszerint megtért, és többé nem veszé­lyezteti a társadalmat. A pszichiáterek az intézmé­Elengedhetetlen tehát, hogy már most tanulmányozni kezd­jük a békekötés lehetőségeit. Szükséges továbbá, hogy dip­lomáciai kapcsolatot létesítsünk a Vatikánnal”. 1942 márciusban a japán kormány elhatározta, hogy kü- lönmegbízottat küld a Szent­székhez. Ezzel a feladattal Ha- rada Kent bízták meg, aki akkor a Vichy-i francia kormány mel­lett működő japán nagykövet­ség tanácsosa volt. Az elképze­lésből azonban nem lett semmi. 1944 decemberben azután az amerikai kormány egy titkos nyék bezárását követelik. Ezen véleményüknek egy nemrégen indult sajtókampányban is han­got adnak. Törvénytervezetet készítettek, s ennek egyik fon­tos része, hogy az alkoholbete­geket kórházakban, ne pedig börtönökben kezeljék. Bármilyen harcosak is az uk­rán pszichiáterek, az ő vélemé­nyük csak a dolog jogi oldalát világítja meg. Az alkoholárusí­tás továbbra is kitűnő üzlet az államnak. Nincs az a vodka­mennyiség, ami ne fogyna el. A boltok roskadoznak a likőröktől és konyakoktól, a tehetősebbek már külön whisky-szaküzletben vásárolhatnak. ügynöke, bizonyos Martin Quingley egy vatikáni prelátu- son keresztül közvetett kapcso­latot létesített Haradával, hogy megpróbálja elindítani a tárgya­lásokat Japán kapitulációjáról. Harada ugyan a legnagyobb fenntartással fogadta az ajánla­tot - az amerikai ügynöknek még a nevét sem tudta -, mégis két, „szigorúan titkos” táviratot küldött, tíznapos időközzel, kormányának. Választ azonban egyikre sem kapott, és 1945 au­gusztusban bekövetkezett a tra­gédia - ledobták az atombom­bát Hirosimára és Nagaszakira. Vajon elkerülhető lett volna a Japán elleni atomtámadás? Hongkongi öncenzúra A tiroliak 5300 éves büszkesége A hongkongi újságírók több­sége aggodalmasan „öncenzú­rázza” politikai tárgyú írásait, mert fél, hogy a kínai hatalom- átvétel (1997. július 1.) után az új hatóságok megtorolnák a kí­nai rendszert bíráló írásait - mondta nemrégiben a Hong­kongi Lapkiadók Társaságának elnöke, Sum Csuj-szang a jelen­leg még brit kézen lévő terület törvényhozó tanácsának ülésén. Sum a Kínáról szóló vagy a Hongkonggal kapcsolatos brit-kínai vitákról tudósító írá­sok mintegy hetven százaléká­nál figyelt meg öncenzúrát. Arra vezette vissza e riadalmat, hogy a Hongkongról kötött brit-kínai megállapodások nem tartalmaznak jogi garanciát a sajtószabadságra nézve. A Pe- kingben megszerkesztett, de Londonban is elfogadott Alap­törvény, amely a majdan Kíná­hoz tartozó „Hongkongi Külön­leges Igazgatású Terület” al­kotmánya lesz, nem rendelkezik a sajtószabadságról. De a kínai hatóságoknak talán nem is lesz szükségük adminisztratív intéz­kedésekre: a média tulajdonlá­sával is ellenőrzésük alá vonhat­ják a hongkongi sajtót. Peking - esetleg maga is hozzájárulva az ügyletekhez anyagilag - ráveheti ezeket a nagytőkéseket a kínai rendszert bíráló lapok részvényeinek fel­vásárlására. A Hongkongi Újságírók Szö­vetsége aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Robert Kuok Hock Nien, Peking-barát pénzmágnás megveszi Rupert Murdoch sajtócézártól a South China Morning Post című, a kí­nai rendszert általában kemé­nyen bíráló, nagy példány- számú liberális lap részvényei­nek 34,9 százalékát. A Pe- king-barát nagytőkés lesz így a legnagyobb részvényes és egy­ben a lap kiadói csoportjának elnöke. Hongkongban máris jócskán vannak olyan lapok, amelyek maradéktalanul követik a kínai tájékoztatási politika előírásait, például a Ven Vej Po és a Ta Kung Pao című, kínai nyelvű napilap vagy a Window című, angol nyelvű folyóirat. Ezek főszerkesztői rendsze­res eligazítást kapnak Peking hongkongi képviseletétől, az Uj Kína hírügynökség ottani irodá­jától. Szerepelt már a Time címlap­ján, aztán rendeztek róla nem­zetközi tudományos kongresz- szust, tudósok.tömege szeretné csak egy pillanatra látni - és könyv is jelent meg róla. Nem másról van szó, mint Ötziről, a dél-tiroli Ötz-völgyben megta­lált gleccser-emberről, aki 5300 évvel ezelőtt látta meg a napvi­lágot. Ilyen karrierre valószínű­leg soha nem számíthatott: Ötzi tudományos csoda, hiszen egé­szen ritka módon konzerválta a természet, az örök fagy. Állapotának ez a fennmara­dása nagy adomány a tudo­mánynak, amely az elmúlt idő­A leggazdagabb britek ötszá­zas toplistáját egy szexiparos vezeti, Erzsébet királyné pedig még az első ötven között sem szerepel - adta hírül a Business Age című brit magazin, amely brit és ír állampolgárok szemé­lyes vagyonát vette figyelembe a rangsor összeállításakor. A listán szereplő nevek tanú­szakban soha nem remélt ada­tokhoz jutott a korai kőkorszak­ról, arról az időről, amelyből a múmia származik. A fagyasz­tott állapotban megmaradt szer­vezet különleges orvosi vizsgá­latokra adott lehetőséget, és hogy ez még sokáig így legyen, annak érdekében Ötziről a nyil­vánosságnak le kell mondania. Az Innsbruckban rendezett kongresszuson a tiroli tudósok bejelentették, hogy nem fogják nyilvánosan kiállítani a páratlan leletet. Sőt, mint mondták, az ő lehetőségeik is korlátozottak. Ötzit kéthetente bolygathatják, akkor is csak percekre távolít­sága szerint manapság csak üz­leti vállalkozással lehet meg­gazdagodni, az Egyesült Ki­rályság arisztokratáinak va­gyona ugyanis egyre csappan. A listavezető Paul Raymond szexmagazinok és klubok, va­lamint a londoni szórakozóne­gyed, a Soho 65 százalékának tulajdonosaként 1,5 milliárd fonthyi vagyonra tett szert, s ki­vívta a „Nagy-Britannia leg­gazdagabb embere” címet. A gyengébb nem gazdagság tekintetében valóban gyengébb, a legtehetősebb 500 ember kö­zül ugyanis mindössze 78 nő. Közülük a hajótulajdonos örö­kös, Chryss Goulandris áll az első helyen, ám 280 millió fon­tos vagyonával csupán a 18. a listán. Erzsébet királyné 150 milliója csak az 57. helyhez volt elég. - A királynő esetében csupán saját, személyes vagyo­nát vettük figyelembe, bár a ki­rályi vagyon nagyságát még ezerféle szempont alapján meg lehet állapítani - mondta a ma­gazin szóvivője. Thatcher volt brit miniszter­elnök-asszony neve 184. a jegyzékben. Az ő vagyona 63 millióra rúg. A szórakoztatóipar leggaz­dagabb embere az egyik „Beat­les”, Paul McCartney, 420 mil­lió fonttal. A 30 évnél fiatalab­bak között John Lennon 18 éves fia, Sean vitte el a pálmát a maga 47,5 millió fontjával. hatják el mínusz hatfokos őrzési helyéről. A múmia minden külső hatásra, igen érzékeny, s a vizsgálatok, tanulmányok gyor­sítása pusztulását segítené elő. A kicsit lassúbb ütem ellenére Ötziről már nagyon sok min­dent lehet tudni. 35-40 eszten­dős volt halálának pillanatában, vékony testalkatú, és úgy tűnik, távolabbról és valamilyen drá­mai esemény elől menekült el. Betegségéről, ami halálát okozta, van még vita, no, de lesz alkalom a kutatásra és újabb szenzációk közlésére. Az elmúlt időszak bővelke­dett izgalmakban. Amikor pél­Csaknem ezerméteres mély­ségben, a mexikói Yucatan-fél- sziget északi csücskénél óriási méretű kráter húzódik a tenger­fenéken. A tudósok egy évti­zede tudnak a létezéséről, ám a legújabb kutatási eredmények döbbenetes hipotézisek felállí­tását teszik lehetővé: valószínű­leg a krátert az a hegy nagy­ságú, a világűrből irtózatos se­bességgel becsapódó szikla okozta, amelynek katasztrofális erejű hatása előidézte a dino­szauruszok kipusztulását. Korábban úgy tudták, hogy a geológiai mozgások következ­tében elmosódott körvonalú kráter „csupán” 176 kilométer hosszú. A Scientist Magazinban közzétett kutatási adatok szerint azonban valódi hosszúsága 296 kilométer, szélessége pedig 25 kilométer, ami azt jelenti, hogy nemcsak a Föld, hanem az egész Naprendszer leghatalma­sabb, az utóbbi négymilliárd évben keletkezett kráterét fe­dezték fel a kutatók. Már 1981-ben, amikor elő­ször bukkantak rá a tengerfené­ket végigszántó kráter barázdá­ira, különböző hipotézisek lát­tak napvilágot arról, hogy a 64,98 millió évvel ezelőtt bekö­vetkezett becsapódás akkora erejű lehetett, hogy könnyen a dinoszauruszok kipusztulását okozhatta. A mostani felfedezé­sek még félelmetesebb fényben világítják meg az „ősütközést”. dául fellelési helye okán más országok - az olaszok, hiszen a dél-tiroli határ közelében töl­tötte a férfiú az elmúlt 5300 évet - bejelentették, hogy övék a múmia. Aztán, amikor a tudó­soknak a hamisítás vádjával kel­lett megküzdeniük. Eddig min­den akadályt vettek - most a legutóbbi csábításnak is ellen­álltak: egy amerikai kutatóin­tézet 60 millió schillingnek megfelelő vételárat kínált Ötzi- ért. Innsbruck nem adja - s hogy így tudatosult, micsoda kincs van a birtokában, még könnyebbé is vált Ötzi jövőjé­nek biztosítása. A tudósok számítása szerint ahhoz, hogy a Földnek csapódó óriásszikla ekkora rést üssön, akkora energia felszabadulására volt szükség, amely megfelel háromszázmillió hidrogén­bomba erejének. Szinte elkép­zelni is lehetetlen, hogy mi­csoda katasztrofális hatással volt a „találkozás” a Földre. - Bizonyosra vehető, hogy boly­gónk még egyszer nem élt át ilyen borzalmas erősségű és nagyságrendű robbanást, ami­óta csak egymilliárd évvel ez­előtt megjelentek az élet első, többsejtű formái a Föld felszí­nén - vélik a tanulmány szerzői. - Ismereteink alapján tudjuk, más bolygókon is történtek ha­sonló becsapódások, ám a yuca- tánihoz hasonló robbanás való- színűsíthetőleg talán csak egy­szer fordulhatott elő egymilliárd év leforgása alatt. Hipotézisük szerint a becsapódás következ­tében hatalmas mennyiségű kő, por és víz csapódott fel a leve­gőbe. Az eget beborító, sötét felhő hosszú időre - hónapokra, talán évekre is - elfedte a Na­pot, és nyomában tűzviharok és savas esők keletkeztek. Nem lehetetlen, hogy az akkor élő ál­lat- és növényfajok 60-80 száza­léka kiveszett, köztük a dino­szauruszok. A kataklizma után fejlődött aztán ki a Földnek az a geológiai arculata, amely elindí­totta az emlősállatok evolúció­ját. l.ffl 2.1] 3.E im 5.H 6.Q] 7. dl 8.g] 9.E 10.1X1 11. E 12.CC Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: , Az ezredforduló iskolájának új igényekkel kell számol­nia. A döntés joga óvodától az egyetemig az intézmény használóinak kezébe kerijijön. Az SZDSZ az iskolaala­pítás és választás szabadsága mellett áll ki. Nem lehet több reformmal sújtani a pedagógusokat. A helyi kez­deményezésekre, a pedagógusok törekvéseire kell épít­kezni. A szakképzésben a biztos munka reményében ta­nuljanak a fiatalok. Az egyetemeket nyitottabbá kell tenni. Magyarország jövője az iskolákban dől el.” \ SZDSZ ^ 'H? A leggazdagabb britek A dinók kipusztulása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents