Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-12-13 / 36. szám

HÍRLAP, 1994. február 12-13., szombat-vasárnap 7 Maradt a 13 betű... Égi titkok A nélkülözhetetlen csillag A fler (napkitörés) A bejáratnál utcai énekes lány dalol. Valódi, és mégsem az: Christiane Maillard a Mont­parnasse metróállomáson éne­kelgetett évek óta, a járókelők adományaira várva. Itt hallotta meg Párizs sikerembere, az ar­gentin származású rendező, Al­fredo Arias, akinek Mortadela című revüje az 1992-es évad si­kere volt: vagy százezren vásá­roltak rá jegyet, és az előadás megkapta a legjobb zenés pro­dukciónak járó Moliére-díjat. Arias, aki Shakespeare-től a ze­nés komédiáig és az absztrakt jelenetekig mindent rendezett már, most új, nagy fába vágta fejszéjét: ő a rendezője a nagy­nevű párizsi varieté-színház, a Folies-Bergere új, minden ed­digitől eltérő, de a párizsi kaba­részínház hagyományait mégis megmásítva megújító revüjé- nek, amelynek részese a metró dalnoka is. A Folies immár több mint száz év óta a francia főváros egyik legismertebb intézménye. Amióta megtalálta igazi arcula­tát, a látványos és főként a len­gén öltözött hölgyek megjele­nésére épülő rév üt, szinte min­den este megtelt 1750 nézőt be­fogadó nézőtere. A „nagy korszak” a húszas években jött el, amikor Paul Derval vette át, s fél évszázadon át folytatta az igazgatást, s a hír csak tovább növekedett, amikor 1936-ban egy ifjú, sziporkázóan tehetséges magyar vette át a rendezést, a díszletek, sőt, részben még a koreográfia irá­nyítását is: Michel Gyarmathy, aki évtizedeken át felülmúlhat­atlan volt a revü műfajában. De a Folies a jelek szerint ki­fáradt, nem igazította át látvá­nyos, a kosztümök tobzódásá­val és a fedetlen keblek villogá­sával csábító revüit, holott idő­közben kemény versenytársai támadtak. A párizsi szakértők szerint a Lidoban látványosab­bak a tablók, a Crazy Horse lá­nyai sokkalta meztelenebbek, a Millionaire intimebb, a Paradis Latinban jobb a koreográfia - ezek a kifogások voltak hallha­tóak. Félreértés ne essék: a revüs- zínházba továbbra is jöttek a lá­togatók. Az utolsó nagy „show” 1700 előadását 1.3 millióan nézték meg. A Folies új veze­tője, Helene Martin, aki valaha Mennyibe kerül az elsőosztá­lyos kisdiák? Erre a kérdésre keresett választ nemrégiben több kievi napilap is... Mint mindig a tanév elején, fehér masnis kisleánykák, zub- bonyos fiúcskák szorongatják a szülők kezét az iskolaudvaro­kon vagy a tornatermekben tar­tott évnyitókon. Az igazgatók és az állami vezetők csupa bölcsességet mondanak arról, hogy ez az első komoly változás a kicsik életében, meg hogy mi­lyen végtelen lehetőség előtt állnak, hiszen megismerhetik a világot, ha szorgalmasan tanul­nak. A csemetéket kísérő szülők öröme kevésbé felhőtlen. Sok százezren vannak ugyanis olya­nok, akik rokonoktól, ismerő­söktől kénytelenek kölcsön­kérni a tanév eleji nagy beruhá­maga is a görlök között táncolt, mégis úgy érezte, hogy meg kell újítani a műfajt. Tavalyelőtt decemberben legördült a füg­göny, elszéledt a több mint száztagú társulat - sokan azt jó­solták, hogy már nem is lesz fel­támadás. De az igazgatónő megtalálta a megfelelő partnert Arias személyében, akinek fan­táziáját megmozgatta a nagy le­hetőség: mást csinálni egy régi és mégis örök műfajban. Az új, kétrészes revü első része ugyan tisztelgés a Folies régi hagyományai előtt, s a színpadon - ámyékképként - megjelennek a régi nagyok, de őket már másféle környezet veszi körül. Csaknem mindenki új: a rendkívül látványos és igen modem jelmezek tervezője, a koreográfus, a zeneszerző, a vi- lágosítás tervezője, újak a tán­coslányok, az énekesek, az arti­sták - a táncos fiúk helyébe body-buildingező izompacsir­ták lépnek a színpadra. Jószeré­vel csak Hadnagy Vivianne és kedves kutyái, az 1982 óta csa­knem valamennyi műsorban szereplő állatszám résztvevői maradtak meg a régiek közül. Maradt viszont a párizsi revüs- zínpad elengedhetetlen kelléke, a látványos bevonulásokat biz­tosító fenséges lépcső - s ma­radt a babonás hagyomány: a Folies-Bergere műsorainak cí­mében mindig szerepel a Folies szó, s a cím mindig 13 betűből áll, ezúttal így hangzik: Fous des Folies (A Folies bolondjai). „A műfaj lassan elhalt, üres­járat lett. Tisztelem a music-hall sajátos liturgiáját, de a televízió és a strand mindennapos, csa­ládi látvánnyá tette a meztelen­séget. Most azt akartam elérni, hogy a testek valóban érzékiek legyenek, felkeltsék a vágyat” - mondja Arias. Van a műsorban néhány kü­lönlegesség: a csinos szoprán, Nadir Ehe - aki egyébként még Donizetti Szerelmi bájital című operájából is elénekel egy áriát, annak bizonyítására, mi min­dennek lehet helye a revüszín- padon - valójában férfi. A má­sik énekes főszereplő, Jacques Haurogné, Arias régi munka­társa, s egyúttal afféle kommen­tátora, vagy legalábbis műsor­vezetője a programnak. Az új darab bemutatóján az érdeklő­dés igen nagy volt. zásokhoz. Hivatalos felmérések szerint az egyenruha, a tansze­rek és a könyvek legkevesebb 150 ezer karbovanyecbe kerül­nek. Egy átlagosnak mondható ukrán családban két gyerek van, s ha netán mindketten iskolába járnak, a fenti összeg azonnal duplájára emelkedik. A 30-40 ezer karbovanyeces átlagkere­setből ezt aligha tudnák fedezni a szülők. Még szerencse, hogy az általános válság közepette nem kellett sok pénzt kiadni, mondjuk nyári táborokra. Sokat eleve meg se nyitottak, amelyik működött, ott is csak fél házzal mentek a turnusok. Nyilvánva­lóan az iskolai kezdésre gyűjtött a többség. A tanároknak is jól jött a nagyobb szabadság, lega­lább elmehettek idénymunkára, saját gyerekeik felruházására kuporgatni a súlyos ezreket. Ha felnézünk az éjszakai ég­boltra, derült időben csillagok ezreit láthatjuk. Valójában azonban nem mind csillag, ami fénylik. Példaként az Esthajnal­csillagot - a Vénuszt - említe­ném, ami nem csillag, hanem Naprendszerünk egyik boly­gója. Nincs saját fénye, csupán - mint egy tükör - a Nap fényét veszi kölcsön ragyogásához. Az emberiség számára a leg­fontosabb csillag a Nap. Boly­gónktól 150 millió kilométer távolságban - mint egy óriási kohó - termeli az élethez nélkü­lözhetetlen energiát. Átmérője 1.392.000 kilométer. Térfogata 1.300.000- szerese a Föld térfo­gatának, azonban csak 330.000- szer nagyobb. Összeté­tele: keletkezésekor 73 százalék hidrogén, 25 százalék hélium, 2 százalék egyéb elem volt. Felü­letének minden négyzetmétere 63.200 kilowatt energiát sugá­roz ki másodpercenként. Ennek csak nagyon kicsi része éri el a földfelszínt, mégis a földi lég­kör egy négyzetméterére merő­legesen beeső teljesítmény 1.370 watt. Ez a mennyiség a napállandó. Az óriási mennyi­ségű energia ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájá­ban hagyja el a csillagot. Mel­lékesen megjegyzem, hogy a Nap a csillagok között a kicsik közé tartozik, mégis ilyen óriási értékkel lehet jellemezni. A Nap a földi élet kialakulá­sához és fejlődéséhez nélkülöz­hetetlen - közel egyenletes - energiaforrásként 4,5 milliárd éve működik. Hosszú ideig az emberiség egyetlen energiafor­rása volt. A növények a napfény segítségével építik fel testüket, az olaj és a szén „napkonzerv”, mivel a napenergiát konzer­válta, a vízenergia és a szél­energia szintén a Napból szár­mazik. A Nap tömegének jelentős része központja körül sűrűsö­dik. Itt keletkezik az energia 99 százaléka. A Nap belsejében magfúzió megy végbe, amely során a hidrogénatomok héli­umatommagokká „olvadnak” össze. A reakció során négy hi­drogénatom egyesül egy héli­umatommá, miközben tömegük majdnem 1 százalékát elveszí­tik. Ez a tömegveszteség ener­giafelszabadulással jár. Ä híres Einstein-féle képletből ponto­san meghatározható a keletke­zett energiamennyiség. Körül­belül 1 millió évig tart, amíg a Nap belsejében felszabaduló energia eléri a felszínt, és 8 perc kell ahhoz, hogy Földünkre jus­son. A Nap másodpercenként 4 millió tonnát veszít tömegéből. Ez nemcsak a magfúzió követ­kezménye. Veszteséget okoz a részecskeáramlás is, amit köz­nyelven napszélnek nevezünk. Számítások szerint a Nap kelet­kezésekor kialakult hidro­gén-hélium arány 73:25 volt, s napjainkra 33:65-re változott. P'' TEGOLA bitumenzsindely 30 színben és formában P'' RIGIPS gipszkarton lapok tetötérbeépítéshez, álmennyezetekhez, válaszfalakhoz P' ROOFMATE hőszigetelő anyagok padlófűtéshez, pincefalhoz, hűtőkamrához TERRANOVA nemesvakolatok, homlokzatfestékek, nedves falak felújítása A Pilon-Agria kft-nél. Eger, Berva. 36/312-752. A Nap központi hőmérsé­klete 15 millió Kelvin-fok. A felszínen csupán 5800 Kel­vin-fok a hőmérséklet. A Nap „felszínén” a legfeltű­nőbb jelenségek a napfoltok. Mai ismereteink szerint a nap­foltok a fotoszférában úszó má- gnesestér-koncentrációk. Álta­lában foltcsoportokat figyelhe­tünk meg. A napfolt közepe sö- tétebb, mint a széle. Ez azért van, mert a hőmérséklete ki­sebb, mint a körülötte lévő anyag. A fekete szín tehát opti­kai csalódás, mert a napfolt hőmérséklete legalább 4.000 Kelvin-fok. A napfoltok megje­lenése nem véletlenszerű, ha­nem szabályos ciklusok szerint következik be. A ciklusok meg­közelítőleg 11 évesek. A napfoltok mellett jól meg­figyelhetők a flerek (napkitöré­sek), amelyek összefüggésben állnak a foltokkal. Az összetett napfoltcsoportokhoz kapcso­lódó mágneses térben felhalmo­zott energia robbanásszerűen felszabadul, aminek követ­keztében az ott levő elemi rés­zecskék nagy sebességgel tö­ködnek ki. A fler tehát hirtelen bekövetkező nagy energiafels­zabadulás a Nap egy viszonyla­gos kis térfogatában. Emellett elektromágneses sugárzás - a gamma-sugaraktól a rádióhul­lámokig - is keletkezik. A leg­nagyobb napkitörés közben egy-két óra alatt összesen annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap egy másodperc alatt kisugároz. A következő tulajdonsága a Napnak, hogy elektromosan töl­tött elemi részecskéket sugároz ki. Ezt napszélnek nevezzük. Ezek a részecskék protonokból, elektronokból és héliumma­gokból állnak. A Föld mágneses tere védőpajzsként működik a napszéllel szemben. A napszél hirtelen növekedése bolygón­kon mágneses viharokat idéz elő a talajszinti mágneses tér­ben. A másik következménye a sarki fény. Az elektromosan töl­tött részecskék kis hányada be­hatol a magnetoszférába, és - a Föld mágneses terének fogsá­gába kerülve - ionizálja a lég­kör atomjait, molekuláit. A Nap meghatározó a földi élet fennmaradása szempontjá­ból. A napfolttevékenység, a napkitörések számos követ­kezménnyel járnak, de a hátrá­nyok '£ pl. az elvékonyodott ózonréteg miatt megnövekedett káros napsugárzás - eltörpülnek a Nap biztosította előnyök mel­lett. A világ energiakészletei kimerülőben vannak. Az atom­erőművekkel szemben egyre nagyobb az emberek fenntar­tása. A kutatók tábora a Napot tekinti a jövő energiaforrásá­nak. Ha az emberiség nem pusztítja el önmagát, mielőtt a Nap „meghalna”, úgy legalább 5 milliárd év áll rendelkezésün­kre kordába fogni a magfúziós kohót. V. Tana Judit EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 10 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! OKTATÁS - IFJÚSÁG 1. Az érettségizettek hány százaléka tanul tovább felsőfokú oktatási intézetben 1990 óta átlagosan? 1.86% ' 2.73% X.45% □ 2. Mennyi ugyanez a mutató Nyugat-Európában? 1.75% 2.57,5% X. 30% □ 3. Hogyan növelné az SZDSZ a felsőoktatásban résztvevők létszámát? 1. hallgatói hitellel 2. liberális felvétellel X. kitolt tanköteles korhatárral □ 4. A tankönyvek hány százaléka maradt változatlan 1990 után? 1. mind új 2.52%-a X. 81%-a □ 5. A jelenlegi teljesítmény-centrikus (osztályzásra épülő) oktatási módszer helyett mit kínál az SZDSZ programja? 1. szülői elvárásokra épülő módszert 2. tanári elvárásokra épülő módszert X. a gyerek egyéni fejlődésére épülő módszert 6. Milyen új tantárgyakat vezetne be az SZDSZ alaptanterv e az alapfokú oktatásban? 1. tásadalmi ismeretek 2. honvédelmi ismeretek X. rovás-írás művészeti ismeretek általános magfizika lóról visszafelé-nyilazás kommunikáció gyorsírás matyóhímzés EH 7. Melyik MDF-plakát szerepel az általános iskolák 8. osztályos hivatalos történelem könyvének utolsó lapján? 1. „Nyugodt Erő" 2. JoBapiiujH KoHeiy” X. „Tavaszi Nagytakarítás” 8. Mi volt az elmúlt negyven évben kötelező a felsőtagozatos általános iskolások számára? 1. kék köpeny 2. kék füzet-borító X. orosz nyelv LJ 9. Hány %-kal haladta meg a pályakezdő fiatalok munkanélkülisége az országos átlagot 1993-ban? 1.13,7%-kal 2.8,9%-kal X. 3,7%-kal □ 10. Mennyivel nőtt 1992-ben 1991-hez képest az anyagi okból veszélyeztetett kiskorúak száma? 1.197.572-vel 2.59.896-tal ’ X.32.515-tel 11. A sorköteles korosztály hány százaléka volt alkalmatlan fegyvernemi szolgálatra 1993-ban? 1.33%-a ' 2.15%-a X. 28%-a □ 12. Hány oktatási (politikai és közigazgatási) államtitkárt fogyasztott el” éves átlagban a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium 1990 óta? 1. évi másfelet 2. évi kettőt X. évi negyedet □ FORDÍTS! Egyre drágább nebulók VALASZTOTO

Next

/
Thumbnails
Contents