Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-14 / 11. szám
TVR EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1994. JANUÁR 14., PÉNTEK HIRIAPlS LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT ulák Szőnyeg,tapéta, padlószőnyeg és PVC vásárlásakor kárpótlási jegyet a névérték 100 %-án beszámítunk. Pénzbe kerül a partnerség A Honvédelmi Minisztérium szakértői már javában dolgoznak azokon a terveken, amelyek alapján a magyar katonák kapcsolódhatnak a „Partnerség a békéért” elnevezésű NATO-prog- ramba. Kiss Csaba, a tárca főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy az új NATO-prog- ramban való részvétel előre nem tervezett többletköltségekkel jár, ezért várhatóan szükség lesz többletforrásokra a költségvetési tartalékból. Indokolatlan rehabilitációs költség A Fidesz szerint a vízügyi tárca vállalatai indokolatlah nagy összegű, nyolcmilliárd forintos tervet terjesztettek elő a nagymarosi térség rehabilitálására, noha a feladat mindössze kétmilliárd forintból megoldható lenne — hangzott el a párt környezet- védelmi kabinetjének sajtótájékoztatóján. Illés Zoltán kabinetvezető szerint a megtakarított összeget a Szigetközben keletkezett károk enyhítésére lehetne felhasználni. Politikai humorfesztivál „A kabarénak nem lehet befogni a száját” címmel Politikai Humorfesztivált rendez a Magyar Egérüt Körök és a Magyar Egértít Alapítvány a Rádiókabaré 25. születésnapja alkalmából. Nyílt pályázatot hirdetnek Két választás Magyarországon címmel 1II/III felvonásos szatirikus művek írására. Az ismert írókból, esztétákból, rendezőkből, humoristákból és újságírókból álló zsűri által legjobbnak ítélt darabot az 1994/95-ös évadban bemutatja a Komédium Színház. MRP-program Az Állami Vagyonügynökség 1993 végéig mintegy száz privatizációs ügyletet hagyott jóvá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében. Az ÁVU által privatizált állami tulajdon közel 30 százaléka került tavaly munkavállalói tulajdonba — közölte az MTI-vel tegnap az ÁVÜ. Tiltakozik a MIÉP Rendőrautó követte Csurkát? A Magyar Igazság és Élet Pártjának parlamenti frakciója tegnap közleményben tiltakozott amiatt, hogy Csurka István országgyűlési képviselőt egy AK-35-80 rendszámú autó követte Mátraszentist- vánig, a párt frakcióülésének helyszínéig. A közlemény szerint az autóban polgári ruhában egy rendőr főhadnagy, egy rendőr zászlós és egy rendőr törzs- zászlós tartózkodott. A MIÉP szerint a követés olyan titkosszolgálati eszköz, mint a lehallgatás vagy a levélellenőrzés, amelyhez igazságügy-miniszteri hozzájárulás szükséges. Miután Csurka István semmilyen formában nem kért védelmet a rendőrségtől, ezért azonnali magyarázatot kér a belügyminisztertől és az igazságügy-minisztertől a történtek miatt. (MTI) Kiadvány az elhurcolt műkincseinkről Kiadvány készül a Magyarországról elhurcolt műkincsekről. A várhatóan háromkötetes anyag első része februárban jelenik meg, pontosan 4927 tételt, azaz 7 ezer műkincset sorol fel. A katalógus tartalmazza a műtárgyak fotóit, közli a rájuk vonatkozó adatokat és az azokról készített tudományos igényű leírást — tájékoztatta az MTI-t Mihály Mária, a Kulturális Javak Visszaszolgáltatása Bizottságának titkára csütörtökön. A műtárgykatalógust 3 ezer példányban adják ki, és eljuttatják valamennyi nemzetközi intézményhez és szervezethez, közölte a bizottság titkára. Terveik szerint a nyáron elhagyja majd a nyomdát a kiadvány második kötete is. (MTI) Megállapodás a köztisztviselők sztrájkjogáról A kormányzat, a szakszervezetek és az önkormányzati érdekvédelmi szövetségek képviselői egyaránt elismeréssel nyilatkoztak arról a tegnap aláírt megállapodásról, amelynek alapján — 4 éves tárgyalássorozat eredményeként — immár legálissá vált mintegy 110 ezer köztisztviselő sztrájkjoga. Kónya Imre belügyminiszter a megállapodás lényeges elemeiről, a szükségszerű speciális korlátozásokról egyebek között elmondta: az alapvető munkáltatói jogkört gyakorló személyek, például a miniszterek és a polgármesterek nem sztrájkolhatnak. A köztisztviselők gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítésére akkor lehet munkabeszüntetést kezdeményezni, ha az érintettek több mint a fele egyetért az elképzeléssel. Szolidaritási sztrájkot pedig csak más köz- tisztviselőkkel vállalhatnak, köz- alkalmazottakkal nem. A köz- tisztviselői sztrájk nem akadályozhatja meg a választások és a népszavazások lebonyolítását, nem veszélyeztetheti a honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatokat, s nem akadályozhatja meg, hogy a polgárok elintézzek halaszthatatlan ügyeiket. A sztrájk egyébként bíróság előtt megtámadható, és az ítéletig nem kezdhető meg. Kérdőjelek „Taktikai” törvényjavaslat ? A látóhatáron mintha oszladoznának a sötét felhők: a miniszterelnök február 7-én, azaz a Parlament idei első munkanapján benyújtja az új médiumtörvényt. Biztató a hír, hiszen a sajtóháború minden rendű és rangú részesének közös véleménye, hogy csak ez a jogszabály hozhat fegyvernyugvást a tömegtájékoztatás frontjain. Sajnos, miként a divatos viccekben, a jó hírhez rossz is társul — nem is egy. A végül hamvába holt előző médiatörvény-javaslat új változatáról előzetes konzultációk az ellenzéki pártokkal eleddig nem voltak, s az idő rövidsége miatt valószínűleg nem is lesznek. Márpedig egyeztetés mellőzésével kétharmados törvény sikerre, elfogadásra nemigen számíthat. Rossz jel az is, hogy a rádió és a televízió körül újabb viharok készülődnek. A tömegtájékoztatás két fellegvára hosszú ideje cipeli magával a létszámbeli túlsúly terheit. De hát a régen esedékes karcsúsítást, a nagyarányú elbocsátásokat pont a külső-belső feszültségek tetőzésének, a törvényi rendezés reménye felcsillanásának, a választási kampány-rakéták begyújtásának napjaira kell időzíteni? Még a mostani ciklusban megszülethet a törvény és vele a hőn óhajtott médiumbéke — így a koalíció. Taktikázás, amely csupán arra szolgál, hogy szezon végéig, azaz a választásokig fenntartsa és megerősítse a tévében, rádióban megszerzett kormányzati befolyást — így az ellenzék. Boross Péter eddigi miniszterelnöki ténykedései és gesztusai nem mélyítették a közéletet megosztó gyanakvás és a bizalmatlanság szakadékát. Igazolódik, vagy éppen csalókának bizonyul a kormányzási stílusáról eddig kialakult pozitív kép? A választ alighanem a médiumcsaták következő napokban, hetekben lezajló fejleményei adják meg. Bajnok Zsolt Ferenczy Europress Sikeres privatizáció után A dolgozók vették meg az Evill-t Ma már ipartörténeti érdekességnek számít, hogy több mint 40 esztendővel ezelőtt hozták létre az akkori Heves Megyei Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalatot, az egykori Megyevíll-t. Közreműködtek a falvak, majd a bányák villamosításában, majd országos beruházásokban, többek között az öntözési, illetve a szennyvíztelepek létesítésének programjában. Jelenleg az egyedüli megyei cégnek számít a szakmában országosan is, amely a privatizációja során hazai tulajdonba került. Az egykori vállalat 1992. szeptember végén átalakult gazdasági társasággá, és létrejött az Évül Kft. Juhász Ferenc ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, hogy milyen volt a folytatás, lezárult-e a magánosítás? — Tevékenységi körünk két fő részre osztható — mondta. — Légvezetékeket, kábelhálózatokat, transzformátorházakat, kapcsolóberendezéseket szerelünk. A másik a technológiai terület, amely ipari és kommunális létesítmények erősáramú helyszíni munkáit öleli fel. Mindezek kiszolgálására háttéripart teremtettünk. Az egyik a vasszerkezeti lakatosműhely, a másik pedig a villamos előszerelő. Mindkettő Egerben, a Vincellériskola utcában található. Vasoszlopokat és elektromos elosztóberendezéseket gyártunk saját felhasználásra Takarékos kömlőiek Túró Kati és osztálytársai — már iskolába menet (Fotó: Gál Gábor) A Kömlői Általános Iskola diákjai számára emlékezetes marad az idei téli szünet. A helyi ön- kormányzat ugyanis egy héttel meghosszabbította a pihenőidőt, így remélve némi megtakarítást a borsos olajfűtési költségekből. A februárban várható kömlői gázbekötésről és a hevesi körzet más történéseiről, így az erkiek terveiről, a tenkiek felhívásáról lapunk 13. oldalán olvashatnak. Üj Fidesz-csoport alakul Gyöngyösön Egy-két héten belül megalakul Gyöngyösön az új Fidesz- csoport — közölte tegnap az MTI érdeklődésére Molnár Zsolt, a fiatal demokraták Heves megyei irodavezetője. Mint ismeretes, a párt 25 tagú gyöngyösi szervezete január 7-én döntött úgy, hogy testületileg kilép a Fideszből, és egyesületi formában folytatja tovább a politizálást. Nyilatkozatukban a többi között azzal indokolták döntésüket, hogy megítélésük szerint a párt politikája eltávolodott a liberális értékrendtől, és konzervatív irányba tolódott el. Molnár Zsolt arról is szólt, hogy az új, egyelőre tíztagú Fidesz-csoport tagjai — a megszűnt szervezet tagjaival szemben, akik a fiatalabb korosztályt képviselték — komoly egzisztenciával rendelkező 30-40 éves polgárok. Elmondta továbbá, hogy a választásokon a kerületben — ahol Fodor Gábor az SZDSZ támogatásával indul — a Fidesz mindenképpen indítja saját jelöltjét. Közúti tragédia 12 halottal Az elmúlt évtizedekben példa nélkül álló közúti baleset történt szerda este a Kaposvár és Taszár közötti 61-es úton, amelyet egy Dombóvárról Kaposvárra tartó menetrendszerű autóbusz és egy Ausztriából érkező pótkocsis teherautó összeütközése okozott. A busz utasai közül tízen a helyszínen életüket vesztették, ketten pedig a kórházban hunytak el. A buszban tartózkodók közül mindössze nyolcán nem sérültek meg. A tragédiát az eddigi vizsgálatok szerint a Skoda-Liaz teherautó pótkocsiján szállított fémlemezek meglazulása okozta, amelynek következtében a pótkocsi áttért a menetirány szerint bal oldalra, és a lecsúszó rakomány, mint egy konzervnyitó, felhasította és összeroncsolta a busz bal oldalát. A teherautó vezetője — Petró Csaba 22 éves mágocsi lakos — mindenképpen felelős a történtekért. Neki kellett volna ellenőriznie a rakományt indulás előtt. A busztragédia áldozatainak hozzátartozói pénzsegélyt kaptak a közlekedési tárcától, valamint több biztosítótársaságtól is. Kónya Imre belügyminiszter soron kívül rendőrzászlóssá léptette elő a baleset két rendőráldozatát. A taszári busztragédia következtében meghalt egy hivatásos katona is. (MTI) A szörnyű tragédia áldozatai Influenza-helyzetkép Járvány még nincs Bár az elmúlt héten megnőtt az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma, és egyes helyeken tömeges megbetegedések is előfordultak, sem megyei, sem pedig országos influenzajárvány nincs még hazánkban. Erről Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezető főorvosa tájékoztatta tegnap az MTI-t. Jól behatárolható körben tömeges influenzás megbetegedéseket eddig Vas, valamint Győr- Moson-Sopron megyében, illetve Tiszaújvárosban észleltek, ahol január 11-én nyolcvan iskolás gyereknél jelentkezett hirtelen csillapíthatatlanul magas láz, gyengeség, elesettség, izomfájdalom, illetve torokgyulladás. Ä szakemberek több virológiái és járványügyi vizsgálatot végeztek, de eddig egyetlen esetben sem sikerült influenzavírust izolálniuk — mondta Straub Ilona. A rendelkezésre álló adatok alapján még nem lehet tudni, hogy — Ausztriához, Csehországhoz és más európai országhoz hasonlóan — hazánkat is el- érte-e az influenzajárvány. és értékesítésre is. Lényegében az említett két tevékenységgel valósult meg az átalakulás. Ázt követően bekapcsolódtunk a távközlés-fejlesztési programhoz. Ennek során a Maráival szoros együttműködést alakítottunk ki. Az elmúlt időszakban közreműködtünk Kisnánán, Vé- csen, Mátraderecskén, Gyöngyösön, Tarnamérán és Egerben a helyi telefonhálózatok kialakításában. Jelenleg is tart ez a munkánk a megyeszékhelyen, és Horton, Tiszanánán pedig nemrég kezdtük el a hálózat építését. Hasonló fejlesztést végzünk ebben az évben Kaiban, Kápolnán és Kompokon. Miután társaságunk nyitott, így továbbra is az erősáramú szerelésben szerzett tapasztalatainkat igyekszünk hasznosítani. (Folytatás a 3. oldalon)
