Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-14 / 11. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1994. január 14., péntek Az EBRD és Lengyelország Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) az új év­ben több mint 850 millió dollárt szán a lengyel ipar és a pénzinté­zetek struktúra-átalakításának és privatizációjának támogatásá­ra. Mint Jan Krzysztof Bielecki volt miniszterelnök — aki hazáját képviseli az EBRD elnökségé­ben — elmondotta, többek kö­zött annak a tervnek támogatá­sáról gondolkodnak, amelynek értelmében mintegy 180-200, rossz anyagi helyzetben lévő ál­lami vállalatot igazgató alapot hoznának létre, ez irányítaná át­alakításukat és privatizációjukat. Az elképzelések szerint ez az alap mintegy 5 év alatt talpra állí­taná a gyengélkedő vállalatokat, hogy majd jelentős értéknövelés után kerülhessenek magánkéz­be. Hamisított Marlboro A Philip Morris cég tiltakozott amiatt, hogy Vietnamban enge­dély nélkül gyártják a Marlboro cigarettákat. Az amerikai kon­szern jogi képviselője már de­cember elején tiltakozó levelet intézett a vietnami dohánygyár­tók szövetségéhez amiatt, hogy az északi Thanh Hoa tartomány Lotaba városában hamisítják a Marlboro cigarettákat — közölte a Lao Dong, a vietnami szakszer­vezeti szövetség lapja. A vietna­mi vállalat vezetese elismerte, hogy vétett a tulajdoni jogok el­len, és bejelentette, hogy meg­kezdi a hamisított cigarettakész­letek megsemmisítését. Az enge­dély nélküli előállításra és forgal­mazásra Amszterdamban derült fény, amikor az Interpol 42 mil­lió darab cigarettát foglalt le, amelyek piaci értéke mintegy 700 ezer dollár. Tiltakozó légitársaságok Hivatalosan tütakoztak a ja­pán repülőtereket használó nem­zetközi légitársaságok az Oszaka mellett jövőre megnyíló légiki­kötő csillagászati dijai ellen. A mesterséges szigeten — 10 milli­árd dolláros befektetéssel — épülő Kanszai repülőtér 1994 szeptemberétől fogadja majd a járatokat, ám az érdekelt társasá­gok szinte mindegyike elfogad­hatatlannak tartja a minden ed­digit felülmúló használati dija­kat, amelyek a világ jelenlegi legdrágább repülőterén, a tokiói Naritán felszámított összegeknél is magasabbak. A tervek szerint a Kanszaira landoló Boeing 747- 400-asok mindegyike után 9370 dollárt kellene fizetni leszállá­sonként, szemben a naritai 8520 dollárral. A New York-i Ken­nedy légikikötőt ugyanezek az óriások 2300 dollár, a londoni Heathrow-t pedig mindössze 641 dollár elleneben vehetik igénybe. ’ Szaúd-Arábia fizetési türelmet kért Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete személyesen kért fi­zetési türelmet három jelentős amerikai hadiszállítótól, országa készpénzhiányára hivatkozva. A The Washington Postban megje­lent értesülés szerint Bandar bin- Szultán herceg biztosította a McDonnell Douglas, a General Dynamics és a Hughes Aircraft vezetőit, hogy a sivatagi király­ság továbbra is jótáll a mintegy 30 milliárd dollár összértékű amerikai fegyvervásárlást előíró szerződési kötelezettségeiért, de közölte azt is, hogy Rijádnak át kell ütemeznie kifizetéseit, ha­nyatló olajbevételei miatt. Sza­úd-Arábia egyebek mellett F-15-ös harci repülőgépeket, Abrams harckocsikat és egy tel­jes számítógépes légvédelmi rendszert rendelt az Egyesült Ál­lamoktól. Veszélyes órák Radioaktív sugárzás veszélyé­nek tehetik ki magukat mind­azok, akik műanyag burkolatú, foszforeszkáló számlappal ellá­tott órát hordanak — ez a megál­lapítás olvasható a The Lancet című tekintélyes brit orvosi szak­lap minapi számában. Osztrák kutatók beszámolója szerint a vizsgált személyek szervezeté­ben átlagosan tízszer annyi triti­um volt fellelhető, mint azoké- ban, akik nem ilyen órát visel­nek. A tritium szolgáltatja a vilá­gító óralapok fényét; a hasonló, de fémburkolatú órák tulajdo­nosait nem fenyegeti ilyen ve­szély, mert a tritium nem hatol át a fémeken. Clinton és Jelcin tárgyalásai Borisz Jelcin és Bili Clinton el­ső négyszemközti tárgyalásán a két ország gazdasági és politikai együttműködése, illetve az orosz reformok megvalósításával kap­csolatos kérdések álltak a közép­pontban. A két elnök mellett ta­nácsadóik, Strobe Talbott, illetve Dmitrij Rjurikov vettek részt a megbeszéléseken. Az MTI moszkvai tudósítójá­nak a külügyminisztérium egyik illetékesétől származó értesülése szerint az első, egyórásra terve­zett megbeszélésen várhatóan szó volt az ukrán atomfegyverek leszerelésére vonatkozó megál­lapodás megvalósításáról is, il­letve a nemzetközi biztonság erősítésével összefüggő más kér­désekről. Az elnöki megbeszélésekkel egyidejűleg a két külügyminisz­ter, Warren Christopher és And­rej Kozirev a csúcstalálkozón aláírandó konkrét megállapodá­sokon végezte az utolsó simítá­sokat. A tárgyalások szünetében a Kreml területén sétát tett a két elnök, majd ezután szélesebb körben, szakértők bevonásával folytatták az eszmecserét. A nap második felében a Da- nyilov-kolostorba látogatott Bili Clinton, ahol találkozott II. Alekszijjel, Moszkva és Orosz­ország patriarchájával. Az esti órákban, az amerikai nagykövet által adott fogadás után Bili Clin­ton és Borisz Jelcin az orosz el­nök Moszkva melletti, ogaijovói dácsájára utazott, ahol vacsora közben, szűk körben folytatták a megbeszéléseket. Hol is lakik az amerikai elnök? Három napra a Moszkva folyó partjára költözött tegnapról a washingtoni Fehér Ház. A dolog a szó szoros értelmében értendő, mivel a Moszkva-folyó partján fekszik a Radisson-Szlavjansz- kaja szálloda, ahol tegnap hajnali érkezése után szállt meg az ame­rikai elnök és népes kísérete. A Kijevi pályaudvar és a Moszkva-folyó között fekvő hét­emeletes épület 431 szobáját szinte kivétel nélkül az amerikai delegáció, a Fehér Ház appará­tusa és az elnököt kísérő újság­írósereg lakja. Az elnök nem vé­letlenül választotta az elegáns szállodát. A nyolcvanas évek vé­gén épült hotel amerikai érde­keltségű, s ennek megfelelően amerikai színvonalú a kiszolgá­lás. A szállodai alkalmazottak felvételekor például első számú feltétel, hogy tud-e ajelölt moso­lyogni. Az elnök egyébként egy há­romszobás, folyóra néző lakosz­tályban lakik, és tegnap hajnali érkezése után egy Olaszország­ból frissen hozatott franciaágyon tért nyugovóra arra a néhány órára, amely a csúcs hivatalos kezdetéig, reggel kilencig hátra­volt. Clinton felesége egyébként csak később érkezik Moszkvába, s az utolsó napra az elnöki házas­pár átköltözik a Kreml lakosztá­lyába. Bili Clinton egyébként nem az első magas rangú amerikai ven­dége a hotelnek. Elődje, George Bush adott már itt fogadást 1992-ben, míg Warren Christo­pher külügyminiszter és A1 Gore alelnök már-már törzsvendég­nek számít, ugyanis rendszere­sen itt szállnak meg. A szálloda egyébként már tavaly november óta készül a találkozóra. A fehér házi újságíróknak például külön sajtóközpontot rendeztek be, ahol napjában többször is sajtó- értekezletet tartanak a fehér házi szóvivők. A különböző lapok, tévé- és rádióstúdiók több ezer dollárt fizetnek néhány napra a sajtóközponti munkahelyért és külön telefonért, ami a posta mellett nyilván a szállodának sem utolsó üzlet... B-52-esek „temetője” Arizonában mm Az amerikai-orosz stratégiai fegyverzetcsökkentési egyezmény következményeként B-52-es bombá­zók ezreit ítélték „halálra”, és ezek — másfajta harci gépekkel egyetemben — a „temetőbe” kerültek. Az arizonai sivatagban tárolják a hatalmas repülőgépeket, ahol minden értékesíthető részt kiszerelnek belőlük, majd hozzálátnak az előírás szerinti feldaraboláshoz. Hetente négy géppel végeznek ilyen módon... Tigris­vadászat Szerdán nagyszabású hajtóva­dászat folyt Belfastban az állat­kertből megszökött nőstény tig­ris után. A vadállat keresésére egy heli­koptert is bevetettek. De a kuta­tást négy óra múltán, az éjszaka beállta miatt fel kellett függesz­teni — számolt be az AFP hír- ügynökség. Az állatkerti ápolók szerint a Yorkié nevű 17 éves bengáli tigris késő délután tűnt el a kifutóból. Yorkié eltűnése nem kis pánikot keltett, különösen azután, hogy a rendőrség szóvi­vője közölte: a nőstény tigris kezd vészesen éhes lenni, és a ki­éhezett állat igen veszélyes. Az elszabadult tigris után tegnap reggel folytatták a kutatást az ed­dig jobbára csak „terrorista-va­dászaton” edződött belfasti rendőrök. Zágráb Bosznia-politikája FranjoTudjman elnök, aki ha­zai és külföldi támadások ke­reszttüzébe került Bosznia-poli- tikája miatt, teljes fordulatot tett: gyakorlatilag uniót ajánlott fel a boszniai muzulmánoknak, akik a harctéren most előrenyomuló- ban vannak boszniai horvát szö­vetségeseivel szemben. A muzulmán-horvát tárgyalá­sok legutóbbi németországi for­dulóján Tudjman azt javasolta, hogy hozzanak létre katonai, gazdasági és pénzügyi uniót Bosznia muzulmán és horvát ké­zen lévő területei, valamint Hor­vátország között. Alija Izetbegovic, Bosznia muzulmán elnöke — aki ez egy­szer az erő pozíciójából tárgyal­hatott — erre azt mondta: nincs felhatalmazása rá, hogy választ adjon az ajánlatra. „Ez egy nagyon érdekes, ám igen rosszul időzített kezdemé­nyezés” — mondta Izetbegovic a boszniai televíziónak. A helyzet iróniája, hogy ere­detileg — 1992 végén — Izetbe­govic volt az, aki katonai és gaz­dasági szövetséget ajánlott fel Tudjmannak. „Akkor a horvá- tok voltak katonailag erősebbek, a boszniai hadsereg sehol sem volt akcióban, így aztán a horvá- tok számára volt rossz az időzítés a szövetség megfontolásához” — emlékeztet rá Marinko Culic, zágrábi politikai elemző. „Most a muzulmánoknak si­kerül előrenyomulniuk Közép- Boszniában a horvátokkal szem­ben, így hát most nekik rossz az időzítés”. Azzal, hogy szinte tel­jes uniót javasol egész Horvátor­szág és Bosznia-Hercegovina horvátjai és muzulmánjai számá­ra, Tudjman most ott tart, ahon­nan elindult. A boszniai háború 1992 ápri­lisában tört ki, amikor a szerbek fellázadtak Bosznia-Hercegovi­na függetlenségének muzulmán- horvát megszavazása ellen — nem sokkal Szlovénia és Horvát­ország elszakadása után. Hor­vátország azonnal elismerte Boszniát, és támogatásáról biz­tosította Izetbegovicot. Azóta mintegy 286 ezer ember mene­1 kült Boszniából Horvátország­ba. 1992 szeptemberében Izetbe­govic és Tudjman barátsági és együttműködési szerződést írt ala, mintegy a teljes katonai és gazdasági szövetség előkészíté­seként. Egy hónappal később azonban Izetbegovic és Tudjman visszamondták a katonai szövet­séget. Abban az időben a muzulmá­nok és a horvátok együtt harcol­tak a szerbek ellen, ahogy azt ma is teszik Észak-Boszma-szerte. Ám a boszniai horvátok, akik­nek rendelkezésére állt Horvát­ország minden 1991-es háborús tapasztalata, erősebbek voltak a rosszul felszerelt boszniai hadse­regnél. 1993 elején aztán Tudjman — aki gyakran hangoztatta, hogy Bosznia-Hercegovina mestersé­ges alakulat, amelyet meg kell szüntetni — támogatta egy Hor­vátországgal határos horvát mi­niállam ottani létrejöttét. A Bosznia felosztására irá­nyuló béketervek azután végső csapást mértek a muzulmán- horvát szövetségre. A két fél azon kezdett viaskodni, hogy melyik térség kihez tartozik, ké­sőbb pedig elkeseredett harcok­ba kezdtek Közép-Bosznia bir­toklásáért. Jelenleg a horvátok visszavo­nulni kényszerülnek. Travnik és Vares eleste után mindössze há­rom horvát enklávé maradt Kö- zép-Boszniában. A boszniai horvátok ellenőr­zik Hercegovina délnyugati ré­szét, ahol saját államot kiáltották ki. A boszniai horvátok tízezrei változatlanul e térségen kívül él­nek, és attól tartanak, hogy ül­döztetésben lesz részük, ha Boszniát feldarabolják. Horvátország két legnagyobb ellenzéki pártja, a Szociál-liberá- lis és a Parasztpárt kezdettől fog­va Bosznia-Hercegovina integri­tásáért, s a muzulmánokkal kö­tendő szövetségért szállt síkra. „Tudjman legutóbbi lépése azt bizonyítja, hogy egész eddigi Bosznia-politikaja tévés volt” — véli Bozo Kovacevic, a szociál-li- berálisok főtitkára. „A boszniai horvátok támogatásával Tudj­man magára haragította a nem­zetközi közösséget, miközben nem tudta őket megvédem a ha­láltól és a kitoloncolástól” — te­szi hozzá Kovacevic. Katolizál a kenti hercegnő Katalizál a kenti hercegnő, a brit uralkodócsalád egyik legte­kintélyesebb tagja — ma fogadja be őt a római katolikus egyház kebelébe Basil Hume westmins- teri érsek. Ilyen eset háromszáz éve nem fordult elő angol királyi családban. E legfrissebb szenzáció jelen­tőségét mind a többségi anglikán egyház, mind a brit katolikusok vezetői igyekeznek egyetértőleg és diplomatikusan kisebbíteni, mondván, hogy a vallási türelem mai üdvös korában az ilyesmiből nem kell messzemenő következ­tetéseket levonni. Brit alkotmányjogászok nem is e fordulat vallási, hanem politi­kai oldalát hangsúlyozták, igazi szenzációt gyaratva abban, hogy — a Buckingham-palota hivata­los közleménye szerint — II. Er­zsébet királynő személyesen hagyta jóvá családtagja döntését. A hercegnő férje, a kenti herceg a 18. a brit trónöröklési rendben, és felesége katolizálása miatt nem marad ki a sorból. II. Erzsébet elsőszülött fia, Károly herceg viszont a jelek sze­rint egy lépéssel közelebb került a trónhoz, ha nem volna elég, hogy amúgy is ő a trónörökös. A trónörököspár 1992-ben kezdődött és különéléshez veze­tő családi válsága miatt ugyanis számos alkotmányjogász, sőt az anglikán egyház néhány vezetője is megkérdőjelezte Károly trón­igényét. Rámutattak, hogy a brit uralkodó az anglikán egyház föl­di kormányzója — az egyház sza­bályai, valamint az uralkodócsa­lád magánéletét szabályozó két­száz éves parlamenti törvények viszont erősen korlátozzák a ki­rályi családtagok nősülését, vá­lását és újranősülését. Ilyenfor­mán Károlyt családi egyenetlen­sége, és húsz évvel ezelőtti barát­nőjéhez, Camilla Parker Bowles- hoz ma is fűződő barátsága eset­leg alkalmatlanná tehetné az uralkodásra. A monarchia tekintélyét és folytonosságát kikezdő érvekre a brit kormány már tavaly év vé­gén többé-kevésbé burkolt fe­nyegetésekkel válaszolt, ame­lyek lényege az volt, hogy ha az anglikán egyház lelkiismeretébe ütközne Károlyt királlyá tenni és koronázni, valamint elfogadni őt az egyház földi fejének, akkor al­kalmasint el kellene választani az államot az egyháztól, meg lehet­ne szüntetni az anglikán egyház hivatalos állami jellegét. A kenti hercegnőnek adott ki­rálynői támogatás arra vall, hogy az uralkodócsalád kompromisz- szumot kezdeményez: az uralko­dó maga akar választóvonalat húzni a magánélet és magán-lel- kiismeret, és a valóban fontos ál­lami ügyek között. Intés ez az anglikán egyháznak, hogy feje, a királynő szélesen akarja értel­mezni a családtagjai magánéletét szabályozó törvényeket, és ma­gánügyekben lazítani akarja a korona és az egyház kötelékét — vélték brit szakértők. Arról még senki sem beszél, hogy a 44 éves Károly egy napon feleségül vehetné az — egyéb­ként jelenleg férjezett — 45 éves Camillát, de ismét közelebb ke­rült a trónörökös Diana herceg­nőtől való válásának lehetősége, és — ennek dacára — megkoro­názása. Camillával vagy nélküle, az még elválik. Olaj fakadt a csőből Nem messze Beregszásztól, Balazsér határában olajat talál­tak a földben. Nem is akármilyet, hanem tiszta kerozint. Egy hely­beli lakos fedezte fel még no­vember közepén, amint lépte nyomán olaj gyülemlett fel a mé­lyedésekben. Azért ment ki a fa­lu közelében húzódó Vérke fo­lyócska partjára, hogy utánanéz­zen, miért olajtól csapzott toliak­kal jöttek haza kacsai. A felfedező találékony em­bernek bizonyult, s rögtön rájött, hogy kincset talált. S azt is tudta, hogy néhány méterrel alatta hú­zódik a földben a kőolajvezeték. A csőben pedig nem nyers kő­olaj, hanem finomított kerozin folyik. Egy kis gödröcskét ásott, s még azon a napon összegyűjtött belőle egy hordónyit. A dolognak gyorsan híre ment, s a környéket megszállták az olajkeresők. Előbb csak a csö­vet befedő töltésbe vájtak akná­kat, majd alatta ástak több méter mélységű kutakat, és ezekben gyűjtik össze még ma is — alapos leleményességgel — a meghibá­sodott vezetékből kiszivárgó üzemanyagot. Sátrakat vertek fel, napi 24 órás ügyeletet tarta­nak a kutak mellett. A jobb ku­takból akár 300 liter kerozint is „kitermelnek” naponta. Az érté­kesítéssel sincs gondjuk, a felvá­sárlók helybejönnek, és forinttal fizetnek. Nem fantázia szülte e hihetet­lennek tűnő történetet. Valós tény, hogy már idestova két hó­napja szivárog a vezetékből a ta­lajba az olaj. Még szerencse, hogy egy részét felfogják a vállal- * kozó szellemű emberek. A jó jö­vedelemforrás azt is feledteti ve­lük, hogy mi lesz otthon, ha saját kútjukból merik majd az olajos vizet. A környezetvédők félre­verték ugyan a harangot, de mindeddig nem sok sikerrel. A hivatalos szervek erejéből pedig csak annyira futotta, hogy oda­szállítottak a cseréhez egy csoda­rabot. Félő, hogy nagyon sok ilyen csodarabra lesz szükség a jövőben, hiszen a Kárpátalját át­szelő olajvezetékek elavultak, minek következtében (és persze, a csőfúrások miatt) a múlt évben 11 baleset történt.

Next

/
Thumbnails
Contents