Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29-30 / 24. szám

HÍRLAP, 1994. január 29—30«» szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Az idegi eredetű megbetegedésekről Az idegi eredetű bajok meg­előzése és a világon idegbán- talmakban szenvedő többszáz­millió ember szükséges keze­lése nem megoldott - áll az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben közzétett jelentésé­ben. Éppen ezért a szervezet ha­talmas kampányt indít, hogy felhívja a nemzeti kormányok és egészségügyi szervezetek fi­gyelmét: mindent meg kell tenni azért, hogy az ilyen jel­legű betegségekre több figyel­met fordítsanak. Csak az epilepszia ötvenmil­lió embert kínoz, miközben vi­lágviszonylatban elképesztően kevés az eszmélet hirtelen el­vesztésével, merevgörcsökkel járó, néhány percig tartó rosz- szullétet okozó kórt kezelő szakorvos - mutatott rá a WHO tanulmánya. Afrika 260 millió lakosára mindössze 15, magas képzettségű ideggyógyász jut. A 800 millió lakosú Indiában is csupán 300-an vannak, s a világ lakosságának egynegyedét adó Kínában is csak néhány szá neurológus működik. A jelentés szerint az orvostu­domány nem fordít kellő f gyeimet a migrén, az agyat ká­rosító balesetek, a koponyasérü­lések okozta egészségügyi prob­lémákra, valamint az olyan be­tegségekre, mint a malária, a gyermekbénulás, és az AIDS-nek betudható bizonyos komplikációk. Ezeket a köz- egészségügy elhanyagolja, s családra, a közösségre gyako­rolt hatásukkal éppúgy nem fog­lalkozik, mint a gyógyítással, az utókezeléssel. Kezdeményezésének támo­gatást keresve, a WHO az elkö­vetkező másfél évben irodákat nyit Afrikában, Kínában, Indiá­ban, Európában, Latin-Ameri- kában, hogy ráirányítsa e prob lémákra a közegészségügy ve zetőinek, a közgazdászoknak és a kormányszervek képviselői­nek figyelmét. Patkányveszély Oroszország vasútállomásait, tanyáit baromfitelepeit teljesen elözönlik a patkányok. A pisz­kot és az elhanyagoltságot jel­képező rágcsálók rendkívül gyorsan szaporodnak, mivel a kiirtásukra indított hadjárat nem eléggé hatásos. Annak idején két gyár látta el az egész Szovjetuniót patkány- irtóval. Az egyik a lett fővá­rosban, Rigában található, azaz ahogy ma mondják, „külföl­dön”, a másik pedig Kurszkban. Utóbbi - egy gyógyszergyár - leállt a patkányirtó gyártásával, mert az nem volt elég jövedel­mező - írta az Oroszországi Hí­rek című kormánylap. Az utolsó lehetőség egy Sza- ratov környéki vállalkozás, amely azonban kihasználja mo­nopolhelyzetét, és 50 ezer ru­belt (körülbelül 50 dollárt) kér a patkányirtó kilójáért.- Legfeljebb a nagyvárosok engedhetik meg maguknak ezt a kiadást, a vidéki települések költségvetése nem teszi ezt le­hetővé - véli Dmitrij Trakanov, az egészségügyi és ökológiai in­tézet munkatársa. Szerinte a patkányok hamarosan az aszta­lokra kerülő ételért fognak ver­sengeni. Moszkvában például gyakran látni patkányokat az elhagyatott házak udvarán, a főváros jár­dáin elszaporodott kioszkok tö­vében, vagy az állomásokc felhalmozódott szemétben, ahol a hajléktalanok veszik őket ül­dözőbe. A fővárosi önkormányzat el­indította ugyan a patkányirtó hadjáratot, de a küzdelem egyenlőtlennek látszik, mert a szemeteskonténereket nem ürí­tik rendszeresen, és a szemét a - városközpont minden zugában összegyűlik. Az invázió már valós ve­szélyt jelent az élelmiszeripar­ban. Egy - patkánykolónia pé dául befészkelte magát egy za gorszki csibekeltetőbe, és na­ponta ezer kiscsibét falnak fel. A sertéstelepeken időnként tíz­szer annyi rágcsáló van, mint sertés, és a hentesüzletekben, vágóhidakon is mindennapi vendégnek számítanak a patká­nyok. A patkányok szaporodásának ismeretében (évente háromszor ellenek, s egy-egy alkalommt 8-10 patkánycsemetét hoznak a világra) komoly katasztrófa fe nyeget. A „csatomalakók” számos betegséget terjesztenek, köztük a pestist, a szalmonellát, a tu­berkulózist - hangsúlyozzák az egészségügyi szervek. Ukrajnai minta város? Mély lélegzet az üde leve gőn, néhány karcsapás a kris­tálytiszta folyóban, majd egy kis falatozás az erdei gyümöl­csökből. Mindez Ukrajnában, mondjuk az új évezred első év­tizedének végén. Fantázia? Aligha: ukrán, orosz, francia, svájci és kanadai építészek és környezetvédők ugyanis azon fáradoznak, hogy néhány múlva munkájuk csodájára jár­jon a világ. Művüket, ezt a jövő századbéli mintavárost Anti-Csemobil-21 Concordia névre keresztelték. Concordia az egyezségen alapul majd, ember és környe­zete régóta szükséges harmóniá­ján. A 150 ezer lakosúra terve­zett mintavárost a dél-ukrajnai Nyikolajev megye ógörög tele­pülése Olvia (boldogság) mel­lett kívánják felépíteni - nem ukrán kormányzati forrásokból, hanem külföldi, elsősorban a nyugati országokban élő ukrán- ság segítségével. Az előkészüle­tekbe egyebek között Pierre Vago és George Kandilis fran­cia, Giancarlo de Carlo olasz és Raimon Lamehr belga akadé­mikust is bevonták. Az elképzelések alapján a csernobili pusztítás ellenképét, egy humánus, jól megtervezet minitársadalmat kívánnak meg­valósítani, amelyben nincsenek kömyezetromboló anyagok, ahol egyesíthetik a nemzetközi tudományos elitet, és ahol a fia­taloknak érdemes lesz gyerme­ket vállalni. Mindehhez a sza­badkereskedelmi övezet, mint jogi-gazdasági feltétel a leg- éwnegfelelőbb - fogalmaznak az ukrán illetékesek. Concordia azonban mind a mai napig csakis a tervezők fe­jében fogant terv, pénz híján még az első kapavágáshoz szükséges kapát sem vásárolták meg. Ugyanezek a helyi veze­tők ezért mostanában azt is egyre többször emlegetik, hogy más, szintén súlyos gazdasági problémákkal küszködő orszá­gok is képesek voltak megépí­teni a maguk mintavárosát. A brazil fővárost, Brasiliát és a Nehru vezetésével, Le Corbu­sier irányítása alatt megvalósí­tott indiai Chandigar-t említik az első helyeken, hozzáfűzve figyelmeztetésül: ők Csernobil nélkül is késztetést éreztek erre, mert nekünk, a világ legpusztí­tóbb atomkatasztrófa kárvallot- jainak kötelességünk, hogy utó dainkról így is gondoskodjunk. Bennszülöttek es segítésük Becslések szerint a Föld több mint 70 országában mintegy 300 millió bennszülött él. Az Északi-sarktól az Amazonas medencéjén át Ausztráliáig az őslakosok leszármazottai kultú­rájukban, szociális és gazdasági helyzetükben, illetve vallásilag figyelemre méltó változatossá­got képviselnek. Nyelvi és kulturális különb­ségeik, valamint életterük föld­rajzi helyzete alapján csaknem ötezer bennszülött csoportot tar­tanak számon. Közülük egyesek halásznak és gyűjtögetnek, míg mások már városokban élnek. Néhány országban, mint pél­dául Peruban és Guatemalában, a lakosság több mint fele benn­szülött, Indiában és Kínában számuk meghaladja a 150 mil­liót. Annak ellenére, hogy a bennszülöttek különböző kultu­rális, etnikai és vallási gyöke­rekkel rendelkeznek, a minden­napi élet során gyakran ugyan­azon nehézségekkel küzdenek. Az ENSZ-közgyűlés még 1990 decemberében a világ ős­lakosságának nemzetközi évévé nyilvánította az elmúlt évet. Ezt az alkalmat ragadta meg az ENSZ Világélelmezési Prog­ramja, hogy ráirányítsa a közvé­lemény figyelmét a bennszülöt­tek problémáira. A modem fej­lődés sok előnnyel járt, ám ez a bennszülött lakosság számos csoportjának eddigi életmódja feladását, földjei elvesztését, továbbá új betegségek megjele­nését hozta magával... Venezuelában például a sza­márköhögés és a kanyaró tize­delte meg az indiánokat. A mintegy 50 millió bennszü­löttnek otthont adó trópusi er­dők meggondolatlan irtása pe­dig azzal járt, hogy az őslako­sok elvesztették megszokott környezetüket; erőszakkal tör­ténő átköltöztetésük a szegény­ség fokozódásához, az alkoho­listák és prostituáltak számának növekedéséhez, illetve az ön- gyilkosságok szaporodásához vezetett. A Világélelmezési Program a legszegényebbeket próbálja tá­mogatni: segít földjeiket rendbe hozni, programokat indít a gye­rekek oktatására, egészségügyi helyzetük javítására. Kínában a bennszülötteknek a földek és a legelők minőségét kell javítaniuk. A kazahok ha­gyományos pásztortársadalmá­nak elegendő takarmányt kell termesztenie, hogy az életük fenntartását biztosító állatállo­mányt etethessék. Tibetben az öntözőberendezések javítása, tüzelésre alkalmas fák ültetése tenné lehetővé, hogy a falusi la­kosság megélhessen a földből. Az indiai törzsek az erdőkből élnek: nemcsak a fát, hanem az élelmiszert is - magokat, leve­leket, gumit, mézt, viaszt és gyógynövényeket - innen nye­rik. A fák újraültetését és az er­dők megvédését célzó tervek munkalehetőséget teremtenek, ezáltal a bennszülötteknek nem kell a városokban munkát ke­resniük, hanem egész évben szülőföldjükön maradhatnak. Latin-Amerikában is mező- gazdasági és erdővédelmi prog­ramok segítik a panamai és a kolumbiai Andok indián tör­zseit, hogy az erózió sújtotta, vagy terméketlen földeket fel­javítsák. Costa Ricában a ha­gyományok szerint és helyi anyagból készülő házak építé­sében támogatják az indiánokat. Guatemala és Bolívia iskolái­ban az indián gyerekeket a spa­nyol mellett anyanyelvükön is oktatják, hogy ezáltal is erősít sék kulturális identitásuk meg­őrzését. Nigerben a tuaregek többsége még nomád életmódot folytat. Gyermekeik azonban internátusokban végzik iskolai tanulmányaikat, ahol ingyene­sen étkezhetnek. Zambiában a busmanok a háború hosszú évei után végre ismét letelepedhettek korábbi lakhelyeiken. A világ több okból is hálás lehet a bennszülötteknek. Ha­gyományos földművelő mód­szereik a föld megőrzésének, a biológiai változatosság fenntar­tásának kedveznek. Vallási szokásaik alapján bizonyos föl­deket és erdőket szent tartalék­ként őriznek a vadon élő állatok és növények, a szellemek és az istenségek számára. Nagyon sokan hatalmas tudást halmoz­tak fel a gyógyítás és a földmű­velés terén, a növények és az ál­latok felismerésében. Mint a túlélésért harcoló többi közösség, így a bennszü lőtt csoportok is kénytelenek voltak időnként addig vadászni egyes állatokra, míg ki nem ir­tották az utolsó példányt; bizo­nyos partmenti földeket pedig lemorzsoltak. Ám az évszáza­dok folyamán a bennszülöttek földjeiket úgy használták, hog; az megfeleljen a mostani nem­zedék szükségleteinek, és ne sodorja bajba a jövő nemzedék létét. Szélhámos a Kremlben Ilf és Petrov világhírű iro­dalmi hőse, Osztap Bender hí- lovány kezdő a szélhámosság­ban ahhoz a csalóhoz képest, akit nemrégiben tartóztattak le Moszkvában. Az illető, akinek még az igazi neve sem ismert, 1988 óta ve­zette az orránál fogva az egykor félelmetes KGB-t, majd utódját, a Biztonsági Minisztériumot. A hihetetlen történet egy apró csalafintaságon alapult. Napja­ink zűrzavaros Oroszországá­ban ugyanis hosszú ideig senki­nek sem jutott eszébe, hogy utánanézzen: létezik-e egyálta­lán az a szervezet, amelynek nevében a Vlagyimir Kazan- cevként bemutatkozó férfi fel­lép... Nincs ezen mit csodálkozni, ugyanis Oroszországban a hiva­talnokok még mindig inkább a papírnak hisznek, semmint a jó­zan eszüknek. Tudta ezt hősünk is, akinek letartóztatásakor va­lóságos gyűjteményt találtak Jelcin, a belügyminisztérium, a legfőbb ügyész és még ki tudja, hányféle hivatal fejléces papír­jaiból. Ezekhez az orosz leg­felső vezetés szinte valamennyi tagjának aláírásmintáját is be­gyűjtötte a csaló, akinél számos hamis pecsétet is találtak. Hogy miképpen jutott ezek­hez? Kitalált magának egy jól hangzó nevű hivatalt, amelyhez hasonlóból több tucat is van a túlbürokratizált Oroszország­ban. A nem létező „Kis Népek Bi­zottságának” elnöki címe olyan jól hangzott, hogy minden kapu megnyílt Kazancev előtt. Az Izvesztyija beszámolója szerint a történet azzal kezdő­dött, hogy a csaló az ügyészség hamis papírjával bekvártélyozta magát a parlamenti képviselők­nek otthont adó Rosszija szállo­dába. Ezután a belügyminiszté­rium fejléces papírján megren­delte Jelcin első számú appará­tusának pecsétjét, arra hivat­kozva, hogy az előző elveszett. A mit sem sejtő gyártó el is ké­szítette a bélyegzőt, amelynek segítségével Kazancev már „törvényesen” rendelte sorra a nem létező bizottság „működé­sének” kellékeit. Igazolványá­val ezután már szabadon járt-kelt az összes kormányhiva­talban. A biztonsági emberek utóla­gos elbeszélése szerint feltűnt ugyan, hogy a fontos emberek társaságát kereső Kazancev nem teljesen normális, de nem fogtak gyanút. Csak akkor kezdték figyelni a minisztéri­umi Volgákon közlekedő szél­hámost, amikor egy éber hiva­talnok rájött, hogy valójában nem is létezik Kazancev hiva­tala. A szélhámos ugyanis köz­ben már kiszemelt magának Moszkva egyik előkelő házában egy kétszobás lakást, amely< kis híján ki is utaltak neki. A Moszkva egyik magas há­zában lévő, tágas lakás helyett Kazancev a jövőben kénytelen lesz megelégedni a Butirka bör­tönének kevésbé lakályos cellá­jával, miután letartóztatásakor a hamis papírok és bélyegzők mellett 130 repülő- és vonatje­gyet, valamint számos más, ter­helő bizonyítékot is találtak nála. MTI Folytatódik a TÉLI VÁSÁR január 31-től február 12-ig az Eger East-West Rt. ruházati szaküzleteiben! 30 - 50 % ENGEDMÉNY!!! Keresse üzleteinket a megye 3 városában! EGERBEN: — Juventus Áruház Érsek u. 1. — Aranypók Divatáru Szaküzlet Dr, Sándor I. u. 8. — Napsugár Áruház Bajcsy-Zs. u. 3. — Varázs Cipőbolt Széchenyi u. 4. — DOMUS Áruház Barkóczy u. 4. GYÖNGYÖSÖN: — Fenyő Áruház Fő tér 2. — CIAO RAGAZZO Mátyás király u. 3. HATVANBAN: — Nívó Divatáru Szaküzlet Kossuth u. 23. — Cipőbolt Kossuth u. 23. Várjuk kedves vásárlóinkat! V ------------------------/ K ártékony elefántok Egy nemzetközi elefántv dász csoportnak sikerült ártal­matlanná tennie azt a nőstény elefántokból álló csordát, amely egy évig tartotta rettegésben Vietnam déli partvidékén lévő Binh Chau rezervátum lakóit. A vietnami hírügynökség beszá­molója szerint négy nőstél elefántot sikerült élve befogni háromheti hajtóvadászat után. A nagytestű állatok kunyhókat és rizsföldeket taroltak le. Bűn­lajstromukon szerepel továbbá mintegy tucatnyi ember halála akiket agyontapostak. Miután a nőstényeket nem sikerült házia­sított hímekkel odavonzani, a csorda semlegesítésére egy ká bítólövedékek alkalmazásában szakértő dél-afrikai elefántva­dász szolgálatait vették igénybe. Sajnos, az elefántcsapat leg­nagyobb testű vastagbőrűje örökre elszenderült a túladagolt altató miatt. Három kilométert vonszolta magát, majd öt napig kómában volt. A leggondosabb ápolással sem tudták megmenteni életét. A hatodik nőstény viszont el tűnt üldözői elől. A munka azonban ezzel nem ért véget. A négy befogott ele fántot még „háziasítják”, hogy cirkuszban vagy turistaattrakci óként lépjenek fel. A tevékeny és intelligens állatokat egy fá hoz láncolják, lábaikat lebék­lyózzák. Néhány napig étlen-szomja tartják őket, és ormányukat a legkisebb engedetlenség miatt is szöges bottal ütlegelik. Kö­rülbelül egy hétre van szükség hogy betörjenek. A megvadu elefántok Szumátra szigetén is kellemetlenkednek. Legutóbb egy 25-30 fős ele fántcsorda rohanta le Muara Fa- jar települést 900 kilométerre Dj akartától. A dühöngő elefántok letapos­ták a termést, és menekülésre késztették a lakosok egy részét Öt házat döntöttek romba. Ti­zenhárom lakos a komolyabb építésű iskolában és más, erő­sebb épületekben keresett me­nedéket. A állatok két héten át éjszakánként törtek be a telepü­lésre. Az emberek tehetetlenül szemlélték a pusztítást. Az or­mányosok 80 hektáron taposták le a tennést. BY szerűen tört be a piacra, ft a mennyezet- és falburkolók B dísz- és szegőlécek, valamint BX parketták és belsőépítészeti A elemek exkluzív választékával a N ^ Egerben, j a Kertész út * 84. sz. alatt. Nyitva: H-P 8-16.30-ig szombaton 8-13-ig Tel: 36/411-151 |Több mint 1000 férfi és női hivó naponta.* 9 te lehetőséged új kapcsolatokra! Próbáld ki, HÍVD MOST !­M

Next

/
Thumbnails
Contents