Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29-30 / 24. szám
HÍRLAP, 1994. január 29—30«, szombat-vasárnap 7. Svédországi telefonügyek Arra kérdésre, hogy miként jut valaki telefonhoz Svédországban, a legtöbben azt válaszolnák: gyorsan és könnyen. Nem biztos, hogy a Svédországba újonnan bevándoroltaknak is ez a véleménye. Mert úgy tűnik, hogy az ország több településén eltérően bírálják el a svédek, illetve a bevándorlók igényeit. A hátrányos megkülönböztetést vizsgáló szervezet jogi képviselője a közelmúltban szerzett tudomást például arról, hogy egy 30 éves menekült, aki megkapta a letelepedési és munkavállalói engedélyt Svédországban, valamint a „bűvös” utolsó négy számot is, Ystadban telepedett le, és aztán telefont is kapott. Be is fizette az első számlát, amely nem volt nagy összeg. Később a telefontársaság kikapcsolta a telefonját arra hivatkozva, hogy várhatóan majd magas lesz a számlája, amit valószínűleg nem fog tudni kifizetni. A telefontársaság a telefon visszakapcsolásának feltételeként 5000 svéd korona letéti összeg befizetését határozta meg. A bevándorló az összeget lealkudta 3000 koronára, és részletfizetési kedvezményt kért. A telefonját vissza is kapcsolták, de külföldre nem tudott telefonálni. Amikor az illető megkereste a telefontársaságot, a válasz az volt, hogy ők csupán a központilag kiadott utasításokat követik. Az illető szerint az eset csupán egy azon sok má közül, amelyet - főleg az ország déli körzetéből - jelentettek. Egy menekültekkel fogh kozó tisztviselő Ystadban elmondta, hogy ő ismer olys esetet, amikor egy svéd nem fi zette ki a telefonszámláját, és ugyanakkor új telefonállomást kért. Ehhez azonban nem volt szüksége letéti összeg befizetésére, elég volt csupán a régi tartozás kifizetése. Ystad szociális igazgatósága szerint is a telefontársaság különféle szabályokat alkalmaz. Az például teljesen egyértelmű, hogy egy svéc országi letelepedési engedélyért folyamodó menekült addig nem igényelhet telefont, amíg az engedélyt meg nem kapja, mivel nincsen svéd személyi száma, vagyis nincsen Svédországban anyakönyvezve. A letéti összeg tarifái eltérőek az országban. Luleában például 3000 korona, de Göteborgban vagy Malmőben, ahc közismerten sok a bevándorló, 5000, Stockholmban 3500, míg Nybroban (egy kis dél-svéd vá rosban) „csupán” 2500. Amikor az átlagember látja ezeket a különbségeket, elgondolkozik, hogy a svéd állami te lefontársaság milyen központi utasításokat követ. Svédországban egyébként a különféle vallási vagy etnikai csoportok hát rányos megkülönböztetése büntetendő cselekedetnek számít. Bűnös-e a koleszterin? Ártalmas-e, és ha igen, valójában miben? Küzdjünk-e ellene, vagy szabályozását bízzuk szervezetünkre? A koleszterin körül kialakult egyre nyilvánvalóbb ellentmondások feloldására tettek kísérletet egy nemrégiben lezajlott milánói orvosi tanácskozás résztvevői. A bizonytalanság azonban maradt. Az elbizonytalankodás oka az, hogy míg néhány éve egyértelműnek látszott: a magas koleszterinszint egyik előidézője a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, addig manapság egyre többen kérdőjelezik meg a koleszterin bűnösségét, s állítják, hogy a szervezetnek igenis szüksége van rá. Kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy a koleszterinszint csökkentésével valóban vissza lehetett valamelyest szorítani a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, „cserébe” viszont a vizsgált személyeknél depresz- szió, rákos megbetegedések, agresszív viselkedés lépett fel, s az alacsony koleszterinszintű páciensek körében megnőtt az öngyilkosságok gyakorisága is. A milánói tanácskozás néhány résztvevője nyomban kételyeit hangoztatta az új megfigyelésekkel kapcsolatban, rámutatva, hogy a vizsgálati idő túl rövid, és a vizsgálatba bevont személyek száma túl alacsony volt ahhoz, hogy ilyer következtetéseket lehessen levonni. Azt például, hogy az alacsony koleszterinszint rákoi idézhetne elő, teljesen valószínűtlennek tartják, sokkal inkább arról lehet szó, hogy bizonyos típusú, rosszindulatú betegségeknél a koleszterinszint csökkenése figyelhető meg. A depresszió és egyéb viselkedési változások vizsgálatához - értettek egyet a tanácskozáson - hosz- szabb megfigyelési időre van szükség. A találkozón mindemellett a koleszterin hasznosságát is hangsúlyozták: a fehéres, viaszszerű anyag sokféle funkciót lát el a szervezetben. Egyrészt a sejtfal alkotóeleme, s így sze repe van a sejtek, s rajtuk keresztük a szövetek és idegek egészségének fenntartásában. Másrészt a hormon-, és epesav- termelésben, valamint a D-vi- tamin-szintézisben is szerephez jut. Vizsgálati szempontból a koleszterin nem homogén anyag: angol rövidítéssel a károsnak mondott LDL és a „jónak” kikiáltott HDL koleszterinből tevődik össze. A magas LDL-szint tehát rizikófaktor, míg a megnövekedett HDL-koncentráció véd az érelmeszesedés ellen. A tanácskozáson a szívkoszorúér-betegségek megelőzéséért küzdő nemzetközi szervezet kutatói elmondták, hogy cél juk 2000-ig a szívkoszorúér-betegségek előfordulásának húsz százalékkal történő csökkentése. Ehhez a koleszterin körüli vitákkal összefüggésben új irányokat jelöltek meg: a koleszte- rinszint-csökkentés kisebb hangsúlyt kap, sokkal inkább az egyéb rizikófaktorok, a dohányzás, a kövérség és a magas vérnyomás elleni küzdelem kerül előtérbe. Égi titkok Vajon milyen tényezőknek köszönhető az évszakok egymásutánisága? A Térítők és napfordulók című írásunkból megtudhatták, hogy miért váltják a nappalokat éjszakák. Most arról lesz szó, hogy mi okozza az évszakok változását. Ennek több oka van. Először is, hogy Földünk a Nap körül kering. Keringése során egy ellipszis alakú pályát ír le, amely pályának egyik gyújtópontjában a Nap van. A keringés az Északi-sark irányából nézve, az óramutató járásával ellentétes irányú. A földpálya közepes sugara 149,6 millió kilométer. A csillagászok ezt a távolságot nevezik csillagászati egységnek és használják a távolságok mérésére. Amikor a Föld napközeiben van, a Föld-Nap távolság 147 millió kilométer. Érdekes, hogy ez akkor következik be, amikor nálunk az északi féltekén tél van. Nyáron ez a távolság 152 millió kilométer. A pályáján bolygónk 29,5 kilométer sebességgel halad másodpercenként, és egy év alatt ér kiindulási pontjába. Ezalatt közel 950 millió kilométert tesz meg. Az 1. sz. ábrán látszik, hogy keringése közben nyáron az északi, télen a déli félteke fordul jobban a Nap felé, így a napsugarak március 21-től szeptember 23-ig az északi féltekét, míg szeptember 23-tól március 24-ig a déli féltekét érik merőlegesebben, nagyobb szögben. Ez azért van - és ez a második ok -, mert Földünk tengelye a keringési síkjával 67,5 fokos szöget zár be. Harmadik ok pedig az, hogy ez a tengelyferde- ség a keringés közben nem változik. Tehát nézzük meg, mi történik június 22-én, a nyári napfordulókor. A Nap ilyenkor a Ráktérítő felett tartózkodik, tehát az északi félteke dől a Nap felé. A napsugarak az északi féltekét érik nagyobb szögben - és 16 órán át -, így melegítő hatásuk jobban érvényesül. Természetes, hogy a nyári hónapokban, amikor a napkelte és a napnyugta között 12-16 óra telik el, a Napnak ennyi ideje van nagy beesési szöggel besugároznia pl. Magyarország területét. A Föld keringése a Nap körül--SXV ****** 2 k ill , 'M ?? •' \ : ff t. <>■> y.<ní \ ZW** »«**** !g Az évszakok közötti eltérés Egyértelmű, hogy a napsütéses órák száma egyenes arányban áll a földfelszínt ért energiamennyiséggel. Ráadásul a rövid éjszakák alatt a felmelegedett talaj, illetve víztömegek nem képesek a tárolt energia teljes mennyiségét visz- szaadni. Ennek jótékony hatását érzékeljük, amikor a 28 Cel- sius-fokos Balatonban hűsölhe- tünk. Ezért van ilyenkor nyár. Szeptember 23-án a Nap az Egyenlítő felett jár, a Ráktérítő és a Baktérítő fölött félúton van, ezért az északi féltekén az ősz, a délin a tavasz veszi kezdetét. Szeptember 23-tól december 22-ig - tovább folytatva útját - a Baktérítőig vándorol, miközben egyre nagyobb szögben és naponta egyre hosszabb ideig „süti” a déli féltekét, biztosítva ezáltal ott a nyári, magas hő- mérséklétet. (2. sz. ábra.) Ugyanekkor nálunk ez éppen ellentétes következményekkel jár. A Nap látszólagos mozgását a Ráktérítő és a Baktérítő között a Föld Nap körüli keringése idézi elő. Említettem, hogy a Földnek, a Naphoz viszonyítva két állapota van. Az egyik a napközeli, a másik a naptávoli, amely 5 millió kilométeres különbséget jelent. Ennek is megvan a sajátos következménye. A Föld január elején kerül napközeibe, ami egyrészt 6 százalékkal több energiamennyiséget eredményez, másrészt ebben a stádiumban „siet” a Nap erősebb vonzása miatt, így a tél röv debb, mint a déli féltekén, ahol ilyenkor nyár van. (3. sz. ábra). Nálunk a tavasz és a nyár több mint egy héttel hosszabb, min az őszi-téli időszak. Aki nem szereti a változatosságot, legjobban teszi, ha az Egyenlítő vonalán választ lakóhelyet. Az Egyenlítőn egész évben napéjegyenlőség van, ezért itt a legegyenletesebb a napenergia eloszlása. Ugyan a Nap a Ráktérítő és a Baktérítő közötti mozgása során csak kétszer tartózkodik az Egyenlítő felett (március 21. és szeptember 23.), de a legalacsonyabb delelések idején - a napfordulók alkalmával - mért energiamennyiség alig tér el a legmagasabb delelések napjain mért energiamennyiségtől. Az Egyenlítőn nincsenek évszakváltozások. Ezért volt kedvezőbb helyzetben Vivaldi, mint indonéziai, netán gaboni szerzőtársai, mert az évszakok egymásutánisága csak őt ihlette meg... V. Tana Judit <i Nap alacsonyan fát magmm jár nspsutprak A tengelyferdeség és következményei Tél december 22, ICIEYW * ☆ ¥ £ * ☆ ** ☆ ¥ , Ér w # Él ☆ ★ olcsó Arak revüje A REVÜ-ben! Január 31-től 2 hétig az üzlet divatos áruiból M NAGY KEDVEZMÉNNYEL FELÖLTÖZHETNEK Aa ^ V REVÜ vásárlói vAői télikabátok, hosszúnadrágok, férfidzsekik fyA ¥ * ¥ ¥ 40 % kosztümök, blézerek, blúzok, szoknyák, arril kardigánok, férfi flanelingek, alsónadrágok, pizsamák, jégendsók és ingek 30 % egyes férfiingek 50 %-kaI OLCSÓBBAN KAPHATÓK ★ a REVE divatüzletben ,i V (Eger, Jókai u. sarok) ** * ★ ★ * * MEGHÍVÓ SZŐLŐMETSZÉSI BEMUTATÓRA A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Állomása és az Egri Szőlő- és Bortermelők Egyesülete 1994. február 5-én, szombaton délelőtt 10 órakor a kutatóban (Eger, Kőlyuktető) néhány kísérleti bortétel bemutatásával egybekötött SZŐLŐMETSZÉSI BEMUTATÓT SZERVEZ. A rendezvényre minden érdeklődőt tisztelettel meghívunk. A szervezők nevében: Dr. Misik Sándor igazgató
