Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
4 bZ OLVASÓK FÓRUMA HÍRLAP, 1994. január 19., szerda Áldatlan közlekedés Történt január 7-én, az új év kezdetén. Autóbuszjegyet és bélyeget kívántam vásárolni két újságospavilonban (Széchenyi utca, Kossuth Lajos utca). Közölték velem, hogy sem egyik, sem másik nem kapható, a posta leállította... Álldogáltam és vártam, hogy hány embert (időset, beteget, kisgyermekes anyát) bosszantanak még fel így év elején az árak emelkedésével, és az ezért kapni vélt szolgáltatással. Idős néni két bottal a Vécsei-völgy utcába kívánt volna utazni időre az unokájához. Az újságos udvariasan közölte, hogy itt a közelben jegyet csak a postán vagy a Do- musnál kaphat. A néni sírva fakadt, hogy eddig is alig bírt eljönni. Egy kisgyermekes anya babakocsit tolva szidta rendszerünket, és még sorolhatnám az ott lévő körülbelül 6-8 ember véleményét. De gondolom, ennyi is elég... Felhívtam a Volán igazgatóját, hogy adjon már felvilágosítást: ezt a 35 forintos jegyet a Deák Ferenc utca elejétől a postáig vagy az autóbusz-megállóig hol lehet kapni? Közölte, hogy még 138 helyen. Erről tábla készül majd. Okosabb nem lettem. „Különben sem probléma, vegyen nyugdíjasbérletet, vagy egyszerre legalább 3 jegyet, ha utazni akar.” (Legfeljebb kevesebb tejet iszik; ez az én véleményem). Vitatkoztunk. Elmondta még, hogy ezen a szakaszon nem vállalta az árusítást senki, pedig így ingyen bérlethez jutna. (Itt kérem a nyugdíjas és a munkanélküli embereket, hogy vállalkozzanak. A feltételekhez szükséges összeggel rendelkeznek. Helyiség ha nincs, béreljenek.) Még egy megjegyzés. Mint utazó, figyelem, hogy kisiskolás gyermekek és nyugdíjasok mikor lesznek egészen az első két ajtó közé zárva, mert félig már többször sikerült. Tanítsuk gyermekeinket és időseinket a kulturált közlekedésre, ha eddig még nem tanulta meg! Legyen rend az ő fejükben is, na meg a miénkben is...! Veres Mihályné Eger, Pacsirta út 10. Küldjön egy fotót! Ötvenéves házassági évforduló Lénáit Károly és felesége, született Gál Teréz füzesabonyi lakosok fél évszázada mondták ki a boldogító igent. A napokban családi körben ünnepelték aranylakodalmukat. Hat lánygyermekük, tizenegy unokájuk és három dédunokájuk, valamint hozzátartozóik köszöntötték őket. Velük együtt gratulálunk mi is... Családi körben Keresztszentelés Erdőtelken Szerencsés-e Egerbakta címerterve? Egerbakta Egerbakta A két elképzelés Erdőtelek határában — a Kál- Heves közötti vasútvonal és a kái-alatkai országút között félúton — áll egy kőkereszt, amelyet Maczky-kereszt néven ismer a nép. 1929 óta sok, munkában megfáradt ember emelte rá kérő vagy hálaadó tekintetét. Az erre járó utasok sem mentek el mellette egy röpke fohász vagy egy keresztvetés nélkül. Magam is több mint húsz évig szinte naponta haladtam el mellette, gondolatban hálát adva az elvégzett munka öröméért. A kereszt állaga az ateista korszak negyven esztendeje alatt csak romlott. Megviselte az idő. Nyáridőben sohasem hiányzott talapzatáról a kék búzavirág-csokor vagy a fehér margaréta. 1994. január 6-án, a hagyományos Vízke- reszt-ünnepen Tajthy Lászlóka- nonok úr megszentelte a felújított keresztet. A felújítást Pintér Béla, Erdőtelek község alpolgármestere és családja végeztette el. A szentelési szertartáson az alpolgármester úr családja és szőkébb baráti köre imádkozott községünkért és magyar népünkért. A szép környezet, a megújult feszület, a csodálatosan szép Pintér-tanya közelsége áhítatra buzdítja mindazokat, akiknek még lelkében van hála Isten iránt, és mindazokat, akik népünk erkölcsi felemelkedéséért, esztétikai érzékének fejlesztéséért, anyagi javainak gyarapításáért tenni akarnak és tesznek is valamit. Dr. Juhász Sándor Erdőtelek Több ízben fordultam már önökhöz heraldikai témában, először még „Népújság”-koruk- ban, Eger 1971-es, szerencsétlen címerválasztásakor. Most Egerbakta tervezett címerével kapcsolatban szeretnék egy-két megjegyzést tenni. Feltétlenül igen jónak tartom a község régi pecsétjének reprodukálását, annál kevésbé a község nevének a pajzsban való elhelyezését. Ezt vagy a pajzs fölött, vagy a pajzs alsó széle mentén kellene feltüntetni. Az épületek valósághű ábrázolása — akár a templom, akár az iskola — nem igazán szerencsés megoldás. Jobb volna valamely szimbólum, mint a tervben is szereplő tölgy, levél, makk. Szerintem elegendő is volna a régi pecsét és a tölgyszimbólum valamilyen kombinálása. Mindenesetre a legcélszerűbb lenne egy heraldikai szakértővel konzultálni a terv ügyében, nehogy valamilyen szerencsétlenjelvény alakuljon ki valódi címer helyett. Tudnám ajánlani Bertényi Iván professzort, akinek legutóbb jelent meg az „Új magyar címertan” című kötete. Örvendetes, hogy községeink címert választanak maguknak, s különösen az, hogy ezekben többnyire támaszkodnak a régi pecsétekre. Szerencsésnek tartom azt is, hogy a lap több-kevesebb rendszerességgel közli is ezeket. Ezt talán állandóvá is lehetne tenni, például úgy, hogy a szerkesztőség felkérné a községi önkormányzatokat címereik, illetve terveik ismertetésére. Dr. Egres Jenő Hatvan Ossza meg velünk örömét! Adjon Isten minden jót! Köszönet a résztvevőknek, a támogatóknak „Adjon Isten minden jót” címmel — hagyományteremtő szándékkal — rendeztük meg az egri Megyei Művelődési Központban a téli ünnepkör Heves megyei népszokásainak bemutatóját (betlehemezés, tollfosztó, szent család). A számtalan jelentkező és tekintélyes támogatottság azt jelezte, hogy érdemes a szép téli hagyományokat feleleveníteni, mert ezeknek még ma is nagy a közösségteremtő szerepük. Bebizonyosodott az is, hogy a megyében sok olyan lelkes pedagógus és együttesvezető él, aki egyéni gyűjtést folytat, de a meglévő szakirodalomból is bátran merít. Öröm volt számunkra, hogy a rövid felkészülési idő ellenére 16 csoport — gyermek, felnőtt, illetve vegyes — és három egyéni közreműködő jelentkezett a felhívásunkra. Úgy gondoljuk — tekintettel arra, hogy a Hírlap csak egy képet és képaláírást közölt a rendezvényről —, minden résztvevő és támogató megérdemli, hogy felsoroljuk a nevét, és megköszönjük a színvonalas produkciókat, az értékes dijakat, felajánlásokat. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki minden pedagógusnak, csoportvezetőnek, akik felkészítették az alábbi csoportokat: Epreskert úti Óvoda; 10. Számú Al- talános Iskola Eger; 12. Számú Általános Iskola Eger; Egri Közgazdasági Szakközépiskola Irodalmi Kávéháza; Suszter Istvánná egri egyéni közreműködő; Kalamajka Együttes Gyöngyös; Hagyományőrző Együttes Ter- pes; Citerazenekar Váraszó; általános iskolai csoport Rózsa- szentmárton; Kaláris hagyományőrzők Boldog; egerbaktai színjátszók; kisnánai hagyományőrzők; a Domoszlói Általános Iskola csoportja; a demjéni iskolások, valamint egyénileg még Kusnyár Jánosné Budapestről, Kiss Kornélia Nagyfügedről. Köszönet illeti a rendezvényünk támogatóit: Heves Megyei Közgyűlés Kulturális Bizottság; Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési Irodája; Gárdonyi Géza Színház; Dobó István Vármúzeum; Heves Megyei Népművészeti Szövetség; IBUSZ utazási iroda Eger; Centrum Áruház Éger; Götz játékbolt Eger; Nép- művészeti bolt, Eger; BÁLOX Üzletház Eger; Szenátor-ház Eger; HBH-söröző Eger; Doh- nálné Szabó Mária iparművész Eger; United Way Alapítvány Eger; Héri Ferencné Eger; Ra- jeczky Benjámin Hagyományőrző Alapítvány Pásztó; Gast rum Régiségbolt Eger; Attila ABC Eger. Faludiné Molnár Gabriella művészeti előadó az MMK munkatársa Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a lap szerkesztőinek és újságíró munkatársainak azért a lelkiismeretes és tárgyilagos tájékoztatásért, mely- lyel a Magyar Köztársaság rendőrsége munkáját az elmúlt évben támogatták. Nem kerülte el figyelmüket, hogy lapjuk hasábjain nem csupán a szenzációs jellegű bűnügyi hírek és tudósítások kaptak helyet, hanem olyan riportok, interjúk és publicisztikák is, amelyek objektiven, informatív módon mutatják be testületünket. Ezek az írások, úgy gondoljuk, nagymértékben járulnak hozzá az új típusú, szolgáltató jellegű rendőrség arculatának kialakításához, a szervezet iránti bizalom erősödéséhez. A rendőrségi PR-feladatok ellátásával megbízott iroda munkatársai nevében ezúttal kívánok Önöknek további jó munkát, sikerekben gazdag új esztendőt. Dr. Csányi Klára r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Prokaj Bélánénak Egerben névnapja alkalmából hálás szeretettel kívánnak hosszú, boldog életet, jó egészséget gyermekei: Katica, Béla, veje, négy unokája és ükunokája: Dani. Még egyszer a veszélyes kereszteződésről A Hírlap ]an\xáx 5-i számában olvastam egy olvasói észrevételt, melyhez csatlakozni kívánok, és több környékbeli embertársam nevében kérem, hogy a nyilvánosság útján segítsenek a probléma megoldásában. Nevezetesen az egri Vörösmarty utcáésa Törvényház út kereszteződésében fennálló, rendkívül veszélyes állapot felszámolásáról van szó. Gyermekeinket arra tanítottuk, hogy csak zöld jelzésre kelhetnek át, s most azt kell mondanunk nekik, nehogy lelépjenek a járdáról: várják meg a pirosat, mert akkor az egyenesen induló járművek még lassúak, és jobban észlelik őket. Tudjuk, működnek kettős zöld jelzések a világon, miszerint a gyalogos és a kis ívben jobbra kanyarodó jármű egyszerre kap zöldjelzést. Ebben az esetben a jármű vezetője észleli, hogy a gyalogosok is elindultak. Itt viszont a jobbra kanyarodó járművek (a Törvényház útról a Vörösmarty útra) korábban kapják a zöld jelzést. Mikor a gyalogosoknak is zöld út van, már lendületből érkeznek a kereszteződésbe a járművek, és igen gyorsan, hogy még „elkapják” a szabad jelzést. Az egésznek az értelmetlenségét még tetőzi, hogy kikanyarodva mintegy 10 méter után azonnal piros jelzést kapnak. Még az a legkevésbé bosszantó, hogy az egész jelenség, illetve lámpabeállítás minden ésszerűséget, szakmai közlekedési szempontot — ami átgondolt lenne — nélkülöz. Amiért szólunk: nap mint nap, percenként Postabontás komoly veszélyhelyzet áll elő, és a gyors intézkedés életeket is menthet — túldramatizálás nélkül. Bízunk abban, hogy nem kell hosszú procedúrákat, esetleges aláírásgyűjtési akciókat végezni — egymás drága idejét kímélve —, s a helyszínen történő meggyőződés után az illetékesek tudnak segíteni a fenti probléma megoldásában. Bart a László Eger Vörösmarty u. 17. II/9. „Apás szülés Egerben” A Heves Megyei Hírlapidéi első számában —január 3-án — a címoldalon szereplő, az MTI-től átvett közlemény ’’Jogosítvány” apás szüléshez a kérdésben tájékozatlanok között az újdonság, szenzáció erejével hatnak, ami nem reális. Magyarországon már több mint egy évtizede teljed a módszer. Osztályunkon 1993- ban a szülések 5 százalékában (93 esetben) volt jelen előzetes felkészítés, a „jogosítvány” megszerzése után az apa is. Ma a megye mindhárom szülészeti osztályán adott a lehetőség, csak az igénytől függ annak elterjedése. A közleményben szereplő Ko- márom-Esztergom megye helyzete nem tér el az ország többi megyéjétől, gyakorlata megegyezik az általános hazai gyakorlattal. Tapasztalatom, ismereteim szerint az MTI-nek nem volt oka, illetve nem reális az említett megye kiemelése. Levelemet a korrekt tájékoztatás, illetve elsősorban a Heves megyei lehetőségek valós ismerete miatt írom. Dr. Orosz Tóth Miklós osztályvezető főorvos megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos Áldatlan állapotok az egri Berze Nagy János utcában Örömmel tapasztaltam, hogy fórumot kaptak az olvasók a Hírlapban. Nagyon remélem, hogy számos örvendetes dolgot tükröz majd a szerdánként megjelenő oldal, ennek ellenére máris elnézést kérek, de panaszkodni vagyok kénytelen. Egerben — a lajosvárosi részen —, a Berze Nagy János utcában közműjavítás céljából legalább 3-4 hónapja teljes szélességében felbontották az utat. A munkálatokkal részben végeztek, mert az út azóta is csak nagyon nehezen és óvatosan járható. A gépkocsik már olyan mélyedést alakítottak ki az idő során, hogy a közlekedés nemcsak kényelmetlen, hanem sötétben balesetveszélyes is lett. Jó lenne, ha valaki — akire tartozik — eltüntetné a mélyedést, kifoltozná az úttestet, ahogy ilyenkor szokás, s régen illenék. Korábban a lap hasábjain szóvá tették a Sas úti hepehupás vasúti átjárót, kijavítás céljából. Bizakodom, hogy az illetékesek olyan gyorsan intézkednek a Berze utcai munkálatok elvégzésére, mint annak idején tették. Azt viszont soha nem fogom megértem, hogy miért kell az ilyen intézkedésekre addig várni, amíg valakinek elfogy a türelme...? Az utca lakói nevében (is): Sz. A.-né Esti világítás nappal Őszintén hiszek abban, hogy az egri áramszolgáltató vállalat — illetve már ÉMÁSZ Rt. — a lakossági igényeket kielégítő feladatai során számíthat a fogyasztók megértésére, segítségére. Ezt kérték és kérik is hirdetéseken keresztül: kérésüket—higy- gyék el — támogatjuk is... De látva az utcák nappali kivilágítását, már feltesszük a kérdést, hogy most ki az, aki spórol. Tudom, a hibás közvilágítást javítani kell, de ne az adófizetők amúgy is sovány pénztárcájára! Órákon át ontják a semmibe fényüket a kandeláberek nem csekély fogyasztású égői. Nem vagyok műszaki ember, de annyit tudok, hogy ha egy sorban valami hibázik, akkor a megoldást abban a sorban keressem. Ha műszaki habitusom nem felel meg a valódi szervizelési elvárásoknak, akkor elnézést kérek, de úgy gondolom, hogy lenne olcsóbb megoldás a javításokra, mint a jelenlegi gyakorlat. Két szál gyufa meggyújtása korántsem annyi költség, mint egy mécses elégetése. Remélem, a szakemberek figyelme az annyira sulykolt takarékosság felé fordul, és a „felesleges ” energiát nem a semmibe pocsékolják. Dr. Nagyidai Imre Eger, Vízimolnár u. 4. Köszönet a kedvességükért... „ Tisztelt Szerkesztőség! Nem tudom kedves figyelmességüket köszönés nélkül hagyni. A mai napon — mint minden nap — az oly nagyon várt újsághoz egy reklámtáskát és benne lévő kártyanaptárt találtam. Nagy örömmel töltött el a nem várt ajándék. Még egyszer köszönöm kedvességüket, nagy örömet szereztek vele. Már több mint 45 éve előfizetője vagyok újságjuknak, már el sem tudnám képzelni „Nélküle” napjaimat. Még eddig mindig pontosan megkaptam, és ezt köszönöm. Mindenkinek, az újság vezetőségének és minden dolgozójának jó egészséget és boldog új évet láván az immár 20 éve nyugdíjas: Kiss Ernőné Eger, Szvorényi u. 15.” Födő Istvánné markazi olvasónk több problémát is fölvet hosszú levelében. Köszönjük, hogy megkeresett minket, s ezúton üzenjük: munkatársunk a közeljövőben utánajár a témáknak, s egy hosszabb lélegzetű cikkben ír majd róluk. Ugyancsak ezt mondhatjuk Síké József - né felsőtárkányi olvasónknak: hamarosan utánajárunk problémájának. Mikes Márta
