Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-15-16 / 12. szám
HÍRLAP, 1994. január 15-16,, szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Csecsemők halála Isztambul utcaseprői meggazdagodnak? Tamil Nadu indiai állam Száléin körzetében az utóbbi időben olyan riasztó méreteket öltött az újszülött leánygyermekek meggyilkolása, hogy a hatóságok kénytelenek nemcsak a legnagyobb szigorral fellépni ellene, hanem átfogó szociális programmal és felvilágosító munkával is elejét venni a gyilkos szokás terjedésének. Leánynak születni Szalem körzetében kész istencsapás. Azt jelenti, hogy az újszülöttnek meg vannak számlálva a napjai, és halálát saját szülei okozzák, akik számára súlyos teher a leánygyermek. A legtöbb szülő azért öli meg újszülött leányát, mert nem akarja vállalni a felnevelése során előálló kötelező kiadásokat - a fülcimpák átfúrásának, a pubertáskor elérésének, az esküvői szertartásnak a költségeit. A közelmúltban készült felmérés során 1250 nőt kérdeztek meg a körzetben. Közülük száztizenegyen bevallották, hogy az elmúlt három évben megölték egy leánygyermeküket, 476-a pedig kertelés nélkül kijelentették, hogy gyilkossághoz kellent folyamodniok, ha egynél több leánygyermekük születne. Az asszonyok igen leleményesek abban, hogy miké pusztítsák el leánycsecsemőjüket... Különböző mérgező növények párlatának itatása mellett dohánylevelet és olykor rovarirtót is használnak, vagy egysze rűen megfojtják a nem kívánt csecsemőt. Tamil Nadu állam hatóságai ezért egyrészt szigorúan büntetik a csecsemőgyilkosságokat, másrészt felvilágosító kampányt folytatnak és külön anyagi juttatásban részesítik azokat a házaspárokat, akik megtartják második leány- gyermeküket is. De ennek feltétele, hogy ne legyen fiúgyerme kük. Végül az állam gondoskodik az elhagyott csecsemők otthonban történő elhelyezéséről. Antiszemita művek Japánban ugyan sohasem élt zsidó közösség, mégis reneszánszát éli a szigetországban a zsidó tárgyú irodalom, ám annak is a szennyes, a gyűlöletkeltő változata... Ezt az irracionális helyzetet elemzi a külügyminisztérium közel-keleti részlegének vezetője, aki úgy látja, hogy Japánban sem szükséges az antiszemitizmushoz az, hogy jelen legyen a zsidóság - e nézet általában mindennemű faji, vallási és kulturális előítélet kifejezője. A Jomiuri Simbun című lapban számol be Nogami Josidzsi külügyminisztériumi igazgató- helyettes arról, hogy újabban igen népszerűekké váltak az antiszemita művek, számos könyvet jelentettek meg ismert japán kiadók, és bőségesen olvashatók antiszemita írások a nagy példányszámú hetilapokban is.- Bármelyik nagyobb könyvesboltban külön sarokban találhatók az üzleti világgal, gazdasággal foglalkozó könyvek, köztük azok, amelyek szenzációhajhász címeken hirdetik: felfedik az igazságot a világ pénzpiacainak működéséről- írta. A Mainicsi című lap nemrégiben közölte Nisioka Maszanori hírhedt szerző írását arról, hogy a „végső megoldás” csak egyes történészek képzeletében játszódott le, vagyis a holocaust nem jelentett egyebet, mint „a zsidóság emigrációját”. Az úgynevezett zsidó össze- esküvési teóriáról szólnak a japán szemléletben fogant könyvek - vagyis azt magyarázzák, mennyiben okolható a zsidó pénzhatalmasságok összeesküvése a kereskedelmi háborúskodásért - ennek egyik résztvevője éppen Japán vagy a yei értékváltozásáért.- Egyesek szerint az előítéletekkel teli könyvek a recesszió miatt váltak népszerűekké, és senki sem fog irántuk érdeklődni, amint növekedésnek indul a gazdaság. Mások úgy vé lik, nincs ok aggodalomra, hiszen Japánban nincs meg az európai neonácizmusnak, vagy a: antiszemitizmusnak a megfelelője. Sőt - mondják —, a japánok egyfajta félelemmel teli bámulatot tanúsítanak a zsidók iránt. Nogami szerint ezek az érvek cseppet' sem meggyőzőek, és rendkívül felszínesek, valamennyi igyekszik igazolni az elítélendő jelenséget. Hangsúlyozza, hogy mindenfajta előítélettel fel kell hagyni, legyenek azok célpontjai a feketék, a zsidók vagy éppen a japánok. A amerikai négerekkel, vagy t ázsiaiakkal szembeni vallási, faji és kulturális előítéletek nem kapnak publicitást, ezektől a legtöbb polgár idegenkedik - mondta a külügyminisztériumi vezető. A szociológusok szerint a külvilágtól évszázadokon át el- zártan élő Japánban, a „110 millió japán homogén” társadalmában, az emberek az újkori nyitás révén szembesültek a mások iránti tolerancia követelményével, sokakban élnek ezért még fenntartások általában az idegenekkel szemben. Nászút a kirakatban Szokatlan helyen töltötte a nászutat egy cseh fiatal pár - Prága legnagyobb áruháza, a Kotva bútorosztályának kirakatában. Josef és Marketa Melen - mindketten húszévesek - reggel hét és este kilenc óra között volt látható a számára külön berendezett kirakatban. Négyóránként öt perc szünetet kaptak, éjszakára pedig függöny biztosított számukra védelmet a nem kis számú kíváncsiskodó elől. Élelmezésükről természetesen az áruház gondoskodott, különben pedig olvasással és rádióhallgatással töltötték a napot. Az AP amerikai és a Reuter brit hírügynökség a Lidova Demokracie című prágai lapban megjelent tudósításból kiemelte, hogy a férj szerint „egyesek úgy néztek ránk, mint állatokra, megkopogtatták a kirakat üvegét, és kíváncsian várták, hogyan reagálunk rá”. A különös nászút végén természetesen az is kiderült, hogy miért csinálta az egészet Josef és Marketa. Egy prágai poprá dió által rendezett versenyben ugyanis 30 ifjú pár vett részt, és a győztesek - a Melen házaspár - elnyerték a díjul kitűzött, 200.000 korona értékű szobaberendezést... Ez egyáltalán nem csekélység, ugyanis a havi 7.000 korona körüli átlagkeresetek mellett kevés új házas gondolhat ilyen összegű bútorvásárlásra. A különös vállalkozást sokan bírálták - mint etikátlant -, mondván, hogy az potenciáli kárt okozhat az ifjú pároknak, akik különben egész jól szórakoztak a kirakatban. Josef és Marketa például az üvegen keresztül gyakran kockázott járókelőkkel, az üveghez szorított cédulákon válaszolt újságírók kérdéseire, sőt, még össze is veszett olykor-olykor. Arra azonban már nagyon is vigyáztak, hogy semmit ne vág janak egymáshoz - lévén, hogy a kirakatüveg igencsak törékeny... Amikor az isztambuli bazár aranyművesei napnyugtakor hazatérnek, ragyogó arccal megjelennek nyomukban az utcaseprők. Nem annyira a szemét eltakárításán fáradoznak, mint inkább azon, hogy aranyra leljenek a por és a piszok között. És még ők fizetnek azért, hogy az utcaseprői állást megkapják. Aprólékosan átkutatják a több mint háromezer-ötszáz aranyműves után maradt szemetet, hiszen ezekben a műhelyekben készülnek rúdaranyból és aranylapokból nap mint nap gyűrűk, nyakláncok, melltűk és karperecek Törökország 28.000 ékszerésze számára. Ha sikerül aranyport vagy aranyreszeléket találniuk, az pénzt jelent nekik- egy gramm aranyért 10-11 dollárt is megkapnak. „Feltehetően évi 200 kiló arany megy veszendőbe a műhelyekben a feldolgozás során”- vélekedik Uslu ékszerész. Az utcaseprők azért nem olyan könnyen jutnak pénzhez - fáradságos művelet különválasztani az aranyat a hulladéktól. Először el kell égetniük a szemetet, aztán ami visszamaradt, azt átmossák és hordókban ülepítik le. Végül a leülepedett aranyat beolvasztatják 24 karátosra tisztított aranylemezekbe. Az „aranyásó” utcaseprők jóvoltából mások is külön keresethez jutnak a bazár környékén. Az egyik utcaseprő például havi 52 dollárnak megfelelő összeget fizet a bazár egyik kapusának, hogy beengedje őt. Különben is, a bazár egyes utcái egy-egy maffia kezében vannak, amelyek csak igen busás összeg fejében engedik „dolgozni” az utcaseprőket. Az átlagos szerencséjű utcaseprő napi három gramm aranyat talál. Szakértők szerint Törökországban évente 250 tonna aranyat dolgoznak fel, legnagyobb részét az isztambuli fedett bazárban. A feldolgozás során az arany kilójaként 1 gramm megy veszendőbe. Az aranypor olyan nagy mér tékben jelen van mindenütt, hogy a XIII. századi Bizáncbai épült fedett bazár üzleteiben teát felszolgáló fiatalemberek külön edényben mosogatják el a csészéket, nehogy veszendőt menjen a csészéibe esetleg lerakodott aranypor. „A mi teafelszolgálónknak külön korsója van, amelyben az aranyport összegyűjti. Már félig megtelt a korsó” - mondja Uslu ékszerész. Veszélyben Kairó iszlám épületei Indiánok, Az ember és a természet pusztításai egyaránt fenyegetik Kairó minaretjeit, kupoláit és tornyait, amelyek már egy évezrede alapvetően meghatározzák a város képét. A veszély csak fokozódott az 1992 októberi pusztító földrengés nyomán, amely mintegy 200 iszlám műemlékben tett kárt. A hírek hallatán a közelmúltban amerikai, európai, ázsiai és egyiptomi szakemberek gyűltek össze, hogy megtalálják a módot a város történelmi negyedeinek megmentésére. A legfontosabb feladat: hajszálpontosan meghatározni az épületek leggyengébb pontjait, valamint kidolgozni a megerősítés lehetőségeit. A kaliforniai Getty Intézetben például makettek és úgynevezett rezgőasztalok segítségével tanulmányozzák a föld szeizmikus tevékenységét. A baj csak az, hogy a tudósok akár több hónapig is „keresgélik” ezeket a gyenge pontokat, míg egy földrengés pillanatokon belül megtalálja őket. A legtöbb országban az iszlám építészet nem nagyon ismert, és ennélfogva kevéssé elismert. Kairó iszlám örökségének a megmentése sem szerepelt soha a legfontosabb feladatok között. James Wight, a Michigani Egyetem mérnöke több épületet is megvizsgált a földrengés után, s kiderítette, hogy a legnagyobb kárt nem a földmozgások okozták, hanem az épületek elhanyagolt állapota. A földrengés csupán az utolsó csepp volt a pohárban. A katasztrófa előtt mindössze 30 mérnök dolgozott a műemlékvédő szervezetben, és évente csupán 50 iszlám műemléket restauráltak. A földrengés 198 történelmi épületet rongált meg, s azonnali felújításukra lenne szükség. Több szervezet is vállalkozott ugyan a földrengéskárok helyreállítására, 26 épület restaurálására azonban még mindig nem akadt vállalkozó. A „tűzoltómunka” eredményeként még számos történelmi épületet takarnak állványok, vagy támasztanak fémrudak. A sebtiben végzett restaurálás miatt több festett mennyezetet, be- rakásos árkádot a beomlás veszélye fenyegeti. Lehetséges, hogy az autósforgalom vagy egy újabb földmozgás megteszi majd kellő hatását. Egyiptom hosszú történelme során nem sok földrengést élt meg, ezért a földmozgásokról kevés adat áll a geológusok rendelkezésére. A laza talaj miatt azonban sérülékenyek a műemlékek, a rosszul megépített csatornákból szivárgó szennyvíz pedig fokozatosan „elmossa” a középkori épületeket. Az óváros első csatornarendszere előreláthatólag csak 1995-re készül el. Negyven évvel ezelőtt Kairó még 622 iszlám épülettel büszkélkedhetett, mára azonban már csak 560 áll belőlük. Legtöbbjük Kairó zsúfolt középkori magvában található, ahol erős a légszennyezés, nagy a zaj, és ; gombamód szaporodó magas épületek is rontják a történelmi műemlékek állagát. Fél évszázaddal ezelőtt Kairóban 2,5 millió ember élt, ma 14 millió. Több műemlék lakóházként szolgál, másokat lebontottak, és üzleteket építettek a helyükre. Briton Daryl Fowler, az UNESCO kulturális bizottságának tagja úgy nyilatkozott, hog) ideje lenne felismerni: a műemlékek a város szerves részét képezik. Az alkohol és az egészség Aki napjában két, esetleg három pohárka szeszes italt elfogyaszt, csak erősíti egészségét, mert az alkohol kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet. Ez derül ki egy amerikai felmérés eredményeiből. A bostoni kórház munkatársai 680 embert kérdeztek meg.- A felmérésből azt a következtetést lehet levonni, hogy a naponta nem több mint három pohár szeszes italt elfogyasztó emberek kevésbé hajlamosak myocardiális szívinfarktusra - hangoztatta a kutatócsoport vezetője. Michael Gizano egyúttal figyelmeztetett: ez korántsem egyenlő azzal, hogy az ivászat egészséges dolog. Gizano elmondta, hogy a kutatások során összevetette a megkérdezettek vérének magas sűrűségű lipoprotein-, azaz HDL-szintjét ivási szokásaikkal. Korábbi tanulmányok szerint a normális HDL-szinttel rendelkező egyének ritkábban kapnak infarktust. A mostani kutatások pedig azt mutatják, a rendszeres alkoholfogyasztóknak az átlagosnál is magasabb HDL-szint van szervezetében, így még kevésbé hajlamosak az infarktusra. Az Indiana University kardiológiai osztályának vezetője, David Hathaway a kérdéssel kapcsolatban elmondta: a szakértők eddig elsősorban a diétát és a testmozgást ismerték, mint a HDL-szintet növelő tényezőket. Most már az alkohol is ezen jótékony hatású tényezők közé tartozik. Az ivási szokások kapcsán arra derült fény, hogy a mindennap mérsékelt italfogyasztó emberek között kevesebb szívinfarktus fordul elő, mint a teljesen alkoholmentes életmódot folytató egyéneknél. A kutatásokat végző munkatársak számszerűen azt állapították meg, hogy a nap mint nap egy, kettő vagy három pohárral iddogálóknak 45 százalékkal kisebb a kockázatuk szívinfarktusra. Sőt, aki háromnál több pohárnyi szeszt is megiszik naponta, feleakkora esélye van infarktusra, mint az alkoholt nem fogyasztóknak. Ám a nagyivókat a csökkent szívinfarktus-hajlam nem védi meg más betegségektől: igen könnyen fejlődhet ki náluk például rák. A véletlen műve, hogy a szívinfarktusra való hajlam csökkenését taglaló bostoni tanulmánnyal egy napon közölték egy másik kutatás eredményeit is, amely szerint a mindennapi alkoholfogyasztás a nőknél elősegíti a mellrák kifejlődését. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet tanulmánya szerint napi két pohár szesz már elegendő ahhoz, hogy annyir megnövekedjen a nők szervezetében a hormonok mennyisége, hogy a mellrákra való hajlam i: kifejlődjön. A diéta és a különböző betegségek kapcsolatát vizsgáló szakértők az elmúlt tíz év adatai alapján megállapították: a mérsékelten italozó nőknél nagyobb a valószínűsége a mellráknak, mint az alkoholt nem fogyasztóknál. Kutatók az öszt- rogénszint megváltozását hozzák kapcsolatba a mellrákra való hajlam kialakulásával. Suzukijét még régi áron megveheti, teljes színválaszték! Új modelletnk megtekinthetők, megvásárolhatók. Közlekedjen még takarékosabban — sebességváltás előrejelző beépítés (5000 Ft) Kedvezmények: — sebességváltás előrejelző — tele tank — kresz tartozékok — első havi Casco-dij Bemutatóterem: Centrum Áruház 312-444 Szalon: Eger, Pacsirta u. 3. 412-135 Márkaszerviz: Eger, Bajza u. 3. 310-668 S Téli vásár ' a Csengő Divatban! 20-30-40 % árengedmény! Címünk: Eger, Harangöntő út 3-5. (A Minaretnél) s ___/ j an. 17-től újra várja kedves megrendelőit. S/év/m. óta. /bnceldK. iétAVf&ifewttdá, -úéVfitéá. StvStoMitwi Eger, Bajcsy-Zs. u. 5-7. kaszinók Amerika őslakosai, az utóbbi évszázadokban földjeiktől megfosztott és kis híján kiirtott indiánok, ha megkésve is, de bosz- szút állnak - az elmúlt öt esztendőben dollármilliókat vettek ki a fehér ember zsebéből, amióta sok indián rezervátumban a tábortüzek lángja helyett a játékkaszinók fényei világítanak. Az engedéllyel játékkaszinókat és játéktermeket üzemeltető mintegy 170 indián vállalkoz óriási hasznot zsebel be. A helyzet kezd politikai következményekkel járni. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy a közelmúltban a washing toni kongresszusban több képviselő is indítványozta, hogy módosítsák azt a törvényt, amely 1988 óta lehetővé teszi hogy indiánok betegyék a lábú kát játékkaszinókba... Különösen arról folyik heves vita, hogy az indiánok a v szonylag ártalmatlannak tartott bingotermek mellett nagystílű kaszinókat is létesíthetnek-e... A magánkaszinó-király, Donald Trump viszont azért indított pert, mert tisztességtelennek tartja, hogy a rezerváti mokbeli kaszinók után nem kell adót fizetni az illető államnak vagy a közösségnek. A washingtoni belügyminisztérium adatai szerint tavaly a indiánok játékkaszinóikban mintegy ötmilliárd dolláros for galmat bonyolítottak le, és ebből megközelítőleg kétmilliárd volt a tiszta nyereségük. Ezt a pénzt az őslakosok, akik hagyományosan a legszegényebb réteghez tartoznak, az egészségügy, illetve az oktatás helyzetének javítására fordítják. Richard Hill, az indián kaszinóüzemeltetők szövetségének elnöke szerint a szerencsejáték 200 év óta a legjobb konjunktúraprogram a rezervátumok részére. Mint mondja, törzse, az Oneida törzs Wisconsin államban ezeknek a bevételeknek köszönhetően 40 százalékról 14-re szorította le a munkanélküliséget. JÖJJÖN EL! NÉZZE MEG! VEGYE MEG! a §(ä@® 3% engedmény a raktárkóazleten lévő mezőgazdasági gépekből készpénz- fizetőé esetén. EGER. Kistályai u. 13. Tel/Fax. :(36)311-564 SOHA NE FELEDJE, Ml A SZOMSZÉDBAN VAGYUNK!
