Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-15-16 / 12. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994. január 15-16., szombat-vasárnap Kertész leszek Gyógyító „varázsfüvek” Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Új esztendő, új élet A régi korok emberének sokkal erősebb volt a kapcsolata a természettel, mint a mainak. Érthető mindez, hiszen a természettől még nem szakadt el, hanem benne élt. Örömében, bánatában a fákhoz, virágokhoz fordult, babonás bizalom fűzte ezekhez. Azt tartja a néphit, hogy bizonyos időkben, például Szent György napján megszólal a fű, és megmondja, milyen bajra szolgál orvosságul. Az elátkozottak, az ártatlanok, a megbűvöltek, a hű szeretők holtuk után füvek, fák, virágok lesznek. A hársfa a régi pogány világban szent fa, valószínűleg hűsöt adó, nagy árnyéka miatt. Még a kereszténység is megőrizte, templomai mellé ültette. Ebből készítették a szent kelyhet. Hasonló tiszteletnek örvend a diófa. Népdalainknak is igen gyakori vendége. A dióverés időjelzőként szerepelt, erre az időre estek a leghíresebb vásárok. No, és ne feledjük, hogy a dióról neveztek el több magyar települést. Határkijelölésre közismert fákat ültettek, a legtöbb régi fanevet innen ismerjük. Gyakran állfak lombos fák útszéli kutak mellett, olyan helyen, ahol a fáradt utas vagy a határban görnyedő munkás, jobbágy megpihentetett. Betegségére, bajára az ember orvosságot is a természetben talált. A titkos erejű, gyógyító balzsamú varázsfüveket táltosok, javasasszonyok ismerték és főzték orvossággá. Használták a füveket szemmel verés, megrontás ellen, vagy szerelmi bájitalként. Az egyik legismertebb növény, amiből ilyen bájital készült, a mandragóra, másképpen: „bolondító szép asz- szony füve”, valamint a vasfű, ami gyógyászati célra ma is használatos. Szép, cifra asszonyok varázsfüvei voltak: a kakukkfű, amiről csak szeplőtlen tisztaságú szakíthatott virágot, mert csak akkor használt, azután a százszorszép, a fodormenta, a tisztesfű, a holdviola. Eger és a Mátra vidékén a következő növényeket használták: apróbojtorján pemetefűvel összefőzve tüdőbaj ellen jó. A beléndeket pedig csúz ellen javallották. Szent György napja előtt kel lett szedni a csalánt, amelynek a leve mellfájásra, vérköpés ellen használatos. A Datura levelei - zsírral összekeverve - daganatot oszlatnak. A kakukkfű, mézfű idegerősítő fürösztőszer. A nadragulya gyökere kösz- vényre jó, pipában is szívták, dohánnyal keverve. Igen kedveltek voltak a „forrasztófüvek”. Ilyen a nadálytő, ami még a csontot is összeforrasztja. Még a fülzúgásra is akadt gyógyszer, az üröm „személyében”. Vese- és epekövekben szenvedők porcsinfűből készült fürdőben fü- rödtek. A fák közül az egriek leginkább a bodzát - mint meghűléskor kitűnő izzasztószert - használták, valamint hasonló célra a fűzfát, a nyárfát, a jegenyét. A petrezselyem zöldjét „nát- hafű”-nek nevezték. Ma már tudjuk, hogy a levél mag; C-vitamin tartalma miatt valóban hatásos szer lehetett, és az ma is, ha a levesbe csak akkor tesszük bele, ha az már teljesen kész... így marad meg a vitamin- é illóolajtartalma. A „gezemice” kifejezést a zűrzavaros vagy hitvány, haszontalan dolgok jelzésére használjuk ma már, ami pedig régen egy gyógyít erejű fűnek, a pásztortáskának volt a neve. V. Pénzes Judit Ahogy a szólás tartja, a példabeszéd mondja...!? Közleményünk címe a közkeletű, az állandósult szókapcsolatokra. a szóláshasonlatokra, a szólásmondásokra, a közmondásokra, a példabeszédekre, a szállóigékre, a szójárásokra hívja fel olvasóink figyelmét. Mai egyéni és közéleti nyelv- használatunk szinte feltűnő jelensége és gyakorlata szólásváltozataink elszaporodása szóban és írásban egyaránt. A szólást bevezető tartja és mondja igealakok ebbe a rokon értelmű sorba illeszthetők bele: ítél, megítél, gondol, értékelő, értelmező véleményt alkot, meggyőződéssel állít valamit, stb. „Azt tartja a szólás, hogy magad uram, ha szolgád nincsen■” (Új Magyarország, 1993. nov. 20.). Ne aggódj rajta, azt gondold, hogy gombházi Példabeszéd mondja, ha leszakad, lesz más" (Csokonai Vitéz Mihály). Gyakoriak még ezek a bevezető formák: „Kiderül a szokásmondásból, hogy olcsó húsnak milyen a leve” (Heves Megyei Hírlap 1993. dec. 6.). - „Rajta is betelt a mondás: Bagoly mondja verébnek" (Pesti Hírlap, 1993. jún. 26.).- „A közmondást régóta ismerem: A diófát minél jobban verik, annál jobban terem." (Vargha Gyula: Ködben). Szóláskincsünknek kifejező használati értéke, világos és szemléletes jelentéseket megfogalmazó hatása nemzedékek hosszú sorát nevelte arra, hogy tanuljon azokból a megfigyelésekből, életigazságokból, olykor tréfás mondanivalóból, amelyek jellemzik szólásváltozatainkat. A szólások, közmondások nem hazudnak. Ezt állítják ezek a szólásformák is: Közmondás nem hazug szólás - Mennyi példabeszéd, annyi igazság! Azok a tollforgatók, akik tudatosan megsértik a hiteles és igazmondó írás és szólás követelményeit, ritkán élnek szólásokkal, példabeszédekkel. Különösen viszolyog- nak, ha ezeket a szólásváltozatokat hallják és olvassák: Ajfko- rát hazudik, hogy maga sem hiszi el; Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; Kutya hazugságnak eb a hitele. Fentebbi példák népünk gondolkodásmódjáról, ítélőképességéről, átvitt értelmű képalkotó készségéről is tanúbizonyságot adnak. A szólások mondanivalójának hatástényezőit erősíti értelmezhetőségük is. Szólásaink közérthetősége és értelmezőkészsége ad magyarázatot arra, hogy újságaink címadásaiban egyre gyakrabban vállalnak szerepet. Ezek a szólásváltozatok segítették elő, hogy az olvasók a cikkek mondanivalójának értelmezéséhez is jól használható szempontokhoz jussanak: Majd, ha fagy...!; Falra hányt borsó; Az alma meg a fája, stb. A megidézett szólásformákból az is kitűnik, hogy címbeli kulcsszerepüket csak akkor tölthetik be, ha az olvasók ismerik ezeket a teljesebb alakváltozatokat: Majd, ha fagy, hó lesz nagy (jelentése: soha, semmikor). Falra borsót hány (jelentése: hiába állít valamit, nincs foganatja a szavának). Elmehet, ahol a part szakad (jelentése: reménytelen helyzetben van, kudarccal járt a kezdeményezése). Nem esik messze az alma áfájától (jelentése: amilyenek a szülők, olyanok a gyermekek). Nemkívánatos jelensége közéleti és politikai nyelv- használatunknak, hogy hogy sokszor értelmezhetetlen egy-egy kifejezés, vagy félreértelmezhető, mégpedig a benne elbújtatott csúsztatások miatt. Mindez nem jellemző szólásaink, közmondásaink megfogalmazására, mert tágra nyitják az értelmezhetőség határait, s ha ezt a szólást halljuk vagy olvas suk, hogy „rajta is betelt a mon dás: cseberből vederbe esett”, a mondanivaló értelmezése egyértelmű: egyik bajból a másikba jutott. Az sem véletlen, hogy költő ink alkotásaiban egy-egy szólá: és közmondás nemcsak fogalmi és érzelmi tartalmával illeszkedik bele a versmondatokba, hanem értelmezhetőségének igen változatos módozatait és érzékelteti. Erről bizonykodnak példáink: „Nem akarásnak nyögés a véget most nyögök, s ezt valóban nem akartam” (Előd László: Közmondás). Petőfi Sándor jól ismerte népi szólásokat. Gyakran bízta rájuk gondolatait, ahogyan e versrészletek bizonyítják: „Hallod, mikép reámj Kígyót-hékát kiált" (Hozzám jössz-e?). „Kerepöl a szarka !Házam tetején:! Vendég jön...” (Vendég). „Ki megbosz- szant, legyen az akárki, /Megtanítom kesztyűbe dudálni” (Ne ingerkedjetek). „Készülj hazám, oly ünnep vár reádj Amel) majd hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium” (Készülj, hazám). Mai költőink merészen átfogalmazott formában, sajátos stílusjegyekkel átszínezve, új értelmezési lehetőséget közvetítenek ezekben a versszövegekben: Addig üsd a vasat, ameddig a takaród ér; Ki mint veti ágyát, úgy ítél, s aki másna vermet ás - aranyat lel (Baranyi Ferenc). E kesernyés humorral telített verssor is megérdemli figyelmünket: Lassú vicc, pártot mos (Képes Géza). Dr. Bakos József 1. sz. minta Vajon hány titkos óhaj, fogadkozás, vágyálom fordult meg az ember fejében az ünnepek alatt? Hányán fogadkoztak, hogy jövőre tornáznak, fogyókúráznak, többet pihennek, rendbe hozzák rogyadozó házasságukat, többet törődnek a gyerekeikkel, pozitívan fognak gondolkozni, stb. Ha csak a tizede megvalósulna ezeknek a kívánságoknak, már az is megdöbbentő eredmény lenne, mert valahogy mindig úgy alakú hogy pár hét vagy hónap múltán köddé válik a nagy fogadkozás. Hajlamosak vagyunk mindig valamilyen külső körülményre hárítani a felelősséget, elhitetjük magunkkal, nem is mi vagyunk a hibásak, minden és mindenki hibás a kudarcban, csak mi nem. Sőt, még sajnáljuk, vagy sajnáltatjuk is magunkat emiatt. Sokan az anyagi helyzetükre hivatkoznak, ők mondogatják, hogy „persze, aki gazdag, az megteheti”. Kell ehhez egyfajta életbölcsesség, hogy fölismerjük, az egészséges életmód, a szeretet, a tudatosság, a határozott kiállás amellett, amit igazán akarunk - nem pénz kérdése. (Természetesen azért éhezve, fázva, létfenntartási gondokkal küzdve, nincs helye semmiféle bölcselkedésnek, de azért ilyen szinten is lehet nagy döntéseket hozni.) A gyökeres változást hozó döntések megvalósításához azonban hihetetlen akaraterő kell. Ezt ne úgy képzeljük el, hogy az emberek születésükkor két táborra oszlanak, akaraterősekre és akaratgyengékre. Kétségtelen, hogy bizonyos genetikai adottságok megkönnyítik egyesek helyzetét, de dijc imiiui Lukianosz megállapítása A rejtvényábra fő sorai Lukianosz, az ókori nagy görög író egyik megállapítását tartalmazzák. Megfejtendők a vízsz. 2, 27., valamint függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betűk: O, 1, A, N, I) 14. ... példa (Illyés Gyula drámája) 15. Gyors léptekkel való távozás 16. Akadály 17. A mélyben 19. Órahang 20. Tisztelt cím, röv. 21. Az operaház tervezőjének monogramja 22. Tehén mondja 23. Részben szétéget! 25. Őszülő 27. Az idézet harmadik, befejező része (zárt betűk: V, I) 29. Skálahang 30. Abortuszbizottság, röv. 32. A személyéről 33. Ételízesítő 35. Feszítőeszköz 36. György becézve 38. A lent lévő 39. Kettőzve: Heyerdahl könyvének címe 40. Értelmes 4L Ébreszti 43. Keverék 44. Fürdőalkalmatosság 45. Palackot lezáró hengeres tárgy 46. Ruhát simított 48. Hidrogén és kén 49. Teher, nehezék 50. Világbajnok kajakozó (József) 51. Részben kiűz! 52. Aroma 53. Teljesen megtelt 55. Helység Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében 58. Talál 59. Részvénytársaság, röv. 60. Tojás - németül 61. Náci szervezet volt 62. Mesebeli kis róka 64. A személyének 66. Angyalrang 67. Szexualitással kapcsolatos szégyenlősség 70. Kötéllel padlóhoz erősít FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második része (zárt betűk: H, N, A, E, í) 2. Bizony! 3. Angol tagadószó 4. Az argon vegyjele 5. Anyagot forgácsleválasztással megmunkálók 6. Német nőnemű névelő 7. Az alul levő 8. Gúla egynemű hangzói 9. Kelet - németül 10. Művet megjelentet 11. Fátyolos hangú 12. Állóvíz (ford.) 13. Az élete 18. Nem tud beszélni 22. Mária egyik becézése 24. Farönköt szétfeszített 26. Vés 28. Formálódott 31. Esés 34. .. ipso (magától értetődően) 35. Eszközzel szétfeszíti 37. ... Stewart (rockénekes) 38. Né velős paripa 39 ... carte (étlap szerint) 42. Növényt ritkít 43. Zuhant 45. Te - németül 47. Földrész 49. Takácsok feladata 50. Déli pihenőt tartott 52. Szintén 54. Ipari növény 56. Barát nép tagja 57. A ispest-Honvéd labdarúgója (Jó ef) 60. Férfinév 63. Mázol 5. Állatbetegség 66. Állóvíz (névelővel) 68. A jelenlegi napon 69. Milliliter, röv. 71. Tőszámnév A megfejtéseket január 20-ig küldjék be. A nyertesek nevét szombati számunkban közöljük. Báthory Attili azért senki számára nincs elveszett helyzet. Sokféle út vezet a kívánatos mértékű akaraterő kialakulásához. A legelső, hogy mekkora feszültség keletkezik az elérni kívánt cél és a jelenlegi állapot között. A két pólust összekötő feszültségűid: a vágy. Mennyire vágyakozunk elérni a kijelölt (boldogsági) állapotot? Tényleg boldogabbak leszünk tőle, vagy tudat alatt érezzük hogy mire el fogjuk érni, rájövünk, nem is ez volt a célunk. A legjobb talaj az extra el- szánások kialakulásához a nagy összeomlások utáni „légüres tér” jellegű lelki állapot. Mint ahogy a nagy erdőtüzek ut; termékenyebb a talaj, gyorsabb a növényzet növekedése, úgy lesz hihetetlen mértékű a lelki összeomláson átesett ember megújulási vágya. Azok, akik nem maradnak padlón egy ilyen K. O. után, azt már bizonyosan tudják, mit nem akarnak legközelebb. A fentieket összegezve, mindenki számára világos, hogy vannak emberek, akiknek relatíve nagyobb erőkészletük van, abból könnyebb gazdálkodni, akár pazarolhatnak is belőle, viszont mindenki számára adott a lehetőség, hogy akár a legképtelenebb célokat is elérje, ha komolyan vágyik rá. Az akaraterő mértéke és az igénybe vehető energiák meny- nyisége nagyon jól kimutatható a grafológiában. Az úgynevezett szabályos írás tulajdonosa nehezen térítendő el eredeti céljától. Lassan, de biztosan halad előre, tulajdonsága még, hogy nem szokott irreális célokat kitűzni maga elé. (A szabályos írás itt nem azt jelenti, hogy is kolás, hanem azt, hogy tartja , saját írásparamétereit). A szabályos írás nyomatékától, dinamikájától függ majd, hogy tulaj donosa várhatóan milyen gyorsan érné el célját. További lényeges elem, hogy az írás ne le gyen túlzottan gömbölyded, n mert a szöges elemek (szabályos írásban) mindig a belső erőnek a jelei. 1. sz. minta: szabályos is, enyhén szöges is, ebből következően megbízhatóan egyenletes, megfelelő mértékű akaraterő működik benne, azonban hiányzik az írásból a dinamika, a merészség. Célját mindig el fogja érni, grandiózus terveket sohasem fog maga elé állítani. 2. sz. minta: szabályos, enyhén szöges, dinamikus írás, melynek tulajdonosa nem riad vissza a nagyobb lélegzetű céloktól, tervektől. Mivel az írás nagy nyomatékú, az akart erőhöz tetterő is járul. Katona Agnes grafológus „Gezemice”, azaz pásztortáska
