Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-15-16 / 12. szám
HÍRLAP, 1994« január 15-16., szombat-vasárnap 7. A dohányzásról... A dohányzókat mind hangosabban szidják a nem dohányzók. Régebben azonban a dohányfüst eregetése sokkal súlyosabb következményekkel járt. Erről értesülhetett a látogató azon az amszterdami kiállításon, amelynek a címe ez volt: A dohánykultúra 500 éve. A kiállítás szervezője, Harrie Ley ten antropológus 18 hónapon át járta a világot, s összegyűjtött a dohányzással összefüggő rengeteg tudnivalót. A kiállításon például elolvashattuk, hogy I. Ahmed török szultán lyukat fúratott a dohányzók orrába. Egy későbbi szultán, IV. Murad egyszerűen lefejeztette őket. A Fekete-tenger környékén sem volt veszélytelen a füstölés. Romanov Mihail cár megkorbácsoltatta a dohányzás megszállottjait, vagy levágatta az orrukat. A szerencsések megúszták száműzetéssel. Az egyház is hadat üzent a dohányzásnak. VIII. Orbán pápa kiközösítette azokat, akik pipáztak, vagy tubákot szippantotta egyházi felügyelet alatt álló helyiségekben. Manapság a dohányzás széles körben dívik a Föld országaiban. Hiába bizonygatja az orvosi tudomány, hogy sok hívét meggyilkolja. A dohányzást az Újvilágban ezer év óta ismerik. Európában azonban csak 500 éve honosodott meg. Azzal kezdődött, hogy Kolumbusznak 1492-be Karib-szigeti aravak indiánok szárított barna leveleket adtak át. Eleinte sokan azt hitték, a dohány gyógyító erejű. Az 1551-ben megjelent Kincsünk az egészség című mű egy fejezete arról szól, hogy a do hány jó hatással van a tüdő be tegségeire, a kolerára és a szifiliszre. 1559-ben Jean Nicot portugáliai francia nagykövet dohánypalántákat küldött II. Henriknek és Medici Katalinnak azt ajánlva, használják a királynő fejfájásának megszüntetésére. Eleinte a pipázás vált divattá. Eredete arra az indián szokásra vezethető vissza, hogy a hábo rút a békepipa elszívása fejezi be. A cigarettázás csak a krími háborúban terjedt el az 1850-es években, amikor a katonák újságpapírba sodorták a dohányt, mivel nem volt pipájuk. Mi láncolja olyan szorosan az embereket a dohányzáshoz? Harrie Leyten szerint ugyanúgy, mint az ivás, megnyugtatja az idegeket és lefoglalja a kezet. Háborúban, vagy fogságban dohány valutának számít. Leyten nem dohányzik. - Hét éve Ijagytam abba feleségem kérésire - mesélte a Reuter tudósítójának. Annyira befészkelte azonban magát az emberi civilizációba, hogy sohasem le hét megszüntetni. Kínai újgazdagok Háromszázötvenezer jüanért (kb. 60 ezer dollárért) rendelt vacsorát nemrégiben egy jólöltözött kínai fiatalember Peking egyik luxusszállodájának éttermében. Nyomatékül nyitva az asztalra tette mindjárt a táskáját, benne vaskos bankóköte- gekkel. Az étteremvezető szabadkozott, mondván, ilyen óriási értékben nem tud vacsorát feltálalni a kedves vendégnek, illetve hatfős társaságának, még a legdrágább ínyencségekből sem. A nagyvonalú megrendelő csak legyintett, és asztalára hordatott minden létező drága csemegét. A fennmaradó, jelentős összeget egy előkelő gesztussal otthagyta borravalónak. Az esetről a Pejcsing Vanpao című pekingi esti lap számolt be nemrégiben - megbotránkozva. Az eddig leírtakkal azonban a történet még nem kerek, ez csak a finálé. Az előtörténet talán még furább, mint a végkifejlet. Az eseménysor azzal kezdődött, hogy gáláns pekingi ismerősünk - egy ifjú vállalkozó — meg akart kaparintani egy hongkongi üzleti lehetőséget. Meghívta hát Pekingbe vendégségbe és egyben üzleti tárgyalásra a reménybeli hongkongi üzletfelet. Az magával hozta kínos meglepetésként jelenlegi üzleti partnerét, egy kantoni vállalkozót, akit pekingi emberünk ki akart szorítani az üzletből. Az első háromoldalú alkudozás is egy pekingi luxushotel éttermében zajlott le terített asztal mellett. Az a vacsora még „csak” 20 ezer jüanjába került a pekingi vállalkozónak. A küzdelem második menetében a kantoni rivális volt a vendéglátó, és 60 ezer jüanos vacsorával „vágott vissza”. Mi több, még rosszmájú megjegyzést is tett, miszerint náluk, Kantonban tisztességes vacsorával szokás fogadni a vendégeket. Ezt követte a bevezetőben leírt eset a küzdelem harmadik meneteként, amelyben az ambiciózus pekingi vállalkozó végül is padlóra került, nem bírva a saját maga által diktált tempót. A pekingi esti lap az esztelen tékozlás számos más kirívó példáját is felidézte és korholó szavakkal kommentálta említett cikkében. Azt írta egyebek között, hogy az ilyen magatartá „beszennyezi a társadalmi környezetet”, mert Kína még fejlődő ország, szerény átlag-élet színvonallal, sokaknak nap mint nap keservesen meg kell küzdeniük a betevő falatért is. A világ összes gazdasága közül jelenleg Kínáé növekszik a leggyorsabban. A gyors gyarapodás ütemével arányosan nő a vagyoni különbség is a társadalom különböző csoportjai között. Egyes magánszemélyek vagyona dollárban számítva is meghaladja a százmilliót, miközben legalább 27 millióan élnek a létminimum alatt. A parasztok átlagos havi jövedelme nem éri el a 20 dollárt, a városlakóké pedig 50 dollár körül mozog. A hivatalos jelszavak koncertjében a „szocialista piacgazdaság” megteremtése most a vezérszólam. Ebben a fogalomban a „szocialista” jelzőt a szegény kínaiak általába) ki nem mondott ígéretként értelmezik. Annak sugalmazása- ként, hogy a vezetők nem enge dik nagyon szélesre nyílni az ollót gazdagok és szegények között. Csakhogy ez máris meg történt, és semmi jele annak, hogy az állam vissza akarr fogni a társadalmi differenciálódás ütemét. Égi titkok Térítők és napfordulók * Itt van a tél, s ez együtt jár a nappalok rövidülésével, ami sok ember számára nyomasztó, lehangoló érzés. Az ember ugyanis kétfázisú lény, de a nappal, a világosság, a fény meghatározó az életében. A nappalok hosszát alapul véve, a legkritikusabb nap december 22., a téli napforduló, amikor a napkelte és napnyugta között körülbelül nyolc és fél óra telik el. Egészen más a helyzet június 22-én, a nyári napforduló idején, amikor a Nap tizenhat órán át „üzemel”. Mi ennek az oka? Hogy a nappalokat éjszakák követik, az abból fakad, hogy Földünk forog a tengelye körül, az állandó Nap előtt. Ennek a körülfordu- lásnak az ideje 24 óra. Azonban a Föld nem állóhelyben pörög, hanem egy meghatározott pályán a Nap körül is kering. Ez a keringési idő 365 x 24 óra, vagyis egy év. Az egyszerűség kedvéért nem térek ki a valódi nap és a csillagnap közti négyperces eltérésre, ami azt eredményezi, hogy 365 valódi nap 366 csillagnapnak felel meg. A Nap az éggömbön ez alatt az idő alatt azt az utat járja be, amelyen a Napról nézve tulajdonképpen a Föld megy végig. Ez az út az ekliptika (nappálya), ami az éggömbnek az a köre, amely mentén a Nap az évi látszólagos mozgását végzi. Ennek síkja és a Föld keringésének síkja egybeesik. Még egy jellegzetességről kell szólnom, nevezetesen arról, hogy Földünk forgástengelye az ekliptika síkjával 66 fok 33 perces szöget zár be. A fentiek ismeretében könnyebben megérthető, hogy miért hosszabbak a téli éjszakák, mint a nyáriak. A Föld tengelyferdeségéből következik, hogy nyákon ;az északi félteke fordul jobban Ti Nap felé. (1. sz. ábra). Ilyenkor nemcsak meredekebben érik az északi féltekét a Nap sugarai, de a nappalok is hosszabbak. Ennek oka az, hogy a nappalt és éjjelt elválasztó körvonal a terminátor, az északi féltekéből nagyobb területet választ le, mint a déli féltekén. Hazánk minden lakosa naponta 27 ezer kilométert utazik a Föld egyszeri körülfordulásakor. Ebből a távolságból nyáron, június 22-én 18 ezer kilométert, télen, december 22-én csak 9 ezer kilométert teljesítünk világosban. Nyáron tehát megnyúlnak a nappalok, télen az éjszakák. De mi van a két állapot között? A Föld Nap körüli keringéséből következik, hogy van az évnek olyan két napja, amelyen a Föld tengelyének sem az északi, sem a déli vége nem dől a Nap felé, tehát a földgolyót a Nap pontosan oldalról „látja”. Ez március 21-én és szeptember és 23-án következik be. A 2-es sz. ábrán jól látható, hogy a terminátorvonal két egyenlő részre osztja a földgömböt. Ezen a két napon a Nap azonos mértékben világítja meg az északi és a déli féltekét, és azonos ideig tart a nappal és az éjszaka. Ilyenkor van napéjegyenlőség. Ha a terminátorvonalat megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy minden esetben két egyenlő részre vágja a földgömböt, tehát az általa behatárolt körsík mindig áthalad a Föld középpontján. így az Egyenlítő 40 ezer kilométerét is két, 20 ezer kilométeres részre osztja. Ezért az Egyenlítő mentén egész évben mind a nappal, mind az éjszaka 12 órán át tart, tehát egész évben napéjegyenlőség van. Más a helyzet a sarkpontokon. Az Északi-sarkon március 21-től szeptember 23-ig nappal, a Déli- sarkon pedig folyamatosan éjszaka van. A Nap tehát az Északi-sarkon március 21-én kel, június 22-én delel, és szeptember 23-án nyugszik. A Déli-sarkon szeptember 23-a a napkelte és március 21-e a napnyugta dátuma. A sarkpontok és az Egyenlítő mellett még két jeles szélességi kört kell megemlíteni. Ezek az északi féltekén húzódó Ráktérítő, illetve a déli féltekén futó Baktérítő. Azért nevezetesek, mert Napunk látszólagos „csúszkálása” során e két szélességi kör között mozog. Mivel-június 22-én a Ráktérítőt, december 22-én a Baktérítőt elérte, visszaindul az Egyenlítő felé, ezért úgy tekint jük e két jeles kört, mint a Nap visszatérítőit. Elnevezésükre is egyszerű a magyarázat. A Nap látszólagos égi útján 12 csillagképen, az állatövön halad keresztül. Az állatöv csillagképei a következőek: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő és Halak. V. Tana Judit a Http ttvétgasan j<ű nafss leprák a Map alacsonyan jár Tel íkcembor 22 A Föld tengelyferdesége és következményei Az AIDS és a szoptatás Afrikában Afrikában az AIDS-es anyák jelentős része valószínűleg szoptatás során fertőzi meg újszülött gyermekét. Tekintettel azonban a kontinensen uralkodó egészségügyi állapotokra, az Egészségügyi Világszervezet és az orvosok többsége nem kérdőjelezi meg a szoptatás létjogosultságát az anya AIDS-fertő- zöttsége esetén, mondván: ez még mindig a kisebbik rossz, mint hogy az újszülött alultápláltság vagy hasmenés következtében haljon meg. Claude Griscelli, a párizsi Necker kórház gyermekorvosa és Francois Fiiion, a francia kutatási minisztérium tanácsadója azonban nem osztja ezt a véleményt. A gyermek megfertőzése az anya által igenis elkerülhető, s legfőbb ideje lenne, hogy foglalkozzanak ezzel problémával és megoldást találjanak rá - fejtették ki véleményüket az AIDS Afrikában címmel immár nyolcadik alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián. A vírus átvitele igen korán, már a méhen belüli fejlődés 15. hete előtt megtörténhet. Előfordul azonban, hogy csak a szüléskor, vagy még gyakrabban a szoptatás során fertőződnek meg az újszülöttek. Griscelli professzor szerint biztosan lehet csökkenteni az anyatejjel táplált csecsemők fertőződési arányát, ami évente többszáz újszülött megmentését jelentené. A fejlett országokban a szeropozitív nőktől született gyermekek fertőződése 15-20, míg a fejlődő világban 35-40 százalék.- Ezt az arányt francia és brit felmérések is igazolták - nyilatkozta a professzor az AFP a francia hírügynökségnek. A párizsi Necker kórházban végzett felmérés szerint az AIDS átadásának valószínűsége csak 19 százalékos azoknál a nőknél, akik mesterségesen táplálják csecsemőjüket, ezzel szemben 40 százalékos azoknál, akik szoptatnak. A csecsemők szoptatását, ami az AIDS megjelenésével jelentős közegészségügyi problémává vált Afrikában, eddig fatalitásként kezelték: ha arra ösztönzik az afrikai asszonyokat, hogy mesterségesen táplálják csecsemőjüket, lehet hogy a rosszultápláltságnak és a hasmenésnek lesznek az áldozatai, ha viszont hagyják, hogy szoptassák a csecsemőket, ezzel elfogadhatatlanul nagy arányban fertőzik meg őket. Az első időben mindenképpen azt kell tanítani az asszonyoknak, hogy fejjék le a tejet, és forralják fel. Ezzel a vírus is elpusztul. A másik, eredménynyel kecsegtető megoldás alapja egy ma még csak feltételezeti de a francia szakemberek szerint igen megalapozott összefüggés lehet.- Meg vagyok győződve arról - fejtette ki a professzor -, hogy a szoptatás alatti fertőző dés azért következik be, mert az újszülött tápcsatornájának nyálkahártyája még igen érzékeny. Ha a szülés után csak néhány nappal kezdik el a szopta tást, valószínűleg jelentősen csökkenne a fertőzés kockázata - állítja a gyermekgyógyász professzor. A gyermek védelme, a jövendő nemzedék védelme is - hangsúlyozza Griscelli. Jelenleg a világon 9,5 millióra becsülik a szeropozitív nők számát, közülük 6,5 millió Afrikában él. Azon gyerekeknek a száma, akik anyjuktól fertőződnek meg, a hárommilliót is elérheti az ezredfordulóra. A jellegzetes dátumok
