Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-04-05 / 283. szám

i J* HÍRLAP, 1993. december 4—5., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN H. A tbc újra támad A tuberkulózis napjainkban évente 3 millió ember halálát okozza a világon. Félő, ha az em­beriség nem lép azonnal, akkor a világ több térségében is újra tá­madó betegség az elkövetkező évtizedben 30 millió újabb em­beréletet olthat ki — e drámai hangú felhívással nemrég az Egészségügyi Világszervezet igazgatója, Nakadzsima Hirosi fordult a világ orvosaihoz, egész­ségügyi hatóságaihoz, kormány­zataihoz. • A tbc okozta elhalálozás 95 százaléka a fejlődő világban tör­ténik. Az elmúlt évben azonban Európában és Észak-Ameriká­ban is drámaian nőtt a tbc-s meg­betegedések száma. Az Egész­ségügyi Világszervezet vezetője úgy véli, a betegséget csak akkor sikerülhet ellenőrzés alá vonni, ha jelentősen visszaszorítják a fejlődő világban: Ázsiában, Af­rikában és Latin-Amerikában is. Évente 8 millió új tbc-fertőzöttel a tuberkulózis végzetes össze­függésbe került az AIDS-szel is. A HIV-vírussal fertőződött sze­mélyeknek 25-ször nagyobb az esélye, hogy kifejlődik rajtuk az esetükben legtöbbször végzetes kór. A gümokór megelőzésére, valamint gyógyítására is rendel­kezésre állnak a hatékony — és nem túl költséges — módszerek. A sikeres gyógyuláshoz 6-8 hó­napig kell következetesen és megszakítás nélkül megfelelő antibiotikumokat szedni. Az új, a gyógyszerekkel szemben re- zisztens kórokozók kifejlődését éppen az segítette elő, hogy hiá­nyoznak a források annak figye­lemmel kísérésére, hogy a paci­ens kezelése valóban megnyug­tatóan befejeződött-e. A tuber­kulózis teijedése megelőzésének legjobb módszere a WHO veze­tője szerint, ha a gümőkóros ese­teket felderítik, és már a korai stádiumban megfelelően keze­lik, útját állva ezzel a betegség to­vábbadásának. Az ellenőrző programoknak biztosítaniuk kell, hogy a tbc-s pácienst telje­sen kikezeljék, másrészt szükség van a megfelelő közegészségügyi ismeretek terjesztésére is, hogy az emberek birtokában legyenek a megfelelő információknak a betegség megelőzésére. A gyer­mekek BCG-oltása a gyermek­kori tbc legsúlyosabb formáinak kialakulásai akadályozza meg. Ha ma nem cselekszünk, a tbc még nagyobb elterjedése várha­tó. Politikai akaratra van szük­ség, hogy újra reaktiválják a tbc elleni nemzeti programokat, amelyek az elmúlt húsz évben ki­ürültek, vagy egyenesen már fel is hagytak velük. — Az Egyesült Államokban 1986-ban regisztrálták először a tbc-s megbetegedések jelentős növekedését. Míg 1950-1985 között a nyilvántartott betegek száma évente átlagosan viszonya lag állandó ütemben, 5 százalék­kal csökkent, addig 1985 és 1991 között a megbetegedések száma 18 százalékos növekedést mutat, ami 39 ezer újabb tbc-s beteget jelentett. A megbetegedések több mint fele a 25-44 év közöt­tieknél történt. Az 1991-ben je­lentkezett több mint 26 ezer új megbetegedés jó része különbö­ző etnikai kisebbségek tagjainál jelentkezett, közöttük is jelentős arányt képviseltek a frissen be­vándoroltak. Az AIDS terjedése jelentősen hozzájárult a tbc-fertőzöttek számának növekedéséhez. Az AIDS-betegek 4,3 százaléka tbc-s is. A tbc-sek 11 százaléka viszont HIV-pozitív, vagyis AIDS-vírushordozó. Áz Egye­sült Államok egyes térségeiben ez az arány eléri az 50 százalékot is. A hajléktalanok számának növekedése, a drogok terjedése, az életkörülmények romlása és az orvosi ellátás hiánya, valamint a bevándorlás mind olyan ténye­zők, amelyek hozzájárultak a tbc-s esetek újbóli növekedésé­hez. Nyugat-Európában az elmúlt években a tbc előfordulásának növekedését tapasztalták Dániá­ban, Írországban, Olaszország­ban, Hollandiában, Norvégiá­ban, Spanyolországban és Svájc­ban. A megbetegedések nagyjá­ból azonos szinten maradtak Ausztriában, Svédországban és Nagy-Britanniában. Tovább csökkent viszont a betegség elő­fordulása Belgiumban, Finnor­szágban, Franciaországban, Né­metországban és Portugáliában. A legmagasabb az arány Portu­gáliában (100 ezerből 57,6 j, a legalacsonyabb pedig Dániában (100 ezerből 6,5). A tbc okozta halálesetek száma valamennyi nyugat-európai országban csök­kent. A legmagasabb Portugáliá­ban (100 ezerre 2,8 haláleset jut). Nyugat-Európában a „bennszülött” lakosság körében a legtöbb országban a tbc az idő­sek betegsége lett. Dánia, Hol­landia, Norvégia, Svédország és Svájc esetében viszont külföldi bevándorlók közötti tbc-s meg­betegedések növekedése módo­sította az előrejelzett csökkenő trendeket. Az AIDS-fertőzött- ség csak igen korlátozottan befo­lyásolta a tbc előfordulási gyako­riságát, kivéve Franciaországot, főleg Párizst és környékét. Az AIDS-fertőzöttek között gyako­ribb a tuberkulózis előfordulása Olaszországban, Spanyolor­szágban és Portugáliában. Ausztráliában a tbc-s megbete­gedések igen mérsékelt növeke­dését regisztrálták, Kanadában az elmúlt hat évben azonos szin­ten maradt a megbetegedések száma, gyakoribb volt azonban a külföldön születettek köré­ben. Japánban a németországi­hoz hasonló a járványügyi hely­zet. Összefoglalva: a tbc-s megbe­tegedések növekedése az Egye­sült Államokban, a skandináv ál­lamokban, valamint Hollandiá­ban és Svájcban következett be. Az egyes rejlett ipari országok­ban előforduló növekedésért pe­dig főként két tényező okolható: egyrészt az AIDS-járvány, és az, hogy gyakoribbá vált a külföld­ről bevándorlók között a tbc elő­fordulása. Az AIDS hatása mar­kánsan csak az Egyesült Ál­lamokban és néhány nyugat­európai nagyvárosban érzékel­hető. A WHO szakértői szerint még nincs késő az újra támadó tbc visszaszorítására, feltéve, ha gyors lépések történnek több te­rületen is. Először is ki kell szűrni a fertőzötteket a bevándorlók körében. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az AIDS-vírushordozók között csökkenjen a tbc-sek száma. A különböző államok tuberkuló­zist kiszűrő rendszereit össz­hangba kell hozni. Végül — de nem utolsósorban — a fejlett ipa­ri országoknak segítséget kell nyújtaniuk a fejlődő világnak a tbc visszaszorításában. Ellenke­ző esetben ennek a súlyosan fer­tőző betegségnek a világméretű előretörése közvetlen hatással lesz saját járványügyi helyzetük alakulására is. Minél tovább ha­logatják ezeket a lépéseket, an­nál nagyobbak lesznek a veszte­ségek, mind az anyagi ráfordítá­sok, mind pedig az emberéletek terén, s a világnak egy sokkal sú­lyosabb helyzettel kell majd szembenéznie, mint a jelenlegi. A tbc újbóli növekvő megjelené­se sürgős világméretű cselekvést igényel — vélik a WHO szakér­tői. Kuba keleti végein A külföldi sajtó azt írja ró­lunk, hogy a kubai nép éhezik. Nézzenek rám: 77 kiló vagyok, jól táplált, egészséges, és ezt an­nak köszönhetem, hogy a forra­dalom etet! — jelentette ki büsz­kén az újságírók gyűrűjében Santiago de Cuba katonai főis­kolájának egyik végzős hallgató­ja. A kétségkívül izmos, fekete bőrű kadét az egyik szereplője volt annak a bemutatónak, amit a szigetország két keleti tartomá­nyába ellátogatott tudósítók szá­mára rendeztek a vendéglátók. Noha a program bővelkedett az effajta, ideológiai szilárdság­ról és a minden nehézség ellené­re töretlen optimizmusról tanús­kodó nyilatkozatokban, némi bepillantást azért abba is nyer­hettek a résztvevők, hogyan is él­nek valójában Kuba e vidékén. Santiago egyik külvárosába azért kalauzolták el a sajtó kép­viselőit, hogy bemutassák: la­kossági kezdeményezés, társa­dalmi munka segítségével mi­ként igyekeznek felszámolni az ottani nyomornegyedet. Jobb szó ugyanis nem kínál­kozik a látottakra. Bádogleme­zekből, deszkadarabokból ösz- szetákolt kunyhók, mezítlábas, maszatos gyerekek és nem sok­kal jobban öltözött szüleik, akik­nek egykedvűségét csak az ide oly ritkán vetődő külföldiek, a tévékamerák és az újságírók tár­saságában érkezett kubai kül­ügyminiszter, Roberto Robaina jelenléte törte meg egy időre. Robaina még a kubai KISZ veze­tőjeként szerzett bizonyos nép­szerűséget jelszavaktól hemzse­gő, ám a hétköznapi emberek, a fiatalok nyelvén elmondott be­szédeivel, közvetlen stílusával. A város központi kórházában a szigetország nyugati feléből in­dult, de immár mindenütt teije- dő titokzatos betegség, a szem- ideggyulladás, vagy ahogyan im­már általánosabb fogalommal megnevezik: idegrendszeri meg­betegedés helyzetéről tájékoz­tattak. Az elnevés azért válto­zott, mert a kór újabban nem­csak a szemidegeket támadja meg, hanem az izommozgatásért felelős idegpályákat, egyes ese­tekben a központi idegrendszert is. Santiago de Cubában a látás­zavarokkal kezelt betegek szá­ma már csökkenőben van, az egyéb rendellenességekkel — ge­rincfájdalommal, mozgáskoor­dinációs és egyensúlyzavarokkal — jelentkezőké azonban egyre nő. A megyében eddig 900 szem- idegsorvadásos beteget regiszt­ráltak, de a kezelés legtöbbjük­nél jelentős javulást eredménye­zett, és senki sem vakult meg tel­jesen, mint ahogyan százszázalé­kosan bénult sincs a betegek kö­zött — mondták az orvosok. A kórházban ápoltak is meg­erősítették, hogy néhány napos kezelés után általában jobban ér­zik magukat. A terápia gerincét — számos korszerű módszer mellett — a diéta alkotja: lénye­gében normális, fehérje- és vita­mindús étrendet írnak elő a bete­geknek, akik így az ápolás ideje alatt húshoz, tejtermékekhez, friss zöldséghez és gyümölcshöz jutnak; olyan ételekhez, ame­lyek a kubai családok asztaláról hosszú ideje hiányoznak. Annyi tehát bizonyos, hogy a rosszul- tápláltság jelentős szerepet ját­szik a korábban ismeretlen kór terjedésében, noha az okokat, a betegség hatásmechanizmusát még nem tudták pontosan feltár­ni a kutatók. Esteban Lazo, a megyei párt- bizottság első titkára a tudósítók kérdéseire határozottan cáfolta, hogy a párt- és állami funkcioná­riusok kiemelt ellátást kapná­nak. S egyenesen az ellenség rémhírterjesztésének kategóriá­jába utalta azokat az értesülése­ket, hogy a jegyre járó, kétheten­kénti 30 deka darálthús-készít- mény feljavítására használt szója ipari feldolgozásának hiányossá­gai okoznának egészségkárosító hatást. Kétségtelen: a mindennapi élet megannyi gondja ellenére az itt élők többsége abban bízik, hogy a kormány és személyesen Fidel Castro atyai gondoskodása révén találnak kiutat az országot sújtó válságból, és ismét vissza­nyerik azt a szerény, de a dél­amerikai átlagból mégiscsak ki­emelkedő életszínvonalat, ame­lyet a „szocialista tábor” segítsé­gével korábban elértek. Az az igyekezet azonban, amellyel a vendéglátók ezt a forradalomba és a szocializmusba vetett töret­len hitet minduntalan demonst­rálni akarták, időnként már a céllal ellentétes hatást eredmé­nyezett. Nehéz volt például mosoly nélkül végighallgatni azt a 12 év körüli diákot Guantanamo me­gyeszékhely kisegítő iskolájá­ban, aki hosszas üdvözlőbeszé­dében Kubáról, mint az igazi szocializmus immár egyetlen zász­lóvivőjéről, a világ legdemok­ratikusabb országáról, az emberi jogok ürügyén hazája ellen foly­tatott kampány hazug voltáról és a kubai gyerekek forradalmi el­kötelezettségéről értekezett a külföldi tudósítóknak. Kicsit kínosan feszengtek a kubai funkcionáriusok is; érez­ték, hogy nem feltétlenül az ér­telmi fogyatékosok iskolájában kellett volna elhangzania ennek a propagandabeszédnek. Brzezinski az orosz fasizmus, az amerikai Zbigniew Brzezinski, a len­f yel származású amerikai politi- a-szakértő volt az, aki 1983- ban kiadott könyvében figyel­meztetett: az emberiségre lesel­kedő új veszély immár nem a szovjet világuralom, hanem a globális anarchia. Kutató által ritkán megélt si­kerélmény, hogy előrejelzése be­vált — bár az anarchia veszélye aligha szolgál a szerző örömére, aki mindmáig különös figyelem­mel és rokonszenwel kíséri Kö­zép-Kelet-Európa sorsát. Az említett kötet gondolatvonalát folytató, „Ellenőrizetlenül” cí­mű, nemrégiben megjelent új könyvében Brzezinski arra fi­gyelmeztet, hogy a Szovjetunió összeomlása geopolitikai vákuu­mot hozott létre Eurázsiában: „A térség közelmúltja éppúgy vitatott, mint közelebbi jövője, és a bizonytalan helyzet új, sú­lyos politikai válságokkal, sőt háborúkkal fenyeget . Elemzése szerint Közép-Eu- rópának (azon belül elsősorban Lengyelországnak és Magyaror­szágnak) az orosz birodalom el­tűntével módja nyílik, hogy fo­kozatosan csatlakozzék Nyugat- Európa gazdasági és politikai egysegéhez. Feltehetően ebbe az irányba tartanak majd a balti or­szágok, sőt Ukrajna és Fehér­oroszország is. Az tény azonban, hogy a szovjet birodalom fel­bomlásával 25 millió orosz és 40 millió nem orosz került számára etnikailag idegen államba, naci­onalista környezetbe, s a várható „etnikai tisztogatások”, migráci­ók átcsaphatnak Közép-Euró- pára, sőt még nyugatabbra is. A szerző különösen veszélyesnek tartja a helyzetet Ukrajnában, 10 millió orosszal az 52 milliós la­kosságból, valamint Közép- Ázsiában, ahol a szovjet vezérek húzták meg annak ideién — ön­kényesen — a határokat. Az a kérdés, milyen választ ad majd Moszkva az új nacionalista hul­lámokra: feladja-e végképp im­perializmusát (amely esetben akár Oroszország is több államra bomolhat még), vagy pedig fo­kozatosan ismét a birodalomte- remtő törekvések kerekednek felül — ami önkényuralmat, hoz­zá veszélyes, potenciálisan véget nem érő fegyveres konfliktuso­kat hoz. Egy esetleges orosz típusú fa­sizmus aligha menne olyan mesz- sze, mint a nácizmus: kevésbé lenne ideologikus, inkább sovi­niszta, nem totalitárius, hanem tekintélyuralmi. Az állam gya­korolna diktatúrát a részben pri­vatizált gazdaság felett, és ez a métely megfertőzhetné Közép- Európa politikailag kevésbé sta­bil részeit is, azokat az országo­kat, ahol az átalakítás nem járt si­kerrel. Ilyen orosz irányzat felül- kerekedese világméretekben is veszélyes lenne. Hiba Oroszországtól egyszer­re elvárni a politikai és a gazda­sági rendszer átalakítását, hiszen az utóbbihoz évtizedekre lesz szükség: elsőbbséget kell adni az alkotmányos, demokratikus ke­retek kialakításának, hogy az­után a társadalom elviselhesse a gazdasági-társadalmi változások súlyos kihatását — úja a tudós. A mai orosz elit a régi, szocialista dogma helyett most új dogma­ként fogadja el a sokkterápia nyugati receptjét, holott a sikeres ázsiai országok útja megmutatta: a felemelkedéshez bizonyos fokú tartós állami beavatkozásra volt szükség, különösen a szociális infrastruktúra kiépítésében, amire a szabad piac aligha vállal­kozik. A kötet határozottan elutasít­ja a piacgazdaság bevezetését a volt kommunista államokban úgy, hogy ne legyenek tekintettel erkölcsi meggondolásokra: a szociális háló mellőzése egyfajta darwinizmusra emlékeztet, amelynél csak az erősek marad­nak meg — úja. Brzezinski szerint durva álta­lánosítás a „fundamentalista mohamedánoktól” tartani, ami­kor a világ egymilliárd muszlim- jának csak töredéke tartozik ezekhez az irányzatokhoz. Ugyanígy hiba, ha a világiasult Nyugat lebecsüli a vallások sze­repét a társadalmak megújulásá­ban általában. A szerző egyéb­ként különösen éles bírálattal il­leti hazáját, mondván: az ameri­kai társadalom nem lehet minta a világ számára sem erkölcsileg, sem gazdaságilag, ha túlnyomó­részt az any ági javak megszerzé­sében látja a celt, amikor a világ nagy részén az emberiség a lét- fenntartásáért küzd.--Ha az új­gazdagok látványos fogyasztása, a világ száz országában bemuta­tott Dallas- és „Dynasty”-típusú tv-műsorok szellemi üressége, az erőszak, a szex a minta, s ha eközben az amerikai társada­lomnak jelentős mértékű sze­gény rétege van, amely nem játszhat érdemi szerepet az or­szágban. A XXI. század véres válságai csak akkor akadályozhatok meg, ha felelős, hatékony trilateraliz- mus alakul ki: Észak-Amerika, Nyugat-Európa és Japán felelős együttműködése biztosíthatja a szükséges egyensúlyt. Zbigniew Brzezinski nagy szerepet szán az ENSZ-nek is, javasolva: kapjon a lényegi kérdésekben döntő Biztonsági Tanácsban állandó (ha nem is vétójoggal járó) tagsá­got Japán, Németország, India, Nigéria és Brazília. A védelmi miniszter eltévedt... Az ötoldalú Pentagon, amely­ben 25 ezren dolgoznak, ötven­éves. Az emeletek száma is öt, s ezeken az emeleteken 28 kilo­méter hosszú folyosó húzódik végig. Az amerikai védelmi mi­nisztérium épületének alapterü­lete félmillió négyzetméter. Az épületnek 7748 ablaka van. A Pentagon valószínűleg a vi­lág legnagyobb terjedelmű épü­lete. Háromszor tágasabb az Empire State Buildingnél, s a vi­lágon a legnagyobb egybefüggő teteje van. Ennek a betonbirodalomnak az élén egy polgári személy, a vé­delmi miniszter áll. Mondják, hogy a volt republikánus minisz­ter, Dick Cheney többször elté­vedt a folyosók útvesztőjében. A Pentagon még ma is sok tit­kot rejteget. Vannak olyan elzárt részei, különösen a föld alatt, ahová csak kivételes személyek léphetnek be. Ilyenek például a felderítőrészlegek, vagy az a te­rem, ahol a védelmi miniszter közvetlen munkatársaival válság esetén tanácskozik, s amelyet „tanknak” neveztek el az ameri­kaiak. Minden reggel tízezer gépko­csi érkezik a négy parkolóhelyre, amelyek 80 hektárnyi területet foglalnak el. A dolgozók 150 lépcsőn, 19 mozgólépcsőn vagy 13 liften közelíthetik meg irodá­jukat. A belső udvar egymaga 2 hektárnyi területet foglal el. Több mint 600 személyt fog­lalkoztat a két étterem, a 6 kávé­zó és a 9 bár. A Pentagon személyzetének létszáma aszerint változik, hogy milyen a nemzetközi helyzet. 1952-ben, a hidegháború csúcs­pontjának idején a nemzetvédel­mi minisztériumban 31.500-an dolgoztak, s csaknem ugyanany- nyian a vietnami háború ide­jén. Az épületben egyébként már mutatkoznak a fél évszázad gondjai. Walt Freeman, a Penta­gon gondnoka elmondta az AFP francia hírügynökség tudósítójá­nak, hogy naponta 30-40 rövid­zárlattal küszködnek, a csator­nahálózat időnként elromlik, s a vízvezeték csöveiben néhol ujj­nyi lyukak keletkeznek. 1933- ban 35 millió dollárt irányoztak elő a Pentagon építésére. Az építkezés azonban további 52 milliót emésztett fel. Most a kongresszusnak el kell határoz­nia, vajon felújítsák-e az épület­óriást, ami 10 éves munkát kö­vetelne, s aminek a költségei 1 milliárd dollárt emésztenének fel. rKYRKE kozmetikai termékcsalád Proteines sampon, ginzenges fürdőhab, proteines habfürdő, mentholos testbalzsam. Természetes alapanyag — kiváló minőség. OLCSÓ ÁR! Kapható a patikákban és a gyógynövényszaküzletben. MÉZVÁSÁR Helyszíni minősítéssel és azonnali fizetéssel mézfelvásárlást szervez a Mellifera Kft. Akácméz 95 Ft/kg Vegyes virágméz 77 Ft/kg Napraforgóméz 75 Ft/kg Időpont: 1993. december 11. (szombat) 8—12 óráig Helyszín: Pásztó, Malomüzem, Galamb út 10. (Megközelíthető a főútról) Átvétel csak 120 l-es műanyag hordóban, cserehordót biztosítunk. Bővebb információt a 06-28/320-644/252 melléken adunk. Mikófalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet igazgatási előadói állás betöltésére. Az állás a pályázat elfogadását követően azonnal betölthető. Bérezés: megegyezés szerint. Pályázati feltételek: — büntetlen előélet, — szakirányú, legalább középiskolai végzettség. A pályázatot — részletes szakmai utat is leíró önéletrajzzal és az iskolai végzettséget igazoló okmány másolatának csatolásával — Mikófalva község polgármesteréhez kell benyújtani 1993. december 15-ig. A pályázat elbírálásának határideje a benyújtást követő 15 nap. AZ AGRIA TRADE Rt. felvesz szakirányú képzettséggel, mezőgazdasági termékek, termények forgalmazásában jártas, gyakorlattal, élő kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező szakembert, üzletkötő munkakörbe. Bérezés megegyezés szerint. A jelentkezéseket részletes szakmai önéletrajzzal és jövedelemigény megjelölésével az alábbi címre kérjük: AGRIA TRADE RT. 3300 qqqEger, Deák F. út 9-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents