Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-04-05 / 283. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. december 4—5., szombat—vasárnap Kertész leszek... Üjra divat a ciklámen A ciklámen minden bizonnyal az egyik legcsodálatosabb, virág­jával díszítő cserepes dísznövé­nyünk. Néhány évvel ezelőtt a legnagyobb tömegben termelt, keresett cserepes növény volt, amit tartós vágott virága miatt is kedveltek. Később — termeszté­sének költségei, valamint a min­dig újat kereső vásárlók miatt — szinte eltűnt a boltokból. Most fedezik fel újra. A ciklámen Ciprus szigetéről származik, szárgumóval áttelelő, évelő. A gumóból fejlődő rövid nyelű, fényes, bőrszerű levelei önmagukban is díszítenek. Cso­portosan ültetik gumóit. A leve­lek között alakulnak ki az azok fölé nyúló hengeres, húsos állo­mányú kocsányok végén fejlődő virágai. Csodálatos vonalvezeté­sű, ibolyához hasonló virágai változatos színűek: rózsaszín, fe­hér, piros, lila és ezek árnyalatai. A virágok úgy bomlanak ki, hogy először finom spirálként veszik körül a szárat. Innen szár­mazik a neve is: a görög „cyclos” (kör) szóból. Ma már számos ciklámenhibrid kapható, de va­lamennyi az eredeti Cyclamen persicumból származik. A hibri­dek növekedésben, levélsajátos­ságban, virágszmben, igényeik­ben eltérnek egymástól. Egyes fajaik télállók, esetleg örökzöl­dek, de a legtöbb fagyérzékeny. Virágzó cserepes cikláment ál­talában október-novembertől vásárolhatunk az üzletekben, és megfelelő gondozással kora ta­vaszig virágzik, így színessé, ele­gánssá teszi lakásunkat. Mit jelent a megfelelő gondo­zás? Elhelyezés: a ciklámen — er­dei növény lévén — a közvetlen, erős napsütést nem tűri, viszont sötétben a szára megnyúlik. Te­hát világosságot, de nem tűző napfényt igényel. A keleti vagy nyugati fekvésű szobákat jobban kedveli. rágzás, növekedés ideje alatt két­hetenként egyszer az öntözővíz­be keverve tápoldatozzunk. A tavaszhoz, nyárhoz köze­ledve a virágzás csökken. A cse­repes növények gumóit pihen­tetjük. Nem öntözzük, hagyjuk behúzódni. Nyár végén újra cse- repezve, friss földbe, optimális körülmények közé helyezve, új­ra virágzásra késztethetjük. A töveket szét is oszthatjuk, de mindegyik legalább 2-3 „szem­mel” rendelkezzen. A jól begyö­keresedett tövek megfelelően vi­rágoznak. A virágzást fokozhat­juk, ha a gumókról a földet leka- paijuk (csak ha már elegendő lomb van). Ezzel elérjük, hogy a továbbiakban a növény nem lombot, hanem virágot hoz. V. Pénzes Judit Hőmérséklet: friss, hűvös le­vegőt kíván, optimális hőigénye 16-18 C-fok. A fényérzékeny növényeket 5-7 fok alatti hő­mérsékletnek nem szabad kiten- ni. Öntözés: A sikeres nevelés kulcsa a megfelelő nedvesség biztosítása. A talaját (a cserép földjét) soha nem szabad kiszá­radni hagyni. Ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy vízben áll­jon a cserép alja, mivel ez rotha­dáshoz vezethet. Lehetőleg mészmentes (forralt, lehűtött) vízzel öntözzük. Állítsuk kavics­csal terített tálcára, ezt nedvesít­ve, a levegő páratartalmát növel­jük. Száraz, meleg időben, illetve lakásokban naponta többször is párásíthatjuk a levegőt. Tápanyag-utánpótlás: a vi­Ciklámen díszcserép­ben — ahogy egy botanikai képsorozat láttatja Intenzív hóesés, intenzíven havazik...? Nem véletlenül kérdőjeleztük meg közleményünk címadását. A téli időjárás beköszöntével többször is elhangzott a címben idézett két nyelvi forma (1993. november 13.). Meghökkentő­nek, szokatlannak tetszett az „in­tenzív” latin eredetű szó szerep- vállalása, annál is inkább, mert nemkívánatos szóhasználati je­lenségnek és gyakorlatnak lehe­tünk tanúi. Annak, hogy nyel­vünk, nyelvhasználatunk egyre inkább feltöltődik idegen sza­vakkal, s a jó magyar megfelelő kifejezések háttérbe szorulnak. Szívesebben hallottuk volna ezeket a szemléletes magyar nyelvi formákat: erős havazás, sűrűn esik a hó, szakad a hó, nagypekykekben hulla hó, hóvi­har tomimk hózápor, hózivatar zúdult reánk, az erős havazás hó­fúvásokat teremtett útjainkon, hógörgeteg zárta el útjainkat, stb. Az „intenzív, intenzíve, inten­zíven, intenzivitás” latin eredetű szócsalád jelentéstartalmát és használati értékét minősítő átha­tó, erős, tüzetes, fokozott erejű, alapos, nagy hatással rendelkező nyelvi alakulatoknál érzéklete­sebben minősítették a „hó” sza­vunk szócsaládjába vonható, s a hirtelen jött télies időjárásra vo­natkoztatható nyelvi formák, szóösszetételek. Ha megérkezik a hó, szóban és írásban egyre gyakrabban a hó, a havazik, havazás szóalakok csa­ládjába tartozó nyelvi formák jutnak kulcsszerepekhez. A hó, a havazás „különös álomvilágá­nak számos eseménye, jelensége emberi közelségbe kerül” (Ma­gyar Nemzet, 1993. november 13.), ha halljuk és olvassuk a hó, porhó, szűz hó, hóember, hóvi­rág, hógolyó, hógolyózik, hógo­lyózás, hópehely, hócsizma, hó­cipő, hószitálás, hólabda, hólab- dázás, hóharmat (dér), havaz, behavaz, havazás, hóhányó, hó­hányás. Az sem véletlen, hogy népünk még ma is ismeri ezeket a tájszói szóváltozatokat: hópus- tulás (hófúvás), hótalp (a bod­rogközi nádvágók fűzfavesszők­ből font és lábra erősített telet- szaki készsége, hogy bele ne sül­lyedjenek a hóba), hóverő fa. sza­badban telelő állatok őrzőinek téli eszköze, amellyel leverték bundáikról a havat). A palóc kö­zösségekben, így Egerben is használták a havaskodik (hóval dobálódzik), meghavaz, havaz- kogyik (hóval dobálódzik), hó­bika, hógomoly, hógörgeteg, hó- fuvat, hókarikódzás szavakat. Napjaink rádiós és televíziós riportjaiban, újságcikkeiben több szakszerűsködő, hivatalos- kodó szóalak jut szerephez. A legjellemzőbbek: hóhelyzet, az egyre aktivizálódó országos ha­vazás (?), kevesbedett a hómun­kások száma, hóakadályok lepik el (?) útjainkat, a hóréteg vastag­sága halmozódik (?). Hogy a teletszaka, a téli időjá­rás mennyire megmozgatta né­pünk merészebb képzeletkap­csolási készségét, arról ezek a szólásváltozatok bizonykodnak: Fehér, mint a hó; Elmúlt, mint a tavalyi hó; Márciusi hóval mosa­kodott (nem szeplős); Az évek hóval fedik be a fejét (meg­őszült); Ma hófuvatag, holnap süt a nap (a bánatot öröm váltja fel); Hó hátán is kincset talál (szerencsés ember); Hol van már a tavalyi hó (idejét múlta dolog); Nem bánom, ha úgy elmegy, mint a tavalyi hó (ne is lássam többé). A „teletszaka” alapsza­vának, a tél szónak átvitt értelmű használati értéke sajátos szerep- vállalásairól tanúskodó példáink is megérdemlik figyelmünket: té­li oldal (északi oldal), téli ablak (pápaszem), télapó, stb. Érzékletes nyelvi lelemények­kel mondják el szólásaink azokat a tapasztalatokat, amelyek a téli időszakhoz kötődnek, s humo­ros, gunyoros áthallásokkal te­szik teljesebbé a szólás mondani­valóját. Az egészséges népi hu­mor teszi érzékletesebbé e szó­lásformák kritikai élét: Télben csinál házat (nem idejében fog valamihez); Kapós, mint télen a szalmakalap (senkinek sem kell az áru); A télnek nincs szeme (nem illik megszólni senkit á ru­házain miatt); Hét tél, hét nyár próbálja mega házastársakat; Ez az ember még a hóban sem hagy­na nyomot (sehonnai, értéktelen személy); A megjátszott szeretet csak hóhalom. Az időjárás változásaiból le­szűrt nemzedéki tapasztalatok­ról adnak számot ezek a szólás­formák: Sok hó, sok búza; Pün­kösdi hó, nem kell hordó; Hosz- szú, mint a téli nap karácsony felé; Tél, tavasz, ősz, nyár: tarka lovon jár (minden évszak újat és mást kínál); Jó kemence mellett könnyű a telelés; A kutya nem eszi meg a telet; Dömötör, a tél rátok tör; Szomorú, mint a hava­zó ősz; Fúj, esik, havaz, úgy lesz tavasz. A tél napjaiban előkerülnek a hócipők, s bizonyos fokig érvé­nyes lesz az az újabban gyakran emlegetett, fesztelen hangvételű szólás, miszerint: Tele van a hóci­pőnk. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Házasságmodellek Egy házasság sikere felsorol- hatatlanul sok tényezőtől függ, szinte lehetetlenség lenne vala­mennyit fölsorolni, de három dologtól bizonyosan meghatáro­zottá válik. Ezek: örökölt genetikai állo­mányunk, a szüléinktől látott modell, valamint tágabb és sző­kébb környezetünk hatásai (pszichoszociális modell). A különböző házasságmodel- leket aszerint lehet tipizálni, hogy milyen középpont (cent­rum) körül forognak. (Esetleg döcögnek, vagy éppen kisikla- nak.) 1. Gyermekcentrikus házas­ság Az úgynevezett normál, „tisz­tességes”, „becsületes” életideál, ami azért fordul elő Magyaror­szágon is a leggyakrabban, mert — hasonlóan a dél-európai né­pekhez — tudattalanul ezt örö­költük, ennek van hagyománya. Lényege, hogy minden ener­giát és szabadidőt (már ami a munka mellett megmarad) a gyerekek nevelése és ellátása ér­dekében használunk fel. Előnye természetesen az, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez minden körülmény adva van, s ezek a gyermekek helyzeti előnnyel in­dulnak az életben. Nem mindig tudják azonban ezzel egyenes arányban kama­toztatni az induláskor kapott „testhossznyi” előnyt, hiszen nem tanultak meg igazán küzde­ni... A szülők oldaláról nézve — előbb vagy utóbb — együk, vagy akár mindkét fél teljesen háttér­be szorulhat, mint partner. Az ilyen ember gyakran eltűnődik, hogy: „Ki vagyok én? Maradék ember... Enyém a gyerekek tá­nyérján a maradék, a házastár­sam maradék szeretete, maradék ideje.” Pedig még mindig szereti a másikat, de már kezd eltávolod­ni, mint. partner, előbb-utóbb csak keresőtársat látnak a másik­ban, akivel remekül lehet együtt haladni az anyagi javak szaporí­tásában, vagy támaszként lehet (ki)használni a gyermeknevelés­ben. 2. Partnercentrikus házasság Ez többnyire Amerika, Nyu­gat- és Észak-Európa családmo- dellje. Az ilyen párkapcsolatnak maga a házasság a célja, amelyen a férfi és a nő úgy „dolgozik”, mint a művész egyetlen műalko­tásán. A partnerkapcsolat minő­ségére koncentrálnak, érzéke­nyen regisztrálnak minden apró változást, s ha kell, azonnal kor­rigálnak. Előnye mindenféle­képpen a boldogság és elégedett­ségérzés a felnőttek részéről, hátránya, hogy esetíeg a gyerme­kek lehetnek „maradékembe­rek”. A partnercentrikus házasság nem okoz feltétlenül inszuficien- ciát (elégedetlenségi érzést) a gyermekben, hiszen két, egy­mást nagyon szerető felnőtt kö­rül megváltozik a légkör, a „fé­szekmeleg” biztosítva van. A házasságmodellek e két alapvető típusa nem zárja ki egy­mást, s a követendő példa igazá­ból a kettő egészséges szintézise lenne. A valóság azonban azt mutatja, hogy szinte valamennyi házasság besorolható a két alap­típus valamelyikébe. A „rendellenes” típusú házas- ságmodelleknek is vannak cso- portosítási lehetőségeik, közös jellemzőjük azonban, hogy ezek­nél alapvető működési, érték- rendszeri, etikai hibák vannak, amelyek általában nem is tuda­tosulnak a felekben, így nem ki­fejezetten ártó szándékkal jön­nek létre. Ilyenek: a) Anyós-, apősközpontúság. Ez abból ered, hogy vagy ér­zelmileg, vagy anyagilag, vagy „lakásilag” nem tud a pár lesza­kadni a nagyszülőkről. Életük alapja a nagyszülők­nek való megfelelés, s az ebből eredő konfliktusok... b) Barát-, barátnő-központú­ság. Ha mindketten lazább érzelmi kapcsolatot igényelnek, nem okoz problémát, a gyakorlatban azonban az egyik fél kirekesz­tettnek, elhanyagoltnak érzi ma­gát. c) Munkacentrikus házasság. Ebben a kapcsolatban sem a másik, sem a gyerek nem első, hanem az önérvényesítés a mun­kában, sok esetben predig az anyagi javak harácsolása. Mindkettő kisebbségi érzés­ből ered, ennek túlkompenzálá- sa okán jön létre. Ráadásul jóté­kony köntösbe van bújtatva, hi­szen jelszava: „érted és a csa­ládért, a gyerekért gürizek ennyit”. d) Keretházasságok A leggyakrabban előforduló „rendellenes” házasságfajta. Lé­nyege, hogy görcsösen féltik a látszatot. Kényelmesség és kép­mutatás jellemzi ezeket az embe­reket, valamint az abszolút sze­repjátszás. Ha mégis széthullik ez a keret, rájuk szokták monda­ni, hogy „ki hitte volna, ők voltak a mintaházasok”. Úgy látszik, nemcsak „szerep­személyiségünk” (Jung) van, ha­nem szerepházasságban is élhe­tünk — valameddig... (Itt szeretnénk felhívni olva­sóink figyelmét a következő do­logra. A Grafológiai Intézet — amint az ismeretes — házassági tanácsadó szolgálatot is működ­tet. Ám mindazoknak, akik e szolgálatot igénybe veszik, tud­niuk kell, hogy a kérésük, megbí­zásuk teljesítése csakis abban az esetben lehetséges, ha mindkét partner kézírását a szakemberek rendelkezésére bocsátják. Emellett predig az is feltétlenül szükséges, hogy a tanácsadást kérő személyesen megjelen­jen.) Katona Ágnes grafológus A hajónapló A hajóskapitány beírja a hajó­naplóba: „Az első tiszt ma be volt rúgva.” Másnap az első tiszt írja a ha­jónaplót. Bejegyzését lásd a vízsz. 3. és függ. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Tiltószó 3. A bejegyzés első része (zárt betűk: T, E, K) 13. A várt esemény nem következik be 14. Valakire harsányan kiált 15. Mátrai Sándor monogramja 16. Magyarországon élő szerb nép­csoport tagja 17. A Nílus egyik forrástava 18. Kerti munkát vé­gez 19. Karddal küzd 21. Egy So­mogy megyei település lakója 23. Melyik az a személy? (két szó) 24. Történelemből ismert pasa 26. Adósságot megad 27. Kiváló egri sakkozó (György) 28. Űrmérték 30. Náci szervezet volt 31. Valamit helyettesít, ki­egészít 32. A múlt idő jele 33. Is­mereteket elsajátító 36. A kér­dést nem hagyja válasz nélkül 37. A jelenlegi napon 38.... van be­lőle (unja) 40. Némán lógó! 41. Valamit összeeszkábál 43. Vala­kire puskával tüzel 44. De még mennyire el! (két szó) 46. Jugo­szlávia államelnöke volt (Joszip Broz) 47. Oly módon 48. A ne­mesi földbirtok családi birtoklá­sának elve volt 50. Fanyar erdei gyümölcs 51. Kettős mással­hangzó 52. Az itt levő tárgyak 53. Kettőzve: erősen romboló lövedék neve 55. Elem! 56. Kül­földi traktormárka 58. Női név 60. Egyfajta patinás irodai bú­tordarab (két szó). FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 3. sz. sor folytatása (zárt betű: B) 2. Ellentétet meg­szüntet 3. Annyi mint, röv. 4. Felső végtag 5. Menyasszonyok 6. Szarvasmarha recés gyomrá­ból készült étel 7. Korjelző szócs­ka, röv. 8. Bőven ömlő 9. Nyo­matékos mutatószó 10. Mályva része! 11. A jelenlegi napon 12. Okmányt szignáló 17. Valakivel való beszélgetés 20. Magot föld­be juttat 22. A dolgot fölöttébb szégyellik 23. Női név 25. Vala­mitől rázkódó 27. Dáviddal em­legetett férfinév 29. Mitikus tör­ténet 31. Bolti asztal 34. Skála­hangok 35. Tiltószó 36. A szó­ban forgó tárgyak közül melyik? 37. Fonal föltekerésére szolgáló eszköz 39. Puhán 42. Apró 44. Alkalmanként történő 45. A tö­megkommunikációs eszközök idegen elnevezése 48. Szelíd er­dei állatok 49. Csepűből font béklyó 52. Emília becézve 54. Spxjrtöltözék 57. Levéltávirat, röv. 58. Japán társasjáték 59. Élet egynemű hangzói. * * * A megfejtéseket december 9-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: Keresztrejt­vény. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents