Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

HÍRLAP, 1993. december 30., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. A kerecsendiek tv-vetélkedője December 31-én, pénteken egész napos műsort közvetít Ke- recsenden a helyi kábeltévé. Délelőtt szórakoztató program pereg, de közben lesz Nintendo videojáték is. Délután 14 órától filmet vetítenek a falu ez évi tör­ténetéről, aztán a képviselő-tes­tület tagjai, a polgármesteri hiva­tal dolgozói, az általános iskola tanárai, valamint a helyi vállal­kozók mérik össze tudásukat egy vetélkedő keretében. Önkormányzati ülés Ma délután 14 órakor tartja idei utolsó képviselő-testületi ülését Mezőszemere önkor­mányzata. Napirenden a község új orvosának kinevezése szere­pel, tekintettel arra, hogy dr. Heczler Elemér, eddigi orvosuk nyugdíjba vonult. 704 centiméter Mint ismert, az olvadások mi­att hirtelen a Tisza is megnövelte vízszintjét, főleg a határainknál, s emiatt I. fokú készenlétet ren­deltek el a szakemberek a folyó mentén. Szerencsére megyénk területén különösebb gond nincs ilyen vonatkozásban, mert az ár­hullám 70-80 centiméterrel ugyan magasabb az átlagosnál, már Tiszafüreden tetőzött, Kis­körénél pedig — Tiszai József ügyeletes szakmérnök tájékozta­tása szerint — a szokásos nyári szintet érte el. Január elsejére 704 centiméter lesz a vízszint, dr. Nagy István védelemvezető vé­leménye szerint. Pillanatnyilag 134-en vannak a Közép-Tisza vidékén szolgálatban. Megjelent a Feldebrői Hírek Feldebrőn is mindenki várta az adventét, a karácsonyt. Ez ér­ződik az időszaki tájlapból is. Dr. Majos Ernő kutatásának ered­ményeként új sorozat indult pél­dául a Debrő falu nevének ere­detéről. Vadásziné Varga Éva pedig több, a községben élő ér­dekes személyről készített ripor­tot, interjút. Olvashatóak a lap hasábjain Katonáné Nagy Márta tollából a képviselő-testületi hí­rek, s egyéb, a település lakossá­gát érintő hasznos tudnivalók. Idősek találkozója... ...zajlott le a karácsonyi ünnepe­ket megelőzően Nagytályán, a helyi népházban. Az önkor­mányzat a községben élő 60 éven felülieket látta vendégül, ahol a polgármesterrel az élen az óvo­dások, az általános iskolások, va­lamint a makiári népdalkor tag­jai is köszöntötték az egybegyűl­teket. A nagytályai önkormány­zat ebből az alkalomból 200 sze­mélynek adott 1000-1000 forin­tot. Keresztrejtvényünk nyertesei A december 24-én közölt rejt­vényünk helyes megfejtése: Nem asszonyom, én zenész va­gyok. A jó választ beküldők kö­zül a következők nyertek 100 fo­rintos könyvutalványt: Kisné Molnár Ágnes (Eger), Paróczai Lászlóné (Feldebrő), Varga K. Enikő (Poroszló). Gratulálunk! A mai 12 olda­lon található feladványunk meg­fejtését január 6-ig küldhetik el címünkre: 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Pf. 23. Hétfőn, Andornaktályán Január 3-án, hétfőn kezdődik meg Andornaktályán a gázbe­kötés, illetve a község „gáz alá helyezése”, miután sikerült több, nem várt akadály elhárítása. Az egyébként is nagy forgalmat le­bonyolító főútjuk kemény tufa­kővel meg homokkal állta útját a munkásoknak, akik csak a belte­rületen 12 kilométer vezetéket helyeztek a föld alá. Ez 39 millió forintot emésztett fel. A számla nagy részét a lakosság állta. Az önkormányzat pedig 30 millió­val segített, a külterületi hálóza­tokat is figyelembe véve, elgon­dolásaik megvalósításához. Dán segítség Mi legyen a megye hulladékával? Égető gond Heves megyében a háztartási hulladék. A meglévő lerakóhelyek gyorsan betelnek, s újak kijelölése egyre nehezebb. Ezért is merült fel annak a kap­csolatnak az ötlete, amelyről Molnár Miklósné dr., a megyei közgyűlés elnöke számolt be. Mint elmondta, ez év nyarán háromtagú dán önkormányzati küldöttség járt itt Funen megyé­ből. Céljuk az volt, hogy egyrészt hosszabb távú együttműködést alakítsanak ki, másrészt pedig bekapcsolódjanak a környezet­védelmi feladatok megoldásába. A szakértői konzultációkhoz társultak Heves és Eger város képviselői is. Mint közösen meg­állapították : gondosan kiválasz­tott területeken, lehetőleg körze­ti ellátást nyújtó, korszerű tech­nikát alkalmazó bázisokat kell kialakítani. Sajnos, kevés erre a pénz, s még a megfelelő gyűjtési és kezelési módok sem alakultak ki. Ennek ellenére a nyári tár­gyalások alkalmával egy közös program vázlatát készítették el. A dán megye képviselőivel karácsony előtt folytatódtak a megbeszélések. A Funen me­gyeiek egyeztettek a Heves me­gyei és az egri önkormányzat tisztségviselőivel, valamint Bu­dapesten a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium­mal és a Phare-titkársággal. Arra jutottak, hogy dán szakmai segít­séggel — melynek költségeit az ottani kormány fedezi — két program készül el. Az egyik a Heves megyei hulladékkezelés egészére, a másik az Eger városi teendőkre vonatkozik. Lényeges szempont, hogy folyamatos kap­csolatnak kell kialakulnia a dán és magyar szakemberek között, hogy az itteniek megismerhessék az európai követelményrend­szernek megfelelő hulladékke­zelési módokat. A bevezetésüket követően a Heves megyeiek vál­lalkozhatnak a rendszer további hazai terjesztésére is. A dánok elkészítették a kor­mányukhoz benyújtott pályázat tervezetét. A magyar fél január végéig tanulmányozza azt, illetve javaslataival együtt szándéknyi­latkozatot küld a szükséges köte­lezettségek vállalására. Február­ban újabb egyeztetést tartanak, majd benyújtják a tervezetet, s a dán kormány a nyár végén dönt. Amennyiben a pályázat sike­res lesz, a megye és a város részé­ről ki kell alakítani a szakértői munkacsoportot, hogy a tervek megvalósuljanak. A kinti támo­gatók is arra törekszenek, hogy minél hamarabb kézzelfogható eredmények szülessenek. Vers- és prózamondó verseny Az Országos Versmondó Egyesület, Komárom-Eszter- gom megye közgyűlése, Tatabá­nya önkormányzata a József At­tila Komárom-Esztergom Me­gyei Könyvtár és Közművelődés Háza József Attila országos vers-, énekelt vers és prózamon­dó versenyt hirdet. A versenyre jelentkezhetnek azok az amatőr versmondók, gi­táros énekesek, akik betöltötték 14. életévüket. A versenyzők hat verssel vagy prózával nevezhet­nek József Attila költészetéből válogatva, illetve olyan költők, írók verseivel vagy prózáival, amelyek József Attila költésze­tének gondolatvilágát hordoz­zák. Az országos döntő időpontja jövő év április 7-től 10-ig lesz. Az egri városi döntőt jövő év február 19-én rendezik meg a Megyei Művelődési Központ­ban. Jelentkezni jövő év február 3-ig lehet az intézményben név, lakcím, életkor és a választott hat mű pontos megjelölésével. Az év sztorija Úgy adódott — többször úgy adódik —, hogy egyszer én voltam a lap ügyeletes szerkesztője. Felhívott egy illető — ez is gyakorta meg­történik —, hogy lenne egy esemény, el tudnám-e helyezni az újság­ban, s ha igen, akkor mikor. Odanyilatkoztam, hogy ennek semmi akadálya nincsen, másnap biztosan megjelenik, ugyanis az aznapiban lehetetlen, lévén az már az újságosoknál kapható. — Igen? — kérdezett vissza —, akkor hagyjuk az egészet. ^ A jókedv kellékei (Fotó: Gál Gábor) Valóságos üzletággá alakul így az óesztendő végén a szilveszteri maszkok, szerpentinek, dudák és kon­fettipatronok készítése és értékesítése. Néhányan otthon próbálkoznak lampionok, papírfüzérek gyártásával, ám ilyenkor sokan mégis a „műfaj klasszikusaitól”, a cigányoktól szerzik be a mulatozás kellékeit. Kivéve talán az életveszélyesnek nyilvánított petárdákat, amelyeket már pult alól sem lehet kapni. Domoszlói áfész Kisebb hálózatban, a lakosság ellátásáért A domoszlói áfész is megérzi a nehezebb időket. Fennmaradása — mint Tóth Lajos elnöktől megtudtuk — a legszigorúbb gazdálkodásra kényszeríti a szö­vetkezetét. Ennek során a háló­zat 31 üzletéből már ötöt — kö­zöttük olajkutat, vágóhidat is — eladtak, tizenkettőt pedig bérlet­be bocsátottak. Felére apadt a lét­szám, az első számú vezető fe­lesége sem kerülhette el a búcsút. A megváltozott gazdasági környezetben úgyszólván min­dent megtesznek, hogy a körül­ményekhez a legjobban alkal­mazkodjanak. Az idén az utolsó szakboltot is bezárták, hogy csak a keresettebb élelmiszereket, háztartási cikkeket forgalmazó boltjaikban folytassák szolgála­tukat. Ám ezeket is egyre jobban szorongatják a versenytársak szaporodó depói, diszkontáru­dái, s így az árbevételben valami­kor csúcsot jelentő évi 300 millió forinttól már igen messzi kerül­tek. Tartozásaikkal együtt meg­szűntek a szakcsoportok, a felvá­sárlást csupán megbízásból foly­tatták az idén. — Noha 1963-ban szövetke­zetünk kezdő, 300 ezer forintos alaprészjegyének értékét úgy megsokszoroztuk, hogy a neve­sítések során több mint 30 milli­ót írhattunk tagjainkra, javarészt már a célrészjegyeket is kiveszik — sorolja gondterhelten az elnök. Sok a kintlévőségünk, kölcsönö­ket vagyunk kénytelenek felven­ni működésünkhöz, s a hitel­me g a késedelmi kamatokat alig győzzük visszafizetni. Jellemző, hogy csupán az utóbbiak már az ősz elején 5 millióra rúgtak, ami nálunk mostanában igencsak érezhető teher. Súlyosbítja prob­lémáinkat, hogy feleslegessé vált ingatlanaink értékesítése sem minden esetben sikerül, mivel van önkormányzat, amely lehe­tetlenné teszi ezt. — Mindezek ellenére, ha nincs is már ellátási kötelezettsé­günk a körzet községeiben, ter­mészetesen iparkodunk mindent megtenni a lakosságért. Azért, hogy a fogyasztó ezután is meg­kapja, amit igényel, s éppenség­gel azért mi sem járjunk rosszul: beléptünk az országos szövetke­zeti nagykereskedelmi hálózat­ba. A hét regionális szervezet közül mi — a megye hét más áfé- szével — a szolnoki székhelyű Tiszacooppal kötöttünk megál­lapodást, ami szerint tagdíjunk fejében 5-10 százalékos beszer­zési kedvezményt kapunk. — Bevételeink 15-20 százalé­kát szerencsére továbbra is biz­tosnak látszó kiegészítő tevé­kenységünkből— a Mátrai Erő­mű Rt.-nél végzett kommunális szolgáltatásból — szerezhetjük, s ez ad számunkra némi „fogó­dzót.” Igazából azonban nyilván­valóan kereskedni szeretnénk. — Semminek sem örülnénk jobban, mint annak, ha ez sike­rülne. (-ni) Megteremhet a jövő évi kenyémekvalo Hetvenen versenyeztek Népdalok Hevesen (Tudósítónktól) A Hevesi 1. Sz. Ének-zenei Tagozatú Általános Iskola ha­gyományőrző szándékkal, még a tanév kezdetén vetélkedőt hirde­tett az általános iskolások szá­mára. A közelmúltban sorra ke­rülő népdaléneklési versenyen tíz iskolából közel hetven ifjú népdalénekes vett részt. A diá­kok tehetségükkel méltán káp­ráztatták el a jelenlévőket, a ze­nepedagógusokból álló zsűrit, valamint a rendezvényt támoga­tó mecénásokat. A különböző korcsoportok győztesei a következők voltak: Tóth Boglárka, Szabó Gergő Heves, 1. sz. iskola, Vona Krisz­tina, a 2. sz., míg Nagy Nóra és Balog Zoltán, 3. számú iskola. Felkészítő tanáraik megérde­melten vehették át a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezet ajándékát Báder Mik­lósné elnöktől, míg a Hevesi Te­hetséges Gyermek Alapítvány diját Vona Krisztina és Tóth Boglárka kapta. Telefontársulás Jövőre nagyszabású telefon­hálózat-fejlesztést terveznek Kompokon. Az önkormányzat támogatásával már az önerős te­lefontársulás is megalakult en­nek az elképzelésnek a megvaló­sítására. Az öttagú intézőbizott­ság 257 lakossági távbeszélő-ál­lomás bekapcsolásába segít. (Folytatás az 1. oldalról) — A megyére jellemző para­dicsom és dinnye a megszokott­hoz képest bő féltermést hozott. Megyénk két történelmi borvi­dékén a szőlő szívósan ellenállt a szárazságnak. Ennek köszönhe­tő, hogy héttonnás átlagot szüre­teltek a gazdák. Miután a napfé­nyes órák száma magas volt, így jó minőségű borokat készíthet­nek a szőlőkből. Úgy tűnik, hogy a piac elmozdult a korábbi holt­pontról, és sikerült több bort ex­portálniuk, főleg a nagyrédeiek- nek, az ostorosiaknak, továbbá az Egervin Borgazdaság Rí­nék, valamint a magántermelők közül az egri Thummerer Vil­mosnak és Drahos Péternek. — A szerény terméseredmé­nyek miatt kedvezőtlen anyagi helyzetbe kerültek a gazdaságok. Ilyen körülmények között ho­gyan sikerült felkészülniük az őszi vetésre? — A gabonatermelők jelentős erőfeszítéseket tettek annak ér­dekében, hogy elfogadható szín­vonalon alapozzák meg a jövő évi kenyerünket. Ehhez jelentős segítséget nyújtottak a kereske­delmi bankok, így a Mezőbank, az Agrobank, az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank. Az emlí­tettek a megyében is működő na­gyobb termelési rendszereknek: a nádudvari KITE-nek, a szol­noki GITR-nek, valamint a bá­bolnai IKR-nek nyújtottak anya­gi segítséget, amelyet a gabona- termelőknek adtak át szerződé­sek ellenében. így azoknak mű­trágyát, növényvédő szert, vető­magot, sőt gépeket is biztosítot­tak az őszi munkákhoz. Ennek köszönhetően 46 ezer 500 hek­táron vetettek búzát, amely 10 százalékkal több lett m tavaly őszinél. A termelők többsége igyekezett szeptember végén, október elején megfelelő vető­ágyat készíteni, és a magvakat a földbe helyezni. Ehhez az akkori kisebb esőzések is segítséget nyújtottak. Tulajdonképpen az igyekvőket igazolta az idő, mi­után október 20-án beköszön­tött az erősen csapadékos ősz. Azok, akik késésben voltak, de november első három napjában még vetettek, sikerült befejezni­ük a munkát. Ezt követően ugyanis túlságosan korán bekö­szöntött a kemény, havas tél. A csapadék hatására szépen kikel­tek a búzavetések, és a november végi állapot szerint a kenyérnek- való 44 százaléka jó, 39 százalé­ka közepes, és csak 17 százaléka kapott gyenge minősítést. Mind­ez jobb az egy évvel korábbi helyzetnél. — Tudomásunk szerint az őszi hetekben több műtrágyát és jobb minőségű vetőmagot szór­tak ki a földekre a termelők. — Valóban, az erőfeszítések erre is irányultak. Örvendetesen javult a minőségi vetőmagvak használata. Ugyan még nem éri el a 3-4 évvel ezelőtti szintet, de a vetésterület több mint felére már megfelelő biológiai alapok jutot­tak. Az utóbbi időben rendkívül lecsökkent a műtrágya használa­ta, sok helyen hektáronként csu­pán 20-30 kiló nitrogén-ható­anyag került a földekbe, most vi­szont 35-40 százalékkal emelték ezt. így átlagos időjárást figye­lembe véve, nagyobb remények­kel készülhetnek a jövő eszten­dőre a gazdák. Ha sikerül tavasz- szal folytatni a növénytáplálást és a megfelelő vegyszeres gyom­irtást elvégezni, akkor az ara­tásnál is bizakodhatnak. — A gazdálkodók lassan mér­leget vonnak erről az esztendő­ről. Milyen összegzés várható? — Az említett időjárási viszo­nyok miatt többségeben veszte­séget jeleznek a mérlegek. Sze­rény jövedelmet csupán néhány szövetkezet, rt., illetve magán- gazdálkodó érhetett el, amely vi­szont a termelőknek még a 10 százalékát sem éri el. A többség jelentős veszteséggel zár, és rész­ben a vagyonfelélés, illetve a hite­lek felvételevei igyekszik átvé­szelni ezt a kritikus helyzetet. Ám a földművelők az ilyen, térdre kényszerített helyzetből is talp- raállhatnak, amelyet évszázados tapasztalatok támasztanak alá. Mentusz Károly Ma Ön nyerte az 5 ezerforintos élelmiszer-utalványt 920012072641 Minden érvényes betegbiztosítási igazolvánnyal rendelkező He­ves megyei lakos kártyaszáma szerepel a játékban. Ma az Ön azo­nosító száma (vonalkód alatt) került kisorsolásra. Gratulálunk! Már­is jöhet a kiadónkba a nyereményért. Címünk: Heves Megyei Hírlap Eger, Barkóczy u. 7. Telefon: 36/413-644, 36/410-880. Szerencsés olvasónk a megje­lenéstől számított 90 napig átve­heti nyereményét. Amennyiben a nyertesünk előfizetőnk is — vagy most, illetve a közeli hónapokban fizet elő lapunkra, mert játékunk várhatóan az év végéig tart —, az 5 ezer forint értékű utalványon kí­vül átveheti kiadónk tárgyjutalmát is. Nevem:. Ha kézbesítőnk még nem járt önnél, kérjük a keretezett részt fenti címünkre beküldeni. A Heves Megyei Hírlap elő­fizetője va­gyok, és 1994-ben is az aka­rok lenni. Kézbesítőjük még nem keresett fel. Címem:

Next

/
Thumbnails
Contents