Heves Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

KILAKOLTATÁS HEVESEN, A HUNYADI UTCÁBAN? (5. oldal) HEVES megyei EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. DECEMBER 28., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 302. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Jr December 30-ig 8—17 óra között várjuk kedves vásárlóinkat üzleteinkben. VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. ZANUSSI-LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. ^ VASUDVAR Eger, Fadrusz u. 1. / Olcsóbb benzin, drágább gázolaj Csökken a benzin és emelkedik a gázolaj ára ja­nuár 3-átóla. MÓL Rt. benzinkűtjainal - tájékoztat­ta Sebestyén Béla, a Magyar Olajipari Részvény- társaság vezérigazgató-helyettese hétfőn az MTI-t. A motorbenzinek ára literenként 50 fillérrel csökken, míg a gázolaj és az ipari tüzelőolaj ára lite­renként 2 forinttal, a háztartási tüzelőolaj ára pedig 1 forinttal növekszik. Ezek szerint az ÁFOR-ku- taknál a 91-es és a 95-ös ólommentes benzin literje után 73, illetve 75 forintot kell majd fizetni. A 92-es ólmozott motorbenzin literje 75,50 forintba, a 98- as ólmozott motorbenziné pedig 78 forintba kerül január 3-ától. A motorikus gázolaj literjét 65, a háztartási tüzelőolajét pedig 26 forintért lehet majd megvásárolni a MÓL Rt. töltőállomásainál. Devizaszámlák: 200 milliárd forint értékben Novemberben 2,4 milliárd forint értékben növekedett a lakossági devizaszámlák forintér­téke, amely így először meghaladta a 200 milli­árd forintot. Az MTI érdeklődésé­re a Magyar Nemzeti Banknál hétfőn el­mondták, hogy a lakos­sági devizaszámlák fo­rintértéke november 30-án 200 milliárd 700 millió forint, mintegy 2 milliárd dollár volt. A befizetés 31,7 milliárd forint, a kifizetés pedig 29,4 milliárd volt a kon­verziókkal együtt. Az idén a növekedés csaknem 50 milliárd fo­rint értéket tett ki, de en­nek csaknem fele az ösz- szességében mintegy 15 százalékos forintleérté­kelésből származik. A BBC adásai megváltoznak Január elsejétől, szombattól megváltozik a BBC magyar nyel­vű adásainak sugárzása a Ma­gyar Rádióban — közölte az MTI-vel Katona Terézia megbí­zott műsorigazgató. A BBC ma­gyar nyelvű adása hétfőtől pén­tekig reggel 6.30-tól 6.45-ig a Reggeli Krónikában, este pedig 22.30-tól 23.00 óráig hallható a Kossuth Adón, az URH sávon. Levonulóban az árhullám A Tiszán megszűnt a másod­fokú árvízkészültség. Az Orszá­f os Vízügyi Főigazgatóság tájé- oztatása szerint azonban kevés­bé biztató, hogy újabb jelentős csapadékra lehet számítani. A Dunán sehol nem volt szükség készültség elrendelésére. Az SZDSZ reményei... Az SZDSZ reményei szerint a rendőrségről készülő törvény nem a pulanatnyi erőviszonyok tükre lesz, hanem egy hatékony jogi eszköz, amely pontosan meghatározza a jogokat és köte­lezettségeket. Errol az SZDSZ illetékes politikusai beszéltek a hétfőn délelőtt rendezett sajtó- beszélgetésen. Arról is szó volt, hogy óvatosan kell értékelni a bűnözés elleni küzdelem idei lát­ványos statisztikai eredményeit. Halálra vertek egy hajléktalant Tatabánya-felsőn, a piactéren lévő ABC áruház mögött de­cember 25-én, szombaton, a déli órákban holtan találták S. J. 53 éves munkanélküli hajléktalant. Az eddigi adatok szerint az el­haltat előző nap, karácsony esté­Í 'én 19 óra körül a Gyár utca sar- :án lévő autóbusz-megállóban bántalmazták. A sértett a bántal­mazások következtében elszen­vedett sérüléseibe belehalt. Átköltöztették a nemzetközi oltóhelyet A XI. kerület, Fehérvári űt 12. szám alatti rendelőintézetből az V. kerületbe, a Bajcsy-Zsilinszky űt 76. szám alatti épületbe (bejá­rat a Markó utca felől) helyezte át a fővárosi nemzetközi oltóhe­lyét az Állami Népegészségügyi es Tisztiorvosi Szolgalat Főváro­si Intézete. A jövőben a külföldre utazó fővárosi magyar állampol­gárok ezen a helyen kaphatják meg a szükséges védőoltásokat. A rendelési idő változatlan, tehát munkanapokon — hétfőtől pén­tekig — 8-tól 14 óráig tart. Az MSZDP is támogatja Vizsgálják felül a nők nyugdíjkorhatáráról szóló törvényt Tárgyalja újra az Országgyű :orhatararó lés a nők nyugdíjkorhatáráról szóló törvényt. Ezt kívánja elérni az a több mint 21 ezer magyar ál­lampolgár, akiknek erre vonat­kozó aláírását tegnap délelőtt adták át a Parlamentben — mondta el Szabó Istvánná, az aláírás gyűjtését kezdeményező Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége (MSZOSZ) Női Választmányának elnöke a hét­főn tartott sajtótájékoztatóján. Az 1993. februárjában elfoga­dott törvény szerint 1995. január 1-jétől két évenként egy évvel növekszik a nők jelenleg 55 éves nyugdíjkorhatára. A jogszabály kidolgozását azonban nem előz­te meg hatásvizsgálat, és nem egyeztették az érintett szerveze­tekkel sem. Az MSZOSZ Női Választmánya az ügyben már ta­valy szeptember óta változtatást sürget a törvényhozásnál. Kez­detben arra számítottak, hogy a társadalombiztosítási önkor­mányzatokról szóló űj jogszabá­lyok rendezik a kérdést. Mivel azonban erre már nincs remény, december 9-étől aláírásgyűjtést folytatnak, s véleményük szerint aktivistáik és a spontán támoga­tók gyorsan összegyűjtik az újra­ír bői mondta Szabó Istvánná. A kérdést nem szabad csupán a költségvetés közvetlen érdeke szempontjából, a társadalmi ösz- szefüggésekből kiemelve kezelni — hangzott el. A jogszabály évi 60-70 ezer nőt érint, akik — ahe­lyett hogy otthon töltenék az időt az unokákkal — munkahelyü­kön kell, hogy maradjanak. Eközben pályakezdő fiatalok tö­mege nem kap állást. Nem tisztázott még az sem, hogy akik korengedélyes nyug­dijat, előnyugdíjat vennének igénybe, a jogszabály életbelépé­se után milyen átmeneti rendel­kezésekre számíthatnak. Szabó Istvánná kifejtette: ala­pos hatásvizsgálatot tartanak szükségesnek, amely kiteljed a munkakörülményekre, az egész­ségügyi állapotra, a demográfiai és a foglalkoztatási környezetre. A jogszabály bevezetését 9-10 százalékos stabil munkanélküli­ség mellett 10-15 éves átmeneti időszakkal, esetleg a munkaidő csökkentésével tartják elérhető­nek. A sajtótájékoztató közben érkezett telefax a választmány­hoz, amelyben Király Zoltán, a Magyarországi Szociáldemokra­ta Párt elnöke tudatta: az MSZDP támogatja a kezdemé­nyezést. (MTI) A nagy tervek a félszigetre álmodott üdülőfaluról szólnak Milyen lesz Poroszló iövoie? Tóparti tervek A Tisza-tó kiemelt természetvédelmi terület és egyben idegenfor­galmi látványosság is. A jövőben pedig a tározó térségét frekventált üdülőterületté kívánják fejleszteni, külföldi és hazai turisták ked­velt üdülőparadicsomává varázsolni. Nem mindegy tehát, milyen építmények kerülnek a partjára, s ezeket milyen célokra használják majd. Ezért bármilyen tervek kerülnek le a rajzasztalról, azok meg­valósítása előtt hosszas engedélyeztetésen, egyeztetésen és vitán mennek keresztül. bár szinte késznek tekinthető A poroszlói Tisza-hídkömyé- kén lévő területek és telkek — ügy tűnik — a vállalkozók érdek­lődésének középpontjába kerül­tek, ezért e területről pontos és részletes rendezési terv készül, aminek elkészítését a helyi ön- kormányzat rendelte meg egy tervezővállalattól. A tervek egyeztetésén az is kiderült, szá­mos érdek ütközik e rész tulaj­donjogát, az építmények fel- használását és a leendő építkezé­seket illetően. Ezért erre a tervre —, még mindig nem került rá az engedélyezést jelző pecsét. A budapesti Térterv Kft. rajzai olyan területeket ölelnek fel, mintáz Aponyhát, a Fehér Amur és a közelében lévő félsziget, melyre egy üdülőfalu építését ter­vezik. Helyi egyeztetés után a na­pokban mutatták be Egerben a tervtanácsnak a tervrajzokat a készítők: Szabó Gábor és Tornai Endre. — Három frekventált terület­ről van szó — tárta a rajzokat a két tervező a tanács elé. Az Aponyhát szigorúan védett ter­mészeti terület, melyre nem java­solnak semmilyen új építményt. A két faház és a csonakház ma­radhat, viszont a több szemény befogadásra alkalmas nádfede- les színt lebontásra ajánlják. Azért jutottak erre a gondolatra, mert ha megmarad, óhatatlanul fennáll annak a veszélye, hogy nagyobb tömegek fordulnak meg ezen a telken, ami semmi­képpen nem ajánlott. Az állat­tartásra épült melléképületeket szintén lebontásra ítélnék, mert ezen a védett területen nem sze­rencsés állattartással foglalkoz­ják a megm; (Folyt aradó épületeket. ytatás a 3. oldalon) Az évtized végére egészen biztosan Várakozás nélkül jutunk telefonhoz A Deutsche Bundespost Telekom érdekes helyezetben van: miköz­ben Magyarországon résztvesz a privatizációban, saját maga állami vállalat. Ez a cég vállalkozott az Ukrán Telefon Társaság moderni­zálására, Oroszországban és Kazahsztánban most folynak hasonló tárgyalások. Terveik között szerepel a Trans European Line, a TEL elnevezésű üvegszálas optikai rendszer kialakítása, ami az egykori keleti blokk országait kapcsolja majd be Európa kommunikációs vérkeringésébe. A cég tavalyi bevétele 36 milliárd USA dollár volt. — Mit vár a mc^ üzlettől? — kérdeztük Helmut Ricke urat, a Deutsche Bundes­post Telekom igazgatótanácsá­nak elnökét, ugyanis Ricke úr cé­ge az Ameritech International Inc. társasággal együtt nyerte el Közép-Kelet-Europa eddigi leg­nagyobb privatizációs verseny- tárgyalását. A két óriásvállalat konzorciuma a MATÁV meg­emelt alaptőkéjének harminc százalékát vásárolta meg 875 millió USA dollár értékben. — Magyarorszá rendelkezik e térségben a legfejlettebb külke­reskedelemmel előrehaladott a privatizáció és persze az egyéb német érdekeltségekről sem sza­bad megfeledkezni. — Válaszol­ta az elnök. A mostani befektetés egybeesik a Deutsche Telekom stratégiai céljaival, ráadásul jó beruházásnak tartjuk ezt a vállal­kozást. Magyarország földrajzi elhelyezkedese szinte kínálja, hogy itt létesítsünk egy nagy nemzetközi kommunikációs csomópontot, hiszen az önök or­szágán keresztül lehet eljutni Déf-Kelet-Európába. — Mikor térül meg ez a befek­tetés önöknek? — Minél hamarabb növelj ük a telefonelőfizetők számát, annál hamarabb kezdődik a megtérü­lés. Ma mintegy hétszázezer em­ber szeretne telefonhoz jutni. Az évtized, vagy ha úgy tetszik, az évezred végére ezeket az igénye­ket ki fogjuk elégíteni. S nemcsak kielégítjük, hanem sokkal jobb színvonalon biztosítjuk a tele­fonszolgáltatást. — Mikor jutunk el oda, hogy az igénylőknek nem kell majd várniuk a telefonvonalakra? — Az évtized végén már Ma­gyarországon is ez lesz a helyzet. Ferenczy Europress ítéletidő a Dunántúlon A Veszprém és Zala megyé­ben hullott nagy mennyiségű hó és a viharos széllökések miatt Veszprémtől nyugatra, Veszp­rém és Zala megyében a főutak nagy része s szinte valamennyi összekötő út járhatatlan. Ezért Fejér-Veszprém-Zala megye köztársasági megbízottja kéri az állampolgárokat, hogy e térség­ben ne induljanak útnak. A szükséges intézkedéseket meg­tették az úton lévők és a betegek mentésére, illetve a külvilágtól elzárt települések ellátása érde­kében. A köztársasági megbízott egyúttal arra kérte Veszprém és Zala megye érintett települései­nek polgármestereit, hogy saját hatáskörükben készüljenek fel az útközben elakadtak esetleges ellátására. (MTI) Kétszáz éves egri könyvtár Főegjyházmegy Az egri Könyvtár ma ünnep] iák 200. ' " ' ' ici itá­sának 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból délelőtt 10 órától tudományos emlékülést rendez­nek. Az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola dísztermében kerül sor erre a jubileumi ünnep­ségre, amelynek díszelnöke dr. Seregély István egri érsek, elnö­ke pedig dr. Horváth Tibor az OPKM főigazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnö­ke. A program szerint Antalóczi Lajos főkönyvtáros köszönti az egybegyűlteket, majd Seregély István ersek bevezető szavai kö­vetkeznek. Ezután előadások hangzanak el, a rendezvény vé­f én könyvtárlátogatásra is sor érül, amikor a meghívottak megtekintik a 200 esztendős bib­liotékát. KÉRDŐJELEK Miért kell nekünk OECD? A gazdaságpolitikai elvek összehangolása. Segélyprogramok és árfolyam-stratégiák harmonizálása. Fizetési mérleggondok és hitel­kooperációk vizsgálata. Ez a meglehetősen száraz felsorolás a világ egyik legfontosabb gazdasági szervezetének, a pillanatnyilag 24 álla­mot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet­nek, az OECD-nek a fő tevékenységi területeit tartalmazza — azét a szervezetét, amelybe hazánk a napokban immár hivatalosan is felvé­telét kérte. Partnerek az átalakulásban? Ezt a sokat kifejező címet viselte az a memorandum, amelyet Magyarország a párizsi székhelyű intézmény­nyel 1991-ben aláírt. Ettől kezdve Budapest — Varsóval és Prágával együtt — gyakorlatilag társult tagként vesz részt a szervezet munkájá­ban. Mit adhat hazánknak az esetleges csatlakozás? Sor kerülhet-e rá belátható időn belül? Gazdasági és presztízs előnyök remélhetők at­tól, ha bebocsátást nyerhetünk „Európa előszobájába”, ahogy jó né­hány kommentátor az OECD-t nevezi. Már az is előrehaladásunk egyfajta szimbolikus elismerése lenne, ha maga a kérelem jószándékú fogadtatásra találna. Az esélyekről, s főleg az időzítésről azonban ko­rai lenne még meditálni. Hazánk kész a megmérettetésre. Hogy az­után mennyire látszik képesnek mások szerint teljesíteni a tagállamok (az Európai Unióbeli tagságnál nem kisebb) elvárásait, — az majd ki­derül a párizsi válaszból... (FEB) Parlamenti 36-ok Megszegték a frakciófegyelmet — r * . — 36-ok vezetője nem tartja kizárt­nak, hogy a képviselőcsoport kö­vetkező ülésén egyes frakcióta­gokkal kapcsolatban vitatéma lesz a frakciófegyelem kérdése. Boross Péter miniszterelnökké választásakor ugyanis Ómolnái Miklós és Oláh Sándor—& kép­viselőcsoport jelenlévő tagjaival ellentétben — nem támogatta a kormányfőjelölt megválasztását. rsorocz, mim a nemreg aiaKuu Egyesült Kisgazdapárt (EKgP) ügyvezető alelnöke elmondta azt is, nogy a pártelnökség legutóbbi ülésén ugyancsak szóba kerültek „az említett képviselőknek a parlamenti szavazások során ta­núsított magatartásával össze­függő kérdések”. Az EKgP el­nöksége egyébként szerdán tart­ja következő tanácskozását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents